Lemezalap Pince Építése: Passzívház Kivitelezési Részletek
Korábban már beszámoltunk az első passzívházunk tervezési és kivitelezési részleteiről. Az az épület az ország 19. passzívháza volt. A második ilyen tervünk megvalósulásából adunk most ízelítőt két részben, különös tekintettel a lemezalap és a pince építésének fortélyaira. A precíz és alapos építtető háza lesz, a kivitelezésről is elmondhatók ezek a tulajdonságok.
Az Alapozás Fontossága és Típusai
A passzívházak legfontosabb elemei a légtömörség, a megújuló energiákat használó, korszerű gépészeti megoldások és berendezések, és a hőszigetelés. Ez utóbbinak nem szabad megszakadnia sehol, a lábazati falaknál sem, így a házunk eleve ráépül egy 25 cm vastagságú, igen nagy szilárdságú hőszigetelő rétegre. Mivel a lemezalap 45 cm vastag beton, a zsaluzáshoz nagy zsalutáblákra és támasztékokra van szükség. Itt már nem elegendő csak deszkázni. A következő részben további izgalmas részleteket mutatunk majd a kivitelezés folyatásáról.
Lemezalap vs. Sávalap: A Megfelelő Választás
Nem szabad összetéveszteni a lemezalapot a sávalapokra épülő, általában 10-15 cm vastagságú, vasalt betonlemezzel. A lemezalap vastagsága a várható terheléshez viszonyítva kerül kiszámításra. A lemezalapozás a (az épület saját tömege, a berendezések és bútorok, a lakók súlya, hó, szél ráhatása, lehetséges földrengés) nagy felületen elosztott teher számára kellően merev alátámasztást biztosít. A lakóépület lemezalapjának vastagsága általában 30 és 40 cm között van. A legújabb szabványok szerint a hőszigetelés a lemezalap alá kerül, amit ebből kifolyólag „lebegő” alapnak is neveznek.
A lemezalap költségeinek becsléséhez szükség van a tervre, amely tartalmazza a terep típusát, a szükséges alapgödröt mélységét, megközelíthetőségét, az alap és a szigetelés vastagságát stb. Például egy családi házat véve, pince nélkül, sík telken, a 100 m2 felületű alap 20 cm-es hőszigetelésen fekszik. A hő- és vízszigetelés, valamint az összes munka elvégzésének ára az összköltség 30%-át teheti ki, és a lemezalap ára a hőszigetelő réteg vastagságával arányosan drasztikusan növekedhet. A dúcolás, a vasbeton bedolgozása és a síklemez kiöntésének költsége a teljes beruházás 40-50%-át képezi.
A Lemezalap Kivitelezésének Lépései
Az első lépés a földkiemelés, hogy létrehozhassuk a munkagödröt, alapgödröt. A gödör mélysége a terepviszonyoktól és a talaj teherbíró képességétől függ. Ha a földkiemelés során elértük a szilárd, teherbíró réteget, a következő lépés a tömörített kavicsfeltöltés a födém építésének magasságáig. Ezzel egyidejűleg a beépítendő vezetékeket is lefektetik.
A fólia arra szolgál, hogy a beton ne szivárogjon a kavicságyba. A hegesztett acélhálót alátét kövekkel megemelték az alsó betontakarás érdekében. A függőleges vasakon látható kék szigetelőszalag mutatja a kész lemez szintjét, eddig öntik a betont.
A fentebb említett betonréteg képezi a kettős vízszigetelés, azaz az öntapadó bitumencsíkok lerakásának alapját. Ezt követi a 20 cm vastagságú extrudált polisztirol hőszigetelés, a sarkoknál átfedéseket alkalmazva, ami tulajdonképpen a lebegő lemezalapot eredményezi. Az első hőszigetelő rétegnek az alaplemez teljes felületén, magától a lemez szélétől kb.
A következő lépés az alaplap öntéséhez szükséges zsaluzat elkészítése, valamint előkészítik és elhelyezik a szükséges betonacél szerelvényeket és a vezetékek beépítésre kerülnek. Ezt követi a betonozás. A lemez alap vastagságát statikai számítással kapjuk meg, és általában 30-40 cm szokott lenni. A szélek mentén fektetik le a hőszigetelést és vízszigetelést is, ahol vízszintes és függőleges szigetelés illesztései nem zárhatnak 90°-os szögben, a repedésveszély miatt.
A síklemez alap alá csak megfelelően deklarált keménységű hőszigetelés helyezhető el, amely hosszú távú terhelés után sem változtatja meg a projekt által előirányzott műszaki jellemzőket. Rendkívül fontos, hogy a lemez legalsó éle elég mélyre érjen a vízelvezetés miatt; télen a talajban levő víz fagyása következtében az alap megemelkedhet, vagy pont ellenkezőleg - a hó vagy jég olvadása az alap leülepedését, a szerkezet sérülését okozhatja. Az alap alsó széle fagyhatár alatt kell, hogy legyen, legalább 60 cm mélységben. A függőleges és vízszintes vízszigetelés illesztését az aljzaton kell elvégezni. A vízszigetelés megszakítása, azaz éles szögben történő illesztése csökkentheti az alkalmazott elemek vízhatlanságát.
Nagyon drága a lemezalap sokak szerint. De mi van, ha nincs igazuk? Nézzük meg, hogyan készül!
A Pince Építése: Kihívások és Megoldások
A pincéhez közeli kútalapokat a munkagödör kiemelése után készítik. Jöhet a beton! És már kész is! A pincéhez közeli kútalapokat a munkagödör kiemelése után készítik.
A kitűzőzsinór, melyet az állványzathoz rögzítenek. Előre el kell helyezni a gépészeti csöveket, amik a lemezen keresztül lépnek majd be az épület szintjébe.
Az első öt sor a falból áll. A nyolcadik sornál tartunk. Épülőben. Jobbról haladva az alábbi látszik: Szigeteléstartó falazat, rajta a vízszigetelés, és a pincefal folyamatban. Mielőtt visszatöltenék a földet a falazat mellé, geotextil borítással ellátott felületszivárgó lemezt helyeznek el a fal felületén. Ez arra szolgál, hogy a falhoz érkező talaj- és rétegvizeket a szivárgórendszerbe vezesse. Készen van a visszatöltés. Gerendarácsot csinálnak a kútalapokra. A kútalapok készítését szintén az előző cikkben mutattuk be. A sorrend: tömörített homokos kavicságyra megy a szerelőbeton, arra a vízszigetelés, majd a vasbeton lemez. Ez utóbbi a pincével ellátott épületrész födémje is. A két épületrészt így ez összefogja. Zsaluzás folyamatban. Látható a kész vasalat a zsalutáblákon.
Pince Szigetelés: Külső és Belső Megoldások
A pince falát vagy betonból készítsük, vagy zsalukőből. A beton fal jobban ellenáll és fogja a vizet, valamint erre a falra külön felhúzott vízzáró vakolatok kevésbé fognak leválni. A pince fal mellé húzzunk szigetelésvédő falat. Ez mindenképpen ajánlott domboldalba való építkezésnél, valamint, ha fásítás is fog történni. A mai modern technikáknak köszönhetően a legtöbb esetben elhagyják a szigetelőfalat és a pince falazatára dörken lemezt és XPS szigetelést ragasztanak csak. Ez azonban nem fog korrekt védelmet jelenteni egy erősebb esőzés esetén.
Nagyon fontos a megfelelő alap elkészítése. A különböző falak alá két rétegű bitumenes lemez érdemes elhelyezni. Erre fog épülni a szigetelésvédő fal és a belső pincefal is. Ha elkészült a vízszigetelő védőfal, annak oldalára érdemes ráhegeszteni a bitumenes védőlemezt, akár két rétegben. Ugyan mindez drágítja a kivitelezési munkákat, de a jövőben nem kell súlyos összegeket kifizetni utólagos szigetelésre.
A vasalás. A három eljárás közül a legbiztosabb, ha kívülről végzik a pince szigetelését. Azért is ez a legajánlottabb módszer, mert így a nedvesség se a belsőtérbe, se a falakba nem képes bejutni. A falakat és a padlót szigetelőanyagnak tartósan vízzárónak, párazárónak, repedésáthidalónak kell lennie és mindezek mellé még bírnia kell a víznyomást is. Első lépésként ásnak egy árkot, melyben elférnek az emberek és az alapanyagok is, ez a lépés elengedhetetlen ahhoz, hogy a bitumenes vastaglemezeket a tökéletes pince szigetelés érdekében el tudják helyezni. Következő lépésként leszedik az előző pince szigetelő lemezeket, majd a falat teljesen letisztítják és a hézagokat pedig feltöltik. Ezek után egy üvegszál erősítésű szigetelést visznek fel a falra, amit megvárnak, amíg megköt, mielőtt folytatnák a munkát. Amint megkötött, 5 cm vastag bitumenes szigetelőlemezeket tesznek fel.
Az emberek viszont sokszor inkább a belső pince szigetelést választják, mivel olcsóbb és egyszerűbb is, hiszen itt nem kell körbe ásni a házat a munkálatok során. Azonban van egy nagy hátránya is, ugyanis ennél a szigetelési módnál a víz be tud jutni a falakba. Amennyiben szeretnénk lehetséges a teljes szárazságot elérni belső szigetelés esetén is, de ez költséges kiegészítő eljárásokkal jár. A belső pince szigetelésnél a víznyomás felül a páranyomás is nagy terhelést jelent. Ennek okán a falról lenyomhatja a pince szigetelést, ezért fontos, hogy a szigetelés jól tapadjon, valamint jó páraáteresztő képességgel rendelkezzen. Amennyiben PVC fóliát használunk pince szigetelésre, abban az esetben terhelni kell megfelelő vasbeton réteggel. A falak szigetelőanyagának páraáteresztőnek kell lennie és jó vízzáró képességgel kell rendelkeznie. A pince falakban lévő nedvesség földszinti falakba való feljutása ellen injektált, vízszintes vízzárral kell védekezni. Ennek a folyamatnak a során az épület talajjal érintkező részébe vízzáró képességet növelő vegyi anyagokat juttatunk, ami a telítés és a vegyi reakciók után jelentősen megnöveli a szigetelő képességet. Ennek a folyamatnak két célja lehet: az egyik a víznyomás elleni védelem, vagy pedig a talajpára elleni víztaszító impregnálás. Pincék szigetelése esetében a talaj kiásása nélkül a fal belső oldaláról injektálják be a víznyomás elleni szigetelőanyagot. Ezeknek a folyamatoknak az ellátására egy erre a célra fejlesztett injektáló pumpát alkalmaznak.
A pince fal belső vakolását érdemes vízzáró anyaggal elvégezni, mint például a Beerstone Impro vízzáró habarccsal. Utolsó lépésként a falsík mellett végigfutó dréncső rendszer telepítését végezzük el. Ez fog nekünk segíteni a csapadék- és talajvíz elvezetésében, hogy az ne legyen hatással a szerkezetre.
A Gépészeti és Elektromos Előkészületek
Az első lépés a gépészetben, hogy a mennyezeti hűtés-fűtés csöveit tekerik és kötik a lefektetett vashálóra. A megbízott gépész a csövek köreit mindig helyiségenként tervezi. A mennyezeti hűtésosztó-gyűjtő is beépítésre került. Itt már felfestették a szükséges födémáttöréseket.
Gépészeti csövek. Ezeket előre el kell helyezni, a lemezen keresztül lépnek az épület szintjébe. Mindig is tudni akartam, hogy néz ki egy zsalukő fal és pillér belülről. A gépészeti és elektromos csőáttörésekre már ilyenkor gondolni kell.
A Szerelőbeton és a Felső Szintek
Utolsó simítások. A cementes víztartalom a betonlehúzó vibrálása miatt felszínre kerül. Ez a perforált citromsárga cső fogja összegyűjteni a vizet. Az eredeti kiviteli terveinken a narancssárga (erősebb) cső volt előírva. Itt már fel van rajzolva az aljzatbetonra a majdani fal kontúrja. A vasak, melyek a lemezalapból kiállnak, a később bekerülő zsalukő pillérekben fognak futni.
Először a mélyebben fekvő lemez készül. Azután következik a magasabban fekvő szerelőbeton, felette a fűtetlen pince, és a pincefalakra és kútalapokra terhelő garázs. Betonozás kész! Simítás előtt eltávolítják a szintjelző tüskéket. A sárga lyukacsos cső gyűjti össze a talajból szivárgó vizet.
A bitumenes vastaglemez nem túl hajlékony, segíteni kell neki a derékszögek lekerekítésével. A bal oldali képen ez látható, hozzávalók: habarcs, seprű. Akkor jó a munka, ha a megolvadt bitumen kifolyik az átlapolt illesztések teljes szélességében, és ha a műszaki ellenőr nem tudja feltépni.
Készül a lépcső. Balra a még nyers beton, jobbra a már megkötött állapot. Nem duzzadó purhabbal ragasztják a vízszigetelésre a 25 cm-es vastagságú Expert Fix hőszigetelő anyagot. Beton válaszfal elemekből építenek védőfalat, mely a zsalukő pilléreket és a szigetelést védik. Ez a fal tartja majd a kőburkolatot, de előtte még felkerül rá a szivárgólemez, ezért a merevítő pillérek mellett a negatív sarkok lekerekítése szükséges. Kész a pince. Ezek voltak tehát a második passzívházunk kivitelezésének alapjai.
Összességében a pince szigetelés nem egy egyszerű feladat, nagyon sok tényezőt kell figyelembe venni, hiszen egy apró hiba is komoly károkat okozhat. Ha igény merül fel, hogy legyen a ház alatt szuterén, vagy pince, akkor érdemes odafigyelni az építkezés során, hogy azt úgy építsük meg, hogy későbbiekben ne legyen gondunk vele. Egy ilyen helyiség építése mindig megdrágítja az építkezést. Leginkább azért, mert a föld szintje alá megyünk, ami sok gépi földmunkát igényel, valamint a vízelvezető és vízzáró elemek elkészítése nem olcsó mulatság. Azonban nagyon hasznos tud lenni egy ilyen helyiség a házunk alatt, még ha a jelen korban már nem igazán a zöldségek és a jó borok tárolására használjuk, mint régen. Hanem egy hangulatos pince kuckót, kártyaszobát, szauna részt vagy vendégszobát alakítunk ki.
A terepviszonyok nagyban számítanak ilyen esetben. Érdemes felmérni, hogy ha lefelé ásunk, akkor mivel találkozunk. Homok, szikla, föld fog kijönni, esetleg domboldalba épül a házunk. Mind-mind az építési technológiát befolyásolja. Nem is beszélve a költségekről. Egy sziklás, kemény talaj megmozgatása többe kerül, mint amikor jó minőségű földet szedünk ki. Ha domboldalba építkezünk, akkor a víz meggátolására érdemes külön falat építeni, ami megvédi a pincénket. Ideális terepviszonyok esetén érdemes erőltetnünk a lefelé építkezést. Egyéb esetekben mérlegeljük a költség és egyéb munkálatok súlyát, hogy érdemes-e az elképzelésünk után menni, vagy inkább elengedni azt.
A föld alá történő építkezés komoly szakértelmet és odafigyelést igényel. Nem is beszélve, hogy ha megfelelően akarunk védekezni, akkor az drágítani fogja a beruházást.
tags: #lemezalap #pince #nelkul