Limována tér 17: történet egy 1930-as évekbeli bérházról
A Limanova tér 17. eredeti tervrajza 1936-ban készült, de az épület 1937-re lett kész. A háromlakásos, háromszintes bérházat ifj. Csery Rezső építőmester-tervező számára építették, de különös módon nem ő tervezte magának, hanem egy bizonyos Molnár János (II. Radna utca) építőmestert kérte fel a tervrajzok elkészítésére. (ifj. Csery nevét egyébként elég sokféle formában írták: Cséry Rezső és Cseri Rezső is előfordult.)
Sajnos Molnár Jánosról semmit nem tudtunk kideríteni, ilyen névvel ugyanis több építőmester is működött a fővárosban. A telek 1936-ban került Csery tulajdonába, amikor megvette 3300 pengőért Schiller Andrástól és birtokostársaitól. A telek címe akkoriban még Hajtsár út 31497/2 hrsz. Maga a ház később valóságos építőipari-paradicsom lett; korabeli telefonkönyvek szerint ifj. Csery Rezsőn kívül itt volt 1940-ben Schaefer Ferenc építőmester irodája (lakása a Thököly út 150-ben), Maltz Alajos építőanyagkereskedő pedig épp fordítva élt: feltehetően itt lakott 1942-ben, telephelye pedig a Thököly út 129-ben volt.
A Limanova tér 17. Ifj. Csery tervezői munkásságáról sem találtunk sokat: a Fővárosi Közlöny adta hírt, hogy 1946-ban a Dorozsmai utca 132., egy évvel később pedig a Nagy Lajos király útja 183. helyreállításának tervrajzait készítette el. Ellenben a ház építészei közül van egy, az építésztársadalomban ismertebb név is: Schaefer Ferencé. Schaeferről a Pavilon c. folyóirat 1993/8-as számában jelent meg a fia, Schaefer György tollából egy munkásságát ismertető cikk.
Schaefer (1897-1975) az I. világháború idején végezte el a Felső Építőipariskolát, majd az Iparművészeti Iskolában mesterkurzuson vett részt. Schaefer Györgyi Dénes irodájában dolgozott, a neves építész szinte minden munkájában részt vett, számos alkalommal felügyelte az építkezéseket, nyelvtudása révén külföldön is képviselni tudta Györgyit. Ezen kívül önálló munkái is voltak, mint például az 1917-es gyöngyösi tűzvész utáni újjáépítéséhez készített típusház tervrajzok, a soproni Tschurl-ház hasznosításával kapcsolatos koncepció kidolgozása, Rákospalota városközpontjának rendezési terve, a jáki templom és környezetének rendezésére született terv, stb. Nevéhez fűződik az Iparművészeti Múzeum háború utáni helyreállítása is. Schaefer az Iparművészeti Főiskola tanára, majd docense volt, utoljára a Lakótervnél dolgozott, ahol vidéki nagyvárosok - Várpalota, Oroszlány - városrendezési terveinek kidolgozásában vett részt.
A Limanova tér 17. 2015-ben az épületet felújították: kívülről kapott egy hőszigetelő réteget. Sajnos az utcai bejárati ajtót is lecserélték egy egyenműanyag nyílászáróra, és az erkélykorlát is kapott egy fura borítást, de a lépcsőház jellegzetes ablaksora érintetlen maradt.
- 1936: eredeti tervrajz készítése, 1937: az épület befejezése
- Az építtető-szerk.: ifj. Csery Rezső; a tervek készítője Molnár János
- Schaefer Ferencé: jelentős építészeti hozzájárulás a korszakban
- 1946-1947: helyreállítási tervrajzok a Dorozsmai utca és a Nagy Lajos király útja helyszíneire
- 2015: külső hőszigetelés, javítások a bejárati ajtón és erkélyen
Az épület története összekapcsolódik a budapesti építőipar sokszínűségével: a tulajdonosok, tervezők és kivitelezők közti együttműködés, valamint a házhoz kapcsolódó műszaki és funkcionális fejlesztések tükrözik a kor kortársai mindennapjait és szakmai elvárásait. A Limanova tér 17. így nem csak egy bérház, hanem egy korszak emlékezetes példája is a főváros építészeti örökségében.
