Lagy szigetelés: padlásfödém és belső hőszigetelés megoldásai háztartásoknak

Sok gond nyomasztja most a családi házakban lakókat. Az energiaár emelés leginkább őket sújtja, a fűtés költsége ezt a réteget fogja a leginkább érinteni. Erre a válasz csak a ház energiafogyasztásának jelentős csökkentése lehet. Viszont évek óta küzdünk a szakemberhiánnyal, jó mestert hónapokkal előre kell lefoglalni, és bizony a munkadíjak is ugrásszerűen megemelkedtek. A kiút ebből a csapdából csak egy házilagosan is kivitelezhető, szakértelmet nem igénylő hőszigetelés lehet, ami jelentős megtakarítást hoz a konyhára. Még általános iskolából tudjuk, hogy a hő felfele terjed. Nincs ez másként a házunkban sem, a meleg egy egyenletesen szigetelt házból legszívesebben a tető irányába távozna.

A hőszigetelő lemezek könnyűek, sérülékenyek, közvetlenül nem járhatóak. Viszont a padlástér tárolási funkcióját nem szívesen vesztenénk el, ráadásul karbantartási céllal néha-néha még akkor is fel kell hogy menjünk. A hőszigetelésnek tehát járhatónak kell lennie, a terhelést el kell oszlatni a felületen. Ebben az esetben az Austrotherm Padlap, járható padlásfödém hőszigetelés a legjobb választás. A padlásfödémet fel kell takarítani, a nagyobb egyenetlenségeket, mint például a megkötött vakolat csomók, fel kell számolni.

Az első hőszigetelő lapot ketté kell vágni, és egy fél táblával indítsuk a sarokban a hőszigetelést. A vágás a szokásos famegmunkáló szerszámokkal lehetséges, de arra számítsunk, hogy a szükséges jelentős hőszigetelési vastagság miatt a kis dekopírfűrészek csak a nedvességálló faforgácslapot vágják ketté. A hőszigetelést már cekásszal vagy rókafarkú fűrésszel lehet szabni. A táblák szoros illeszkedés érdekében félfalcos kialakításúak, némi kalapálással a hőhídmentes kapcsolódás megoldható. Az egyes elemeket épp a szoros illeszkedés miatt nem szükséges összeragasztani, különösen akkor nem, ha későbbiekben szeretnénk beépíteni a tetőteret. A fél tábla eltolásban elhelyezett lemezek sík, terhelhető felületet hoznak létre, így a padlás tárolásra alkalmas marad a hőszigetelés után is.

Egyre inkább tudatosul mindenkiben az épületek szigetelésének fontossága. Amíg korábban szinte természetesnek vettük, hogy otthonunk kellemes hőmérsékletét légkondicionáló beépítésével vagy több tüzelőanyag fogyasztásával érjük el, addig mára az energiahordozókkal való takarékosság fontos szempont lett. A varázsige pedig a szigetelés. Ne engedjük kiszökni a hőt, és ne hagyjuk, hogy az elviselhetetlen forróság a lakásunkat is uralja.

Hol érdemes kezdeni a szigetelést?

Hol is kellene kezdeni a szigetelést? Ahhoz, hogy ezt meg tudjuk válaszolni magunknak, tudnunk kell, hol mennyi hő szökik ki a házunkból a hideg évszakokban. Röviden összefoglaltuk, hol távozik a legtöbb hő, és mit tehetünk ellene: a nyílászárókon 10-15 %, a homlokzati falakon 35 %, a tetőn és födémen 25 %, a padlón át 15 %. Az aljzatszigetelés a megoldás. A szigetelés sorrendjének felállítása nehéz feladat. Kevés család engedheti meg magának, hogy régebben épült családi házában minden kritikus helyen elvégezze a szigetelést. Ha nincs pénzünk mindent leszigetelni, akkor általában az első kérdés az, hogy hol érdemes kezdeni, ezután gyűjtjük össze az információkat arról, hogy milyen anyaggal végezzük el.

Ha azt vesszük alapul, hogy hol távozik a legtöbb hő egy régebbi építésű háznál, ahol a falazat még nem a szabványnak megfelelő hőszigetelő képességű, akkor a homlokzati szigeteléssel nyerünk a legtöbbet. Számítások alapján már az első télen megkezdődik a költségek megtérülése, ami nagy általánosságban 4-6 év. Ez nagyon jó érték, különösen, hogy a számítás a jelenlegi árakat vette alapul. Bármivel kezdünk, gondoljunk arra, hogy mindenféle hőszigetelés kisebb vagy nagyobb előnnyel jár, de ha egy régi épületet változatlan formában hagyunk, azzal csak az állagromlásnak tesszük ki, a fölösleges kiadásnak.

Feltehetjük magunknak, hogy szeretnénk-e, hogy egy passzívház tulajdonságaival rendelkezzen otthonunk. A szigetelőanyag kiválasztásaA fent említett megtérülés és komfort csak úgy valósul meg, ha jól választunk szigetelőanyagot. Ez nem csak az árra vonatkozik, hanem a ház és a szigetelőanyag kompatibilitását kell elsősorban figyelembe venni. A választás függ a falazat anyagától, a fal vastagságától, a fal jelenlegi szigetelő képességétől, vagyis a hőátbocsátási tulajdonságától, a tervezett hőátbocsátás mértékétől. Választásnál érdemes azonos termékcsoportból választani, például ESP homlokzati szigetelés mellé a lábazathoz szintén polisztirolból készült XPS lapokat használni.

A legnépszerűbb és legismertebb, legtöbbször táblás kiszerelésű szigetelőanyag a polisztirol alapú termékek köre. Az EPS az expandált polisztirol, Hungarocell néven ismertek. A grafitos polisztirol (izr: grafitos EPS) segít vékonyabb lapokkal is elérni jobb hőszigetelést. Oldalfalakhoz a 30-70 közötti nyomószilárdságú EPS lapok javasoltak, homlokzatra az EPS 80 a legideálisabb, födémekre és padlókra pedig 100-200 közötti nyomószilárdságúak kerülnek.

A gyapotszerű szigetelőanyagok közül a kőzetgyapot és az üveggyapot a legjobb hő- és hangszigetelő. A kőzetgyapot bazaltból készül, tűzálló, páraáteresztő és környezetbarát. Az üveggyapot könnyű, jól vágható, jó hang- és hőszigetelő, de nedvességet nem viseli túl jól; padláson és belső falakon kiváló választás. A két anyag közötti alapvető különbségek és felhasználási területek részletezve megtalálhatók a cikkben.

Padlás szigetelésekor különösen fontos a megfelelő rétegrend kialakítása a páratechnikai egyensúly érdekében. Párazáró fólia elhelyezése a födémre került meleg oldalon, az ezt követő üveggyapot réteg, majd páraáteresztő fólia és járófelület kialakítása. A padlás szigetelés ideális vastagsága a rendeletek szerint 25-30 cm, két rétegben eltolt kötésben, hogy elkerüljük a hőhidakat.

Régi házak padlásterének szigetelése különösen összetett lehet. A sárfödémek, a gerendázat állapotának ellenőrzése kiemelt fontosságú. A megfelelő szigetelőanyag kiválasztása és a kivitelezés alapos előkészítése nélkülözhetetlen. A Masterplast különböző tetőfóliái, ragasztószalagjai és tömítőanyagai olyan rendszert alkotnak, amely megóvja a régi ház szerkezetét.

A padlás és tetőszigetelés mellett fontos a biztonság és a környezetvédelmi szempontok figyelembe vétele. Üveggyapot esetében védőfelszerelés szükséges: zárt ruházat, kesztyű, FFP2 maszk és szemüveg, továbbá folyamatos szellőztetés és a maradékok alapos eltávolítása. A kőzetgyapot és üveggyapot kiváló páraáteresztő képességgel rendelkezik, tartósan szolgálják az épületet, és nem éghetőek az A1 tűzvédelmi osztály szerint.

Az utólagos padlásszigetelés leggyakoribb módszerei közé tartozik a fújható szigetelés és a befújásos technológia, amely úgy tölt be üregeket, hogy a padlás teljesen nem járható legyen, kivéve a járófelületeket. A belső oldali hőszigetelés esetén viszont a falak belső felületeire kerülő szigetelés előnyei és kockázatai merülnek fel. A belső megoldások akkor lehetnek relevánsak, ha külső szigetelés fizikailag vagy jogilag nem kivitelezhető, például műemléki épületeknél.

Összefoglalva, a padlásfödém szigetelése kiváló költséghatékony beruházás lehet, amely jelentős energia-megtakarítást eredményezhet, és közvetetten hozzájárul a klímavédelemhez. A szigetelés kiválasztásánál érdemes a falazat anyagát, a tető felhasználási módját és a költségvetést figyelembe venni, valamint a helyi jogszabályi előírásokat szem előtt tartani.

A padlásfödém szigeteléséhez a leggyakoribb anyagok a grafitos EPS, a grafitos lépésálló EPS és a kőzetgyapot. A paneles rendszerek gyors beépítését lehetővé teszik, miközben a hőhidak minimalizálására is figyelmet fordítunk.

Ha kíváncsi, melyik módszer és anyag mennyire hatékony és mennyibe kerül, olvassa el a cikket.

U-érték és R-érték Az U-érték azt mutatja, mennyire vezeti a hőt egy szerkezeti elem, míg az R-érték a hőellenállást adja meg. A jól kiválasztott szigetelőanyag és a megfelelő vastagság segít elérni a kívánt 0,24 W/(m²K) vagy annál jobb értéket a padlásfödémen és a tetőn is.

Az energiahatékonyság növelése érdekében a padlásfödém szigetelése mellett a külső homlokzati szigetelésre is érdemes figyelmet fordítani. A padlásfödém és a tetőszigetelés kombinációja adja a legnagyobb megtakarítást, különösen régebbi építésű házak esetében.

tags: #lagy #hab #szigeteles

Népszerű bejegyzések:

• Miért érdemes az oldószermentes CT 19 alapozót választani?
• Részletes útmutató a térkő karbantartásáról
• Modern lakberendezés tolóajtó vasalatai: típusok és alkalmazások
• Budapesti Építő-Szerelő Pont Kft. pénzügyi adatai
• Termesko burkolat készítés Magyarországon – beltéri és kültéri megoldások