Kőműves Kelemen: A Vár, az Áldozat és az Emberi Kérdések Rockballadája
A Bródy-Szörényi páros által jegyzett, Sarkadi Imre drámájából született Kőműves Kelemen rockballada immár több mint négy évtizede foglalkoztatja a közönséget, és mondanivalója a mai napig aktuális. Az előadás nem csupán egy ismert ballada feldolgozása, hanem egy rockopera-jellegű alkotás, amely mélyrehatóan feszegeti az emberi lét alapvető kérdéseit. A művet, amely a Pesti Színházban több mint 40 évvel ezelőtt, Kaszás Attila, Rudolf Péter és Hegedűs D. Géza főszereplésével került színre, 2025-ben ismét műsorra tűzik, bizonyítva időtlen érvényességét.
A Ballada Eredete és Története
A Kőműves Kelemen című ballada gyökerei mélyen magyar hagyományokban és néphiedelemben keresendők. Kallós Zoltán már 1955-ben az élő balladák közé sorolta, kiemelve, hogy az fontos, mély emberi és közösségi kérdéseket érint, nem csupán egy megtörtént vagy kitalált eseményt mesél el. Sarkadi Imre 1947-ben írta meg eredeti novelláját, melynek témája annyira foglalkoztatta, hogy később két drámaváltozatot is megalkotott 1948-1949 között. A drámai töredékek nem maradtak befejezetlenek, hiszen Ivánka Csaba színművész ezeket és a népballadát felhasználva készítette el a szövegkönyvet, amelyből Bródy János dalszövegeivel és Szörényi Levente zenéjével született meg a mára már klasszikussá vált rockballada. Az ősbemutató 1981-ben volt, és azóta az ország számos színpadán aratott sikert.
A történet közismert: Kőműves Kelemen és csapata napok óta építi Déva várát, ám a felépített falak rendre leomlanak. A kőművesek keresni kezdik az okokat. Kelemen szerint a "nemszeretem munka" nem járhat sikerrel; ha nem hiszünk munkánkban, az eredmény is elmarad. Mások rontásra gyanakodnak, egy régi tragédia emlékére hivatkozva. A rontást csupán az szüntetheti meg, ha egy asszonyt befalaznak a várba, mert az ő teste tartja majd a falakat. A legények hosszas vita után eldöntik, hogy az első arra járó asszonyt megölik és befalazzák.
Az Égető Kérdések és Dilemmák
A rockballada számos olyan kérdést vet fel, amelyekre nincsenek egyértelmű válaszok, éppen ezért teszik az előadást olyan izgalmassá és gondolatébresztővé:
- Anyagi érdekek vagy hit? Mi az erősebb: az anyagi érdekeltség vagy a feladatba vetett hit? A kőművesek zöme a "fél véka ezüstért, fél véka aranyért" vállalkozik a feladatra, a "búsás haszon" reményében fogadják el a borzalmas indítványt. A pénzszerző mohóság motiválja a rituális gyilkosságot, a "Déva várát a kapzsiság építette". A mű mai olvasatban rávilágít a pénz torzító, jellemnyomorító hatására.
- Szolidaritás vagy üres szólam? Létezik-e szolidaritás, vagy csak üres szólam a bajtársiasság emlegetése? A dráma rávilágít a közösségen belüli konfliktusokra, ahol az egyéni érdekek gyakran felülírják a közösségi célokat.
- Művészi szabadság és alkotói fanatizmus: Mit jelent a művészi szabadság? Meddig szükséges az alkotói fanatizmus, és mikortól válik veszélyessé? Meddig terjed az egyén és a közösség felelőssége?
- Közösségi érdek és egyéni boldogság: Miképp oldható fel közösségi érdek és egyéni boldogság konfliktusa?
- Áldozat és következmény: Szabad-e, lehet-e emberéletet áldozni egy hitért, egy ügyért? Meghozható-e bármilyen áldozat a cél elérése érdekében? Milyen lesz az a vár, melyet csak emberáldozattal lehet felépíteni? Átok, vagy áldás lebeg fölötte? A történet Kelemen tragikus döntését mutatja be, aki a vár felépítéséért kész feláldozni a legdrágábbat: a feleségét. A mű megvalósításáért vívott küzdelem és a családjáért, Annáért érzett aggodalom megmutatja, hiába áll majd a mű századokkal később is, az egyén az áldozatvállalásba belepusztul.
- Hit és tudás viszonya: Hogyan viszonyul egymáshoz a hit és a tudás?
- Az emberi gyarlóság: A többi "kőműves" döntésébe belejátszott emberi gyarlóságuk is. Volt, akinek már nem jöhetett a felesége, s volt, akinek nem is volt asszonya. Kelemen döntésébe is belejátszott az az ismeret, hogy beteg a gyerek, így aztán nem jön egy ideig. Ez a motivációk sokszínűsége teszi valóságossá és tragikussá a helyzetet.
- Az isteni igazságszolgáltatás: A végén az elkerülhetetlen isteni igazságszolgáltatás jelenik meg, felvetve a kérdést: mi a fontosabb: a művészet, vagy az ember?
A Produkciók Sokszínűsége és Értelmezései
A Kőműves Kelemen rockballada számos színpadi adaptációja bizonyítja a mű erejét és relevanciáját. A Pesti Színház 1982-es, Marton László rendezésében bemutatott előadása Novák Ferenc koreográfiájával a nyolcvanas évek elején a Sarkadi által is sugallt jelentést erősítette fel: szabad-e emberéletet áldozni az építés érdekében. A Hegedűs D. Gézával a címszerepben bemutatott hajdani előadás végén a "Átkozott legyen hát…" refrénű szám alatt a lehullott fekete lepel egy fehér, teljesen üres háttérfal előtt álló tizenkét kőművest fedett fel, akik megátkozták Déva várát.
A Móricz Zsigmond Színházban Tasnádi Csaba által rendezett előadás sok szempontból folytatja a hagyományokat, de más hangsúlyokat is kap. A rendező teljesen üres, díszlet nélküli színpadon, fekete falak között játszatja az előadást, így még jobban képes koncentrálni a lelki folyamatokra és az azokat közvetítő, hatalmas dinamikájú mozgásokra. Ladányi Andrea koreográfiája egyszerre lírai és drámai, különösen a Kelemen és Anna találkozásának jelenetében erősíti fel a felelősségvállalás fájdalmát. Ez a rendezés a mindenkori alkotás és az azért meghozandó áldozat problémájához vezet. Petneházy Attila Kelemenje erőteljes, olykor elgyengülő alakítása tökéletesen egyesíti magában az egymásnak feszülő ellentéteket. A nyíregyházi színpadon az előadás nem egy direkt megfejtést kínál, hanem azt az általános elgondolást közvetíti, amely a mindenkori alkotás és az azért meghozandó áldozat problémájához vezet. A darab "üzenete" a pénz torzító hatásáról is szólhat, ahol a kőművesek elsősorban a fizetségért vállalkoznak a feladatra.
Kőműves Kelemen (1986)
A 2025. július 25-én Budapesten, a Városmajori Szabadtéri Színpadon Alföldi Róbert rendezésében bemutatott előadás is új értelmezési lehetőségeket kínál. Bár a pontos rendezői koncepció nem ismert, az Alföldi Róbert nevéhez fűződő színházi megközelítések gyakran merítenek a társadalomkritikából és az emberi pszichológia mélységeiből, így várhatóan ez az előadás is új megvilágításba helyezi a klasszikus ballada mondanivalóját.
A Bródy-Szörényi páros rockoperák sorozatát írta meg, mindig a magyar kultúrából és történelemből merítve. A Kőműves Kelemen rockoperája a magyar gondolkodásban, a hagyományban és a költészetben mindig a hazát is jelentette. A "vár állott, most kőhalom" romantikus ellentétpárja világosan utal erre is. Az előadás időtartama kb. 2021 perc (feltehetően tévedés az adatban, valószínűleg 2 óra 21 percet jelenthetett volna).
A rockballada tehát nem csupán egy történelmi vagy irodalmi alkotás, hanem egy élő, gondolatébresztő mű, amely minden korban képes új és új értelmezéseket nyerni, miközben az emberi lét legfontosabb kérdéseire keresi a válaszokat. A művészi szabadság, az áldozatvállalás, a közösség és az egyén viszonya, valamint a hit és a kétely örök dilemmája teszi a Kőműves Kelement egy igazi, összetett művészi élménnyé.
tags: #komuves #kelem #eloadas