A könnyűszerkezetes épületek pontos meghatározása és a "készház" fogalma
Napjainkban egyre ismertebbé és népszerűbbé válik a könnyűszerkezetes építési mód, azonban még mindig sok embernek tévesek az ezzel kapcsolatos ismeretei. Gyakran említik „csak” könnyűszerkezetes épületként, vagy egyszerűen komolytalan épületként. Sokan - építészek és mérnökök is - azt tanácsolják a kíváncsiskodóknak, akik könnyűszerkezetes épületben gondolkodnak, hogy ha már építkeznek, miért nem építtetnek „jó” épületet! Ez a bizalmatlanság nagyrészt a hiányos ismeretekből fakad, ami miatt sokan inkább az építkezés hagyományos, bonyolultabb módját választják, holott ez sokszor rosszabb épületfizikai, statikai, hőtechnikai szempontból, és nagyon sokszor minőségben is gyengébb eredményt hoz. De mit is jelent valójában az a megfogalmazás, hogy "készház"?
A "Készház" pontos definíciója és a hozzá kapcsolódó garanciák
A KÉSZHÁZ Szövetség tagjai, az ÉMI minősítés és a MAKÉSZ védjegy garanciái révén egységes tartalommal ruházzák fel a "készház" fogalmát. Ezt a fogalmat nem csak Magyarországon használják, hanem szerte Európában. Ausztriában még a fogalmat is szabvány (ÖNORM) védi. Magyarországon sajnos, mivel ez egy divatos kifejezés, mindenki megpróbálja saját hasznára felhasználni. Így alakultak ki olyan marketing kifejezések, mint a "készház a tégla előnyével", ami ráadásul egy teljesen ellentétes tartalommal párosult.
Kiterjesztett értelemben a készház: "Ház a gyárból". Szűkebb értelemben a készház olyan épület, amely előre elkészített, teljes magasságú falelemekből - lehetőleg saroktól sarokig, időjárástól függetlenül, ipari körülmények között legyártott külső falakból, válaszfalakból és tetőelemekből - áll, mely elemeket a gyártóhelyen készítenek, és az építkezésre szállítva egy előkészített alapon fölállítanak. A készház általában, de nem minden esetben, favázas könnyűszerkezetes épület. A fenti fogalmak alapján készház készülhet fémből, liaporból, sőt téglából is, ami egyáltalán nem különlegesség, sőt a Német és Osztrák Szövetségnek is vannak ilyen technológiával dolgozó tagjai.
A könnyűszerkezetes épület fogalma és a súlyhatár
A könnyűszerkezetes épületnek nincs olyan pontos definíciója, mint a "készház" kifejezésnek. Könnyűszerkezetesnek általában azt az épületszerkezetet nevezzük, melynek 1 négyzetmétere 300 kg-nál könnyebb. Vannak, akik ezt 400 kg-ban határoznák meg, de van törekvés az 500 kg-os meghatározásra is.
A könnyűszerkezetes épületek döntő többsége Magyarországon fából készül, helyszíni összeállítású ácsszerkezetből. Jelentős mennyiségben készül szintén helyszíni összeállításban fém szerkezetű épület is. Ezek a helyszíni kivitelezésű technológiák Európában alig ismertek és használatosak, míg Magyarországon a könnyűszerkezetes épületek kétharmada így épül. Valószínű, ez a rendkívül árérzékeny, a minőségre fittyet hányó piac miatt alakult így. Sajnos a helyszíni szerelésű épületeket kivitelező vállalkozások egy része nem rendelkezik kellő szakismerettel, szakemberekkel.
A könnyűszerkezetes házak készház technológiával történő kivitelezése a jogszabályok betartása mellett magasabb előállítási költséget eredményez. A magyarországi szabályozás, rendeletek az uniós jogszabályokkal ugyan harmonizáltak, de azok alkalmazását nem követeljük meg, mert betartatásuk mellett ugyan javulna a minőség, csökkenne a feketemunka stb., de lehet, hogy nőnének a kivitelezési költségek. Ez pedig a lakások árát is növelné, amit a politika nem szeretne, hogy bekövetkezzen. A könnyűszerkezetes épületek többsége ezért Magyarországon nem készház!
Sok hibával, mindenféle érvényesíthető garancia nélkül felépített házak miatt alakult ki az az általánosító vélemény, hogy a könnyűszerkezetes építési mód egy minőségileg gyenge, rövid élettartamú, komolytalan technológia.
A könnyűszerkezetes építési mód előnyei és a minőségbiztosítás
A készház ipari terméknek minősül, és ugyanazon piacgazdasági körülmények és adottságok alá esik, mint bármely végfelhasználói termék. A technológia előnyei között olyan szempontokat kell még megemlíteni, mint a méretpontosság, a sík- és függőlegesség, a szabályosan burkolhatóság. Az ipari gyártás a gyártmánytervezés miatt pontosan kalkulálható bekerülési költséget, az állandó, ellenőrzött minőséget, a reprodukálhatóságot, az időjárási körülményektől független építhetőséget teszi lehetővé. A rövid, és pontos határidőre történő, minimális hibával történő kivitelezés szintén kiemelkedő előny. A gyártóüzemek minőségbiztosítási rendszerrel rendelkeznek, és termékeikről tanúsítványt bocsátanak ki. A fejlett technológiával rendelkező cégeknél nemcsak a falak készülnek el a gyárban, hanem a falakba beépítik a redőnytokkal rendelkező nyílászárókat is. A falak külső hőszigetelése már vakolva van, villanyszereléshez nemcsak a csövezés van kész, hanem a vezetékezés is, valamint a gépészeti szerelvények is beépítésre kerülnek. Fontos megemlítenünk, hogy a "készház" kifejezés csak akkor helyénvaló, ha az ajánlat legalább a félkész házra vonatkozó szolgáltatásokat tartalmazza.
Magáról az építkezésről elmondható, hogy környezetkímélő. A többségében gyárban elvégzett munka miatt, a rövid kivitelezési idő miatt az építkezés nem terheli sem a környezetet, sem a szomszédságot hosszú ideig. Európa számos országában, különösen az északi országokban, szinte kizárólag fából készült vázszerkezetekkel készülnek az épületek. A fa, megfelelő erdőgazdálkodás mellett, folyamatosan olcsón újra előállítható alapanyag. Az élő fából, míg épület lesz, a kitermeléstől az épületbe történő beépítésig jóval kevesebb energiát kell felhasználni, mint más alapanyagokból készült épületszerkezetekhez. Az egyéb technológiák is tért hódítottak már a készház piacon, mint a fentebb említett tégla készházon túl a liapor, vagy isorast, stb.
Könnyűszerkezetes házak építése - legfontosabb szabályok
Az európai piac és a szabványosítás kihívásai
A határok nélküli Európa számos területen, így az építőiparban is komoly változásokat eredményez. Az egyes tagállamokban érvényben lévő eltérő műszaki szabványok, előírások vagy éppen ezek hiánya még jó néhány évre ad feladatot a szakembereknek. Számos területen, akár az élelmiszeriparban, akár az autóiparban vagy az elektronikában viszonylag könnyen lehetett meghatározni egységes minőségi követelményrendszert, addig az építőipar területén az egységesítés folyamata rögös úton halad. A nagymértékű éghajlati különbségek, a tradíciók, a rendelkezésre álló építőanyagok országspecifikus szabályozásokat igényelnek. Ezen gondolatok alapján elképzelhető, milyen nehéz helyzet alakult ki az egységes európai szabvány kialakítása körül. Az egységes épületfizikai határértékek meghatározása helyett inkább egységes vizsgálati módszerek kidolgozását, illetve a vizsgálandó legfontosabb paraméterek egységesítését tartja legfontosabbnak az Európai Készház Szövetség. A volt kelet-európai országok közül egyedül Magyarország tagja ezen szövetségnek, melynek elsődleges célja a minőségi készházépítés feltételeinek megteremtése egész Európában.
Európában általános követelmény az épületszerkezet elkészültét követően légzárási vizsgálat, az un. Blow-Door teszt elvégzése. Ennek lényege, hogy az épületen belül a környezeti egyensúlyi légnyomáshoz képest adott nyomáseltérést (50 Pa) hoznak létre és vizsgálják a nyomáskiegyenlítődés idejét. Ebből következtetni lehet az épületen belüli és a külső levegő cseréjének mértékére. Fontos épületfizikai jellemző ezen érték, mivel a túlzott légcsere többlet fűtési energiát igényel, ill. nem kívánt mértékű páralecsapódást idézhet elő az épületszerkezetben. A német előírások a légcsere mértékét a mesterséges szellőztető berendezés nélküli épületek esetében maximum óránként 3-ban határozzák meg, tehát egy épület teljes levegője 50 Pa nyomáskülönbség esetén maximum háromszor cserélődhet ki teljesen.
Az európai piacon forgalomba kerülő készházakkal szemben támasztott másik fontos követelmény az egészségre káros anyagok kibocsátási határértékének vizsgálata. Ezen műszeres vizsgálatokat, különös tekintettel a formaldehid származékokra, a teljesen elkészült épületek esetében végzik. Érdekes tapasztalat, hogy az elkészült épületekben mérhető értékek, bár messze elmaradnak az egészségre ártalmas határértékektől, nagyban függnek az alkalmazott építési anyagoktól. Különösen az OSB lapok alkalmazása esetében jelentősen magasabb értékek figyelhetők meg a gipsz alapú lapokhoz képest. Jelentős befolyásoló tényező a felületkezelő anyagok, festékek, gyanták alkalmazása, de akár a parketta, laminált padló, burkoló lap, vagy a padlószőnyeg anyaga is.
A hazai készház gyártók termékeit az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht (ÉMI Kht) vizsgálja többé-kevésbé az európai követelmények szerint. A vizsgálati eredményeket Építőipari Műszaki Engedélyekben (ÉME) rögzítik, melynek megléte alapfeltétele a készházak forgalomba hozatalának. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) könnyűszerkezet-építő szakmai tagozatába tömörült vállalkozók évek óta hadakoznak az ellen, hogy nem minősített szerkezetből bárki könnyűszerkezetes házat építhessen Magyarországon. Annak ellenére, hogy az uniós követelményeket tartalmazó 3/2003.(I.25.)BM-GKM-KvVM rendelet kizárja azt, hogy minősítetlen anyagok (Építőipari Megfelelőségi Engedély, ÉME nélküli), szerkezetek kerüljenek beépítésre, az építési engedélyeket kiadó hatóságok eltérő gyakorlatot folytatnak. Egyes építési hatóságok komplett ÉME dokumentációt kértek csatolni az építési engedély iránti kérelemhez, míg másutt használatbavételi engedélyt lehetett kapni tégla-szerkezetre kiadott engedély alapján felépített könnyűszerkezetes házra. (Ebben természetesen partnernek kell lenni a Felelős Műszaki Vezetőnek is.) Szintén más önkormányzatok az épület egyediségére hivatkozva adtak minősítéssel nem rendelkező házra építési engedélyt (ezt a gyakorlatot erősítette az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium - ÖTM - egy korábbi állásfoglalásának helytelen értelmezése is). Az ÉVOSZ Könnyűszerkezet-építő Tagozat több éves kérésére az ÖTM-t egy szakanyag kiadásával segítette a megfelelő egységes gyakorlat kialakulását.
A jogi háttér és az építési termék fogalma
A levél szerint építési termék minden olyan anyag, szerkezet, berendezés vagy több, különböző részből összeállított elem, amelyet azért állítanak elő, hogy építményekbe állandó jelleggel beépítsék. Az eltérő értelmezésre ez a jogszabályból idézett mondat is alaposan rásegít, hisz nem határozza meg, hogy a termék hol készülhet. Így a helyszíni kivitelezésű épületeknél pl. a falszerkezet egyesek szerint nem építési termék, csak abban az esetben, ha ez máshol készül, és egyben szállítják a helyszínre.
Építési terméket építménybe betervezni csak akkor szabad, ha arra jóváhagyott műszaki specifikáció van. A műszaki specifikáció meghatározása pedig így szól: valamely arra jogosult szervezet által jóváhagyott és közzétett műszaki dokumentáció, amely tartalmazza a termékre vonatkozó műszaki követelményeket és rendszerint az alkalmazási feltételeket, továbbá a termék megfelelőség-igazolásának módozatait is. Ilyen műszaki specifikáció lehet: magyar nemzeti szabvány (ezen belül honosított harmonizált szabvány), az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően az európai műszaki engedély (ETA), végül pedig az építőipari műszaki engedély (ÉME).
Mi a helyzet a készházakkal, vagyis ha az épület több komponensből álló - építőkészlet jellegű - rétegrendjében, anyagában és összeépítési csomópontjaiban tipizált és ezekből, mint összefüggő rendszerből tevődik össze az épület (amelyet ekként is hoznak forgalomba)? Akkor - folytatódik a levél - függetlenül az alaprajzi és/vagy homlokzati variációktól, az egész szerkezetre összességében és együttesen kell igazolni, hogy az ilyen módon (ilyen szerkezeti rendszerrel) megépülő épület teljesíti az OTÉK 50.§ (3) bekezdésében meghatározott alapvető követelményeket. Az OTÉK (az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet) előírja, hogy az építési termékeket az építési célra felhasználhatónak kell minősíteni, és az építmények tervezésekor és kivitelezésekor a nemzeti szabványok előírásainak megfelelő, illetőleg azokkal legalább egyenértékű megoldást kell alkalmazni.
Az alapvető követelményeket - egyéb műszaki specifikáció hiányában - az arra jogosított jóváhagyó szervezet (Magyarországon egyedüliként az ÉMI) által jóváhagyott műszaki specifikáció (például ÉME) a meghatározott vizsgálatok alapján tanúsítja. Az ÉME egy olyan leírás, amely többek között tartalmazza a termékre vonatkozó műszaki követelményeket és alkalmazási feltételeket. Tehát az ÉME egy - az alap- és szerelési anyagokat, gyártási és tárolási, szállítási körülményeket is érintő - követelmény-meghatározás, a terméktől elvárt műszaki paraméterek listája. A megfelelőség-igazolás a késztermék vizsgálatán alapuló olyan dokumentum, amely igazolja, hogy a termék, illetve műszaki megoldás megfelel a rá vonatkozó műszaki specifikációkban foglalt követelményeknek. Ennek következtében a tervezési, építési engedélyezési szakaszban megfelelőség-igazolás nem igényelhető, hiszen még nincs „termék”, még nem épült meg az épület. De az építési termék beépítésekor már rendelkezésre kell állni, melynek meglétéért a Felelős Műszaki Vezető felel.
Az építésügyi hatósági engedélyezés során az ÉME annyiban lényeges, hogy az ezzel rendelkező szerkezetek, építési termékek esetében a már vizsgált alapvető követelmények teljesítését nem kell a tervezőnek külön vizsgálatokkal és számításokkal igazolni. Elegendő arról nyilatkoznia, hogy az általa tervezett épület (szerkezet) az ÉME dokumentumban foglaltak szerinti kialakítású (részleteiben és egészében, anyagára is kiterjedően), tehát szakszerű kivitelezés esetén meg fog felelni az alapvető követelményeknek. A szakszerűség ez esetben az ÉME alapjául szolgáló terveknek való megfelelést (is) jelenti. Egyes építészek úgy nyilatkoznak, hogy a betervezett termék nem is rendelkezik ÉME-vel, vagy más termék ÉME-jének másolatát csatolja és nyilatkozatában hivatkozik is rá! (Ez közokirat hamisítás, a büntetéseken túl a jogosultság megvonásával is járhat). Kivitelezés közben az építésfelügyelet ellenőrizheti, hogy a beépítésre kerülő anyagok, szerkezetek az engedélyezési tervdokumentációban jóváhagyottakkal megegyeznek-e, míg a kivitelezés végén a felelős műszaki vezető ellenőrzi a teljes megvalósulást.
Könnyűszerkezetes hozzáépítés mint praktikus megoldás
A könnyűszerkezetes hozzáépítés nagyon jó megoldás lehet, ha szükségünk van még egy lakószobára, télikertre, műhelyre. Van néhány olyan élethelyzet, amikor a meglévő épület egyszerűen szűk lesz nekünk. Például valamelyik családtag vállalkozásba fog, műhelyre, irodára lesz szüksége és a tetőtér irányába nem tudunk már bővíteni. Vagy ha valamelyik szülőt magunkhoz kell költöztetni, esetleg az egyik nagyobb gyerekünk már önállóbb teret szeretne. A könnyűszerkezetes hozzáépítés tulajdonképpen egy épületbővítés, csak nem hagyományos falazattal, hanem faszerkezettel építik a falakat.
Definíció szerint: Azokat a házakat nevezzük könnyűszerkezetesnek, amelyek 300 kg/m2 alatti épületszerkezetből épültek, míg 300 kg/m2 fölötti épületek már nehéz szerkezetűnek számítanak. Ilyen lehet például az Ytongból (kb. 400 kg/m2) vagy a téglából (kb. 500 kg/m2) épített ház. Ennek a megoldásnak több előnye is van. Az egyik, hogy gyorsabban lehet vele haladni; ha már az alapok megvannak, akkor időjárástól függetlenül épülhet a ház. A másik, hogy nem kell olyan vastag falakat építeni, mint a hagyományos téglafalazatnál.
Sok információt olvashatunk arról, hogy milyen esetben kell engedély. Attól még, hogy könnyűszerkezetes hozzáépítésről beszélünk, ugyanúgy kelleni fog az engedély, ha nő a hasznos alapterület. Sőt! De azért nézzük meg azokat a példákat, amelyek érintőlegesen kapcsolódhatnak a hozzáépítés fogalomköréhez, ám NEM szükségesek hozzájuk engedélyek. Itt most azokat az építésjogi eseteket soroljuk fel, amelyek egy magánháznál fordulnak elő: Kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet (az Eljárási kódex 14. pont e) alpontjában és a 30. pontjában foglaltak szerint).
Minden építkezés előtt fontos a megfelelő engedélyek beszerzése. Ez néha idegőrlő folyamat, hiszen egyeztetni kell a falu, város, kerület főépítészével, valamint el kell küldeni engedélyeztetésre a kormányhivatalnak a terveket. Úgy tudjuk ezt a kínt valamelyest meggyorsítani, ha megbízható, felkészült tervezőépítésszel dolgozunk. Fontos tudni, hogy ha hozzáépítésnél nem csak építészeti, hanem statikai, elektronikai és gépészeti tervre is szükség lehet.
A könnyűszerkezetes ház lelke a szigetelés. A könnyűszerkezetes hozzáépítés szigetelésénél figyelni kell a megfelelő rétegrend kialakítására, a jó minőségű, megfelelő vastagságú szigetelőanyag választásra. És persze az sem mindegy, hogy milyen kivitelezővel dolgozunk. Laikusként is érdemes előtte alaposabban utánanézni a kivitelezési folyamatnak, no nem azért, hogy belekontárkodjunk a mesterek dolgába, csak hogy tudjuk, milyen munkafázis után mi következik, értsük a szakzsargont és adott esetben rá tudjunk kérdezni, ha valami nem tiszta a folyamatban. Ne szégyenlősködjünk, kérdezzünk bátran a vállalkozótól, és ha úgy tűnik, nem szeretné tisztázni a helyzetet a kérdéseinkre adott válaszaival, keressünk más kivitelezőt. A kivitelező kiválasztásánál amúgy is fontos szempont, hogy kérjünk be több árajánlatot, lássuk több oldalról a tervezett projekt anyagi vonzatait. Bár egy hozzáépítés nem tűnik akkora vállalásnak, mint egy építkezés nulláról, azért érhetnek minket meglepetések, különösen a bizonytalanabb gazdasági környezetben, az anyagárak radikális változása során. Érdemes több irányt, megvalósítási tervet készíteni, felmérni, hogy mikor és miből tudunk engedni, és természetesen alkudjunk bátran a kivitelezővel, vagy az anyagáron. Abból még baj nem volt, hogy megpróbáltuk olcsóbban megvásárolni az adott terméket, szolgáltatást; a legrosszabb, ami történhet, hogy nemet mondanak nekünk.
A könnyűszerkezetes hozzáépítésnél a felújítási, bővítési CSOK-ot tudjuk felvenni. Arra azonban figyelni kell, hogy a legtöbb bank csak ÉMI engedéllyel finanszírozza meg nekünk a CSOK-ot, vagyis a könnyűszerkezetes házat. Ez a tanúsítvány a kivitelezőre vonatkozik. Vagyis ha nincs ÉMI engedélye a kivitelezőnek, a háznak se lesz (ez vonatkozik az összeszerelésre, a rovarvédelemre, tűzvédelemre, anyagminőségre stb.).
Készház vagy téglaház: A döntés szempontjai
A készház azt jelenti, hogy a ház fő szerkezeti elemei - falak, födémek és tetőszerkezetek - előre üzemi körülmények között készülnek el, majd a helyszínen kerülnek összeépítésre. Ez gyors, precíz és ellenőrzött minőségű kivitelezést biztosít. A könnyűszerkezetes ház kifejezés eredetileg az épület tömegére utalt, manapság leggyakrabban a SIP paneles házakra értik. A legtöbb SIP panel két réteg OSB lap közé ragasztott polisztirolból áll, belül gipszkarton borítással, kívül pedig további polisztirol szigeteléssel. Ez valóban könnyű szerkezet, amely jó hőszigetelő, de nincs számottevő hőtároló kapacitása, statikai stabilitása gyengébb és a hangszigetelése sem elegendő. Ezzel szemben a modern készházak tömege legalább 2-3-szor nagyobb, mint egy SIP paneles házé, és közel azonos a modern falazóblokkokból épített házak tömegével. A hőtároló képességet nem önmagában a súly, hanem a tömeg és a fajsúly szorzata határozza meg. Ezért egy könnyített, lyukacsos falazat jóval gyengébben teljesít, míg a természetes, tömör szerkezet kiváló hőtárolást biztosít. A modern falazóblokkoknál a hőszigetelés javítása érdekében a tömörséget feláldozták, így gyakran már egyszintes házaknál is beton pilléreket kell alkalmazni, amelyek jelentős hőhidakat okoznak, drasztikusan csökkentve a hőszigetelést.
A készház technológia nem csak építési, hanem értékesítési formát is jelent. Az építtető különböző típusok alapján - ugyanúgy, mint az autóvásárlásnál - kiválaszthatja az épületet, annak felszereltségét, és a szerződést követően már csak várnia kell a ház megérkezését, összeszerelését. Persze nem csak típusházakra van lehetőség, hanem arra is, hogy az építtetők egyedi tervezésű, speciális igényeket kielégítő otthonok építésére adjanak le megrendelést.
Európában a készházak értékesítése mintaház parkokban történik. A legnagyobb ilyen park Bécsben található, ahol 42 vállalat 86 családi háza van felépítve és teljesen berendezve. Az alapanyagot és technológiát tekintve 18 különböző közül választhat az építtető, de ahogy fentebb említettük, a többség több mint 60%-a favázas készház, azaz panelos rendszerű. Az építtető a parkot végigjárva választhatja ki az épületet és a céget, aki a házát megépíti. A házban dolgozó építési tanácsadóval megköti a szerződést, a park területén működő hitelintézettel megköti a finanszírozási szerződést, majd kiválasztja a felszerelési és berendezési tárgyakat. Ezt követően már csak a ház átvételével kell foglalkoznia, amit garantáltan abban az árban, minőségben, méretben és felszereltségben, határidőre kap meg, mint amit megrendelt. A készház technológia sajátja, hogy nincsenek további hibák a kivitelezésnél.
A könnyűszerkezetes épületek készülhetnek teljesen egyedi tervezés alapján, de az esetek többségében típustervek apróbb átalakításaival dolgoznak az építtető. Ez jelentősen meggyorsítja a tervezési, engedélyezési és adminisztrációs feladatokat. Amíg egy hagyományos téglaépület helyszíni kivitelezése akár 1-2 évig is elhúzódhat, addig ez egy könnyűszerkezetes épület esetében a néhány naptól a néhány hónapig terjedő időszak lehet. A helyszíni kivitelezés az építkezés legtöbb stresszel és potenciális problémaforrással járó szakasza; minél rövidebb ideig húzódik, annál kiszámíthatóbb az egész folyamat befejezési ideje és végső ára. Arra azért készülni kell, hogy az épület elemeinek gyártása hosszabb időt is igénybe vehet. Tehát miközben egy készház helyszíni szerelése valóban napokban mérhető, de az elemek legyártása időigényes. Ez a gyártás azonban már történhet az engedélyezési folyamattal egy időben, így összességében is sokkal gyorsabb az építkezés, nem csak a helyszíni kivitelezést tekintve.
A könnyűszerkezetes házak falszerkezetének alig van hőtároló képessége, ezért télen az épület könnyen felfűthető. Ez azt is jelenti ugyanakkor, hogy nyáron az épület felmelegszik. A szerkezet relatív könnyedsége miatt azonos bruttó alapterületű téglaépülethez képest nagyobb a belső hasznos alapterület. Ez egy fontos érv lehet kisebb beépíthetőséggel rendelkező telkek esetén. A könnyűszerkezetes ház kivitelezése olcsóbb lehet, mint egy hagyományos téglaépületé. A feltételes mód annak szól, hogy egy valóban minőségi alapanyagokból készülő, lakófunkciójú épület kivitelezésének költsége nem sokkal alacsonyabb, mint egy hagyományos téglaházé. Itt a többi előny lehet döntő. Ugyanakkor, ha nem lakásként használjuk az épületet (például sportlétesítmények, telephelyek kiegészítő épületei) és ezért bizonyos kompromisszumokra is készek vagyunk, akkor megfelelő minőséget érhetünk el kedvező ár mellett. Ugyan hazánkban új megoldásnak számít, de a világ számos pontján nagy múltra tekint vissza a technológia. Nyugodtan kijelenthető, hogy a minőségi alapanyagokból épült és jól kivitelezett könnyűszerkezetes épületek ugyanolyan hosszú ideig állhatnak, mint a téglaépületek.
Már az előnyök között is utaltunk rá, hogy bizony vannak hátrányai is egy könnyűszerkezetes háznak. A szigetelés minden tekintetben gyenge pontnak mondható, amin jelentősen lehet segíteni, de alapesetben egyértelműen a hátrányok közé kell sorolnunk. A könnyűszerkezetnek rossz a hőszigetelése, így erre külön gondot kell fordítanunk és a költségek során számolni vele. A hangszigetelés sem tartozik az erősségek közé, különösen a belső falak esetében. A könnyűszerkezetes épületeknél a kivitelezés pontossága jóval nagyobb mértékben határozza meg az épület statikai és szigetelési tulajdonságait, mint a hagyományos épületeknél. Éppen ezért mindenképpen olyan kivitelezőt válasszunk, aki leinformálható referenciákkal rendelkezik az alkalmazott technológia terén. Mind a hőszigetelésen, mind a hangszigetelésen megfelelő szigetelőanyagok használatával lehet segíteni. A könnyűszerkezetes épületeknél a különféle ásványgyapot szigetelések használata ajánlott, mert azok egyszerre jelenthetnek megoldást mindkét problémára. A szigetelésre már a kivitelezéskor gondolni kell és a pontos technológia ismeretében megválasztani a felhasznált anyagokat. A belső falaknál egyértelműen a szerkezeti elemek közé javasolt a hő- és hangszigetelés, míg a főfalak esetében a külső felület további szigetelőréteggel való ellátása is lehetséges. A könnyűszerkezetes házak homlokzati szigetelésére alkalmazható polisztirol, grafitos polisztirol, vagy ásványgyapot hőszigetelő anyag is.
A könnyűszerkezetes ház önmagában nem rosszabb, gyengébb minőségű, de nem is automatikusan modernebb vagy olcsóbb, mint egy téglaház. Mindezek sokkal inkább a konkrét anyaghasználattól és a kivitelezőtől függnek. Mind tégla, mind könnyűszerkezet esetében van mód típusházakat választanunk, ami gyorsítja a tervezési és engedélyezési feladatokat, de ugyanígy van mód teljesen egyedi épület megalkotására is. A különféle könnyűszerkezetes technológiák viszonylag újak a hazai építőiparban, de folyamatosan terjed használatuk, mert kevesebb élőmunka igényük van. Tömören, a kivitelezőnek is megéri. A könnyűszerkezetes ház hihetetlenül nagy előnye a helyszíni kivitelezés idejének rövidsége és így minden ehhez kapcsolódó bizonytalanság, stressz, árváltozás, csúszás lehetőségének csökkenése.
A "PuzzleHome" készházak kiemelkedő tulajdonságokkal bírnak. A STEICO ragasztott faszerkezet, acélszerkezet vagy kenderház technológiával épült házak a mai hőtechnikai előírásokat 100%-ban túlteljesítik. Hőtároló tömeg tekintetében a Német Készház Szövetség 10-12 órás ajánlását 50%-kal meghaladják, köszönhetően a természetes, nehéz szigetelőanyagoknak, amelyek egészségesek, kiváló hőtároló képességgel rendelkeznek, és kiemelkedő hangszigetelést is biztosítanak. Alapozásnál a talajcsavaros, fenntartható alap és hőszigetelt födémpanel hőhídmentes, környezetkímélő megoldást kínál: nem kell a humuszt elhordani, és nem szükséges tonnányi betont a telekre szállítani. Rendszerükben nincsen kőzetgyapot, polisztirol, PUR-hab, PIR-hab és semmilyen káros festék vagy vakolat. Diszperziós festék helyett belül hazai vályogfestéket és mészfestéket használnak, kívül pedig mészvakolatot, amely antibakteriális és légáteresztő. Nemcsak az számít, hogy mit eszik és iszik, hanem az is, hogy milyen levegőt lélegez be otthonában és milyen anyagok veszik körül nap, mint nap. A természetes anyagokból épített "PuzzleHome" készházakkal megelőzhető a beteg épület szindróma, amelyet a WHO már az 1980-as évek óta nyilvántart és amely számos betegség forrása lehet.
Az acélszerkezetes prémium készházak méretpontosságukkal tűnnek ki, ami garantálja a hibamentes illeszkedést és a kifogástalan kivitelezést, gyakorlatilag 2-3 mm pontossággal dolgozva egy 10 méteres hosszúságú épületszerkezet esetében. Az acélszerkezet a gépjárműiparban használt, tűzihorganyzott szerkezeti acélból készül, amely korlátlanul újrahasznosítható, így hulladék nem keletkezik. Ez a szerkezet méretpontos, vetemedésmentes és a fával szemben nagy előnye, hogy nincs kártevője, ezért nem igényel semmilyen vegyszeres kezelést a védelemhez. A "PuzzleHome" acélszerkezetes készházakhoz is farost szigeteléssel oldja meg a külső- és belső hőszigetelést, beleértve a födém szigetelését is. A falak kiváló hőszigetelő képessége télen melegen, nyáron hűvösen tartja az otthont. Az épület minden részlete az egészséges és komfortos élettér megteremtését szolgálja. A STEICO farost alapú szigetelő anyagokat a Német Épületbiológiai Intézet ajánlja, így bizonyítottan mentesek a beteg épület szindrómától. Minden felhasznált anyag a tartószerkezettől a szigetelésen át a festékekig természetes eredetű. A természetes anyagok segítenek a páraszabályozásban, ami kiegyensúlyozott belső klímát biztosít. Ez a megoldás garantálja a penészmentességet, ami a hagyományos épületeknél gyakran előforduló probléma. Az épület hanggátlása kiemelkedő, így nyugodt és csendes belső környezetet nyújt. A szélzáró tulajdonságok révén elkerülhetők a huzatok és a felesleges hőveszteségek. A szerkezet földrengésálló, így extra biztonságot nyújt szélsőséges körülmények között is. A ház 2-3 hét alatt félkész állapotba kerül, beleértve a fogadószint elkészítését is. A 100%-ban szárazépítéses technológia sok esetben talajcsavarra és födémpanelekre építve készül, ami gyors és tiszta kivitelezést jelent. A hőtároló tömeg és a hőszigetelés kombinációja kiváló energiahatékonyságot biztosít. A lakók egészséges beltéri levegőt élvezhetnek, ami különösen fontos családok és gyermekek számára. Kívül mésszel vakolnak, belül mésszel festenek és glettelnek, vagy vályogfestéket használnak - ezek természetesek, egészségesek és antibakteriálisak. Minden házban hővisszanyerős szellőztető rendszer működik, ami mindig friss és tiszta levegőt biztosít. A precíz CNC-s, automata gyártási folyamat garantálja a maximális pontosságot az elemek gyártásától a helyszíni szerelésig. Alapesetben VEKA vagy Salamander 5 rétegű műanyag profilból készült nyílászárókat építenek be, amelyek 3 rétegű, argon gázzal töltött üvegezéssel biztosítják a kiváló hő- és hangszigetelést. Nem használnak PUR-t, EPS habokat, kőzetgyapotot és üveggyapotot - kizárólag természetes anyagokkal építenek. Ezért az acélszerkezetes készházak egészségesek, alacsony rezsivel működnek, fenntarthatóak, és akár 4 hét alatt félkész állapotban felépíthetőek.
Két hátrányt azonban fontos megemlíteni a favázas STEICO BIO rendszerhez képest: az üzemi előreszerelés nehézkesebb, ezért az acélszerkezetes falakat általában csak egyoldali palánkolással szállítják, a második oldali palánkolást a helyszínen helyezik fel. A szerkezet mérhetően minimálisan hőhidasabb, így azonos szigetelés mellett kb. 10%-kal magasabb a hőveszteség az épületben. Amennyiben modern, környezetbarát és fenntartható családi ház építésén gondolkodik, a legjobb helyen jár.
tags: #konnyuszerkezetes #epulet #meghatarozasa