Kompetencia alapú tudatosság építése a kreatív alkotás, önkifejezés és kulturális tudatosság fejlesztésén keresztül
A 2020-ban módosított Nemzeti alaptantervhez készült magyarázó füzet definíciója szerint „a tanuló ezen kompetenciák elsajátításával képessé válik arra, hogy értékesnek tartsa a kreatív ötleteket és produktumokat, az innovatív tevékenységeket, és önmaga is kreatív alkotásokat hozzon létre egyes tanulási területeken, valamint képessé válik az esztétikai átélésre és az önkifejezésre művészeti eszközökkel.” A tanulók megtanulják értékként kezelni, hogy a saját gondolataik kifejezését és mások véleményének befogadását sokféle szempont alapján képesek megvalósítani.”
Az alapkompetenciák-korábban kulcskompetenciák-megnevezése a földrajz és társadalomföldrajz témakörök kapcsán kiemeli a világ kultúráinak sokszínűségét, a kulturális értékek megismerését és a kulturális identitás kialakulását. A kerettanterv szerint e kompetencia fejlesztése nélkülözhetetlen a globális kontextus megértéséhez. Ennek megvalósítása érdekében a projektben a helyi problémák és globális kihívások tematikáját kommunikáljuk, a fenntartható jövő dilemmáit vizsgálva.
A fejlesztési megközelítés alapelvei
Az oktatási folyamat elsősorban a tanulók közötti kooperációra és kollaborációra épít, hogy a tanulók könnyebben elsajátítsák a szükséges attitűdöket, és egymást segítve fejlődjenek. A feladatok megtervezése során nem csak a régi kompetenciákat erősítjük, hanem olyan feladatokat is integrálunk, amelyeket elsősorban nem választanának a tanulók, így a siker érdekében új készségek fejlesztésére is szükség van. A kerettörténet (story line) módszere motivációt nyújt, az élményalapú tanulást támogatja, és tág teret ad a kreativitás kibontakoztatásának. A történet középpontjában a tanár és a diákok közötti interakció áll: a tanár felépíti a keret történetét, a diákok pedig töltik meg tartalommal azt, miközben elsajátítják a tudásanyagot.
A kerettörténet során a diákok közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek a világról és a társakkal való együttműködésről. A projekt a globális problémák világban megjelenésére alapul, és a tanulók egy országba képzeletben történő elutazása révén segíthetnek a helyi környezeti és társadalmi problémák érzékenyítésében. A küldetések helyszíneit több szempont alapján választottuk ki: Európa kivételével minden kontinens szerepel olyan országokkal, amelyek a földrajzi tanulmányok során felmerülnek, turisztikai vonzerejük mellett számottevő környezeti és társadalmi problémákkal rendelkeznek, így kontraszt állhat a nyaralási képek és a valóság között.
Struktúra és szakaszok
Az első szakaszban a diákok bevonása értelmi és érzelmi szinten történik, feltérképezzük előzetes ismereteiket, és a kreatív gondolkodás útján elindulunk. A második, a folyamat magját képező szakaszban fokozatosan nehezedő és összetettebb feladatok jelennek meg, ahol a korábbi produktumok újra felhasználhatók. A harmadik szakasz az összegzés és lezárás, amelyben két összetett feladat segítségével a tanulók összefoglalják és bemutatják munkáikat, egy projekt délután keretében. A cél az, hogy a tanulók megtapasztalják, milyen kreatív alkotásokat hoznak létre, képesek legyenek önmagukat jobban kifejezni, mások véleményét befogadni, és a sokféle szempontot figyelembe venni.
A kerettörténetben a tanár a kezdeti feladatok megindítójaként és tartalmi felügyelőként jelenik meg, de ugyanez a személy háttérszervezőként (facilitátorként) segíti a diákokat a közös alkotásban, a megoldások megvalósításában. A fejlesztési folyamat sokrétűsége és bonyolultsága miatt olyan eszközöket, cikkeket és példákat gyűjtöttünk össze, amelyeket szükség esetén a tanár a diákok segítségére fordíthat. Ezeket az anyagokat feladatonként mellékeljük. Mivel a projekt nem tanórai keretek között zajlik, létfontosságú, hogy a tanár biztosítsa a diákok számára a segítséget és az elérhetőséget.
A fejlesztési folyamat a Helyi problémák, globális kihívások, a fenntartható jövő dilemmái témakör feldolgozásával párhuzamosan zajlik. A kerettanterv 14 órát javasol ennek feldolgozására, így optimálisan a projekttel és a témakör feldolgozásával egyidejűleg lehet haladni. A feladatok közzétételére és beadására a Padlet felületet használjuk, mivel itt mindenki láthatja a munkákat, és többféle fájlformátum csatolható. A feladatleírással együtt a produktum leadásának határidejét is közzé tesszük. Az utolsó szakaszban a csoportok közötti összejövetel tanári jelenléttel zajlik egy első projekt délután keretében, ahol a tanulók bemutatják dolgozataikat, különös tekintettel az általuk írt színdarabra.
Kimeneti elemek és konkrét feladatok
Összegzésként megfogalmazható, hogy egy sok odafigyelést és energiabefektetést igénylő folyamatot állítottunk össze, amely tanórai kereteken kívül végezhető leginkább. Ennek az energiának a befektetése azonban elengedhetetlen a tanulók kompetenciáinak fejlesztéséhez és hosszú távú hasznosításához az iskolán kívüli életben is.
- Feladatok az alapkompetencia fejlesztésére - I. A feladat helye a tananyagrendszerben: Helyi problémák, globális kihívások, a fenntartható jövő dilemmái c. témakör feldolgozása.
- A diákokat egy távoli országba utaztatva segítjük a környezeti és társadalmi problémák érzékenyítését, és nyitottságot várunk az új kultúrára és az ott élő emberekre.
- A küldetés megvalósítása során a diákok feladatait a Padlet felületén tesszük közzé, a leírások és határidők egy közös felületen érhetők el.
- A feladatok közé tartozik többek között térképkészítés, történelmi és kulturális hátterek feltárása, zenei lista készítése és névjegykártyák tervezése a csapat tagjai számára.
Specifikus tevékenységek a projektben
Az ország kultúráját és történetét mélyítő tevékenységek összefoglalása során a diákok megismerik az ország történelmi eseményeit és főbb kulturális látnivalóit, amelyeket kontúrtérkép formájában jelenítenek meg. A kontinensek és országok kiválasztásánál figyelembe vettük a turizmus és a valós környezeti problémák közötti kontrasztot, hogy a tanulók látókörét szélesítsük. A hangzás és zene kapcsán állítanak össze Spotify lejátszási listát, amely az adott országot jellemző zenéket tartalmazza. A listán bármilyen műfajú zenék szerepelhetnek, feltéve, hogy kapcsolódnak az országhoz.
Táblázat és vizuális eszközök
A folyamat több szakaszában különböző produktumok készülhetnek: kollázsok, szövegalkotás képekkel illusztrálva, reklámstílusú szöveg, színdarab és képregény. Ezek a produktumok időigényesebbek, ezért a feladatok megosztása és a kooperáció hangsúlyosabban jelen van. A projekt végén a tanulók egy projekt délután keretében mutatják be eredményeiket, különösen a színdarabra koncentrálva. A csapatmunka során a diákok a valóságos problémákat is megismerik és megvitatják, miközben gyakorolják a többféle nézőpont figyelembevételét.
| Szakasz | Célok | Eszközök |
|---|---|---|
| 1. szakasz | Értelmi és érzelmi bevonódás, előzetes ismeretek feltérképezése, kreatív gondolkodás | Kollázs, vizuális ábrák, írás |
| 2. szakasz | Komplexebb feladatok, újrafelhasználható produktumok | Reklám szöveg, színdarab, képregény |
| 3. szakasz | Összegzés és bemutatás, projekt délután | Előadás, színdarab |
Gyakorlati megvalósítás
A feladatok közzétételére a Padlet felületet használjuk, mivel egyszerre támogatja a többformátumú dolgozatokat és a nyomon követhetőséget. A kerettanterv 14 órát javasol a feldolgozásra, így az azonos időkeretben megvalósított projekttel összeegyeztethető a tananyaggal. A diákok számára biztosított a tanári segítség és elérhetőség, mivel a projekt nem tanórai keretek között zajlik. A kerettantervhez kapcsolódó feladatok és anyagok aránya a tantárgyi integráció jellegét hangsúlyozza, különösen a földrajz és társadalomföldrajz vonatkozásában.
Végső cél és értelmezés
A folyamat végére a tanulók megismerik a kulturális tudatosság, kreatív alkotás és önkifejezés kompetenciáinak egymásra épülő jellegét, képesek lesznek kreatív ötleteket értékként kezelni és önkifejezésre használni művészeti eszközökkel, miközben befogadják mások véleményét és megszerzik a globális kontextus megértéséhez szükséges kompetenciákat.
tags: #kompetencia #alapu #tudatossag #epites