Az Építési Engedélyezési Eljárás Részletes Tájékoztatója

Az építési engedély megszerzése alapvető lépés minden építkezés vagy jelentős bővítés esetén. Ennek a folyamatnak a megértése elengedhetetlen a jogszabályok betartásához és az építési tevékenységek zökkenőmentes megkezdéséhez. A jogszabályok ezen a területen folyamatosan változnak, így kiemelten fontos naprakész információkkal rendelkezni. Ez a cikk átfogó képet nyújt az építési engedélyezési eljárásról, annak főbb elemeiről, a szükséges dokumentációról és a határozatok tartalmáról.

Az Építési Engedélyezési Eljárás Alapjai

Az épületek létesítését, bővítését - kivéve azokat a tevékenységeket, amelyeket jogszabály külön meghatároz és engedély nélkül, vagy bejelentés után lehet végezni - csak végleges építési engedély alapján lehet megkezdeni. Az építési engedélyezési eljárásokra vonatkozó jogszabályi rendelkezések ismerete kulcsfontosságú. Az építésügyi hatósági rendszer átfogó átalakítása 2013. január 1. napjától új kereteket szabott az eljárásoknak, melyeket a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló jogszabály szabályoz.

Az "Eljárási kódexnek" is nevezett jogszabály viszonylag régi keletű, de számos módosításon ment keresztül az évek során. Ezek a változtatások nem csupán kisebb finomításokat jelentettek, hanem gyakran az építésügyi eljárások további egyszerűsítését célozták meg. A jogszabályi környezet dinamikus fejlődését jelzi a 2016. január 1-jei és a 2020. május 18-án hatályba lépett 191/2020. (V. 8.) Korm. rendelet is, amely a veszélyhelyzet alatti engedélykötelezettségről, valamint az ellenőrzött bejelentésről szól.

Főszabály szerint építési engedélyt egy telekre az egy időben megvalósuló építési tevékenység egészére kell kérni. Azonban az építésügyi hatóság a jogszabály által meghatározott esetekben több kérelem elbírálását összevonhatja, és egyetlen döntést hozhat. Ez az összevont eljárás meggyorsíthatja a folyamatot, különösen összetettebb projektek esetén.

Az Építési Engedélyezési Kérelem Benyújtása és Tartalma

Az építési engedély iránti kérelem benyújtásakor számos dokumentumot kell mellékelni, amelyek biztosítják a hatóság számára a szükséges információkat a döntéshozatalhoz.

Szükséges Dokumentumok és Igazolások

Eljárási illeték és igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolása: Ez a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolandó, a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 7. §-a alapján.
Kiemelt településképi vélemény: A kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének településkép védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 19/2018. (II. 14.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó esetekben az építési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a kiemelt településképi véleményt [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 17. § ac)].
Szakhatósági állásfoglaláshoz szükséges dokumentáció: Ha a kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre, a szakhatóság megkereséséhez szükséges, az Eljárási kódex 5. számú melléklete szerinti dokumentációt kell benyújtani [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 17. § cb)].
Összes ügyfél nyilatkozata: Az ügyben érintett összes ügyfélnek a kérelmezett építési tevékenység végzéséhez történő, az építészeti-műszaki dokumentáció ismeretében tett és az abban foglaltakkal egyetértést tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata (ellenérdekű ügyfél hiánya) szükséges [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 4. § a)].
Környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárással kapcsolatos dokumentumok: A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletre hivatkozva, ha ilyen eljárás lezajlott, az iktatószám megjelölésével nyilatkozhat ezek meglétéről vagy mellékelheti azokat a kérelemhez. Ha a meghatározott döntéseket meghozták, de az építtető az építésügyi hatósághoz nem nyújtotta be, azokat az építésügyi hatóság beszerzi a döntést kibocsátó hatóságtól [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 17. § a)].

Építési engedélyezési dokumentáció példa

A Tervezett Építmény Megfelelősége és a Telek Rendezése

A hatóság vizsgálni fogja, hogy a tervezett építmény elhelyezése megfelel-e az Étv. (Építési törvény) 18-22. §-ában rögzített építésjogi követelményeknek és az építmény elhelyezésére vonatkozó előírásoknak [1997. évi LXXVIII. tv. 31. § (1) bekezdés]. Továbbá ellenőrzi, hogy az építési tevékenységgel érintett telek kialakítása az új építmény építése vagy meglévő építmény bővítése esetén - kivéve az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszában - az Étv. 23-24. §-ában, a településrendezési tervekben és a jogszabályokban meghatározottak szerint megtörtént-e, és hogy a telek rendezett-e [1997. évi LXXVIII. tv. 23-24. §].

Az építménnyel összefüggő tervezett tereprendezési munkálatok megvalósíthatóságát is vizsgálni kell [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 18. § i)].

Speciális Engedélyezési Eljárások és Szakhatósági Állásfoglalások

Bizonyos esetekben további szakhatósági állásfoglalásokra vagy speciális véleményekre van szükség.

Nagyobb Kereskedelmi Építmények Engedélyezése

Az építési engedélyhez kötött építési tevékenységgel megvalósuló, 400 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmény építésének, átalakításának, valamint a 400 négyzetmétert meghaladó bruttó alapterületre való bővítésének építésügyi hatósági engedélyezési eljárásában az országos illetékességű Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjének szakhatósági állásfoglalása szükséges, amennyiben annak törvényi és kormányrendeleti feltételei fennállnak [1997. évi LXXVIII. tv. 53/C. § b)].

Kiemelt Településképi Vélemény Fontossága

Ha az építési engedélyezést a kiemelt településképi vélemény vagy településképi vélemény nem javasolta, és ez a polgármester döntésében is megnyilvánul, akkor az építésügyi hatóság ezt figyelembe veszi a döntéshozatal során [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 18. § a)].

Építési engedély nélkül is lehet építkezni !

Az Építési Engedély Tartalma és Kötelező Elemei

Az építési engedélynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (Ákr.) alapján kötelezően tartalmaznia kell bizonyos adatokat, amelyek az eljáró hatóság, az ügyfelek és az ügy azonosításához szükségesek, kivéve a zártan kezelt és védett adatokat [2016. évi CL. tv. 81. §].

A Határozat Rendelkező és Indokolási Részének Kötelező Elemei

A határozat rendelkező része az Ákr. alapján kerül kialakításra, és tartalmaznia kell többek között a felmerült eljárási költségeket [2016. évi CL. tv. 81. § d)]. Az indokolási rész az Ákr. alapján az alábbiakat foglalja magában:

A megállapított tényállásra, a bizonyítékokra, a szakhatósági állásfoglalás indokolására, a mérlegelésre és a döntés indokaira, valamint az azt megalapozó jogszabályhelyekre kiterjedő indokolást, beleértve a megismerhetetlenné tett zártan kezelt védett adatokat is [2016. évi CL. tv. 81. §].
Az országos építési követelményektől való eltérés tárgyában hozott döntés indokolását [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 19. § e)].

Figyelmeztetések és Kötelezettségek

Az építési engedély tartalmaz egy figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy a létrehozott építmény csak használatbavételi engedély kiadását vagy tudomásulvételt követően használható. Emellett - a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvényre hivatkozva - a használatbavételi engedélyhez kapcsolódó egyéb feltételekre is felhívja a figyelmet [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 19. § c)].

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendelet hatálya alá tartozó új épületek esetén figyelmeztetésre kerül sor arra vonatkozóan, hogy az ott meghatározott határnapot követően az épületet közel nulla energiaigényű épületként kell kialakítani [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 19. § h)]. Ez a követelmény a 2018-ban (hatóságok használatára szánt vagy tulajdonukban lévő épület) és 2020-ban (egyéb épület) hatályba lépő előírásokhoz igazodik.

Az Építési Engedély Véglegessé Válása és Közlése

Az építési engedély iránti kérelemben hozott döntés szóban nem közölhető. A végleges döntés (korábban jogerős döntés) és a nem végleges döntés írásbeli közlésére eltérő szabályok vonatkoznak [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 20. §].

A Határozat Kézbesítése és Nyilvántartásba Vétele

Az építésügyi hatóság a végleges építési engedélyt és a hozzá tartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációt a véglegessé válás időpontjának tudomásra jutásától számított három napon belül az építtető vagy meghatalmazottjának megküldi. Az építési engedély véglegessé válása esetén az építésügyi hatóság a véglegessé válás napját az ÉTDR-ben (Elektronikus Törzsadat- és Engedélyezési Rendszer) rögzíti, és az engedélyezésre benyújtott dokumentációt elektronikus engedélyezési záradékokkal látja el [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 20. §].

A döntés véglegessé válását követően, az építtető értesítésével egyidejűleg, a döntés véglegessé válásának napja kerül rögzítésre [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 10. § ad)]. A hatóság az értesítést megküldi azokkal a hatóságokkal is, amelyek az ügyben szakhatósági állásfoglalást adtak, továbbá mindazokkal, akiknek értesítését jogszabály előírja [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 20. § c), e)].

Az építési engedélyezési eljárás során hozott végleges döntés a hozzá tartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltakkal együtt hatályos [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 20. §].

Az Építési Engedély Hatálya és Meghosszabbítása

Az építési engedély érvényességi ideje és annak meghosszabbítása szigorú szabályokhoz kötött.

Az Engedély Érvényességi Ideje

Az építési engedély hatályát az építtető kérelmére az építésügyi hatóság az Eljárási kódexben meghatározott módon hosszabbíthatja meg. Az építésügyi hatóság az építési engedély hatályát az engedély megadására vonatkozó határozatában három évnél rövidebb időtartamban is megállapíthatja. Az engedély meghosszabbítására ebben az esetben is az erre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 21. §].

A Meghosszabbítási Kérelem Benyújtása

Az építtető az építési engedély hatályának meghosszabbítását kérelmezheti. Amennyiben ezt a hatóság engedélyezi, az építkezés zavartalanul folytatódhat. Az építési engedély hatálya azonban nem hosszabbítható meg, ha az építtető az erre irányuló kérelmét az engedély hatályának lejártát követő napon adja be. Az építési engedély hatályának lejárta tehát jogvesztő a meghosszabbítási kérelem tekintetében [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 52. §].

Amennyiben az engedély hatálya lejárt, a fennmaradó munkálatokra vonatkozó ismételt engedélykérelmet a benyújtásakor hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Ez azt jelenti, hogy ha a jogszabályok az építtetőre nézve hátrányosan változtak meg, az ellehetetlenítheti az eredetileg tervezett építési tevékenységet.

Az Engedély Módosítása

Az építési engedély módosítása esetén az engedély hatálya csak akkor módosul, ha arra a módosítási kérelem is kiterjed, és a módosított építési engedély erről kifejezetten rendelkezett [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 21. §]. Ezért fontos a módosítási kérelem pontos megfogalmazása, ha az az érvényességi időre is kihatással van.

tags: #kozmu #epitesi #engedely