Utólagos külső és belső hőszigetelés – részletes útmutató a régi házak felújításához

A régi házak felújításánál az egyik legnépszerűbb téma az utólagos hőszigetelés.

Legyen szó belső falak utólagos hőszigeteléséről, padló, padlásfödém vagy akár a tetőtér hőszigeteléséről, a szakemberek és a tulajdonosok is egyre inkább felismerik az ilyen beavatkozások jelentőségét.

A lakás vagy családi ház utólagos hőszigetelése nemcsak a kényelmet, de az energiahatékonyságot is növeli.

A födémtől kezdve a a terméskő lábazat utólagos hőszigeteléséig terjedhet a paletta, amit egy komplex felújítás során figyelembe vehetünk.

De vajon hogyan hozzuk meg a helyes döntéseket a hőszigetelés utólagos megvalósításában?

Hol érdemes kezdeni, és melyik megoldás a legköltséghatékonyabb?

A jó hőszigetelés megakadályozza a hőveszteséget, csökkentve ezzel a fűtési és hűtési költségeket.

Emellett kényelmet és egészségesebb életkörnyezetet is biztosít.

Az utólagos külső és belső hőszigetelés a házak és lakások élettartamát is növelik.

Ebben a cikkben két fő hőszigetelési módszerről beszélünk: a belső és a külső hőszigetelésről.

A belső hőszigetelés az épület belső felületén alkalmazott hőszigetelési módszer.

Belső falak: A belső falak utólagos hőszigetelése a belső tér kényelmét növeli, és különösen akkor javasolt, ha a homlokzat szigetelésénél korlátozottak a lehetőségek.

Itt azonban óvatosan kell eljárni.

A külső hőszigetelés egyik legnagyobb előnye, hogy képes az épület teljes külső burkolatának hőszigetelését megvalósítani anélkül, hogy az épület belső terében bármilyen beavatkozást igényelne.

Utólagos homlokzati hőszigetelés: Az utólagos homlokzati hőszigetelés lehetővé teszi egy épület homlokzatának hőszigetelését külső szigetelőanyagok felhelyezésével.

Ez nemcsak a hőveszteséget csökkenti, hanem az épület megjelenését is frissíti.

Lábazat utólagos hőszigetelése: Az épületek lábazata gyakran felelős a hideg bejutásáért, különösen a földszinti helyiségekben.

Az utólagos lábazatszigetelés ezen hőveszteségek csökkentésére irányul, a szigetelőanyagok külső felvitele révén.

Tetőszigetelés: Bár a tetőszigetelés gyakran belső beavatkozással történik, léteznek külső tetőszigetelési technikák is.

Ezek során a tető külső felületére kerülnek a szigetelőanyagok, gyakran egy új tetőfedési réteg alatt vagy felett.

A külső hőszigetelés nemcsak az épület energiahatékonyságának növelését teszi lehetővé, hanem jelentős mértékben hozzájárul a kényelemhez és az élettartam növeléséhez is.

Az utólagos belső hőszigetelési eljárások között a leggyakoribb a purhabos vagy kőzetgyapotos hőszigetelés.

A panellakások esetében gyakori megoldás a mennyezet EPS lapos hőszigetelés, amely jelentősen gátolja a hő elvesztését.

Különösen olyan épületeknél fontos, ahol eredetileg nincs megfelelő hőszigetelés.

Fontos megjegyezni, hogy bár a paplanszigetelés költséghatékony, nyáron át tudja melegíteni a lakást.

Ha a tetőcserepeken keresztül bejut a víz, a nedvesség károsítja a szigetelést és a tetőszerkezetet is.

A tetőtér utólagos hőszigetelésénél ezért gyakran szükséges újra cserepezni és fóliázni a tetőt, így lényegében a tetőszigetelés szinte nulláról kezdődik.

A munkálatok során ajánlott páraáteresztő és hővisszaverő fóliákat használni, és ezen eljárások után a tetőt bekartonozni.

Belső falak utólagos szigetelése nem mindig ajánlott, különösen, ha a házon nincs megfelelő külső szigetelés.

Ebben az esetben penész képződhet a falon, akár láthatatlanul is.

Ezért szoktam az ügyfeleket lebeszélni erről a megoldásról.

Ahol már megvalósult a külső szigetelés, de a falak még mindig hidegek, megfontolandó a belső szigetelés.

Az épületek energiahatékonyságának javításában nagy szerepet játszik az aljzat és a padló utólagos szigetelése.

1. Utólagos padlószigetelés: A modern építészetben gyakori, hogy az alap után minimum 5 cm vastagságú szigetelőréteget alkalmaznak.

Ezt követően kerül a helyére az aljzatbeton, amelybe az EPS 100-as szigetelőanyagot építik be.

2. Pincefödém szigetelése: Az aljzat vagy padló utólagos szigetelése gyakran egyet jelent a pincefödém szigetelésével.

Különösen 1,5-2 emeletes házak esetén lehet ez a megoldás fontos.

Sok esetben a földszint alatti helyiségben garázs vagy rakodóterület található.

3. Laminált padló alatti szigetelés: Gyakran a laminált padlók alá is szigetelőréteget helyezünk, hogy a hideg padló érzetét csökkentsük és az aljzat hőveszteségét minimalizáljuk.

A hőszigetelés kiemelten fontos az épületek energiahatékonyságában, így az utólagos beavatkozások, mint a padló- és födémszigetelés, hosszú távon megtérülő befektetés jelentenek minden háztulajdonos számára.

Az utólagos homlokzati hőszigetelés lényege, hogy egy már meglévő épület homlokzatán kívülről hőszigetelő réteget helyeznek fel.

Ez a beavatkozás segít csökkenteni az épület hőveszteségét, ami alacsonyabb fűtési és hűtési költségeket eredményez.

A szigetelés javítja az épület energetikai hatékonyságát, esztétikai megjelenését, és növeli annak piaci értékét.

Az utólagos homlokzati hőszigetelés hozzájárul a kényelmes és egészséges lakókörnyezet kialakításához, valamint a környezetvédelemhez is, mivel a kevesebb energiafelhasználás csökkenti a károsanyag-kibocsátást.

Az utólagos lábazat szigetelés egy olyan építőipari beavatkozás, amely a házak hőveszteségének csökkentése és a lakók komfortjának növelése érdekében kerül alkalmazásra.

A terméskő mint építőanyag jelentős értékkel rendelkezik, azonban felületi egyenetlenségei miatt a hőszigetelési munkálatok során különös figyelmet igényel.

Az utólagos lábazatszigetelés esetén a kontakt alapozást használják, amely a szigetelő lemezek közvetlen rögzítését teszi lehetővé a lábazat felületére.

Ennek során a szigetelő lemez közvetlenül a vakolásra, ami pedig az előkészített terméskő felületre kerül.

Az egyenlőtlen felületek kiegyenlítéséhez, illetve a lemezek pontos illesztéséhez elengedhetetlen a precizitás és a magas szintű szakmai tudás.

Összességében az utólagos lábazatszigetelés különösen terméskő lábazatnál nemcsak a megfelelő anyagok kiválasztását, hanem szakképzett munkaerő alkalmazását is igényli.

A jelenlegi jogszabályok főként az új épületekre vonatkoznak, az utólagos szigetelések szabályozása kevésbé szigorú.

Például, ha egy ügyfél 20-as szigetelő lapot szeretne, de a nylászárók állapota ezt nem indokolja (pl. nincs aljzatszigetelés, tetőszigetelés vagy háromrétegű ablak), akkor a 10-es vagy 12-es szigetelő lapok is elegendők lehetnek.

meg.

Az épületek energiatakarékossága és hőszigetelése napjainkban kiemelten fontos.

Legyen szó utólagos homlokzati hőszigetelésről, padló vagy lábazati szigetelésről, mind kritikus tényezői egy otthon hatékonyságának és kényelmének.

Ezért érdemes bennünket, Kondi Árpádot és profi építőipari csapatát választania.

Az évek során számos sikeres projektet valósítottunk meg, melynek során a homlokzati és belső hőszigetelések területén szerzett szakértelmünket hasznosítottuk.

Budapesten és a környező megyékben várjuk megtisztelő megkeresését.

Amennyiben épülete energetikai korszerűsítését vagy bármilyen építőipari munkát tervez, és egy megbízható, tapasztalt csapatot keres, forduljon hozzánk bizalommal.

Erre a 6 dologra figyelj a külső hőszigeteléssel kapcsolatban, mielőtt neki állnál házad hőszigetelésének, elgondolkodtál azon milyen hőszigetelő rendszert használj?

Mivel nekem volt már benne tapasztalatom ezért részletekre kiterjedően elmondom mire figyelj a kivitelezés során.

El kell döntened, milyen típusú szigetelő rendszert teszel a családi házad homlokzatára.

Választhatsz polisztirol és kőzetgyapot mint alapanyag között.

1. Véleményem szerint a kőzetgyapot legnagyobb előnye a páraáteresztő képesség.

Fontos megjegyezni, hogy a kőzetgyapot tűzgátló anyag, jobb a hangszigetelő képessége és ha Neked fontos azt is számba veheted, hogy ez természetes anyag.

Sokunknak fontos.

A polisztirol cseppekben ég, és minden csak nem természetes.

A polisztirol vagy más néven Nikecell, Dryvit rendszer, (ugyanarról az alapanyagról beszélünk, csak az adott gyártónál más az elnevezése) sokkal kedvezőbb ár/érték aránnyal rendelkezik, mint a kőzetgyapot.

A polisztirol rendszerek nem igényelnek drágább kiegészítő eszközöket.

Javaslom, hogy 38 cm vastag téglából építsd a családi házad, de van olyan ismerősöm aki vályogból készített nyaralót.

Mikor én két évvel ezelőtt építkeztem, a grafitos polisztirol hőszigetelő anyagot választottam, mert az 10-15%-kal jobb hőszigetelő értékkel rendelkezik mint a hagyományos fehér polisztirol.

2. Azt tanácsolom, hogy a megfelelő érték kiszámításában kérd szakember segítségét.

2021-től a falazatok hőátbocsátási követelménye ( U W/m2K) 0,2 .

Az alapján fogják ezt kiszámolni, hogy a ház amit szigetelsz milyen falazattal rendelkezik, milyen hőszigetelő anyagot választassz és milyen vastag belső vakolattal rendelkezik a ház. (normál esetben ez 2 cm).

A 38-as Porotherm falazó anyagból készült családi házhoz, ha a fehér polisztirolt választod, akkor 5 cm vastag hőszigetelő anyagot kell beszerezned.

Kőzetgyapot hőszigetelés választása esetén valamivel jobb hőátbocsátási értéket érhetsz el, mint a fehér polisztirol esetén.

Adatai kicsivel jobbak.

A jelenlegi helyzetben azt tanácsolom, válaszd a grafit polisztirolt.

Egy különálló családi ház esetén nincsenek szigorú tűzvédelmi szabályok, amit a grafit polisztirol ne teljesítene.

Olcsóbb mint a kőzetgyapot, és a hőátbocsátási mutatója is kedvezőbb.

Arra felhívom a figyelmed, hogy az épület különböző részeire más vastagságú és fajta anyagot kell venned.

A lábazatra válaszd az XPS extrudált polisztirol lapot.

A lábazat esetén 2-3 cm vastag szigetelő anyagban érdemes gondolkodnod.

A szigetelést csak egyenletes falfelületre engedd felragasztani.

3. Mikor időd engedi járdd körbe az épületet, és ellenőrizd, hogy a helységek, falak kiszáradtak.

Meg kell bizonyosodj róla, hogy a vízszigetelés megfelelő módon lett elvégezve.

Arra fel kell hívjam a figyelmed, hogy a ház teljes homlokzatának szigetelése nyújt megfelelő megoldást.

Tudom, hogy szeretsz spórolni, ezért az „innen veszem-azt onnan veszem” megoldásról lebeszéllek, és javaslom a rendszerben való gondolkodást, amivel a garancia is megmarad.

4. A munkálatok a kezdősín elhelyezésével kezdődnek, ez egy fontos fázis, mivel ha a sín nincs vízszintben, akkor az egész rendszer ferde lesz.

Ezért elkerülhetetlen, hogy a kezdősín megfelelően rögzítésre kerüljön, vízszintes és egyenes legyen.

Sokan szoktak spórolni azon, hogy nem a megfelelő mennyiségű alapanyag, dübel, ragasztó kerül beépítésre.

5. Figyelj, hogy hagyományos ragasztó anyag használata esetén pogácsás technika kerüljön alkalmazásra, valamint a lapok szélei is ragasztózásra kerüljenek ( „perem-pont” módszer).

Ez nagyon fontos mivel nem keletkeznek légrések a táblák között.

Amennyiben kész ragasztót használ a szakembered, vigyen bele hullámvonalakat.

Azt tanácsolom válaszd a hagyományos ragasztót.

A szigetelést végző szakembereknek nem kell mondani, hogy kötésben legyenek felrakva a hőszigetelő táblák.

De ahogy a német közmondás mondja, bizalom jó, de az ellenőrzés még jobb.

A ház, épület sarkára mindenképp tenni kell élvédőt, hogy házad sokáig megőrizze állagát, szépségét.

Árgus szemekkel kövesd, hogy a kőműves mester kellő ragasztóanyaggal behúzta az élvédőket, hogy azok ne látszódjanak.

6. Azt tanácsolom, hogy ha teheted sokszor menj ki az építkezés helyszínére, nézd meg, hogy a szakember ne hagyjon ki semmit a rendszerből.

pl. az erősítő üvegszövet hálót - úgysem látszik alapon.

Nekik fontos, hogy minél hamarabb tudjanak kezdeni a következő építkezésen, Neked pedig nagyon hamar hibák jelentkeznek a házunk homlokzatán.

Mikor kint vagy a helyszínen, vannak apróbb részletek, amikre oda kell figyelned, pl. a polisztiro felületre fogazott simítóval viszi fel a ragasztót a mester?

Amennyiben odafigyelsz erre a 6 pontra, akkor nem fog semmilyen meglepetés érni.

Épületeink energiafelhasználásnak java a fűtésre vagy a hűtésre fordítódik.

Minél jelentősebb hőmérséklet-különbséget szeretnénk elérni a kültér és a beltér között, annál jobban felértékelődik az épület szigetelése.

A legnagyobb felület, ahol a hőcsere történhet az épület falazata.

A külső szigetelés lényege a külső burkolat hőszigetelése.

A külső szigetelés készülhet a ház építésével egyidejűleg, de utólag is van mód azt elhelyezni.

A külső szigeteléseket két csoportra szokás bontani: a homlokzati és a lábazati szigetelésre.

Az épületek szigetelése több elemből áll össze.

A falazat anyaga, vastagsága vagy a nyílászárók kialakítása döntő jelentőségűek a szigetelés szempontjából.

Külső szigetelésen alapvetően azt a réteget értjük, aminek kizárólagos funkciója a hőszigetelés.

Általában véve a hőszigetelésnek rendkívül sok előnye van.

Épületünk megfelelő hőmérsékleten tartása kevesebb energiával érhető el, így a szigetelés egyszerre költséghatékony és környezetbarát beavatkozás.

Az épület legnagyobb olyan felülete, amit környezeti hatások érnek a tető és a külső falfelületek.

Utóbbiak hőszigetelésének legkézenfekvőbb megoldása a külső szigetelés.

Télen sokszor tapasztaljuk, hogy a gyengén szigetelt épületek belsejében melegebb van, míg a külső falakból sugárzik a hideg.

A külső szigetelés ezt az érzetet szünteti meg, a hideg nem éri közvetlenül a falat, ezáltal az jobban felveszi a belső hőmérsékletet és egyenletesen meleg érzetet ad az épületben.

A hőszigetelést természetesen nem csak kívülről rögzíthető rendszerekkel lehet javítani.

Ugyanakkor a külső hőszigetelés nem csökkenti a lakóterületet, rögzítése semmilyen belső átalakítással, munkaterülettel és kosszal nem jár, könnyen és gyorsan kivitelezhető, rendkívül hatékony és esztétikus megoldás.

A külső szigetelés legelterjedtebb anyaga a polisztirol, amit hungarocell vagy Dryvit szigetelésnek is hívnak.

Utólagos külső szigetelésként rögzíthető régi vakolatra és közvetlenül a falazat anyagára is.

Könnyen kezelhető, jól alakítható, csekély súlyú, kiváló hatékonyságú és kedvező árú megoldás.

Tapintása kellemes.

A szigetelés érdemben nem befolyásolja a falazat páraáteresztését.

A polisztirol szigetelést vakolattal kell ellátni, mert közvetlen napsugárzás hatására anyaga megsárgulhat és meggyengülhet.

Óvni kell attól, hogy folyamatosan víz érje (például ráfolyjon az esővíz), de a nedvességre kevésbé érzékeny.

A grafitos hőszigetelő rendszer nagyon hasonló tulajdonságokkal rendelkezik.

A lemezek alapja itt is a polisztirol, de az összetevők közé grafitot is adtak.

Az anyagösszetétel miatt a lemezek szigetelőképessége növekszik, így ugyanazt a hatékonyságot vékonyabb szigetelőréteggel érhetjük el.

Ennek megfelelően olyan helyeken is használhatjuk, ahol a hagyományos hungarocell nem helyezhető fel kellő vastagságban.

Az ilyen termékek ára valamivel magasabb.

A kőzetgyapot egyre népszerűbb választás, ha külső szigetelésről van szó.

Ugyan előállítása költségesebb, de felhasználása még szélesebb körben lehetséges, mint a polisztirolnak.

A kőzetgyapot egyáltalán nem éghető, így olyan helyen is alkalmazható, ahol szigorú tűzvédelmi előírásoknak kell megfelelni.

A kőzetgyapotnak számottevő hangszigetelő hatása is van a hőszigetelésen túl, ezért könnyűszerkezetes épületeknél gyakori választás.

Külső szigetelésként használható a többrétegű cementkötésű fagyapot is.

Elsősorban nem lakó funkciójú épületek (garázs, tároló stb.) szigetelésére ajánlott.

A külső szigetelés vastagságát több tényező együttesen befolyásolja, így nincs egy jó válasz a fenti kérdésre.

Alapnak tekinthető, hogy minél vastagabb a szigetelés, annál jobb az eredmény.

Ezt árnyalja, hogy egy bizonyos vastagság fölé egyik szigetelőanyagot sem érdemes növelni.

Fontos a szigetelés anyaga: a hagyományos polisztirol lapokból Vastagabb réteg szükséges, mint ugyanazon hatás eléréséhez grafitos szigeteléssel.

Számít, hogy mit szeretnénk elérni: egy újonnan épített passzív házzal kapcsolatban magasabb elvárásaink lehetnek, mint amit egy régi épület felújításától remélünk.

Az ásványgyapot külső szigetelések sem alkalmasak a lábazat szigetelésére, mert magukba szívhatják a vizet.

Nincs olyan hőmérséklet, amikor a szigetelés hatása nem érződik.

Ugyanakkor nem a szigetelés fűti vagy hűti az épületet, szerepe a külső és a belső légtömegek hőmérséklet átadásának csökkentésében van.

Fontos kapcsolódó kérdés, hogy a külső szigetelést hány fokig lehet rögzíteni?

Lehet-e a házat szigetelni télen?

A szigetelőanyagok károsodhatnak hosszan tartó erős napsugárzás és nedvesség hatására.

Sosem jó tehát elhúzni a folyamatot és mindig be kell vakolni a lapokat, amiket különösen a felszerelés előtt kell a nedvességtől védeni.

A lapok rögzítéséhez szükséges ragasztók hidegebb időben lassabban kötnek meg.

A külső hőszigetelés egy hosszú távú befektetés, amelynek minden részletére érdemes odafigyelni.

Kérjen tőlünk díjmentes árajánlatot még ma, és tervezzük meg együtt otthona külső hőszigetelését az ideális időpontra!

külső homlokzati hőszigetelés elrendezése

tags: #kulso #hoszigeteles #sotetszurke

Népszerű bejegyzések: