A Fafödémes Családi Házak Tetőterének Beépítése és Hőszigetelése: Kihívások és Megoldások

A régi földszintes családi házak egyik leggyakoribb födémszerkezete a fafödém. Ennek fő tartószerkezetét a nagyjából 0,8-1,1 méterenként elhelyezett, fűrészelt fagerendák alkotják. Ezek tetején mindig merőleges irányban elhelyezett deszkázat található, amelyre sokszor agyag tapasztást vagy salakterítést készítettek. A fafödémes épületek egyik legfontosabb jellemzője, hogy a födém és a tető szaruzata egy szerkezeti egységet alkot, strukturálisan együttműködnek. Ebből következik, hogy rendkívül kicsi az esélye annak, hogy a tetőszerkezet fiatalabb legyen, mint a födémé, mivel a tető elbontása nélkül, vagy csak nagyon nehezen cserélhető ki a teljes födém. Ha ehhez hozzávesszük azt a tényt, hogy egy fafödém gerendái - a tetőszerkezettel ellentétben - takartan helyezkednek el, de a nedvesség és a rovarok hozzáférhetnek, akkor érthető, hogy egy ilyen szerkezet esetében számítani kell arra, hogy a födémgerendák sokkal rosszabb állapotban lehetnek, mint a tetőszerkezet.

Eredetileg a fafödémek csak a padlás terheinek hordására készültek, egy lakószint terhei azonban ennél jóval nagyobbak. Az eltelt idő alatt a faanyagot különféle károsodások érhették: rovarrágás, gombásodás, korhadás, mechanikai sérülések. A meglévő fafödém anyaga elöregedett, esetleg károsodott. A deszkázat nem zsaluzat céljára lett kialakítva, a gerendák osztásköze ritkább, mint a zsaluzási szabályok által megengedett. Vélhetően a terhelési és vetemedési deformáció miatt a felület jelentősen eltér a megkívánt síktól. A réseken keresztül a nedves technológia miatt nagy mennyiségű cementlé és víz folyhat le. Ha műanyag fóliával takarjuk le a „zsaluzatot”, a fólia a beton kitükröződését okozza, ami kizárja az esetleges későbbi mennyezetvakolás lehetőségét. A fóliát a vasszerelés átszúrhatja.

A Tetőtér Szigetelése és Beépítése: Történelmi Kontextus és Modern Szempontok

A tetőtér szigetelése a 80-as évektől kezdve vált fontossá Magyarországon. Nem véletlenül, hisz az 1973-as olajárrobbanás után kezdtek el hirtelen nőni az energiaárak. A családi házak tetőtereit addig többnyire csak a ház körül feleslegessé vált holmik tárolására és főleg vidéken különféle termények tárolására használták. Sok családi ház padlása még ma is erre szolgál. Az idő kerekei lassan őrölnek. Egyrészt szerencsére nálunk a települések többségében nem voltak olyan magasak a telekárak, hogy mindenképp a tetőtér felé kellett volna terjeszkedni a hasznosítható lakótér növeléséhez. Másrészt a tetőtér beépítés anyagai és technológiája sem volt olyan fejlett, ami indokolta volna a tetőterek tömeges beépítését. Például a ma már általánosan használatos párazáró és páraáteresztő fóliák helyett csak a bitumenes lemez és a különféle mezőgazdasági fóliák álltak rendelkezésre a tetőtér beépítéshez. A tetőterek szigeteléséhez használatos speciális szigetelőanyagok sem voltak még kifejlesztve. Még ma is a beépítés nélküli tetőterek vannak többségben családi házas építkezések során, de ma már sok családi ház eleve a tetőtér beépítésével készül el.

A homlokzati falak megfelelő hőszigetelése alapvető követelmény ma már. Nemcsak a homlokzat szigetelését kell megoldani az építkezéskor, hanem a padlás, illetve a tetőtér szigetelését is. A meleg levegő elsősorban felfelé terjed, ezért egységnyi felületen a tetőtérben szökik meg a legtöbb meleg a házból. Az energiahordozók ára várhatóan még tovább fog növekedni. Ez például a tetőtéri szobák szigetelésénél azt jelenti, hogy a 2018-tól előírt 0,17 W/m²K hőátbocsátási tényező értékénél is érdemes még jobb hőszigetelésre törekedni. Sőt, egyre inkább a 20 cm feletti szigetelési vastagságok lesznek az elterjedtek a tetőtérben. Nem lesz ritka a 30 cm-es szigetelési vastagság sem, hisz nem mindegy, hogy mennyi energia fog megszökni a tetőtérben. Eddig talán sokan úgy gondolkodtak, hogy amit megspórolnak a szigetelés minőségén és vastagságán, az tiszta nyereség az építkezés során. Valójában pedig ennek pont az ellenkezője igaz.

Hogyan kerülnek beépítésre a VELUX tetőtéri ablakok? - VELUX

A Tetőtér Szigetelés Technológiai Megoldásai

A tetőtér szigetelésénél két technológia használatos. Az egyik szerint a szarufák közötti szigetelés történik. Ez helytakarékos tetőszigetelés lesz. Ha nem elég magasak a beépített szarufák, akkor a szarufák magasságát a lakótér felőli oldalon lécezéssel lehet kipótolni. 15 cm-es szarufa magasságnál egy 5 cm-es lécezés már lehetővé teszi a 20 cm vastag tetőtér szigetelést. A szarufák közötti szigetelés azonban nem tudja kiküszöbölni a tetőtér szigetelés szükségszerű hőhídasságát, amit a szarufák okoznak. A fenyőfából készült szarufának ugyanis jóval kisebb a hőszigetelő képessége, mint a beépített szigetelőké. Ezzel nem tud mit tenni, a tetőtérben el kell ezt a helyzetet fogadni.

Másrészt pedig új építésnél lehet választani a szarufák feletti tetőtér szigetelést is. Ez teljes mértékben kiküszöböli a szarufák miatt keletkező hőhídasságot. Viszont ide csak olyan szigetelőanyag választható, amely kellően szilárd, és jól bírja a tetőfedés, a lécezés és a cserepezés súlyát, valamint a télen ráhulló hó együttes súlyát is. A leggyakrabban használt szálas hőszigetelő anyagok a tetőtérben a szarufák között az üveggyapot és a kőzetgyapot. Ezek a szigetelők kaphatók a kereskedelemben táblás és tekercses kivitelben is. A táblás anyagokkal könnyebb dolgozni a beépítéskor, viszont a tekercses anyagok olcsóbbak. Használhat hungarocell szigetelést is a tetőtér hőszigetelésére. Különösen az Austrotherm Manzárd Grafit jó minőségű a szarufák feletti hőszigetelésre. A Manzárd Grafit szarufák feletti szigetelés azonban nem széles körben használatos ma még. A 21. század hőszigetelőjének tartják a poliuretánt, talán nem véletlenül. Ez valóban kiváló hőszigetelő anyag a tetőtérben. Kimagasló hőszigetelése ellenére minden bizonnyal a borsos ára az akadálya a szélesebb körű beépítésének. Az egyre magasabb energiaárak azonban egyre olcsóbbá teszik a poliuretánt a tetőtér szigetelésére is.

A korábban felsorolt szigetelőkből bármelyiket is választja, az a fontos, hogy a tetőtérbe beépített anyagok páraáteresztő képességének a lakótér felől a kültér felé kell növekednie. Ezt követően kell elhelyezni a párazáró fóliát, amely a lakásban keletkezett és felszálló párától védi meg a szigetelőt. Az egy rétegben vagy két rétegben felhelyezett szigetelőanyag következik a szarufák közé. A szigetelő felé páraáteresztő fóliát érdemes tenni. A tetőszerkezet külső részét pedig a lécezésen lévő tetőfedés adja. A leggyakrabban ma már beton vagy pedig kerámiacserepeket használnak a tető fedésére.

Kőzetgyapot vagy üveggyapot? Mikor melyik? És milyen vastagságban? Mire figyeljen még? Hogyan válasszon szigetelőanyagot tetőtere szigeteléséhez a fűtési költségek lefaragásáért? Milyen szigetelőt választ tetőtere szigetelésére? Válaszol a kérdéseire, és az Önnek fontos szempont megismerése után segít a tetőtér szigetelés leginkább célszerű anyagának kiválasztásában és a megfelelő vastagság meghatározásában is.

Engedélyezési Eljárások és Statikai Megfontolások

A jelenlegi építési jog szerint a tetőtérbeépítésre nem kell engedélyt kérni, amennyiben a tetőszerkezet mérete/formája nem változik. Ha állami támogatást vesz igénybe ehhez (CSOK, hitel), akkor viszont egyszerűsített bejelentés keretében kell eljárni, és kellenek hozzá tervek. Ha nem igényel semmilyen támogatást, akkor beépítheti a tetőterét mindenféle terv és engedélyek nélkül, azaz a kutya sem fogja nézni, hogy statikailag megfelelő-e az egész. Jártam még tavasszal olyan házban a Balaton partján, ahol beépítették a régi parasztház tetőterét, a régi fafödémre. Olyan lehajlása volt a födémnek a 70 kg-om alatt, mintha hajón jártam volna… Ez szélsőséges eset, de nem olyan ritka, mint hinnétek. Viszont itt van némi jogszabályi ütközés, mert ha értékesíteni szeretne egy ilyen ingatlant, a banki értékbecslő kéri a használatbavételi engedélyt. Amely nincs a tetőtérre, hiszen nem kellett semmiféle engedély rá. Kell kérni egy hatósági bizonyítványt, ami igazolja, hogy a tetőtér beépített. Ha rendesen akar eljárni, vagy a támogatás miatt szükséges, akkor megcsináltatja a terveket. Tudni kell, hogy míg korábban a tervezők felelőssége 10 évig tartott, most már életünk végéig felelünk a tartószerkezeti problémákért.

"Beépíthető a tetőtér? Hogyan? Mindenképpen kell egy helyszíni szemle. I. Amennyiben az épület valaha toldva/bővítve volt, akkor mindenképpen kell mindegyik épületrésznél feltárás. Szívás… Az alapozást meg kell erősíteni, amire sokféle módszer létezik, az injektáláson keresztül a szakaszos alábetonozásig. Utóbbi költsége nagyjából 80-100 ezer Ft/fm (nem elírás!), tehát egy 10x10-es kockaház esetén ez 3-4 millió forint. Éppen ezért óvatosan szoktam nyilatkozni ebben a témában, hacsak nincs teljesen egyértelmű jel arra, hogy miből és hogyan készült az alapozás. Amennyiben kérdéses az alapozás, tehát nincs teljesen egyértelmű visszajelzés a megfelelőségére, és pl. terasz van L-alakban a végében, vagy a telekhatáron áll az épület, akkor el kell felejteni. II. Problémás tud lenni a gázszilikát vagy egyéb kohósalak anyagú falazat. Vályogfalnál van esélyed. III. IV. Fafödémes tetőtérbeépítést rengeteget csináltunk 2012 után is, abszolút nem lehetetlen és nem is olyan bonyolult. Nagyon leegyszerűsítve: a beépítetlen padlástér esetén a födémgerendák 80-100 cm-ként vannak elhelyezve, míg a tetőtérbeépítéshez ezt kell sűríteni 40-50 cm-re. Magyarul berakni plusz gerendákat, ez teszi a födémet kellően teherbíróvá és merevvé.

Vasbeton gerendás, "kefnis" födém rengeteg létezik. Jól hangzik? A tervezési munka miatt kerültem képbe, ingatlan szemlével kezdtünk. A kapott tervek alapján minden szabályosnak tűnt. Előkerült a hőkamera, amin azt láttam, hogy a bővítményen a gerendákat egyesével rakták 6,00 méteres fesztávra, amikor ezt már a '80-as évektől kezdve is duplázni kellett volna. Emiatt kell egy új födémet fölé rakni, bruttó 40 m²-en ez plusz 1 milliót jelent. A '80-as évek előtt épült nem-fafödémes épületek födéme általában ún. betontálcás födém, ami salakkal van feltöltve. A legtipikusabb megoldás az, hogy kiveszik a salakot, feltöltik termobetonnal, és arra megy a tetőtér padlója. Az ilyen födémeknél a födémgerendák méterenként vannak, míg a kefnis megoldásnál 60 cm-ként, tehát sokkal kevésbé terhelhető. A kitermelt salak súlya könnyít a terhelésen, viszont a tetőtérbeépítésnek van egy hasznos terhelése, ami sokkal több ennél. A termobetonos megoldással a kohósalak helyére visszakerül ugyanaz a súly, plusz még a hasznos terhek, a kettő együtt pedig már sok esetben átejtik a megfelelőségi küszöbön a födémet a jelenleg érvényes statikai szabványok alapján. Az átlagos belmagasság 270 cm, erre megy rá a födém ~25-30 cm-e, valamint az új tetőtéri padló 10-15 cm-e. Jó megközelítéssel lehet számolni 315 cm szintkülönbséggel. Igen, ismerem én is a 2m+sz=61…65 cm előírást, csakhogy vannak az íróasztal-építészek, meg vannak azok, akik élhető és használható házakat terveznek. Látok csodákat, ahol 21 cm fellépés mellett 23 cm a belépési szélesség… Ilyen hosszúnak KELL lennie a lépcsőnek. Sokan azt hiszik, hogy a födémkivágás elég a lépcső felénél, magyarul az U-alakú lépcső fele "eltakarható" a födémmel. Hát nem. A lyuknál ki kell szedni a födémet. A vasbeton gerendák 90%-a előfeszített szerkezet, azaz faltól-falig szedheted csak ki, nem vághatsz ki belőle egy lépcsődarabnyit. A lépcsőnél további követelmény, hogy végig meglegyen a 200 cm magasság szabadon, azaz le- és felfelé menet ne fejeld le a tetőszerkezetet. Ez tovább korlátozza a lépcső elhelyezési pozícióját. Pedig még nincs vége… Ezek miatt van szükség arra, hogy szakember nézze meg az épületet, alkalmas-e a tetőtérbeépítésre. Pár tízezer forintért megnézeted az épületet helyszíni bejárással, ahol sok mindenre fény derül. A tapasztalatom az, hogy az esetek 70%-ában ezen a szemlén kiderül, hogy milyen módon építhető be a tetőtér. A maradék 30% az az eset, amikor számolni kell. Kell egy komplett felmérési terv az épületről (nem a '70-es évekből megmaradt besárgult tervlap), ebből aztán a statikus tud már számolni. Vannak olyan statikus cégek, akik 100-120.000 Ft-ért készítenek felmérést az épületről, szakvéleményt adnak. Sok esetben jól jöhet, viszont tudni kell, hogy ők ezért az összegért nem KONKRÉTAN számolnak, hanem hatalmas biztonsági tartalékkal felvértezve véleményezik az épületet. Ami azt is jelentheti, hogy a tetőtér más műszaki megoldással mégis beépíthető. Azaz a vályogfal hónapokig ázna a munkálatok alatt, és lényegében falkitöltő szerepe maradna csupán, már amennyiben a munkálatok végéig megőrizné a szilárdságát, miközben folyamatosan betonozás miatti locsolásnak, és az időjárásnak lenne kitéve. Az én megoldási javaslatom az épület bejárása után egy új, besűrített fafödém lenne a jelenlegi fölé, térdfallal, tetővel. A statikus kolléga első blikkre azt ajánlotta, hogy a térdfal is legyen könnyűszerkezet. De ez a megoldás sem biztos, hogy megfeleltethető, számolni-mérni kell. Ezeket ÉTDR-en keresztül kell a járási építésfelügyelethez benyújtani elektronikusan és ha megfelelő a dokumentáció, akkor 16. E-naplót meg kell nyitni, de vezetni nem kötelező, viszont egyes bankok kérhetik a napló vezetését.

A Fafödémek Jellemzői és Utólagos Kialakítása

A fafödém régebben elterjedt építési technológia volt Magyarországon, az utóbbi évtizedekben azonban szinte teljesen kiszorította a betonfödém, vasbeton-födém. Az épületek átalakítása vagy tetőtérbeépítés során, amikor hozzá kell nyúlni a fafödémhez, általában kicserélik vasbetonra vagy megerősítik vendégfödémmel a meglévő szerkezetet. A fafödémeknek az egyik legfontosabb előnye, hogy gyorsabban ki lehet alakítani, mint a betonfödémet, hiszen nem kell számolni a technikai száradási időkkel. A fafödém anyaga szálas fa, amelynek a fő tartószerkezetét a kb. 0,8-1,1 méterenként elhelyezett fagerendák alkotják. A gerendázat alsó és felső részéhez rögzítve merőlegesen elhelyezett deszkázatot találunk. Az alsó és a felső réteg között többnyire üreg található. Az alsó részét nád-stukatúr vakolattal eltakarhatják, a felső részét sárral, agyaggal, olykor könnyűbetonnal is pluszban erősíthetik. A borított fafödém szerkezettípus utólagos hőszigetelése az alsó és felső deszkaborítás és a födémgerendák közötti tér kitöltésével oldható meg. A megfelelő rétegrend kialakításának több funkciója van: az egyik a hőszigetelés, a hangszigetelés, a másik a páraáteresztés és a párazárás, a harmadik a statikai szempont. A rosszul kialakított fafödém rétegrenddel sok problémát veszünk a nyakunkba: romlik a födém hőszigetelő tulajdonsága, bepárásodik, vizesedik a födém vagy a szigetelőanyag, falnedvesedésre, penészedésre számíthatunk. Nem sokban különbözik a nem látszótól. Teherhordó, megerősített fafödémszerkezet (pl. A fafödém anyaga szálas fa, amelynek a fő tartószerkezetét a kb. 0,8-1,1 méterenként elhelyezett fagerendák alkotják. A gerendázat alsó és felső részéhez rögzítve merőlegesen elhelyezett deszkázatot találunk. Az alsó és a felső réteg között többnyire üreg található. Az alsó részét nád-stukatúr vakolattal eltakarhatják, a felső részét sárral, agyaggal, olykor könnyűbetonnal is pluszban erősíthetik. A borított fafödém szerkezettípus utólagos hőszigetelése az alsó és felső deszkaborítás és a födémgerendák közötti tér kitöltésével oldható meg. A fafödém rétegrend esetében fontos, hogy a fafödém érzékeny a nedvességre, épp ezért a rétegrend kialakítása során figyelni kell arra, hogy a lakótér felől érkező pára ne kerüljön bele a faanyagba. Ezt több féle módon el lehet érni.

A fafödémek előnyei:

Gyors és gazdaságos építés: A fafödémeket viszonylag gyorsan és költséghatékonyan lehet megépíteni.
Könnyű súly: A fa könnyű anyag, így a fafödémek nem terhelik túl az épület szerkezetét.
Jó hő- és hangszigetelés: A fa természetes hő- és hangszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik.
Esztétikus megjelenés: A fa meleg és természetes megjelenést kölcsönöz az épületnek.
Könnyű megmunkálhatóság: A fa könnyen vágható, fúrható és formázható.

A fafödémek árát számos tényező befolyásolja, például az épület mérete, a kiválasztott anyagok minősége és a munkaerő költsége. Általánosságban elmondható, hogy a fafödémek általában költséghatékonyabbak a betonfödémnél. Munkaerő: A fafödémek beépítése munkaigényes folyamat. Általánosságban elmondható, hogy a fafödémek ára kedvezőbb lehet, mint más típusú födémeké.

Tetőtér Beépítés ÉS A Megfelelő Tetőszerkezet Kiválasztása

A közelmúltban a Sziget Kiadó gondozásában érdekes szakkönyv jelent meg a hazai könyvpiacon, Horst Fischer-Uhling: Tetőtér-beépítések, kényelmes padlásterek: ötletek, részletek, példák című, eredetileg német nyelvű műve. Lapunk következő oldalain ebből készítettünk egy kis kivonatot a téma után érdeklődők számára. Egyben felhívjuk a figyelmet arra, hogy akit a tetőtér-beépítés részletesebben érdekel, az a könyvesboltokon kívül megrendelheti ezt a szakkönyvet szerkesztőségünktől is. A különféle lakásformák az idő gyermekei: a korszerűség igénye hívja életre, ám a korszerűség követelményének változásai új szükségleteket teremtenek. Az utóbbi évtizedekben így vált egyre kívánatosabb lakásformává a tetőtéri lakás, részint mert építészetileg is vonzó feladat a tetőtér beépítése, részint mert igen nagy térben minden kényelmet nyújtani tud ez a lakásforma. Kezdetben esztétikai szempontok mellett természetesen a szükség játszotta a legnagyobb szerepet. Mivel a városokban és már az elővárosokban is az önálló házingatlanok vagy nagyon drágák, vagy nagyon kicsik, viszont egyre élénkebb az érdeklődés a nagyobb lakófelületek iránt, ugyanakkor egyre nagyobb szerepet játszik a gazdaságosság kérdése is, kézenfekvő megoldásnak tűnt a padlásterek beépítése. Családi vagy ikerházban különösen magától értetődik, hogy a padlásteret építtetjük be, ha nagyobbítani akarjuk a lakófelületet, ami által egyúttal páratlan szépségű, sajátos hangulatú lakás tulajdonosai leszünk. De önálló ingatlanként is vásárolhatunk üres padlásteret, amelyet aztán sokkal egyszerűbb önálló lakássá kiépíteni. Akár kétszintessé is alakíthatjuk, a kétszintes lakás nyújtotta összes komforttal együtt. Így - képletesen szólva- valóságos házat építhetünk a házra.

Azok, akik szeretnék padlásterüket lakhatóvá átalakítani, legelőször azzal a kérdéssel találkoznak, vajon a tető szerkezetét, illetve a tetőszerkezet hajlását gazdaságosan át lehet-e alakítani? Egyáltalán, mely szerkezetek és hajlások alkalmasak az átalakításra? Némi egyszerű számvetés kell csak ahhoz, hogy a legfontosabb dolgokkal tisztában legyünk. Hasonlítsuk össze az ábrázolt szelemenes tetőszerkezetet (1) az alatta lévő szarufás tetőszerkezettel (2). Világossá válik: a szelemenes tetőszerkezet középső szarufái (oszlopai) a kialakítandó tetőterünk belső helyiségeiben a tervezést akadályozhatják, így hát a szarufás tetőszerkezet padlásterek beépítésére sokkal alkalmasabb. Természetesen egy tapasztalt tervező ezeket a szarufákat is bele tudja vonni a padlástéri lakás tervébe, azonban a valóban ésszerű tervet mégiscsak akadályozhatják, vagyis el kell őket távolítani, és azt a teherhordó szerepet, amelyet eddig elláttak, szerkezeti átalakításokkal kel biztosítani. A legalsó ábrán (3) egy torokgerendás tetőszerkezetet láthatunk. A torokgerenda, amely a mennyezettartó gerendával párhuzamosan fut, a padlástér megfelelő nagysága esetén azt a lehetőséget is felkínálja a tervezőnek, hogy maga a torokgerenda is további padlózatként szolgáljon egy kétszintes padlástér vagy lakás kialakításához. Az, hogy egy padlástér alkalmas-e tetőtér-beépítésre, a tetőszerkezet formájától, alakjától is függ. Ahhoz, hogy eldöntsük, melyik tetőszerkezeti forma a legkedvezőbb, vessünk egy pillantást a 4. ábrára. A nyeregtetőnek (4/a, 4/c) megvan az az előnye, hogy két egyenes oromfalazatból áll, így felkínálja azt a lehetőséget is, hogy a teljes tetőszerkezet megemelésével, azaz egy úgynevezett térdfalas tetőszerkezet kialakításával a padlástér lakhatófelületét lényegesen megnagyobbítsuk. A kontyos tetőszerkezet (4/b) legnagyobb hátrányát a négy élgerinc és az azok által határolt alapterület jelenti, habár a magasság még így is elegendő marad. A padlásterek beépítéséhez az ideális tetőszerkezeti hajlásszög 35-55° között van.

A padlásterek átalakításakor nem csupán az építéstechnikai előírásokat kell figyelembe vennünk, hogy azok miképpen határozzák meg az alkalmas tetőszerkezet, a megfelelő tetőszerkezeti hajlás statikai paramétereit, hanem az építési felügyeleti hatóságnak is van beleszólása. Mivel a tetőtér-beépítés engedélyköteles változtatásnak minősül, azt engedélyeztetni kell. A padlástér beépítésére vonatkozó engedély kérelmezéséhez építési engedélyezésre jogosult tervezőt kell megbízni. Tehát általában építészt, néhány országban építőmérnököt vagy építőmestert igényel még az is, ha az építtető tetőterét saját kivitelezésben építi meg. Tanácsos már a tervezés első fázisában az illetékes építésügyi hatóságot felkeresni. Ezáltal megtakaríthatjuk magunknak a rossz építési tervek elkészítését, valamint azt a sok-sok idegeskedést, amelyet ezek a körülmények idézhetnek elő.

- Egy tetőtéri helyiségben az alapterület kétharmadában a belső magasságnak minimum 2,40 m-nek kell lennie.- Az ablakfelületeknek, amelyek a tetőtéri lakóhelyiségeket bevilágítják, legalább a tetőtéri alapterület egytizedének kell lenniük.- A tetőtéri feljárónak családi vagy ikerházak esetében legalább 80 cm szélesnek (a két oldalon futó korlát között) kell lennie, többlakásos házak esetében ez a szélesség legalább 100 cm.- A padlástér beépítésénél figyelembe kell venni a környező vidék sajátosságát és jellegzetességét, kialakításának illeszkednie kell az ott élő közösséghez. Olykor ezeket is rendeletileg szabályozzák. Röviden: az építési engedély magában foglalja az összes közjogilag védett szomszédi érdekeltséget.

A tetőtéri lakásoknak kényelmeseknek kell lenniük. Az egyik legfontosabb előfeltétele a kényelemnek, hogy a tetőtérben kialakítandó helyiségeket megfelelően szigeteljük. Az építési szerkezeti elemek rétegeinek rossz építésfizikai sorrendje nagy károkat okozhat, amelyek orvoslása igen költséges mulatság. Alapvetően - mondhatnánk leegyszerűsítve - két dolognak kell eleget tennie a kiépített tetőtérnek: egyrészt meg kell akadályoznia, hogy kívülről vagy belülről a nedvesség a tetőszerkezetbe hatoljon, másrészt pedig biztosítania kell, hogy adott esetben a mégis beszivárgott nedvesség elvezetődjék, anélkül, hogy nagy károk keletkeznének. A tető szobaoldalán szükség van egy egészen sűrű gőz- és légzáróra. A kívülről beszivárgó nedvességet az úgynevezett páraelvezető alátétfedés vezeti el, amelyet a szarufákra helyezünk el. A megfelelően üzemelő tetőtérnek meg kell akadályoznia, hogy nedvesség kerüljön a tetőszerkezetbe, ez pedig a gőz-, illetve légzárók, valamint páraelvezető alátétfedés segítségével történik. Az így kialakított tetőtérnek biztosítania kell, hogy az esetlegesen beszivárgott vizet azonnal elvezesse. Ez pedig általában két hátsó levegőztető sík segítségével történik. A két hátsó levegőztető sík egyrészt a tető oldala és a páraelvezető alátétfedés, másrészt a hőszigetelés felső része között található. Természetesen a hátsó levegőztetők csak akkor működnek, ha az ereszcsatornán, azaz a tető legalsó részén egy bevezető levegőnyílás, míg a gerincnél, azaz a tető legmagasabb részén kivezető levegőnyílás erről gondoskodik. Mindezeket pontos szabályok alapján kell elkészíteni, amelyeket a tetőfedő mesternek ismernie kell.

Tetőtér Beépítés: Szigetelési Stratégiák és Anyagválasztás

Tetőtér-beépítésnél a szigetelést tekintve alapvetően három lehetőségünk van:

A szarufák között.
A szarufákon.
A szarufák alatt.

Amennyiben a szarufák mélysége nem elég ahhoz, hogy a szükséges szigetelőréteg vastagságát felvegye anélkül, hogy a helyiség hátsó levegőztetőit akadályoztatná, akkor mind a szarufák között, mind pedig a szarufák alatt elvégezhetjük a szigetelést. A leggyakrabban a szarufák között alakítják ki a szigetelést, mivel ott viszonylag egyszerűbben kivitelezhető. A szakszerű kivitelezés feltételezi, hogy a hőszigetelés a tetőfelületen sehol sem szakad meg: sem a falhoz való csatlakozási pontnál, sem a kéménynél, sem a tetőfelületen, sem a tetőfelületi ablakoknál, illetve ezeknél a pontoknál is megfelelő a hőszigetelés. A felső hőszigetelés és a páraelvezető alátétfedés közötti hátsó levegőztető rétegnél a szigetelőanyagnak legalább 2 cm vastagnak kell lennie. A folyamatos hőszigetelő réteg azt az előnyt nyújtja, hogy a szarufák alatt is van szigetelés. Itt hungarocell táblákat használjunk. Hátránya, hogy a szarufák alatti szigetelés a padlástér belsejét tovább csökkenti.

A szarufákra helyezett szigetelésnek több előnye is van: az ilyen hőszigetelés - rendszeréből adódóan - hőhíd mentes. A tetőszerkezet a szigetelőburkolaton belül van, így arra nincsenek befolyással az időjárási és hőmérsékleti hatások. Így az is lehetséges, amit nagyon sok építkező szeretne, hogy a szarufákat belülről teljesen szabadon meghagyják, ami a padlástérnek rusztikus hatást kölcsönöz. Az elemi rost szigetelőanyagok piacán sokféle szigetelőanyagot találunk, de ugyanúgy megfelelnek a hungarocellek, a polisztirol keményhabok, a PUR-keményhab stb. Fontos, hogy olyan tetőtéri szigetelőanyagokat alkalmazzunk, amelyeket az építésügyi hatóságok jóváhagytak. Az olyan tetőtér-beépítés, amely hőszigetelt, szarufázott és belső tere be van burkolva, a tetőteret hosszú időre lakhatóvá teszi. Éppen ezért biztosnak kell lenni abban, hogy a tetőtér farészei sértetlenek, kártevőktől mentesek és statikailag megbízhatóak. Régi építésű fedélszékek esetében gyakran beszélhetünk olyan kártevőkről, amelyek a tetőszerkezetet károsítják. A hozzá nem értő embertől túl nagy követelmény, hogy megállapítsa a szerkezet károsodását és annak mértékét. Gyakran lefaragásra is szükség van, hogy a rágási járatokat megtaláljuk. Ajánlatos tehát a munkálatokban faipari szakembert is bevonni. Ilyen károsodás esetén elkerülhetetlen a kémiai faanyagvédelem, amely megelőző, tehát a jövendőbeli károsodásokat is megakadályozza. Az erősen károsodott fa részeket természetesen ki kell cserélnünk.

A munkálatok, amelyek szükségesek ahhoz, hogy egy üres padlásterré alakítsunk át kényelmes lakássá, az utóbbi évtizedekben lényegesen könnyebbé váltak. Egyrészt az anyagok, mint például a gipsz építőtáblák kezelhetősége miatt, másrészt a szerkezeti megoldások miatt is: ilyenek például a fémoszlopos válaszfalak vagy az előfalak felszerelése. A gyakorlat jó mesternek bizonyult: a padlózat kialakítása, a különféle mennyezeti megerősítések - ahol szükséges - ma már szinte semmilyen gondot nem okoz. Építési anyagként beváltak a gipsz építési táblák, a fa és műfa anyagok, a sejtbeton és a csempék. A gipsz építési táblák gipszkartonként és gipszszálas táblaként, a tető belső oldalának, a falaknak burkolására szolgálnak. Ezek fő összetevője, a gipsz klímaszabályozóként is működik, mivel a felesleges nedvességet a helyiségek légteréből magába szívja, és szükség esetén kiengedi azt magából. A fa is hasonlóképpen használható. Szelvényfalaként vagy falburkolatként a mennyezet és a falak befedésére szolgál; akár még deszkázat vagy parketta formájában is szóba jöhet. A belső falakat és térelválasztókat is fapallókból készíthetjük el. A sejtbetont felhasználhatjuk a tetőtérben térelválasztónak, belső falnak, nyerhetünk vele egy második padlósíkot, például a fürdőszobában, vagy a fürdőkád burkolófalként jöhet szóba, de felhasználhatjuk egyes bútorokhoz is, például a konyhában. A kőlapok és csempék elsőrangú alapanyagok. Higiénikusak, és ráadásul - mivel könnyű azokat ápolni és karbantartani - nem csak a konyhában és a fürdőszobában használhatjuk fel őket, hanem akár a padlózat burkolata is készülhet belőlük, még a nappaliban is. Bár persze óvintézkedéseket azért kell tennünk, hogy az aljzat meg ne ereszkedjen. Nagyméretű kőlapok használata ugyanakkor fából készült mennyezeten nem ajánlatos. Ha fürdőszobát és WC-t kell építenünk: igencsak praktikus megoldásként kínálkozik, hogy az előfal szerelések technikájával teljes szerelvényfalakat lehet építeni. A szerelvényfalakat beburkoljuk, majd csempézzük, ahogyan a valódi falat is. Kialakításukban alig adódhatnak problémák, éppen ellenkezőleg, ügyes rakfelületet kínálnak, és a helyiséget kellemesen tagolják. Mivel a legtöbb bemutatott anyag könnyen megmunkálható, így a barkácsolóknak tág terep kínálkozik a munkára: a padló kialakításának munkálataitól kezdve, a belső falak felépítésén át, a falak és a tető alsó oldalának beburkolásáig.

Tetőtéri Ablakok, Fűtés és Melegvíz Ellátás

Milyen tulajdonságokkal kell a tetősíkban lévő ablakoknak rendelkezniük, hogy a lakás használója elégedett legyen? Az elvárások, amelyeket a felhasználás diktál, szinte maguktól összeállnak: a világosság az első követelmény, de legyen meg az a lehetőség is, hogy verőfényes nyári napokon az ablak a fényeket tompítsa, enyhítse a napsugárzást. Továbbá legyen egyszerűen kezelhető és tisztítható. Megfelelően levegőztessen, biztonságosan beépíthető legyen, s mindez persze elfogadható áron.

Bármire is használjuk a padlásteret, mindig találkozunk a fűtés problémájával. Hogyan teremthetünk elő a legkönnyebben meleg vizet? Hogyan lehet a padlástér a legoptimálisabban fűteni? A döntést könnyen meghozhatjuk, ha lehetséges a ház központi fűtésére való rácsatlakozás. Az is lehet, hogy a ház legutóbbi felújításakor, vagy éppen akkor, amikor a fűtés-, a vízvezetékeket és a szennyvízrendszert szerelték, már gondoltak az esetleges tetőtér-beépítésre. Ebben a kedvező helyzetben a tervezés csak két problémába ütközik: a fűtőtesteket oda szerelték-e be, ahol terveink szerint a lehető legjobb helyen lennének (például a fürdőszobában vagy az edzőteremben)? A második megoldandó kérdés a meleg víz előállítása. Megfontolandó, hogy akár a meglévő központi fűtés ellenére nem volna-e mégis célszerűbb a nem központi melegvíz-előállítás; vagyis ott, ahol a meleg vizet a későbbiekben fel szeretnénk használni. A konyhában, mondjuk egy elektromos bojlerrel. Gyakran szóba sem jöhet a ház már meglévő központi fűtésére való csatlakozás. Ekkor az alábbi problémák merülhetnek fel. Mekkora a hő szükséglet? Milyen fűtőanyag áll rendelkezésünkre vagy melyik lenne a legkívánatosabb? Ha a padlástérbe meleg vizet is szeretnénk felvezetni, akkor további kérdés merül fel: melegvizes fűtőkazán segítségével vagy elektromos árammal állítsuk-e elő? A hő szükségletet egyszerű tapasztalatokon nyugvó szabály segítségével könnyen megbecsülhetjük, feltéve persze, ha a tetőtér hőszigetelése megfelel a követelményeknek. Ha igen, akkor ilyen körülmények között egy négyzetméternyi lakóterület hőigénye 80-100 W teljesítménnyel kielégíthető. Amennyiben ezt a teljesítményértéket megszorozzuk a lakófelület négyzetméterben mért nagyságával, megkapjuk azt a megközelítő összhőteljesítményt, amely a fűtőberendezésünktől elvárható. Az így kiszámított összhőteljesítmény segíthet bennünket abban, hogy a legideálisabb energiahordozót megtaláljuk, az "energiafajtát" megválasszuk. Ilyen kisebb fűtőberendezés, például az etázsfűtés, amely rendkívül alkalmazkodóképes és igen gazdaságos fűtési módot tesz lehetővé. Az ehhez szükséges kazán igazán csekély méretű, és minden különösebb gond nélkül beszerelhető akár még a konyhába is. Vajon a kombinált vagy különválasztott melegvíz-előállítás a célszerűbb? A válasz egyszerű: a kis fűtőkörben a fűtés és a meleg víz kombinálása a gazdaságos, azonban teljes fűtőközpont esetén inkább beépített melegvíz-ellátással éljünk….

A tetőtér beépítése kézenfekvő lehet abban az esetben, ha a család kinőtte a jelenlegi ház alapterületét. Talán a legoptimálisabb megoldás is, ha nem szeretnénk nagyobb házba elköltözni. A tetőtér beépíthetőségét országos és helyi rendeletek határozzák meg. Ha 3 méter a homlokzat magassága, akkor földszintes családi ház építhető, térdfal nélkül. 4,5 m magasság esetében egyszintes épület tervezhető tetőtér beépítéssel, ahol a tetőtérben körülbelül 1 m magas térdfallal lehet számolni. 6,0 m homlokzat esetében kétszintes épület építhető tetőtér nélkül. 7,5 m homlokzatnál kétszintes épület a padlástér beépítésével készülhet el, ahol a tetőtérben kb.

Szélesebb körben elterjedt fa szerkezetű tetőtér építésénél fontos, hogy a felhasználandó fa szakszerűen lekezelt és kiszárított legyen. Ezzel megelőzhetjük a korhadást, gombásodást, mely táptalaja a rovaroknak. Mindenképp gombásodás és rovar elleni szerrel kezelt gerendákat vásároljunk! Nagyobb fesztávokhoz a kiemelkedő minőségű rétegragasztott gerendát ajánljuk, mely nemcsak hosszú életű, de egyedi méretekre is szabható. (Az összeragasztás különböző méretű faanyagokból történik, így az egyedi méretkialakítás cseppet sem okoz problémát.) A gyártási folyamat végén a rétegragasztott gerendák I. osztályú bútorminőségű borítást kapnak, melyek esztétikailag sem elhanyagolhatóak - főleg látszó gerenda kialakítás esetén. Amennyiben szeretne többet megtudni a rétegragasztott gerenda előnyeiről, mindenképp kattintson a lenti linkekere. Kérjen a Gulyás-Fa Kft. -től rétegragasztott gerenda gyártására ingyenes árajánlatot.

A tetőtér hőszigetelését is meg kell oldani, hiszen minden lakásban felfelé áramlik a meleg levegő, télen pedig a le nem szigetelt tetőszerkezeten kiszökik. Nyáron szigetelés hiányában a tetőt sütő nap (főleg déli fekvésben) elviselhetetlen meleget okoz a beltérben. A megfelelő benti hőmérséklet kialakítása mellett a szigetelés azért is fontos, mert a tető túlzott fűtése leolvasztja a havat, mely befolyva az ereszcsatornába megfagy, így tönkretéve azt. Fontos az is, hogy ne csapódjon ki pára sem, mert ez a falak penészedéséhez vezet. Ezekre a megismertebb megoldás, ha a szarufák közé hőszigetelést teszünk majd erre párazáró fóliát erősítünk. A Rockwool Deltarock szigetelőanyagok a tetőtér szarufák közötti szigetelésére tökéletesen alkalmasak. A Rockwool lemezekkel hézagmentesen ki lehet tölteni bármilyen 50 és 100 cm közötti szarufaközt gazdaságosan.

Tetőfedő Anyagok és Belső Építészeti Megoldások

Tetőfedő anyagok fontossága a tetőtér kialakításában. Fontos szerepet tölt be a tetőfedő anyaga is a hőtárolásban. A beton- vagy kerámia cserépnek nagyobb a súlya, mely miatt nagy a hőtároló képessége, nyáron pedig megakadályozza a gyors felmelegedést. Azonban megtartásához erősebb tartószerkezetre van szükség, amely jóval növelheti az építési költségeket. Ennek kiküszöbölésére ma már számos zsindelytető gyártó gyárt különleges hőtartó és szigetelő képességekkel rendelkező bitumenes tetőzsindelyeket. Legnépszerűbb márka, mely kapható a Gulyás-Fa Kft. fatelepein az IKO, mely igen nagy zsindely választékkal rendelkezik mind funkció, mind pedig szín- és formavilágában. Tekintse meg webáruházunkban az IKO tetőzsindely termékeket, valamint tetőzsindelyek alá építhető OSB lemezeket! Kérjen árajánlatot építőanyagra, akár kivitelezéssel együtt!

A tető elkészülését követően megkezdhetjük a belső falak építését. Ma nagyon népszerű gipszkartonok egyik előnye, hogy kis súlyúak, bárhova könnyedén felhúzhatóak, az impregnált vízálló gipszkartonok pedig megoldják a vizesblokkok szigetelését is. Tekintse meg erre alkalmas gipszkarton kínálatunkat, melyet a Magyar Termék Nagydíjasa a Rigips Kft. szállít be telepeinkre! Egyedi igényeknek megfelelően előállított fatermékek nagy választéka, valamint számos kiemelkedő márkacsalád termékkínálata várja a Gulyás-Fa Kft. Tekintse meg építőanyag kínálatunkat weboldalunkon és kérjen árajánlatot!

tags: #latszogerendas #fodem #tetoterbeepites