Kismeretű tegla- és vízszigetelés vedő fal készítése: gyakorlati útmutató lépésről lépésre

Ebben a cikkben részletesen körüljárjuk, hogyan lehet falazni és vízszigetelést végezni úgy, hogy a végeredmény biztonságos legyen, és ne igényeljen kőműves-szakvégzettséget. A leírt lépések a kezdeti állapottól a falazási szabályokon át a vízszigetelésig és a szükséges szerszámokig vezetnek. A szöveg a megadott draftból származó mondatokat újraszerkesztés nélkül, sorrendben alkalmazza, csak kötésszempontból átírt átvezetőket használva a folyamatosságért.

Kezdeti állapot és átlátható alapozás

Meggyőződik róla, hogy a vasalt betonlemez (szerelőbeton) a kiindulási pont: ez az alap, amelyre a falat felhúzzuk. Mielőtt téglát rendelnénk, ellenőrizni kell az oldalhosszakat és az átlókat, mert az átlók rendre a legfontosabbak a derékszögűséghez. Egyrészt az oldalak hossza stimmeljen, másrészt az átlók legyenek egyenlőek. Akár trapéz-alap testet is kaphatunk, amit korrigálni kell a falak elhelyezésével. Ezt az ellenőrzést mindenféleképpen meg kell tenni, még a kőműves válaszának figyelmen kívül hagyása esetén is. Gondoljuk csak át: a kőművest a falazás elkészültekor kifizetjük, és a bútorozásig megvan a kisebb esély a garanciális megoldásokra.

Vízszigetelés előkészítése

Ki kéne mérni a falak pontos helyét, mielőtt nekiállunk a falazásnak; de először érdemes a vízszigetelést elkészíteni a falak alá. Ha az egész lemezt leszigeteljük, akkor építés közben biztosan sérül. A vízszigetelést a falak alá érdemes elkészíteni, és a lemezt átfúrni sem célszerű. A fedéshez a GV 35 vagy GV 40 csupaszlemezt ajánljuk, amelyet hosszában 50 cm-es darabokra vágunk, hogy egy tekercs körülbelül 20 métert fedjen le. Átfedéssel kell haladni, hogy a szigetelés egységes legyen. A pontokat a lemezen jelölni érdemes, és a pontokat ne lyukasszuk fel kár kivágással. A szigetelést a vasbeton lemezre is le kell hajolni, kb. 10-15 cm-t. A falazat alatti vízszigetelés egy több fázisban megvalósított munka része: az aljzatot és a falat is védeni kell a nedvességtől.

Tégla és habarcs bedaruzása

A vasalt betonaljzat elkészülte után 1-2 hétig szükséges utókezelés a beton számára. A téglák érkeznek kamionon, daruval mozgathatóak. Érdemes megkérdezni a kereskedőt, milyen géppel tudja kiszállítani a téglát és a falazóhabarcsot. Egy raklap 30-as tégla kb. 1.100 kg, egy raklap falazóhabarcs pedig kb. 1.400 kg. A daru közel kerül a falhoz, a habarcs pedig közelebb kerül a keverőhelyhez. A falazóhabarcsot oda érdemes tenni, ahol keverjük az anyagot, és legyen víz és áram a keverőhelyen. Orrvágó fűrész segítségével a téglákat vágni lehet, és a vágásokkal később a nútféderes és csapos kialakítások jobban illeszkednek.

Szerszámok és téglák

A falazáshoz szükséges eszközök és felhasználási gyakoriságuk a draftból származó listának megfelelően:

rugalmas kőműves zsinór, talicska (rozoga is megteszi), alumínium falazóléc
vízmérték, olló- vagy orrvágó fűrész a téglákhoz
betonkeverő, serpenyő, kanál, kalapácsok és vésők
állítható kőműves bakok, gumikalapács
lézeres szintező és jelfogó a vízszint és függőleges korrektúrához

A falazás előkészítése során fontos a megfelelő nyomelemek és mérőeszközök megközelítése. A falazás közbeni szigorú ellenőrzés és a sarkok pontos kirakása alapvető a hosszú élettartam és a terhelhetőség szempontjából.

Első sor tégla: szintezés és sarkok

Az első sor a falazás legkritikusabb része: a sarkokat kétkezi precizitással helyezzük el. A szintezést lézeres szintezővel és jelfogóval végezzük: a legmagasabb pontot jelöljük ki, és a tetejére egy téglát téve fél cm-rel magasabbra állítjuk a kívánt referencia-szintet. Így a fal magas pontján fél centiméteres habarcsot számolunk a megfelelő kötés érdekében. A sarkokra ekkor kerül a vezető szögvas, amely segít a sablonálásban. Ha ajtó van a falon, a szemben lévő sarok is hasonló módon kiigazítható. Núttal kifelé igyekezzünk rendezni a téglákat, és a függő, vízszintesség ellenőrzése legyen folyamatos a hosszanti és keresztirányú hézagok tekintetében. Az első sor alját teljesen habarcsal kell lesimítani, mivel az aljzatban a hibák jelentkezhetnek. Ha vágni kell az utolsó téglát, akkor a nútféder találkozó oldalát ki kell tölteni habarccsal.

Közbenső sor és kötés

Az első sorkövetkező soroknál a feles kötés a legideálisabb statikai megoldás. A kötés úgy alakul, hogy a következő sorba kerülő téglák a középpontban, a korábban lerakott téglák közepére találjanak. A sarkokra a 3/4-es (17 cm-es) téglákat vágják, hogy kiadódjon a feles kötés. Ha ajtók és ablakok vannak, az induló sort ennek megfelelően kell módosítani. A második sortól már általában két vízszintes habarcscsíkot húznak az előző sor tetejére, és a téglákat a csíkokba ültetik be, hogy a habarcs töltse ki a rétegeket. Az ujjnyi fugavastagság 0,5-1 cm között legyen, de a 2 cm-et lehet kerülni. A harmadik sortól a hosszú aluléccel kontrollálni lehet a fal függőlegességét.

Ajtók és nyílászárók kizsigerelése

Az ajtók beépítése előtt hagyjunk 1,5-2 cm holtjátékot a beépítő csapat számára. Az ablak- és ajtókávák találkozásánál legyen horonnyal (nunis oldal) találkozás, így könnyebb függőbe rakni a nyílászárókat. Ha nincs ajtó a falon, a núttal kifelé indulás lehet jó megoldás.

Tégla bemutatása és falazóhabarcs

Porobrick NF 30/24/24 típusú tégla a gyakori választás: nútféderes kialakítású, amely megkönnyíti a kötések összekapaszkodását és a hőszigetelést. Egy négyzetméter falazathoz általában 16 darab ilyen tégla és egy jó kőműves szükséges. Falazóhabarcsot lehet helyszínen keverni vagy zsákosat venni; a helyszíni keveréshez több idő és hulladék jár, de olcsóbb lehet. 40 kg-os zsákokban érkezik, és kb. 6-7 liter vízzel kell megkavarni, 35 zsák egy raklapon. Egy zsák habarcs kb. 1,1-1,3 ezer Ft között, és 1 zsákból körülbelül 25 liter nedves habarcs lesz, amely kb. 1 m2 falazatra elegendő. A fugázás kezdetén a friss falra is elvégezhető a művelet; a falazás befejezése után a fuga port és morzsát eltávolítjuk, és a felületeket szükség szerint megtisztítjuk. A falazás során a habarcsrétegnek teljes felületen megtöltve kell lennie, a függőleges fugákat is ki kell tölteni, és a falat soha nem szabad terhelni a kötés megkötése előtt.

A falazás technikai szabályai

A falazási szabályok mindenre vonatkoznak: fagy alatt nem érdemes falazni (+5°C alatt nem ajánlott, 30°C fölött sem) - a hőmérséklet a habarcs kötését befolyásolja. A téglákat érdemes nedvesíteni nyár közepén; a nedvesítés segíti a kötést. A falat olyan stabil, sík alapra kell építeni, amelyet később könnyen lehet továbbépíteni. A falazat síkja és a födém közötti hézag 2-3 cm legyen, és a kiékelés után a fal adja stabil kötését. A falazatot a centrumok kialakítása után vezető sortól kezdik, a falak közötti mintázatok és kötési szabályok a következőképpen alakulnak: falidomok és különböző kötéses sávok, derékszögű vagy ferdeszögű falsarok krtonai és csatlakozási pontjai. A falszerkezetet mindig a kivitelező tervek szerint kell megépíteni, a fal jelölése és a külső/belső falkontúrok felrajzolása a kitűzés során történik. A falazatot a középponttól induló centrálisból érdemes kiindítani, és a falak magasabb szintjére tervezetten haladni.

Kisméretű téglák és a fal szerkezete

A kisméretű tömör tégla égetett agyagból készül, mérete 25x12x6,5 cm. Ezeket több rétegben, kötésben rakva adja ki a fal, melynek vastagsága a téglák számától és elrendezésétől függ. A falazósoros kötések és a habarcs vastagsága a gyakorlatban 8-15 mm közötti, és a kötés típusa a fal vastagságától függően alakul. A leggyakoribb a futó- és kötőtéglából álló réteg, amely a fal külső és belső felületét stabilan összeköti. A fél tégla vastagság (12 cm) és a negyed téglás eltolások alapján számos falvégi kötés létezik. A falerők és a tömítés érdekében a falazás során biztosítani kell a fagyállóságot és a hőtechnikai megfelelést.

Hogyan érjük el a jó vízszigetelést

A pince- és alapszigetelésben a talajnedvesség és talajvíznyomás elleni védelem a legfontosabb. A bitumenes lemezek hátrányai között szerepel a réteg közötti határ és a megfelelő vastagságú és minőségű anyag kiválasztása. A bitumenes lemezek lehet oxidált vagy modifikált kivitelűek (APP és SBS típusok), amelyek különböző nyírási és hőállósági tulajdonságokkal rendelkeznek. A külső falak és a pince fal felülete legyen tiszta és száraz, a felületre bitumenes vagy kötőhidat képző anyagot viszünk fel. A szigetelést a felülethez hegesztéssel rögzítjük: a hegesztőláng használatával a lemezek között közvetlen kötés alakul ki. A pince falát érdemes két rétegben szigetelni, és a szigetelést föld visszatöltése előtt védeni kell. A vízszintes és függőleges szigetelések összekapcsolását külső falak felől és belső oldalon is meg kell oldani. A talajvíznyomás esetén vasbetonfal vagy vasbetonpillérek szükségesek a megfelelő tartópontok biztosítására. A legális megoldások között szerepel a gőzmentes, kent vagy falonkénti szigetelések alkalmazása is, minden esetben a talajvíznyomás mértékéhez igazodva.

Kisméretű téglák falazási szabályai és tabulások

A kisméretű tégla falazatait a következő általános szabályok szerint érdemes felépíteni: a falakat vízszintes és függőleges hézagokkal kell összekötni; a habarcs vastagsága legyen az egész felületen egyenletes; a teljes felületet habarccsal ki kell tölteni; a falat nem szabad terhelni, amíg a fal meg nem kötött. A kisméretű téglákból készülő falak esetén a 30 cm széles tartófal egy külső fal lehet, és a belső falviselési minőséget a hő- és hangszigetelés érdekében meg kell oldani megfelelő szigeteléssel. A kötésnél fontos az úgynevezett feles kötés, és a falak közti csatlakozás. A falak végkivágásakor a fél- és negyed tégláknak megfelelő eltolás szükséges a falvégek kiépítéséhez. A falkázásoknál a sarok- és falsarok megépítése különös figyelmet igényel: a derékszögű és ferdeszögű falsarok kötései különböző módszerekkel készülnek, de mindegyiknél a téglák eltolásának és a kötések igazításának gondoskodnia kell a stabilitásról. A falvégek és falcsatlakozások kialakítása szintén a kötés és a faragás összehangolását igényli.

Előnyök és gyakorlati tippek

A falazás minősége közvetlenül befolyásolja az épület stabilitását. A kisméretű tömör tégla falazat hosszú élettartamot és jó teherbírást biztosít, ha a kötés és habarcs megfelelően van alkalmazva.
A vízszigetelés a pince és a padlás felé mutat; a megfelelő bitumenes lemezek és a helyes szerelés minimalizálja a nedvesség okozta károkat.
A falak építésében a közvetlen terhelések és a külső környezeti tényezők figyelembevétele fontos a hő- és hangszigetelés szempontjából.

Végső gondolatok és tipikus hibák

A leggyakoribb hibák közé tartozik a nem megfelelő átlók, a hiányzó vagy rosszul kitöltött függőleges és horizontális fugák, és a szigetelés gyenge illesztése a falhoz. Az ellenőrzés legyen alapos: az átlók, a sarkok és a falak közötti kötés legyenek pontosak. A födémi kötés és a fal felső síkja közötti hézagot gondosan kiékeljük a stabilitás érdekében. A téglák felületének tisztítása és a fugázás megfelelő technikája hozzájárul a hosszú élettartalomhoz. A kisméretű tégla falazatok története és technológiája az idők során fejlődött, de továbbra is meghatározó eleme az építésnek, és a mai követelményeknek megfelelő kivitelezéshez meg kell tartani a megadott kötési és szigetelési szabályokat.

tags: #kismeretu #teglabol #szigeteles #vedo #fal #keszitese