A lapostetős épületek villámvédelme: A szigetelt vezetékrendszerek kihívásai és lehetőségei

Az épületek villámvédelemmel való ellátása elengedhetetlen a károk megelőzése és a biztonság garantálása érdekében. Különösen a lapostetős épületek esetében merülnek fel speciális kihívások, melyeket a modern technológia, mint például az elszigetelt villámvédelmi rendszerek (LPS) és a szigetelt vezetékek, igyekeznek orvosolni. Azonban, ahogy az alábbiakban részletezzük, ezen újítások alkalmazása nem mindig egyszerű, és komoly szakmai felkészültséget igényel mind a tervezés, mind a kivitelezés, mind pedig az ellenőrzés során.

Az elszigetelt villámvédelmi rendszerek és a szigetelt vezetékek szerepe

Az elszigetelt villámvédelmi rendszer olyan megoldásokat foglal magában, amelyek célja, hogy a villámcsapás során keletkező áramot ne közvetlenül az épület szerkezetén keresztül vezessék le, hanem lehetőség szerint izolálva azt. Egy építményt érő villámcsapáskor a villamos és elektronikus rendszerekben megjelenő, vezetett rész-villámáram a rendszerek meghibásodásához, rosszabb esetben tűz keletkezéséhez vezet. Érthető tehát az a törekvés, hogy amennyiben lehetséges, ne tegyük ki azokat jelentős villámáram-hatásnak. Különösen így van ez, ha a meghibásodás olyan technológiai rendszereket érinthet, melyek üzembiztonsága gazdasági vagy egyéb szempontból kulcsfontosságú.

Az elszigetelt villámvédelem 15-20 éve még gyakorlatilag egyet jelentett a védeni kívánt építménytől teljesen független felfogóoszlopokkal. Az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően az elszigetelt villámvédelmi rendszer mára a védeni kívánt építményen is kialakíthatóvá vált: a korszerű, kúszókisülés-mentes szigetelt vezetékekkel olyan helyzetekben is lehetőség nyílt létesítésére, ahol a tetőn elhelyezett gépészeti és egyéb berendezések, vagy a villámvédelmi biztonsági távolság betartása miatt korábban ez nem volt lehetséges.

A szigetelt LPS kialakításához használt szigetelt vezetékek egyrészt azért különlegesek, mert nyilvánvalóan nem egy közönséges szigetelés az, amely átütés nélkül elviseli a villámáram levezetésekor a vezetéken fellépő, akár 1 millió voltos feszültségnövekedést. Másrészt azért is, mert szerkezeti kialakításuk és alkalmazási technikájuk révén megakadályozzák a kúszókisülések keletkezését.

Kúszókisülés azért jöhet létre, mert a villámáram megjelenésekor a vezető ér körül kialakuló villamos térerősség erővonalai a vezeték végénél (ahol a vezető érről „elfogy” a szigetelés) a szigetelés felületével párhuzamosak, és ez a felület mentén a villamos szilárdság letöréséhez, helyi átütés bekövetkezéséhez vezet. Ez a folyamat a vezeték végétől indul, és egyfajta láncreakcióként fut végig annak felületén, a vezeték teljes hosszán.

A kúszókisülés megelőzésére többféle megoldás létezik, ezek közül a villámvédelemben használt szigetelt vezetékeknél az ún. kapacitív-rezisztív térvezérlés alkalmazása jellemző. Ennek lényege, hogy a vezeték külső felülete (köpenye) nem szigetelőanyagból, hanem gyengén vezetőképes műanyagból készül. A vezeték végénél fémesen összekötve a vezető eret és a köpenyt, valamint a vezeték végétől adott távolságban földelve a köpenyt a vezetékvég környezetében úgy alakíthatóak a villamos tér erővonalai, hogy ne következzen be kúszókisülés.

A szigetelt vezetékek műszaki paraméterei és alkalmazási feltételei

A szigetelt vezeték legfontosabb műszaki adata természetesen a szigetelőképessége. Ezt azonban nem feszültségértékkel, hanem az ún. egyenértékű biztonsági távolsággal (se) adják meg, amely azt mutatja meg, hogy a vezeték szigetelése milyen nagyságú légközzel, azaz levegőben mért távolsággal tekinthető azonosnak. A tisztánlátás érdekében említsük meg, hogy az elszigetelt villámvédelem kialakításához használható szigetelt (kúszókésülés-mentes) vezetéket nem szabad összekeverni a korrózióvédelmi célú szigeteléssel ellátott vezetékekkel.

A szigetelt vezetékek alkalmazásának feltétel- és szabályrendszere meglehetősen összetett, amely ráadásul gyártmánytól is függ. A szabályokat döntően a szigetelt vezeték műszaki paraméterei és sajátosságai határozzák meg. Az alkalmazhatóság egyik alapfeltétele, hogy a szigetelt vezeték a villámvédelmi rendszernek csak azon részein használható, ahol a biztonsági távolság kisebb, mint a vezeték ún. se egyenértékű biztonsági távolsága. Tekintve, hogy a jelenleg piacon lévő termékeknél ez 0,45-0,9 m közötti érték, a felhasználás lehetősége nem korlátlan. Egyaránt ismernünk kell tehát a vezeték e műszaki jellemzőjét és azt, hogy a vezeték beépítési helyén mekkora a biztonsági távolság.

Mégis, a szabályok legszembetűnőbb eleme nem ez, hanem a villámvédelmi felfogó és a szigetelt vezeték csatlakozásának kialakítására vonatkozó követelmény. Jóllehet a szigetelt vezeték végének speciális kialakítása nagyrészt biztosítja, hogy a villámáram vezetése a szigetelt vezetéken belül történjen, gondoskodnunk kell arról, hogy a térvezérlést külső tényezők ne befolyásolhassák. Ezért a vezetékvég meghatározott környezetében vezetőképes anyagoknak nem szabad lenniük. Ennek következménye, hogy - bár egy közönséges felfogórúdhoz vagy felfogóhálóhoz csatlakoztathatnánk - a szigetelt vezeték „felül” általában olyan speciális felfogórúdban végződik, amely segíti a térvezérlés követelményeinek betartását. A felfogórúdból „kilógó” szigetelt vezetékkel viszonylag kevés gond van. Akár közvetlenül is érintkezhet vezetőképes fémszerkezetekkel, hiszen a vezeték e szakasza a hétköznapi fogalmaink szerint is szigetelt.

Ügyelni kell azonban arra, hogy a szigetelt vezeték hosszúsága nem lehet tetszőlegesen nagy: az egyre hosszabb vezetéken vezetve a villámáramot egyre nagyobb feszültség lép fel a vezeték felső (felfogó felőli) végén, és ennek megfelelően a biztonsági távolság is növekszik. Mivel a biztonsági távolság nem növekedhet a szigetelt vezeték se értéke fölé, a vezeték maximális hosszúsága - a villámvédelem fokozatától is függően - 10-20 m körüli lehet. (Léteznek ugyan módszerek, amelyekkel ez a hosszúság kb. a duplájára növelhető, de ezek gyakorlati alkalmazhatósága műszaki és gazdasági szempontból egyaránt korlátozott.)

Független villámvédelmi rendszer kialakítása tetőfelépítmények védelmére lapostetőn

Hasonlóan a villámvédelemben használt normál vezetőkhöz, a szigetelt vezetéket is rögzíteni kell a nyomvonal mentén. Ehhez használható termékek csak annyiban „különlegesek”, hogy alkalmasnak kell lenniük a 20 mm körüli átmérőjű szigetelt vezeték befogadására anélkül, hogy a vezeték felületének sérülését okoznák. Mivel a szigetelt vezeték külső köpenye jelentős szerepet játszik a kúszókisülések megelőzésében, sérülésmentes állapota kulcsfontosságú, ezért érthető, hogy a különböző gyártók a saját kínálatuk részét képező vezetéktartók használatát követelik meg.

A szigetelt vezeték „alsó”, földelő felőli végénél ugyanúgy be kell tartani a térvezérlésre vonatkozó szabályokat, mint a felső végén.

Az elszigetelt villámvédelem tervezésének és kivitelezésének kihívásai

Az elszigetelt vezeték felhasználásának szabályairól adott rövid áttekintés nem a - gyártónként amúgy is kissé különböző - szabályok tételes bemutatása, hanem annak érzékeltetése, hogy a szigetelt vezetékek felhasználásával kialakított elszigetelt villámvédelmi rendszerek tervezése nagyobb szakmai kihívás, mint azt sokan gondolják. Ahhoz ugyanis, hogy szakszerű tervek szülessenek, részletes és pontos adatszolgáltatás szükséges. Adott esetben például nagyon nem mindegy (a szigetelt vezeték megengedett maximális hosszúsága miatt), hogy a szigetelt vezetéket milyen nyomvonalon lehet fektetni, és ennek következtében milyen hosszú vezetékét kell majd felhasználni.

Következésképp a helyszínen a kivitelezőnek a megszokottnál is kisebb a lehetősége az eltérésekre: nem árt, ha beható ismeretekkel rendelkezik a felhasználni kívánt szerelési anyagokról, és tudatában van annak, hogy mikor szükséges a terv módosítását kérnie. Arra sem árt odafigyelnie, hogy a szigetelt vezetékek toldása, egyes szakaszainak cseréje egyszerű formában nem oldható meg.

A villámvédelemmel kapcsolatos kérdés, melyre kapcsolati formon keresztül érkezett a kérdés. Ez a három téma melyet indítottam egy levélben volt, csak a különböző témák kavaródásának megelőzése végett három külön témaként választottam szét. Kérdező ezúton is köszöni a segítő válaszokat, véleményeket.

Idéz: Az 5 szintes lapostetős lakóépületen villámvédelem felújítása során 139 fm felfogó vezeték épült. A betongulák és alátétlemezeit nem tartom kielégítőnek. Alkalmassági tanúsítványait hatósági eljárás eredménytelensége miatt nem láthatom. Az alátétlemez vízszigetelésnél használt bitumenes nehézlemez. Alkalmas e? Véd e az átütés ellen megfelelően. Az épült felfogóra villámvédelmi minősítő irat nincs.

Először is az OTSZ előírja a villámvédelmi berendezések időszakos felülvizsgálatát. Ez ma már a lejárat után egy társasház esetében 6 évente kell elvégeztetni. A közgyűlésen a lakóközösség elszámoltathatja a közös képviselőt. Egyáltalán tiltja valami a nem norma szerinti W védelem teljes felújítását?

Üzenet összefűzve: 2014. Üdv! Kérdések, amik felmerültek bennem: Létezik az eredeti villámvédelmi terv? Ha nem -->> irány a tervező. Ha létezik az eredeti terv, az abban előírt alkatrészeket, anyagokat be lehet e szerezni? Ha nem -->> irány a tervező. Az idők folyamán megváltozott a környezet, épület rendeltetése, telepítettek rá pl. légkezelőt, stb.?

Tisztelt Kollégák és aki olvassa! Első eldöntendő kérdés, hogy norma szerinti v. nem norma szerinti a felülvizsgálat! A rossz (nem megfelelő) villámvédelmi berendezés (korábban villámhárító) nagyobb veszélyt jelent az épületre, mintha azon egyáltalán nem lenne vill.hárító. A villám, a főkisüléstől függetlenül legtöbbször elágazik, és becsapási veszélyt jelent az említett épületre is. Pl: Gyulán 1980-ban a téglagyár kéménye kapott egy villámcsapást és a 20m-re lévő 5m magas épület is komolyan károsodott.

Az MSZ 274/3-1981 szabvány 4324 pontja írja: "Az előírt 100kV-os minimális átütőfeszültség lökőfeszültségen nem kíván KÜLÖNLEGES szigetelőanyagot. A 100kV-os min. átütőfesz. általában 10mm-nél vastagabb szigetelő műanyagréteggel elérhető és lökőfeszültségen nedves állapotban sem csökken számottevő mértékben." Amennyiben az 5 szintes lakóépület védett térbe esik, az említett toronyházak révén, a toronyházak villámvédelmi jegyzőkönyveit is át kell olvasni és dokumentálni az abban leírtakat. A kérdést mindenesetre továbbítanám az illetékes Katasztrófavédelem helyi szakértőjéhez! Kockázatvállalás kérdése merülhet fel a toronyházak közös képviselőiben! Belső villámvédelem pedig mindenképpen kell az 5 szintes épületben is! Lásd. A szabványnak megfelelően megépített villámvédelem sem nyújt 100% biztonságot mindenféle sérülés vagy kár ellen, hanem egy gazdasági és társadalmi szempontból elfogadható mértékű kockázat fennmarad. Szükség esetén a kockázatot csökkenteni lehet a szabvány előírásain túlmenő követelmények betartásával. A szabványhoz képest szigorúbb követelményeket azonban csak a létesítmény tulajdonosa vagy üzemeltetője továbbá az illetékes hatóság támaszthat, a tervezőnek vagy a felülvizsgálónak erre nincs felhatalmazása, legföljebb javaslatot tehet, amelyet azonban nem kötelező elfogadni.

Az MSZ 274/3-81 szabvány szerint, abban az esetben, ha a villámcsapás emberéletet nem veszélyeztet, a kockázat és a létesítés költségeit összehasonlító számítás alapján lehet a villámhárítót kialakítani. Előfordulhat, hogy a szabvány előírásai csak részben teljesülnek. A felülvizsgáló ebben az esetben csak azt ellenőrizheti, hogy a létesítményben emberélet veszélyeztetésével nem kell számolni, illetve a villámhárító a terveknek megfelelően épült és állapota rendben van.

Tekintettel arra, hogy a szabványok időközönként változnak, viszont az épületeket és a villámhárítót nem lehet minden alkalommal átépíteni, a régi épületekre a korábbi előírások érvényesek. Az MSZ 274/3-81 szabvány erre vonatkozóan a következő útmutatást adja: E szabvány hatályba lépése (1982. január 1.) után a villámvédelmi tervek csak e szabvány szerint készülhetnek. A hatályba lépés időpontja után két évig még létesíthetők villámhárító berendezések a hatályba lépés előtt készült tervek alapján is. Ha meglevő villámhárító berendezést felújítanak, akkor e szabvány előírásait kell alkalmazni. Ennek értelmében előfordulhat, hogy a villámhárító berendezés felülvizsgálatát az MSZ 274 valamelyik korábbi kiadása alapján kell végezni, amelyek az alábbiak szerint léptek hatályba: MSZ 274-52 1953. február 15.; MSZ 274-62 1963. július 1.; MSZ 274-72 1973. július 1. A jelenleg érvényes szabványok hatályba lépésének időpontja: MSZ 274/1-77 1977. október 1.; MSZ 274/2-81 1982. január 1.; MSZ 274/3-81 1982. január 1.; MSZ 274/4-77 1978. április 1. A villámhárító berendezést első ízben az elkészülése után, átadás előtt kell ellenőrizni. Ez lemaradt.

A napelemek és a villámvédelem kapcsolata

A Tűzvédelmi Mérnökök Közhasznú Egyesülete (TMKE) 2023. évi konferenciájának fő kérdése a tűzvédelem és a hozzá kapcsolódó költségek elemzése volt. Ezen belül a tűzterjedés gátlás és azok költséghatásai, a lehetséges kockázatok és megoldási lehetőségek. A megújuló energiatermelők telepítése ugyanis fenntarthatósági és energiahatékonysági szempontból hosszabb távon költségcsökkentő tényezők, ugyanakkor a műszaki tartalomtól függően jelentős mértékben hatással lehetnek a létesítmények bekerülési költségére és tűzvédelmére. Mit jelent mindez a tetőn alkalmazandó napelemek irányából vizsgálva? Tervezőként fő szempontként abból kell kiindulni, hogy legyen a létesítmény új építésű vagy meglévő korszerűsítés alatt álló épület az elvárt biztonsági szintnek azonosnak kell lenni, függetlenül attól, hogy az épületre telepítenek napelemeket vagy sem. A tűzeseti tapasztalatok, nemzetközi statisztikák is azt mutatják, hogy a napelemek tűzvédelmi kockázatot hordoznak, mely az életkoruk előrehaladtával növekszik. Az Európai Unió törekvéseivel összhangban ugrásszerűen megemelkedett a tetőkön, homlokzatokon a napelemek alkalmazása. Elsődlegesen abból kell kiindulni, hogy az OTSZ rögzíti a létesítmény elvárt biztonsági szintjét. Ezek pedig akkor is érvényesek, ha az épületre, annak szerkezeteire napelemeket helyezünk el.

Mit jelent mindez a tervező számára? A tűzvédelmi műszaki irányelvektől vagy a nemzeti szabványtól részben vagy teljesen eltérő megoldással, ha az azonos biztonsági szintet a tervező igazolja. Ezért beszélhetünk nagyobb tervezői felelősségről. A műanyagok, akkumulátor tárolók tüze során keletkező mérgező anyagok hatása, a tároló tekintetében kell-e számolnunk pl. Nem szabad elfelejtkezni arról sem, hogy a napelemes rendszerekhez sokszor energiatároló berendezések kapcsolódnak, melyek tovább növelik a kockázatot úgy, hogy erre a területre sem találunk megfelelő szintű szabályozást, melyek hiányában az OTSZ alapelvei és a napelemek nélkül leírt elvárt biztonsági szintje, a Ptk. előírásai, az építési termékek és szerkezetek tűzvédelmi teljesítményének igazolására szolgáló szabványai valamint az OTSZ 5 §. A Ptk. értelmében 6:251. Műszakilag kivitelezhető, ha igazolni tudjuk pl. A tetőszerkezetek tűzvédelmi teljesítménye és tűzvédelmi osztálya belső oldali tűzhatásra vizsgáltak. Amennyiben a tetőn kigyullad a napelem vagy környezet az, külső tűzhatásként fog jelentkezni. Ennek a tűzhatásnak jelentősen nagyobb lehet a mértéke, mint a Broof t1 röptűz elleni vizsgálat során használt tűzhatás. A fotovoltaikus rendszerek telepítése nem befolyásolhatja hátrányosan az épületszerkezetek tűzvédelmi teljesítményét. Amennyiben a napelemek környezetében éghető anyagokat, éghető tetőfedéseket (pl. bitumenes zsindely fedés), éghető tető hő- + vízszigetelési rendszereket alkalmaznak (pl. trapézlemezes födémek esetében) a külső tűzhatás jelentős mértékű tűzterjedéshez vezethet. Ha pl. ezek az éghető hőszigetelésű trapézlemezes tetőfödémek belső tűzhatásra a 15 perc tűzállósági teljesítményt a tűzkitét felőli oldalon alkalmazott nem éghető hőszigetelő réteg kialakításával tudják biztosítani, a külső tűzhatásra biztos nem lesznek megfelelőek és természetesen nem is lesznek igazolhatók.

A napelemeket fogadó szerkezetek tűzvédelmi teljesítményét (tűzállóság + tűzvédelmi osztály) napelemekkel együtt szükséges igazolni.

Beépített oltóberendezés kontra napelem és a többletterhek

Azon létesítmények esetében, ahol valamilyen oknál fogva ellensúlyozásként oltóberendezést létesítenek, vagy pl. fokozott üzembiztonságú oltóberendezést alkalmaznak, fel sem szabadna merülnie annak a lehetőségnek, hogy az épületburok úgy kerül kialakításra, hogy a külső tűzterjedés kockázatát megnöveljük napelemekkel. E kockázat kezelésére az oltóberendezés ugyanis nem alkalmas. Egy megnövelt tűzszakaszú épület teljes tönkremeneteléhez vezethet egy külső tűzhatás okozta tűzeset.

A napelemek többletterhe csökkentheti a fogadószerkezet tűzállósági teljesítményét. Nem mindegy hova terheljük. Ha pl. ráterheljük a trapézlemezes tetőfödém térelhatároló részére az onnantól teherhordó szerkezetként fog működni. Vagy a fesztáv csökkentése, a trapézlemez vastagságának a növelése válhat szükségessé, mely költség oldalról is jelentős többletet jelenthet. Havazás esetén a napelemekre eső hó lecsúszhat és összegyűlhet az elemek közötti területen egyenetlenül terhelve a szerkezetet. A védelmi síkok felületfolytonosságát az átvezetések és gyengítések környezetében is biztosítani szükséges. Födém által határolt terek rendeltetése? (pl. Kapcsolódik-e szerkezet tűzgátló szerkezetekhez? Tűzvédelmi szempontból tűzgátló födémként kell-e kialakítani?)

Időjárási - mechanikai hatások és telepítési távolságok

A tervezés során figyelemmel kell lenni arra, hogy csak megbízható forrásból, megfelelő minősítésekkel rendelkező PV paneleket és tartozékokat alkalmazzanak, melyek az extrém időjárási viszonyokat is gond nélkül elviselik, pl. magas hőmérsékletnek ellenálló kábelek alkalmazása. A kivitelezés minősége is kiemelten fontos. A tűzesetek 47 %-a vezethető vissza kivitelezési és külső hatás miatt bekövetkező tűzesetekre.

Részben már a magyarországi szabályozásban is megjelentek telepítési távolságok, melyek igazodnak a külföldi gyakorlathoz. Ezeknek az előírásoknak három fő célja van:

Legyenek a napelemek kellő távolságra a tűzterjedést gátló szerkezetektől.
Ne kerüljenek olyan közel a tűzvédelmi célú berendezésekhez (pl. hő- és füstelvezető kupolák), hogy működésüket, karbantartásukat hátrányosan befolyásolják.
A mezők maximális hossza ne haladja meg a 40 métert és a tűzterjedés, beavatkozás kockázatainak a csökkentésére a mezők között 5 m távolságot javasolt tartani.

Javasolt megoldás, hogy a tűzterjedés elleni védelmet biztosító szerkezetektől legalább 2,5 cm-re helyezkedjenek el a napelemek, amennyiben a tűzgátlásban szerepet játszó szerkezet alacsonyabb, mint a PV panel. Abban az esetben, amikor a tűzgátlásban szerepet játszó szerkezet magasabb, mint a napelem, közelebb is elhelyezkedhetnek a szerkezethez a PV modulok, ha a megfelelő magassági előírásokat betartják. Olyan napelemnél, amelynek legmagasabb pontja a hő- és füstelvezető szerkezet vízszigetelés síkjától mért lábazati magasságát nem haladja meg, a füstelvezető szerkezetek körül min. Ha a napelem legmagasabb pontja a hő- és füstelvezető szerkezet vízszigetelés síkjától mért lábazati magasságát meghaladja, a füstelvezető szerkezetek körül min. A PV panelek és rendszerek nem segíthetik elő a homlokzati és tető tűzterjedést valamint az egyes épületrészekre (pl. A napelemes rendszereket, rögzítéseiket úgy kell méretezni, hogy sem időjárási hatások sem azok többletterhei (pl. Ha a rendeltetési helyen a napelemes rendszerekkel összefüggésben az alkalmazási hőmérséklet magas (pl.

A villámvédelem felülvizsgálata és a jövőbeli szabályozás

Milyen tervezési, engedélyezési, karbantartási, felülvizsgálati, stb. Milyen módon befolyásolják, segítik elő a tűzterjedést a PV-rendszerek? Az akkumulátorok elhelyezése milyen kockázatokat hordoz? Milyen szerkezetekkel kellene az akkumulátor helyiségeket kialakítani? Mikor van szükség jelző, oltó berendezés alkalmazására? Karbantartási kötelezettség? Célszerű lenne ezekre a rendszerekre is külön szabályozást és időszakos ellenőrzési, felülvizsgálati, karbantartási kötelezettséget bevezetni. Nem ismert és nem szabályozott az egyes rendszer és készlet elemeknek az alkalmazási ideje, élettartama, mely további kérdéseket vet fel.

A napelemek egyre gyakrabban multifunkcionális módon kerülnek alkalmazásra. Ezekben az esetekben a kockázatokat komplex módon szükséges értékelni és kezelni. Ilyenek pl. a multifunkcionális napelemmel fedett parkolók, ahol a napelemeket a parkoló autók fölé telepítik, elektromos töltőpontokat alakítanak ki, helyhez kötött energiatárolókat, a térvilágítást, reklámvilágítást is a PV panelekkel oldják meg. Az alkalmazott berendezéseknek, szerkezeti és rendszerelemeknek környezeti hatások elleni védelme a gyártók előírásai szerint. Minden alkatrésznek megfelelő IP védelemmel szükséges rendelkeznie. Hozzáférés indokoltsága, helyigénye (használat pl. A PV panelek, az energiatároló rendszerek valamint az elektromos autó töltők tűzvédelmi kockázatait a multifunkcionális napelemes parkolók kialakítása során nem elégséges külön-külön vizsgálni, hanem egymásra gyakorolt negatív hatásait is figyelembe szükséges venni a tervezés során. Dupla rétegű, inhomogén, és homogén kőzetgyapot lemezek lapostetők hő- és hangszigetelésére, tűzvédelmére.

Mikor nem kell villámvédelem? 54/2014. A képen egy 8 méteres torony látható ami alatt még 5 emelet van. A tornyon egy érzékeny antenna van felszerelve, ezért a torony fölé 3 méterrel egy felfogó rúddal védett térbe kerülnek a villámcsapásra érzékeny eszközök. Az irodaház tetején lévő gépészeti berendezéseket szigetelt HVI felfogó rendszerrel védtük meg. Villámvédelmi túlfeszültség levezető „B+C” fokozatú kétlépcsős védelemmel ellátva. Ennél a templomtoronynál az aranyozott keresztre a villámhárító felszereléséhez alpin technológiát kellett alkalmaznunk.

A villámvédelemmel kapcsolatos szaktudás, a szigetelt vezetékek helyes alkalmazása, valamint a napelemek integrációja mind olyan területek, amelyek folyamatos figyelmet és szakértelmet igényelnek a villámcsapások okozta károk minimalizálása érdekében. A megfelelő tervezés és kivitelezés, valamint a rendszeres felülvizsgálat elengedhetetlen a biztonságos működéshez.

tags: #lapostetos #epuletetek #villamcsapas