Világítóudvarok energetikai felújítása és a tetőfedés bádogozásának összefüggései
Az energiahatékonyság javítását szolgáló felújítások alkalmával elsősorban a homlokzati hőszigetelés kérdése vetődik fel - pedig a világítóudvarok is sokat ronthatnak a házak energetikai tulajdonságainak!
Egy régi lakóépület felújítása közben szerzett tapasztalatait adjuk itt közre; ezek nagyon sok más hasonló épület felújításához is hasznosíthatók.
Mindenek előtt tisztázni szükséges a vilá-gító udvar fogalmát: „Lichthof (német) az épület homlokzati falaival nem határos, jobbára mellékhelyiségek természetes megvilágítására és szellőztetésére szolgáló kis alapterületű belső udvar. Különösen a 19. századi bérházépítésnél alkalmazták.”
Legtöbbször a földszinttől a tetőig terjed, esetenként üvegtetővel fedett. Az épület és a világítóudvarok alapozási rendszere régi kisméretű téglából falazott, illetve beton sávalap; vízszigetelés nem készült.
Függőleges teherhordó szerkezete: régi kisméretű téglából falazott hosszfőfalak. A födémszerkezetek acélgerendák közötti födém-téglabetétes boltozatok, illetve vasbeton lemezek.
A tetőszerkezet két állószékes fogópáros, talp-, derék-, és taréjszelemenes, fiókgerendás nyeregfedél kettős függesztő művel, bakdúccal, hornyolt cserépfedés héjalással.
A bádogosmunkák horgany-, illetve horganyzott vaslemezből készültek. A lichthof felületei sima homlokzatvakolattal vakolva, festve.
A világítóudvar ablakai: pallótokos egyszárnyú, faszerkezetű üvegezett ablakok.
A részletes helyszíni felmérést az adatok feldolgozása és CAD-es szerkesztés követte. A felmérést követően a felmérési tervdokumentáció adatainak felhasználásával el lehetett végezni az adott épületszerkezet - a világítóudvar falszerkezetének - hőtechnikai, páratechnikai vizsgálatát és számításait.
A világítóudvar falszerkezete a következő volt: 1,75 cm külső vakolat, sok hiánnyal; 14 cm vastag régi kisméretű téglafalazat, javított mészhabarcsba; 1 cm belső sima vakolat; 1 cm ragasztott csempeburkolat.
A részlettervek már tartalmazták az aprónak tűnő, de fontos és el nem hanyagolható részletek megoldásait is. Tüzihorganyzott ötvözetlen A38 vagy S235JRG2 szerkezeti acélból normál formájú fűzött (F2) Nagyrév gyártmányú ponthegesztett podesztrács, melyből a 33/33 mm bordaosztásút választottuk U keretben.
A részletterven is bemutatott állvány-podeszt ráadásul csak a kivitelezés idejére áll rendelkezésre, mert utána a rácsok kiemelhetők, és csak későbbi, valamilyen építés-szerelési munkához kell visszahelyezni, és használatba venni.
A részletterveken látható, hogy az acélkeret és tartószerkezete marad benn, de a dryvit burkolatú hőszigetelésről lefolyó, lecsöpögő víz a kihagyott hézagon keresztül a lichthof padlójára folyhat, ahol a meglévő összefolyón keresztül távozik a csatornába.
A rács három darabban emelhető ki, így kis mérete miatt könnyen mozgatható (a meglévő világítóudvari ablakokon keresztül), és tárolható is.
A részletterven is látható módon alakul ki az új rétegrendje a világítóudvar réteges falának. A 17,25 cm vastag régi falszerkezet 1,25 cm homlokzatvakolatból, 14 cm régi méretű kisméretű téglafalból, 1 cm belső sima vakolatból, és 1 cm lapburkolatból ragasztva áll össze. Erre hordják fel a nem elhagyható 0,2 cm vastagságú kiegyenlítő ragasztó réteget. Ennek megszilárdulása után szerelik fel a hőtechnikai számítással igazolt 8 cm Nikecell D expandált polisztirol (15 kg/m3 testsűrűségű) műanyag hab homlokzati hőszigetelést dübelezve, ragasztva, a lábazati indítóprofilról kezdve. Az utolsó fázis - a hőszigetelés finom átcsiszolása után - a 0,3cm vastagságú, fehér, kapart vékonyvakolat felhordása, miután a műanyagháló felragasztása megtörtént.
A dübelezés helyes kivitelezése (táblánként min. 11. Az alu indítósín biztosítja a homlokzati hőszigetelés alsó élének esztétikus és ütésálló kialakítását, továbbá a már említett csatlakozási-folytathatósági lehetőséget. A profil vízorral készül, így megakadályozza a víz visszavezetését a szigetelés alá - nem engedi alulról felázni -, és ezzel megelőzi az alsó él mentén a színvakolat feltáskásodását. A lábazati indítósín anyaga korróziómentes alumínium, mely hosszú távon ellátja feladatát. Szélessége igazodik a szigetelőanyag vastagságához.
A továbbiakban bemutatjuk a világítóudvar tervezett hő- és páratechnikai felújításának teljes alaprajzát, metszetét, valamint az állvány-podeszt szerelésének és épületszerkezeti kapcsolatainak részletét.
Az acél állvány-podeszt tartószerkezetének első beépítési üteme alpintechnikával, vagy kidugó-, esetleg függesztőállvánnyal kivitelezhető. Ezt követően azonban már az acél állvány-podesztről lehet a további munkálatokat végezni.
Ez az állvány-podeszt ugyanis terhelhető, és további - például kisbak, vagy nagybak - állvány, esetleg kisebb méretű homlokzati könnyű csőállvány is építhető rá, melyről már magasabban is lehet építés-szerelési munkákat végezni.
Az elkészült hőszigetelést felül az alu indítóprofillal zárják le, annak elkerülésére, hogy a hőszigetelés és a dryvit vékonyvakolat megsérülhessen. Az alu indítóprofilra szerelik a lejtést adó deszkát, amelyre rögzítik - továbbá a falra, amelyről előzőleg letisztították a már amúgy is málló homlokzatvakolatot - a bádogos-falszegély előre meghajtott rögzítőelemét. Erre kerül a szigetelőlemez és a vízorros falszegély is. A falszegély felső szakasza a falhoz van - tömítés közbeiktatásával - csavarozva, míg a felette lévő vakolathoz UV-álló szilikonos tömítéssel csatlakozik. E felső csomópont biztosítja a bádogosszerkezet (falszegély) vízállóságát is.
Az előzőekben ismertetett épületszerkezeti, épületrészi hő-, és páratechnikai felújítások láthatóan eredményesek voltak. E szerkezetek többségükben - társasházi ingatlantulajdonlási viszonylatban - közös tulajdonban lévő épületszerkezetek. Nem függetlenek azonban a lakástulajdonosok egyéni érdekeitől sem. Tehát a közösségi érdek és döntések, valamint az egyéni ambíciók, érdekek, és lehetőségek kompromisszumos összeegyeztethetőségétől is függ, hogy e mostoha épületrészek felújítása terén előbbre tudunk e lépni.
Az acéllemez tető korántsem csak maga a burkolat. Az egész tetőrendszer több komponensből áll, amelyeket helyesen kell kiválasztani és összehangolni annak érdekében, hogy a tető hibátlanul működjön.
Ez nem különbözik a féltetők esetében sem, amelyek egyre népszerűbbek a modern családi házaknál. A féltetők nagyon könnyen felismerhetők felépítésükről. Az alapvető megkülönböztető jellemző a dőlésszögük, amely átlagosan körülbelül 5 és 45 fok között mozog.
Egy ferde tetősíkból áll, ami érdekes kompromisszumot jelent a nyeregtető és a lapostető között. Az alacsony energiafelhasználású házak esetében a féltetők is fontos szerepet töltenek be. A lehető legnagyobb energiahatékonyság elérése érdekében a tető ferde részét a szél felőli oldalra, az emelt homlokzatú részt pedig a napos oldalra célszerű tájolni. Az acéllemez vagy alumínium megfelelő tetőfedés a féltetőkhöz.
Más típusú acéllemez tetőhöz hasonlóan az így létrejövő minőség nemcsak magától az anyagtól függ, hanem az összeszereléstől és egyéb szerkezeti kiegészítőktől is. A fő érv, amiért biztosan nem szabad kihagyni a féltető bádogozását, az a tető ellenálló képességének növelése és hosszabb élettartamának biztosítása. A kiváló minőségű acéllemeznek köszönhetően olyan tetőt kap, amelyre a lehető legnagyobb mértékben támaszkodhat. Emellett ne feledkezzünk meg a vizuális vonzatról sem, az acéllemezzel ellátott féltető egy összefüggő benyomást kelt.
A féltető bádogozása semmilyen esetben sem jelent komoly befektetést. A féltető ugyanis konstrukciójában egyszerűbb tetők közé tartozik, így a bádogozás során is elég az alapvető elemekkel dolgozni, melyek a féltetőkhöz lettek tervezve. Természetesen precíz összeszerelés szükséges bádogos szerszámokkal és összeszerelési anyaggal, ami pontosan erre a célra van kialakítva.
Bár a féltető bádogozása egyszerűnek tűnhet, azt javasoljuk, hogy bízza egy szakemberre. A féltető bádogozásának alapeleme elsősorban az oromszegélyek és falszegélyek. Az egyes bádogos kiegészítők kiválasztása függ a konkrét lemezfedéstől. Általában használnak oromszegélyeket a lemezfedéshez, amelyek alkalmasak trapézlemezekre a tető befejezésére. A féltetők esetében az oromszegélyek is elhelyezhetők a lemezfedés alá, amely hatékonyan megakadályozza az aláfújást.
Magasabban fekvő területeken akár a féltetőknél is érdemes lehet hóvédő rendszert felszerelni. Ha van kéményje, ne feledkezzen meg a kémény körüli speciálisan kialakított szegélyről sem. Végül is megjegyezhetjük, hogy minden tető egyedi megközelítést igényel a bádogos kiegészítők tervezése során. Azért, mert a tetőfelületen megfagyó hótömeg elérheti a négyzetméterenként 50-60kg-ot is. Léteznek hófogó rúd rendszerek, rácsok és hófogó kampók.
Tetőlavina – Amit a fémtetőfedésről tudni kell
Eresz mentén hófogó rács rendszer elhelyezés: ez már képes megfogni a havat, viszont ezzel is van egy probléma. hóvágók elhelyezése a tető teljes felületén. Ez átlagosan 2db hóvágót jelent négyzetméterenként. ÉMSZ Cserépfedések tervezési és kivitelezési szabályai szakkönyv: "A jogszabályi előírással szemben a mai kor követelményeként a hófogó beépítése minden 25-75° fok közötti hajlásszögű tetőn szükséges. Ettől eltekinteni csak kivételes esetekben lehet, pl. műemlék épületnél, saját kertben álló, kisméretű előtető esetében, stb..."
Azonban a hófogó mellőzése esetén is szem előtt kell tartani, hogy a lezúduló hó balesetet, anyagi kárt ne okozhasson. Ehhez kiegészítő intézkedésekre is szükség lehet, amit a tervezőnek kell meghatároznia. A tetők lefedésére különböző fémeket alkalmaznak (cink, alumínium, acél). A bádogosok a vízelvezető rendszerekért és karbantartásért is felelősek.
A bádogosok gyakran dolgoznak a külső burkolatokkal. Bádogozási munkák során lépcsőket, erkélyeket és teraszokat is kialakítanak. Azt hogy milyen tevékenységeknél alkalmazhatjuk a bádogozási munkafolyamatokat, a fentiekben ismertettük. Az első bádog munkák hagyományosan az ókori Egyiptom és Kína területeire vezethetők vissza.
Az ókori Egyiptomban például fémlemezeket használtak sírtemplomok építéséhez. A középkorban Európában a bádogmunkások fémlemezeket készítettek és formáltak meg építőipari és a háztartási célokra. Az ipari forradalommal a 18. és 19. században az acél- és alumínium bádogok használata terjed az építőiparban.
A bádogos szerkezetek aljzatát minden esetben teljes felületű zárt borítás (vagy egyéb falazott, illetve vasbeton szerkezet) képezi. A bádogos szerkezeteket mindig úgy kell kialakítani, hogy a teljes felületen és kapcsolódások mentén is biztosítva legyen a vízzáróság és a vízelevezetés.
Eltérő anyagú lemezek méretre vágása helyszínen vagy gépi válogatott eszközökkel történik. A lemezhajlatoknak mindig egyenes élűnek, egyenletesnek, repedés- és torzulásmentesnek kell lennie. A lyukasztásra viszonylag ritkán van szükség.
A bádogos szerkezetek elhelyezésének alapvető feltétele, hogy az aljzat felülete teljesen sima, tiszta és száraz legyen. A lemezek összekapcsolása korcolással, szegecseléssel vagy forrasztással történhet. A korckötés azonos anyagú lemezek széleinek egymásba hajtásával, akasztásával vagy csúsztatásával létrehozott elemkapcsolat. Fajtái: egyszeres állókorc, kettős állókorc, lefektetett (forrasztott) kettős állókorc, beakasztó korc, egyszeres fekvő- vagy kettős fekvő korc.
A szegecselt kötés két vagy több lemez összeerősítésével valósul meg, és tömítéssel biztosítható a vízzáróság. Fajtái: egysoros és kétsoros szegecselt kötés. A forrasztott kötés lehet folyós, gyöngysor-, pont-, merevítő, V alakú vagy gömbforrasztás. A leggyakoribb a folyós forrasztás, amely szintén vízhatlan elemképzést jelent.
Az egyes kötéseket rögzítő elemek fontosak a hőtágulás miatti mozgások figyelembevételéhez. A rögzítéseket úgy kell kialakítani, hogy a lemezek hőtágulásból adódó mozgásához szükséges hely biztosítva legyen. A korszerű tetőfedési rendszerek között ma már gyakran előre gyártott elemeket is használnak.
Az első részben bemutatott épületszerkezeti, hő- és páratechnikai felújítások összemérése megmutatta, hogy a közösségi és egyéni érdekek kompromisszumai kulcsfontosságúak a teljes felújítás sikeréhez. A tető rendszerkialakításakor kiemelten fontos a vízszigetelés és a vízelvezetés összehangolása, hogy a nedvesség ne juttasson kárt az aljzatban. A féltetők hajlásszöge és a tájolás összhangja az energiahatékonyság szempontjából meghatározó lehet. A hófogó rendszerek kiválasztása a helyi klimatikus viszonyok figyelembevételével történik, és ennek során a biztonság mellett a költséghatékonyság és a karbantarthatóság is fontos mérlegelési szempont. A bádogozási elemek méreteinek és típusainak helyszíni illesztése mindenkor az adott tetőfedés és aljzat adottságaihoz igazodik.
tags: #lichthof #fal #es #tetosik #kozotti #badogozas