Kerekes László művészeti és közművelődési öröksége
Kerekes László élete és munkássága átível a képzőművészeti tevékenységtől a közművelődés területéig,\n azon belül is meghatározó szerepet játszott Nógrád és Pest megyében, de országszerte is alakította a közművelődési gyakorlatot.
Életút és pályafutás
Balassagyarmaton született 1939. október 22-én, majd élete utolsó éveiben Dabason tevékenykedett, halálát 2013. március 29-én érte, temetése Budapesten történt. 1963-tól Salgótarjánban óraadó tanárként dolgozott, 1965-től a Népművelési tanácsadó munkatársa, 1966-tól a József Attila Művelődési Központ főelőadója, igazgatóhelyettese és igazgatója volt. Foglalkozott népművelési módszertani kérdésekkel és kulturális fejlesztésekkel. A Palócföld folyóirat művészeti szerkesztőjeként is tevékenykedett, katalógusok és plakátok művészeti képviseletében kiváló teljesítményt nyújtott.
- Dolgozott Zánkán, Budapesten és Dabason; 2000-2006 között a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium Főosztályának helyettes vezetője volt. Megteremtette az országos szakfelügyeletet a népművelés területén. A dabasi Kossuth Ház Galéria alapítója volt.
- Kétoldalas képet mutat a kulturális élettérben betöltött szerepe: közművelődési intézmények hálózata Nógrád megyében, Zánkán pedig összetett kulturális központként működő intézmény létrehozása.
- A képi és írott világot egyaránt összekötötte: művészete és közművelődési tevékenysége kölcsönösen segítette egymást.
1966-tól kiemelt figyelmet fordított a közművelődés szerkezetének kiépítésére és módszertani tervének megvalósítására Nógrád megyében, majd Zánkán, később Pest megyében folytatta tevékenységét. 1980-tól a szakmai közigazgatásban dolgozott tovább, és a megyei kulturális élet alakításában játszott meghatározó szerepet. A 1997. évi CXL. törvény létrejöttével fontos szerepet vállalt a közművelődési feladatellátás országos szakfelügyeletének megszervezésében.
Az 1998-as hatályba lépés után vezető szakfelügyelői feladatokat látott el, és gazdag életútja során tervező grafikusi és művészetpedagógiai tevékenysége is jelentős maradt. A Dabason rendezett kiállítások és a Kossuth Ház Galéria működtetése hosszú időn keresztül meghatározó volt számára, ahol 20 éven át rendezett kiállításokat. Elmondható, hogy egy-egy közösségi tér arculatának alakítása és a kulturális szolgáltatások szélesítése volt az egyik fő törekvése.
Művészeti tevékenységei
Kerekes László kezdetben olajfestményekkel és képgrafikákkal vett részt kiállításokon, majd áttért a konstrukciókra és a kulturális plakátra, amely később jelentős részévé vált művészeti életének. A kulturális plakátok formába öntése mellett a könyv- és kiadványtervezés is a tevékenységének központi eleme lett: kiadványok, katalógusok, könyvek és kiállítási katalógusok borítói kerültek ki a kezei közül. A 21 olaj vagy akvarell, 35 kulturális plakát, 65 könyv- és kiadványborító és 19 logó tekinthető meg, mint a pálya gazdag példái.
A grafikai munkák mellett az igazgatói tevékenység és a közművelődési szakfelügyelet mellett kiállításait is szervezte: 1960-as években a Salgótarjáni Tavasz Tárlatok, később a Miskolci Téli Tárlatok katalógusai kötődnek a nevéhez. A közművelődési vezetőként ellátott feladatai közé tartozott a városi kulturális szolgáltatások és közösségi tevékenységek átfogó megtervezése és megvalósítása. Eredményei között szerepel a megyei hálózati és módszertani munka rendszerének kialakítása és működtetése is.
Tagja volt a Művészeti Alapnak és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének; a Pest Megyei Népművők Egyesülete pedig örökös tagként is számon tartotta. Vezette a Budafoki Mészáros László Képzőművészeti Kört, elnöke volt a Zebegényi Szőnyi István Baráti Körnek, és haláláig vezette a Dabasi Kistérségi Műkedvelő Képzőművészeti Kört. A kiállítások és kiadványok mellett jelentős szerepe volt az oktatásban és a közművelődésben dolgozó fiatal generációk mentorálásában is.
Végül és örökség
A művészi és közművelődési tevékenység egyesíti Kerekes László életútját: tervező grafikusként és pedagógusként egyaránt tevékenykedett, és e kettősség adta meg életműve integritását. A Dabason végzett munkája, a Kossuth Ház Galéria vezetői feladatai és az ott rendezett kiállítások mind példájaként szolgálnak annak, hogyan lehet közművelődési feladatokat annál magasabb színvonalon ellátni. A teljes életút összegzése szerint élete határozottan a kulturális szolgáltatások fejlesztéséről és a közösségi élettér gazdagításáról szól.
tags: #kerekes #laszlo #komuves