A kémények és szellőzők kivitelezési technológiái: a hagyományostól a modern megoldásokig
A kémények és szellőzőcsatornák kivitelezése kulcsfontosságú a biztonságos és hatékony épületüzemeltetés szempontjából. Az égéstermékek elvezetése, valamint a megfelelő szellőzés biztosítása alapvető feltétele a lakók egészségének, az épület épségének és a fűtési rendszerek optimális működésének. A technológia fejlődésével párhuzamosan a kéményépítési módszerek is átalakultak, a hagyományos falazott rendszerektől a modern, előregyártott elemekből álló szerkezetekig.
A falazott kémények hagyománya és kihívásai
A kémények és szellőzőcsatornák falazása gondos munkát igényel, mert az esetleg a kéménykürtőbe kerülő anyagok, tégladarabok az áramlás útjába kerülhetnek és megakadályozzák az égéstermék, levegő kijutását a szabadba. A falazott kémények, amelyek hagyományosan tömör égetett agyagtéglából, falazott módon, kötésben kialakítva, legalább H10 javított habarccsal építenek meg, évszázadok óta részei az építészeti kultúrának.
Azonban az akár száz éves meglévő falazott kéményjáratok a mai kor tüzelőberendezéseinek égéstermék-elvezetésére már nem alkalmasak. Ennek oka a nedvességgel/csapadékkal szembeni érzékenység, a nagy hő tehetetlenség és az idő vasfoga által elszenvedett állékonyságvesztés, és állagromlás, valamint az ebből adódó tömörtelenség kialakulása. A béléscsövezés a meglévő, jellemzően tömör téglából falazott kémények felújítása, átalakítása, javítása okán használt technológiai megoldás. Erre azért van szükség, hogy az égéstermék-elvezető berendezéseket a mai kor tüzelőberendezéseinek égéstermék-elvezetésére alkalmassá tegye.
A falazott kémények építése során fontos kiemelni, hogy a falazott kémények mindig egy külön alapra kerülnek felépítésére, de ha van rá mód, akkor a kéményt mindig inkább a födémre tegyük - már amennyiben az megfelelő terhelési méretezéssel készült korábban, és kielégíti a tűzbiztonsági feltételeket is. A kémény pillérjének az alapozása mindig az épület alapozásával egy síkban legyen, és kapjon megfelelő szigetelést. A kémény építése összességében olyan, mintha falat építenénk, ugyanakkor nagyon fontos, hogy miközben egy sor téglára egy sor habarcsot kenünk, folyamatosan ügyeljünk a vízszintre merőlegesen és függőlegesen is. Egy kémény esetében ugyanis maximum néhány milliméter eltérés megengedett a kezdőponttól a kivezető nyílásig. Ez fontos nem csak a ház szerkezetének tekintetében, hanem a tetőfedők számára is.
A modern kéménytechnológiák: előregyártott rendszerek
Az előregyártott elemekből épített kémények esetében az elemek méretéhez kell a megfelelő technológiát megválasztanunk. A leggyakrabban használt típus a Schiedel rendszerű, hátsó szellőzésű, szigetelt kémény.
A szerelt kémények, égéstermék-elvezető berendezések, mint ahogyan a nevükben is szerepel, jellemzően szerelőipari technológiával, rendszerint a helyszínen összeszerelve, vagy összeszerelt formában a helyszínre szállítva állítják fel, illetve rakják össze. Pl. sok esetben az épületen belül kisebb súlyt, terhet jelentenek, beszerzésük és építésük egyszerűbb, komplett rendszerben beszerezhetőek, és kifejlesztett külső megjelenésben, design-al rendelkeznek (ez lehet hátrány is tervezési szempontból). A szerelt kéményeknél a biztonság mellett a legfontosabb, hogy minél kevesebb falbontással, kompletten végezzük el a munkát. Megtervezzük, bekötjük a füstcsövet, visszabádogozzuk a tetőt, visszafalazzuk amit kell. A könnyű telepíthetőség miatt a szerelt kémény népszerű választás, ha a már meglévő épületekbe kerülő tüzelőberendezések égéstermékeinek elvezetéséről van szó.
A szerelt kémények külső megjelenése is változatos lehet, esztétikus lehet, ha színterezett megoldást választunk, vagy ha fényes inox csővel készül. A kémény épületen kívüli elhelyezésének esetében meghatározzák a bekötő idom helyét, és átvésik a falat. Ezt követően kerülnek fel a falra a tartók. A tetőeresz kivágása után a szerelt kémény felállítása következik. Miután rögzítették a kéményt, visszajavítják a falat, elvégzik a bádogozást. Kérésre a füstcsövet is bekötik.
A Schiedel készkémények a biztonságos fűtés követelményeit szem előtt tartva lettek kifejlesztve hosszú évtizedek körültekintő tervező és fejlesztő munkájára támaszkodva. Amellett, hogy a kéménygyártáshoz felhasznált anyagok kiváló minőségűek, az egész szerkezeti konstrukció kialakítása alaposan megtervezett, és elemeiben összehangolt egységet alkot minden egyes alkatrésznél. További előnye még ezeknek az elemes kéményeknek, hogy a Schiedel minden helyzetre kínál megoldást. A különböző felhasználási módokra kidolgozott kémények mellett univerzális megoldást is kínál a cég. Az Absolut beépítésével akkor sem kell majd a kémény felújítására költeni, ha egy új tüzelési technika alkalmazásakor ki fogják cserélni a kazánt. Beépítik az új kazánt, és már fűthet is benne az új tüzelőanyaggal.
A Leier kémények számos tüzelési mód esetén választhatók, legyen szó a kandallótól a vegyes tüzelésű kazánon át a kondenzációs gázfűtésig. A Leier kéményrendszerek a kéményfejen át a szabadból biztosítják a tüzelőberendezés számára az égéshez szükséges levegőt. Ez azt jelenti, hogy a kéményre kötött tüzelő berendezés (legyen az kályha, kandalló vagy más) nem a lakótér levegőjét használja fel az égés során, így az otthon levegője tiszta és egészséges marad.
A kémények részei és funkciói
A kémény a fűtésnél keletkező füstgázok eltávolítására szolgál. Egyszerű légszivattyúként működik - a forró füstgázok felszállnak a kéménybe, és helyükre friss levegőt szívnak be. A minőségi kéménynek bizonyos kritériumoknak kell megfelelnie. Mindenekelőtt biztonságosnak kell lennie, a szerkezetnek és a kéménybélésnek minőségi anyagokból kell készülnie, elsősorban a szuvatag égésének kockázatának csökkentése érdekében. Ezenfelül a kéménynek nem szabad beáznia, jó huzatúnak, és nem utolsósorban savállónak kell lennie. A minőségi kémény jó szigetelést, energiamegtakarítást és hosszú élettartamot biztosít.
A kémény a következő részekből áll:
- A kéménykürtő: egy kéményüreg, tehát az a kéménytér, ahol a füstgázok eltávoznak a kéményből. Lehet négyzet, téglalap, ovális vagy kör keresztmetszetű.
- A füstcső: egy égéstermék elvezető cső, amely a fűtőtestet a kéményhez köti.
- A kémény külső burkolata: a kémény külső védő része, amely esztétikai funkciót is betölt. Nem éghető anyagból készül, véd a gőzöktől és fagyálló.
- Csatlakozó idom: egy nyílás, amely a kéményházban található. Összeköti a kéményt a füstelvezetővel. A hosszának a lehető legrövidebbnek kell lennie.
- Tisztító nyílás: seprésre és koromszabályozásra használják.
- Esővédő (fedkő): az épület teteje feletti kémény vége, amely védelmet nyújt a rossz időjárási viszonyok ellen. A fedkő a kéményfej eróziós hatások (szél, csapadék stb.) elleni védelmét szolgáló, előre gyártott vagy a helyszínen készített lezáró elem.
A kémények típusai és kiválasztása
Különböző típusú kéményeket ismerünk, és több szempont szerint osztjuk fel őket.
Kéményrendszerek - típusok a kivitelezés szempontjából:
- Egyrétegű kéményrendszerek: a kémény külső rétege, amely egyben füstelvezetésként is szolgálnak.
- Többrétegű kéményrendszerek: kéménybélésből, szigetelésből és külső rétegből állnak.
- Szabadonálló
- Beépített
- Hozzáépített
Típusok alapanyag szerint:
- Rozsdamentes acél kéményrendszerek: Ellenállnak a nagyobb nyomásnak és hőmérsékletnek. A rozsdamentes acél kéményrendszerek telepítése gyorsabb és egyszerűbb, mint más kéményrendszereké. Kis súlyuk nem terheli az épület szerkezetét. Gyors felmelegedéssel rendelkeznek, ami pozitív hatással van a kémény huzatára. Kizárólag tanúsítvánnyal rendelkező anyagokat használunk (1.4404, 1.4301, 1.4828 típusú rozsdamentes acél).
- Kerámia-samott kéményrendszerek: Minden típusú tüzelőanyag és különféle típusú fűtőtestek használatára alkalmasak. Ellenállnak a hőmérséklet- és páratartalom-változásoknak, ami garantálja a kémény hosszú élettartamát. A kerámia-samott kéményrendszerek alkalmazása különösen javasolt borsószén anyaggal történő fűtéshez.
Tüzelőanyag és készülék típusa szerint:
A kémény megfelelő típusának kiválasztásakor figyelembe kell venni a tüzelőanyag típusát. De ez attól is függ, hogy milyen típusú készülékhez csatlakozik a kémény. Minden vásárló megtalálja az építéséhez megfelelő kéményrendszert.
Kürtőfajták szerint:
A kéménykürtők száma az épületben lévő készülékek számától függ. Minden készüléknek saját kürtője van. A kéményeket a kürtők száma alapján ismerjük:
- Egykürtös kémények
- Kétkürtös kémények
- Többkürtös kémények
Hogyan kell kiszámítani a kürtő átmérőjét?
A kéménykürtő átmérője elsősorban a készülék típusától függ. A kürtő átmérője 140 mm és 300 mm között van. Hagyományosan 140 mm átmérőjű kürtőket használnak egy családi házban. Kandalló használatakor 160-200 mm átmérőjű kürtő a megfelelő. Cserépkályha esetén a legelőnyösebb átmérő 180-200 mm. A kürtő legnagyobb átmérője nyitott kandallóval 200-300 mm. Ha egy kürtőt a tüzelőanyag típusának megfelelően választanak ki, akkor a gáznemű tüzelőanyagokhoz 100 mm, a folyékony tüzelőanyagokhoz 110 mm, a szilárd tüzelőanyagokhoz pedig 120 mm átmérőjű kürtőt használnak. Kör alakú kürtőkkel a legkisebb átmérő 140 mm. A pontos mértéket azonban szakértő határozza meg.
Kéményépítés és karbantartás
A kémény kialakítása elsősorban a megrendelő igényeitől függ. Többrétegű bélelt kémény esetén a kémény tömbökből, bélésekből és hőszigetelésből áll. Ez a kivitelezés módjától is függ, vagyis hogy téglából készültek-e, vagy a kémények monolitikusak és előregyártottak-e. A kémény építésének legegyszerűbb módja a kéményszerkezet megépítése az épület befejezése előtt.
Falazott kémény: először betonalapot hozunk létre, amelyet a kémény alaprajzi méreteivel egy habarcságyba szerelünk be. Ezt követően a blokkokat a kémény típusának megfelelően rendezzük, majd behelyezzük a kéménybélést. A tömbök és a betétek közé hőszigetelés kerül behelyezésre, amelyeket a szellőző vagy tisztítónyílás helyén ki kell vágni. Az első blokknál egy kondenzátum elvezető betétet helyezünk, amely egy nyílás a víz elvezetésére.
Szerelt kémény: ezek azok a bélelt kémények, amelyeknek már van egy előre meghatározott utasítása és összeszerelési eljárása, melyek előregyártott elemekből épülnek fel. Rozsdamentes acél kémény használatakor nem keletkezik alaptalp. Ehhez a típushoz kompatibilis készletalkatrészeket használunk.
A kémény magassága: A kémény magasságának meghatározása a jogszabályban szereplő szabvány szerint történik. Semmiképpen ne legyen a tetőablakok és ajtók magasságában. A kéménymagasság megadásakor figyelembe kell venni a tüzelőanyag fajtáját (folyékony, gáznemű, szilárd), valamint a tető típusát (egyenes, függőleges). A kémény pontos magasságának meghatározásához forduljon szakemberhez.
A kémény egyik feladata a tüzelőberendezés használata közben keletkező füstgázok hatékony elvezetése. A levegő beáramlása és a füstgáz kiáramlása a gázok eltérő hőmérsékletéből fakadó nyomáskülönbségnek köszönhető. A gravitációs kémények ezen elv alapján működnek, vagyis hogy a meleg füstgáz kitágul, tehát nagyobb térfogatot fog elfoglalni ugyanakkora tömegű gáz, melynek hatására az felfelé fog emelkedni, helyére pedig kintről hidegebb levegő fog beáramlani, mely így hatékonyabbá teszi az égést a tűztérben. Ennek köszönhető, hogy az ilyen gravitációs kémények csak akkor használhatóak hatékonyan, ha a kinti levegő jóval hidegebb, mint keletkező füstgáz. Előfordulhat, hogy ezen gázáramláshoz a kéményben nem tud kialakulni megfelelő huzatossági szint.
A kéményhibákat általában kedvezőtlen időjárási viszonyok okozzák, amelyek a kémény esetleges szétesését vagy a kéménykorróziót okozhatják. Ebben az esetben a kialakult hibát a sérült falazat elbontásával, majd az azt követő újrafalazással javítják. További ok lehet a füstgázok hatása, melyeket kátrányfoltokat hozhatnak létre a vakolaton. A meghibásodás további okai lehetnek a nem megfelelő karbantartás, az alapok vagy a kémény építési stabilitási hibája. Mindezekkel a rendellenességekkel ajánlott a szakértők megkeresése, mivel a szakszerűtlen megközelítés kellemetlen vagy veszélyes következményekkel járhat.
Kémény ellenőrzése: Az ellenőrzés során ellenőrzik az ellenállást, a kéménytömítést és a kéményből kilépő füstgáz mennyiségét. Az ellenőrzés a biztonság, a védelem és a műszaki működés biztosítása érdekében szükséges. A kémény testének megváltoztatásakor, új kémény behelyezése, felszerelése, készülék csatlakoztatása vagy cseréje esetén is végrehajtják. Az ellenőrzés során füstpróbát is végeznek. Az ellenőrzést csak szakképzett szakember végzi.
Fontos a kémények tisztítása
Alternatív megoldások és a kéményseprők szerepe
Az új kémény építése poros munka, kellemetlen zűrzavarral és egyben időigényesebb projekttel jár. Néha azonban az új kémény építése nem is szükséges. Ilyen esetekben a minőségi kémény cseréjeként egy régebbi, statikailag fűtésre alkalmas, jelentős hibával nem rendelkező kémény marása és utólagos bélelése lehet az alternatív megoldás. Feltétlenül forduljon szakértőhöz a lehetőségeket illetően.
A köztudatban ma is él az a hiedelem, hogy a kéményseprővel való találkozás szerencsét jelent, különösen szilveszterkor vagy újévkor. Kéményseprőknek a néphiedelemben betöltött szerepe szorosan összefügg a külső megjelenésükkel. A kormos arc, sötét ruházat okán a „fekete ember” alakjához kapcsolódik, sőt a tűzzel végzett munkája révén gyakran az ördöggel(!) is azonosították egykoron. Néprajzi és kultúrtörténeti kutatások alapján feltételezhető, hogy a kéményseprővel való találkozás eredetileg inkább szerencsétlenséget jelentett, ám ez az előjel idővel megfordult. Ennek egyik oka lehet az újévi köszöntés szokása, amely az európai - így a magyar - kultúrkörben is élő hagyomány.
Az előző részben már megemlítettem ennek a hiedelemnek az eredetét, és néhány mese-szerű elemmel átszőtt magyarázatot is megemlítettem, és még lehetne is tovább vizsgálni ezt a kérdést, pl.: hogy az európai folklórban a kandalló és a kémény különleges átjárónak számított, olyan határfelületnek, amely összeköti a földi és a természetfeletti világot. A legendákban számos természetfeletti lény használja ezt a köztes teret, hogy belépjen az emberek otthonaiba - hol jó, hol kevésbé jó szándékkal…. Ha alaposan megfigyelünk egy-egy régi ábrázolást, a válasz szinte magától értetődik. Amíg ég a tűz a kandallóban, addig bizony alaposan megpörkölődne szegény öreg. Így hát meg kell várnia, amíg az éjszaka során kialszik a láng, a kémény kihűl, és már biztonságosan leereszkedhet rajta keresztül, hogy titokban szétossza ajándékait. Természetesen amíg az utolsó parázs sem hunyt ki teljesen, addig még melengetheti fázós kezeit a forró égéstermék felszálló melege felett - az ajándékok épségéről nem is beszélve. Gyerekként ritkán töprengünk el efféle „apróságokon” - a legfontosabb a végeredmény, az ajándék. Felnőttként azonban már ismerjük a realitás határait. Mégis akadnak olyan helyzetek, amikor az ember elgondolkodik: talán mégsem teljesen lehetetlen a dolog. Miért ne létezhetne egy ekkora kémény? Könnyen lehet, hogy ezeken a helyeken a Mikulás valóban megpróbálkozott egy-egy „leszánkázással”. Nem utolsó sorban az olyan nagyon szépen, sokszor igen szemléletesen fogalmazó népi hagyományban és építészetben is számos alkalommal látjuk, hogy a kéményt „mászó” kéménynek hívták bizonyos területeken.
A kémények és szellőzők kivitelezése összetett feladat, amely szakértelmet és precizitást igényel. A hagyományos falazott megoldások mellett a modern előregyártott rendszerek is széles körben elterjedtek, mindegyiknek megvannak a maga előnyei és hátrányai. A megfelelő kémény kiválasztása és szakszerű kivitelezése alapvető a biztonságos és hatékony épületüzemeltetés szempontjából.
tags: #kemeny #kivaltas #technologia