KlimaTec belső hőszigetelés: mikor érdemes, milyen veszélyei és hogyan csináljuk jól
A belső oldali hőszigetelés során a szigetelőanyag a szoba belső falára kerül. A belső hőszigetelés egy ritkábban alkalmazott szigetelő módszer. Általában akkor javasolják, amikor a külső hőszigetelés egyáltalán nem megoldható az épületen.
A belső hőszigetelés döntően kényszermegoldások és sokszor nem is hoznak várt eredményt. Sok kérdést felvető téma az épületek belső hőszigetelése. Mikor érdemes belevágni és mik azok a helyzetek, amikor csak új problémákat kreálunk vele? A válasz nem egyszerű igen vagy nem. A helytelenül kivitelezett belső hőszigetelés valóban több kárt okozhat, mint hasznot, de bizonyos helyzetekben ez az egyetlen járható út.
Mikor érdemes belső hőszigetelést választani?
Ideiglenesen használt épületek, hétvégi házak, nyaralók: A téli hónapokban az üresen álló ingatlanok könnyen kihűlnek. Gyakorlatilag egy örökkévalóságnak tűnik, amíg a ház a fűtés bekapcsolása vagy a kandalló begyújtása után újra felmelegszik. Az olyan ritkán használt épületeknél, ahol az év többségében amúgy sincsen fűtés, tehát falai mindenképpen áthűlnek, de alkalomszerűen szükséges használnunk rövidebb időre, lehet létjogosultsága a belső szigetelésnek, hiszen a cél a rövid tartózkodás gyors komfortosabbá tétele.
Műemlékvédelem alatt álló épületek: A külső szigetelés egyáltalán nem lehetséges a régi, muzeális értékű épületeknél, mivel a homlokzatot általában nem lehet megváltoztatni. Műemlék épületek esetében szintén nem oldható meg az utólagos külső hőszigetelés. Egy komplex felújítás során elképzelhető a falak hőszigetelő tulajdonságainak javítása belső hőszigeteléssel, de a jellemző hibák elkerüléséért ilyenkor az épület egészére egységes megoldást kell találni.
Társasházakban: A legtöbbször társasházakban találkozni belső hőszigeteléssel. Ennek oka, hogy a lakóközösség nem mindig van azonos véleményen a homlokzati hőszigetelés beruházásának szükségességéről. Sokan élnek olyan lakásban, amelyben a külső hőszigetelő megoldás a homlokzat jellege, a társasház anyagi helyzete, vagy egy-két lakótárs ellenállása miatt eleve szóba sem jöhet.
Panellakások, hétvégi házak, műhelyek, garázsok és családi házak esetében számtalan olyan szituáció fordulhat elő, ahol a legészszerűbb megoldást a belső szigetelés nyújtja. Sokszor a külső szigetelés nem járható út: nincs meg a ház összes lakójának beleegyezése vagy egyéb körülmények miatt nem járható út számodra a külső hőszigetelés.
Előnyök és pozitív tulajdonságok
- A belső hőszigetelés sokkal kisebb felfordulással jár, mint a külső szigetelés, hiszen a szigeteléshez nem kell teljesen felállványozni az egész házat.
- A belső oldali szigetelés akár több etapban is végezhető: egyesével szobánként, helyiségenként lehet haladni.
- Az egyszerűbb megoldások olcsóbbak és lakáson belül akár magunk is próbálkozhatunk a kivitelezéssel.
- A belső hőszigetelés egyik tulajdonsága, hogy fűtés esetén nem kell az épület szerkezeti elemeit is átmelegítenünk ahhoz, hogy kellemes hőmérsékletet érjünk el a belső térben. Tehát sokkal gyorsabban melegszik fel a belső tér, mint szigetelés nélkül vagy akár mint homlokzati hőszigetelés esetén.
- A belső hőszigetelés gyakorlatilag a falakat elhatárolja a szobától, így a belső tér gyorsabban felmelegíthető; a fűtésnek kevesebb energiára van szüksége a levegő felmelegítéséhez.
- Az ERFURT-KlimaTec rendszerek esetében a Thermovlies tapéták egy elválasztó réteget képeznek a hideg falazat és a helyiség hőmérséklete között, visszaverik a hőenergiát és hatékonyan használják fel a fűtési energiát a helyiség levegőjének felmelegítésére.
- Az ERFURT-KlimaTec Thermovlies tapéta légáteresztő tulajdonságai ideálissá teszik az igényeknek megfelelő, energiatakarékos fűtési rendszerekhez. A KlimaTec belső szigetelés észrevehetően gyorsabban teremti meg a lakályosság érzetét.
Fő kockázatok és hátrányok
A belső oldali hőszigetelés legnagyobb kockázata a páralecsapódás és penészesedés. Mivel a hőszigetelés a fal belső oldalára kerül, a teherhordó falazat hidegebb marad, így a harmatpont a szerkezeten belülre kerülhet. A kulcskérdés a páratechnikai megfelelőség, azaz a nedvesedés kezelése. A belső hőszigetelés gyakorlatilag a falakat elzárja a szobától, így a külső falfelület a téli időszakban sokkal hidegebbé válhat. Emiatt a hideg falon a pára lecsapódásának esélye jelentősen megnő, lényegében folyamatos nedvesedés történik, ami miatt az épület szerkezete károsodhat, illetve penész alakulhat ki a szobában.
A szigetelő lapok és a fal között gyakran maradnak légrések, amelyekben különféle baktériumok, vírusok és egyéb élőlények képesek megtelepedni. A belső hőszigetelés során a padlót és a mennyezetet nem lehet szigetelni, így a szigetelőanyag alján és tetején sokkal hidegebb hőmérséklet alakulhat ki. Mindezek miatt pedig kellemetlen hőhidak jöhetnek létre a felületek kapcsolódásánál. A belső szigetelés széleinél jelentős hőhidak alakulnak ki. Ezen pontokon nagyon erős hőkülönbség jelentkezik, ami miatt vizesedés és penészesedés jellemző.
A belső szigetelés lényegében csökkenti a lakótér méretét is, hiszen a szigetelés a szobán belülre kerül. Az igazán nagy veszély azonban az, hogy a szigetelés a fűtési rendszerből teljes mértékben kizárja a falakat, amelyek így nem tudják felvenni és megtartani a meleget: a lakás falainak a hőmérséklete alacsonyabb lesz és a hőtároló közeg eltűnik. Szélsőséges esetben a belső szigetelés az épület statikai és szerkezeti elemeit is rongálhatja. A problémák gyökere a harmatpont vándorlása: amikor a meleg, párás levegő egy hideg felülettel találkozik, lehűl, és kicsapódik belőle a nedvesség.
Anyagválasztás - mit használjunk és mit ne
A belső hőszigeteléshez használt anyagokat mindig alapos körültekintéssel kell kiválasztani. A belső szigeteléshez kifejezetten javasoltak a szálas szigetelőanyagok, amelyek kiváló eredményt nyújtanak. Kimondottan a belső hőszigeteléshez ajánlottak az üvegszál-erősítésű ásványi hőszigetelő lapok, amelyek ásványőrleményből készülnek. Különféle zártcellás polisztirol alapanyagú szigetelő lapok is használhatóak a belső oldali szigeteléshez. A polisztirol lapokkal könnyű dolgozni, ugyanis az anyagnak köszönhetően pontosan vágható és formázható. Ráadásul ennek a típusnak az ára is igen kedvező, jó ár-érték aránya miatt az egyik legnépszerűbb szigetelőanyag.
Az EPS lapok alkalmatlanok belső szigetelésre, az XPS lap elméletben alkalmas lehet. Az ásványgyapot (kőzetgyapot, üveggyapot) ugyan jó szigetelő tulajdonságokkal rendelkezik, de belső szigetelésre korlátosan alkalmas. Párazáró fólia nélkül penészedni fog a fal a szigeteléssel való érintkezés helyén. A parafa nem tökéletes vízzáró, de szerkezete nem károsodik a párától. A parafa ráadásul jól néz ki, tehát aránylag vékony és fedetlen burkolattal is megoldható a szigetelés. Az Ytong által gyártott ásványi hőszigetelő lapok (Multipor) a jelenlegi legjobb megoldást kínálják a belső hőszigetelésre. A penészesedés nem jellemző, az ásványi táblák képesek a párásodást úgy kezelni, hogy az ne okozzon lecsapódásokat.
Az igazán vastag parafa szigetelő táblák hatékonyabbak ennél, de ott a már feljebb taglalt problémák jelentkezni fognak. A belső falak szigetelésére már léteznek más technológiai megoldások is, viszont ezeknek meglehetősen magasak a költségei. Az új kerámiatartalmú kül- és beltéri hőszigetelő vékonybevonat biztosítja a megfelelő hővédelmet, jelentősen csökkenti a hőveszteséget, ezért nagyon alacsony a hővezető képessége.
Megoldások, amelyek csökkentik a kockázatot
A hőtükör fólia a szorosan falak mellé szerelt fűtőtestek mögötti falszakaszra erősítve csökkenti azt a hőmennyiséget, amit a radiátor nem a légtömeg, hanem a falszerkezet felmelegítésére pazarol. A TSM hőszigetelő festékek beltéren is alkalmazhatóak. Különlegességük abban rejlik, hogy anyaguk üreges kerámiagömböket tartalmaz, ezért alacsony hővezetési tényezővel és nagyon magas hőreflexiós (hővisszaverő) képességgel rendelkeznek. Léteznek speciális festékek is, amelyek nanotechnológiás hőszigetelő bevonóanyagokat tartalmaznak.
Az ERFURT-KlimaTec Thermovlies tapétával minden fal felület néhány munkafázisban energiatakarékos ragasztó- és tapétázó alapréteggé alakítható. A maximális energia-megtakarítás érdekében ajánlott az ERFURT-KlimaTec Thermovlies Premium tapétát minden masszív falon alkalmazni, az ERFURT-KlimaTec Basic tapétát pedig a helyiségeket elválasztó belső falakon. Az ERFURT-KlimaTec Thermovlies tapéta bevonatot kapott belső falak és mennyezetek, visszasugározzák a hőenergiát a helyiségbe. Így a maximális hőmennyiség a helyiség levegőjének felmelegítésére áll rendelkezésre.
A belső szigetelésnek is vannak olyan belső kiegészítő megoldásai, amelyek nem jelentenek teljes hőszigetelő rendszert, ugyanakkor azok hátrányait és veszélyeit sem hordozzák. A hőszigetelés hatékonysága jelentősen növelhető ilyen belső kiegészítő megoldásokkal.
Hogyan csináljuk JÓL - két alapelv és kivitelezési tippek
Ha a fentiek ellenére a belső hőszigetelés elkerülhetetlen, két alapvetően eltérő épületfizikai elv mentén indulhatunk el. 1. A rétegrend (kívülről befelé): Eredeti fal -> Szigetelőanyag (pl. kőzetgyapot, üveggyapot, XPS) -> Párazáró fólia -> Légrés (opcionális, vázszerkezetnél) -> Belső burkolat (pl. gipszkarton). 2. A kapilláraktív megközelítés: nem megakadályozni próbálja a pára mozgását, hanem intelligensen kezeli azt.
A rendszer lelke a párazáró fólia, amelyet a szigetelés belső (meleg) oldalára kell helyezni, közvetlenül a gipszkarton burkolat mögé. Ennek a fóliának tökéletesen légtömörnek kell lennie. Minden illesztést speciális ragasztószalaggal le kell zárni, és a csatlakozó falaknál, padlónál, mennyezetnél is légmentesen kell csatlakoztatni. A rendszer annyira jó, amennyire a leggyengébb pontja: egyetlen rosszul ragasztott illesztés, egy utólag befúrt tipli helye, vagy egy konnektor átvezetése, amely átszakítja a fóliát, és a rendszer összeomlik.
A kapilláraktív anyagok (mint egy szivacs) képesek a lecsapódó nedvességet felvenni, majd amikor a szoba levegőjének páratartalma csökken, visszaadni azt. Multipor ásványi lapok: Az Ytong pórusbeton technológiáján alapuló, kifejezetten belső hőszigetelésre fejlesztett ásványi lap. Előny: jóval hibatűrőbbek, mint a párazáró rendszerek. Nem szabad közéjük párazáró fóliát tenni, mert az pont a működési elvüket akadályozná meg! A felületüket is páraáteresztő glettel és festékkel kell kezelni.
Végezetül fontos: a hőszigetelőanyag kiválasztása előtt ajánlott egy állapotfelmérést beiktatni, amely során egy szakember alaposan megvizsgálja a falszerkezeteket mechanikai és hőtechnikai szempontból. A belső hőszigetelés előtt minden nedvességszigetelési problémát (pl. tetőtér szigetelése, talajnedvességből fakadó gondok) fel kell számolni.
Gyakorlati javaslatok
- A belső hőszigetelés előtt mindenképp érdemes egy szakember segítségét kérni, hogy a fenti kockázatokat minél inkább kivédhesd!
- A belső szigeteléshez kifejezetten javasoltak a szálas szigetelőanyagok és a kapilláraktív ásványi lapok (pl. Multipor), amelyek jobban kezelik a párát.
- Az EPS használata belső oldalon általában nem javasolt; ha polisztirolt alkalmazunk, akkor is gondoskodjunk a megfelelő kivitelezésről és felületi bevonatról.
- Fontos a teljes felületű ragasztás, hogy ne maradjon légrés a lapok és a fal között.
- Gondolj a hőhidakra: a szigetelés élei, padló- és mennyezetcsatlakozások különös figyelmet igényelnek.
A belső oldali hőszigetelés évtizedek óta az építőipari szakemberek és lakásfelújítók egyik legvitatottabb témája. A központi kérdés mindig ugyanaz: szabad vagy kockázatos? A válasz az adott épületre, kivitelezésre és anyagválasztásra épül.
Hogyan válasszunk és szereljünk fel szigetelést | Hogyan csináljunk bármit
| Helyzet | Ajánlott megoldás | Kockázat |
|---|---|---|
| Műemlék épület | Belső ásványi lapok (Multipor), egységes megoldás | Helytelen kivitelezés penészesedés |
| Ritkán használt hétvégi ház | Vékony belső szigetelés vagy Thermovlies tapéta | Hőhidak, csökkent hőtárolás |
| Társasházi lakás, nincs külső lehetőség | Diffúziónyitott ásványi lapok vagy Thermovlies | Pára- és hőtechnikai problémák |
tags: #klimatec #belso #hoszigeteles