Gázszámla csökkenés szigetelés után: hogyan hozza meg a különbséget a födém szigetelése
Télen a gázszámla, ha valóban kellemes hőmérsékletet akarunk otthon, elég magasra szökhet.
Ugye érezted már úgy, hogy hiába pörög a fűtés és a kazán szinte megállás nélkül dolgozik, ennek ellenére fázol otthon?
Az ok nem a gáz minőségében vagy a kinti hidegben keresendő.
A válasz sokkal egyszerűbb: ha a hőszigetelés rossz, a gázszámla nagyon magas lehet.
Ha régiek vagy nem zárnak jól, itt az idő a cserére.
A ház különböző pontjain, ahol a szerkezetek találkoznak, hőveszteség léphet fel.
Amikor egy házat vagy épületet vizsgálunk, gyakran észre sem vesszük azokat a láthatatlan pontokat, ahol a hő átjut a falakon, a mennyezeten vagy az aljzaton.
Ezeket a pontokat hőhidaknak nevezzük.
Vajon mi okozza ezeket a hőhidakat és miért olyan fontosak?
Tervezési hibák: Gyakran az épületek tervezése során figyelmen kívül hagyják a hőhidak kérdését.
Anyagok összetétele: Az építőanyagok különbözőek.
Bizonyos anyagok, például a fémek, jobban vezetik a hőt, mint mások.
A hőhidak nem csak a hőveszteség okai, de hosszú távon penészképződéshez is vezethetnek, ami az épület élettartamát rövidebbé teheti és az ott élők egészségét szintén veszélyeztetheti.
A meleg levegő mindig felfelé száll, ezért a tetőszigetelésen sok múlik.
Ne ijedj meg a kezdeti költségektől!
Az első és legfontosabb lépés: ellenőrizd otthonod hőszigetelését.
A Mapei a hőszigetelés terén is az „Elsőre véglegesen” filozófiát követi, és ennek eredményeként létrehozta a Mapetherm rendszert.
Szakmai tanácsokkal kapcsolatban keresd fel honlapunkat és kérdezz szakértőinktől.
Az energiahatékonyság az utóbbi években az egyik legfontosabb kérdéssé vált.
A növekvő energiaárak, az időjárási szélsőségek és a környezettudatos gondolkodás mind arra ösztönöznek, hogy csökkentsük otthonunk energiafelhasználását.
Sokan napelemben vagy modern fűtési rendszerekben gondolkodnak, pedig van egy egyszerűbb és gyakran olcsóbb megoldás: a födém szigetelése.
Ez az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy a ház kevesebb energiát pazaroljon, miközben komfortosabbá és fenntarthatóbbá válik.
A hő a természet törvényei szerint mindig a melegebb helyről a hidegebb irányába áramlik.
Egy fűtött lakásban ez azt jelenti, hogy a meleg levegő a plafon felé száll, majd a födémen keresztül könnyen távozik a szabadba.
Egy rosszul szigetelt házban a hőveszteség akár 25-30%-át is ez a folyamat okozhatja.
Magyarán, minden negyedik forint, amit fűtésre költesz, szó szerint elszáll a tetőn keresztül.
A födém szigetelése ezt a hőveszteséget akadályozza meg, így a fűtés hatékonyabbá, a lakás pedig komfortosabbá válik.
A födém szigetelése többféle módon történhet, attól függően, hogy a tetőtér beépített vagy sem.
Ha nem beépített padlásról van szó, általában a legegyszerűbb és leggazdaságosabb megoldás a szigetelőanyag leterítése a födém tetejére.
Ilyenkor jellemzően üveggyapotot, kőzetgyapotot vagy fújható cellulóz szigetelést alkalmaznak.
These materials are not only excellent thermal insulators, but also good soundproofing properties.
Beépített tetőtér esetén a szigetelés a mennyezet alatt, belső oldalon történik.
Ilyenkor nagyobb gondosság szükséges a párazárás és a légrés biztosítása érdekében, hogy a rendszer ne penészedjen és hosszú távon is hatékony maradjon.
A megfelelő anyag kiválasztásában és kivitelezésben érdemes szakember segítségét kérni.
Mennyi megtakarítást hozhat?
A födém szigetelése az egyik legjobb megtérülésű beruházás.
Egy átlagos családi ház esetében a fűtésszámla akár 20-30%-kal is csökkenthető.
Ha például évente 400 ezer forintot költesz fűtésre, a szigetelés után ez akár 280-320 ezer forintra is visszaeshet.
Mivel a szigetelés élettartama legalább 20-30 év, a befektetés néhány fűtési szezon alatt visszahozza az árát, utána pedig tiszta megtakarítást jelent.
A Simplex Energy Asszisztencia által kínált ingyenes födém szigetelési program különösen előnyös, hiszen így a beruházás költsége gyakorlatilag nulla, miközben az eredmény azonnal érezhető: melegebb lakás, kevesebb fűtésszámla és kisebb környezeti terhelés.
A kivitelezés menete
A folyamat első lépése mindig a helyszíni felmérés.
A szakember megvizsgálja, milyen a födém szerkezete, van-e már szigetelés, és milyen anyag használható biztonságosan.
Ezután meghatározza a szükséges rétegvastagságot - általában 20-30 centiméter az ideális vastagság, de ez függ az épület adottságaitól.
A kivitelezés gyors és tiszta folyamat: legtöbbször egy nap alatt elkészül, és nem jár bontással vagy komoly felfordulással.
A szigetelőanyagot a padlásra fektetik vagy fújják, a kritikus pontokat (pl. kémény, vezetékek környéke) gondosan lezárják, hogy sehol ne szökjön a meleg levegő.
A végeredmény azonnal érezhető - a ház gyorsabban felmelegszik, és tovább tartja a hőt.
Jóllét és komfort
A jól szigetelt otthon nemcsak energiatakarékosabb, hanem egészségesebb is.
A hőmérséklet egyenletesebbé válik, megszűnnek a hideg falak és huzatos sarkok, így kevesebb a megfázás és a légúti panasz.
Emellett a szigetelés zajcsökkentő hatású, ezért csendesebb, nyugodtabb lakókörnyezetet biztosít.
Környezeti előnyök
A födém szigetelése nemcsak a pénztárcának, hanem a környezetnek is jót tesz.
A kevesebb energiafogyasztás kevesebb szén-dioxid-kibocsátást jelent.
Egy átlagos családi ház esetében ez évente 1-2 tonnával csökkentheti a károsanyag-kibocsátást.
Ha ezt több ezer háztartásra vetítjük, hatalmas hatása van az országos energiamérlegre.
A számolásával több probléma is van.
A találkozó téli időjárását nem lehet egyszerűen összevetni más időszakokkal.
Az érem másik oldala viszont az, hogy az ingatlana értéke jobban nőtt azáltal, hogy be van szigetelve, mint amennyit ráköltött.
A jelenlegi házunkban az első telet úgy töltöttük, hogy 5 cm hőszigetelés volt a ház falán, a lábazaton semmi.
A falak sütöttek a hidegtől, mellé állva nem volt jó érzés, még a padló is hideg volt a fal mellett.
Azóta nem csak a fűtési igény esett le, de a falak sem hidegek, nincs penész sehol, sőt nyáron sem kell használni a klímát, akármekkora meleg van.
Hőszigeteltem a házunkat saját kezűleg (így csak anyagdíj jelentkezett).
Erről készítettem egy összefoglaló videót YouTube-on.
Vártam egy évet és ezután ránéztem újra a gázóránkra.
Bár számos tényező befolyásolja a megtérülést, itt most a konkrétum a lényeg.
120 m²-es családi ház központi kombi gázkazán fűtéssel.
2296 m³/év után 1825 m³/év fogyasztás lett.
Abba nem mentem bele hogy a rááldozott 500 munkaórát mire szánhattam volna, vagy az anyag díjat mibe fektethettem volna.
A 7 hónapon át tartó vizsgálat két, egymástól 6 km-re lévő, közel azonos műszaki paraméterekkel rendelkező családi ház energiafogyasztását mérte, de az ingatlanok között volt egy jelentős különbség: az egyeiket leszigetelték, a másikat nem.
A látványos gázfogyasztás-csökkenés a szigetelt házban élő család kiadásaiban is meglátszott: ők az idén télen 113.800 forinttal költöttek kevesebbet fűtésre, azaz mintegy három és fél havi gázszámlájukat takarították meg, és mivel kazánjuk is csak harmad annyiszor kapcsolt be, mint a nem szigetelt ház kazánja, még az áramszámlájuk is csökkent 10.000 forinttal.
A Nálamszigetelnek Program a Budapesti Műszaki Egyetem Épületszerkezettani Tanszéke, az Energiaklub, a Magyar Energiahatékonysági Intézet, valamint a Pannonműhely Kft.
Az elmélet bizonyítása a gyakorlatban
Köztudott, hogy a szigetelés alkalmazásával 30-40%-os energia megtakarítás érhető el, ezt a feltevést azonban eddig egyetlen gyártó sem igazolta gyakorlati mérésekkel.
„A Nálamszigetelnek Program célja az volt, hogy valós körülmények között, hiteles mérésekkel bizonyítsa: korszerű szigetelőanyagok alkalmazásával legalább a deklarált 30-40%-os, de akár ennél nagyobb energia megtakarítás is elérhető” - mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója.
Kinél nem szigeteltek még?
A kísérlet megvalósításához a Knauf Insulation pályázat útján keresett két azonos technikai és műszaki jellemzőkkel bíró családi házat.
A pályázati felhívásra összesen 179 család jelentkezett, akik közül a cég, valamint a program méréseit végző Budapesti Műszaki Egyetem és a Pannonműhely Kft. szakemberei egy hajdúnánási család 110 nm-es, valamint egy hajdúdorogi család 108 nm-es otthonát választották ki és vonták be a kísérletbe.
Náluk már szigeteltek!
De hogyan?
A program kezdetén, a Knauf Insulation szakemberei a hajdúnánási házat, Attila és családjának otthonát leszigetelték.
A ház födémének szigeteléséhez a szakemberek 25 cm vastag üveggyapot, a homlokzat szigeteléséhez pedig 20 cm vastag, éghetetlen kőzetgyapot szigetelőanyagot alkalmaztak, amely révén ez az ingatlan már megfelel a 2015. január 1-jétől életbe lépő 120/2014 (III.7) számú BM rendeletben foglalt hő átbocsátási tényezőkre (U érték) vonatkozó előírásoknak és az energiahatékonyság szempontjából rossznak tekinthető, „F-G”-ből, „A” besorolású ingatlanná vált.
A Pannonműhely Kft. és a Budapesti Műszaki Egyetem Épületszerkezettani Tanszékének munkatársai mindkét ingatlanba mérőberendezéseket telepítettek.
A kazánok fűtési célú, előre menő meleg vizének hőmérsékletét hőmennyiség mérőkkel mérték, az otthonok belső hőmérsékletét pedig digitális hőmérőkkel ellenőrizték és azt nappal folyamatosan 22 fokon, éjjel pedig 19.5 fokon tartották.
A külső hőmérséklet méréséhez az egyik ház kertjében egy meteorológiai állomást telepítettek.
A 24 órás mérési adatokon alapuló összehasonlító elemzéseket a program teljes időtartama alatt, 2013. szeptember 27. és 2014. március 31.
Bizonyíték, nem ígéret: 46%-kal csökkent a fűtésszámla
A közel 7 hónapig tartó összehasonlító mérések eredményei számos tekintetben a szakembereket is meglepték.
„A nem szigetelt házban lakó család a gázszámlákra 250.495 forintot, vagyis havonta átlagosan 35.785 volt kénytelen fordítani.
Ezzel szemben a szigetelt házban élő család összesen 136.607 forintot, havonta átlagosan mindössze 19.515 forintot költött az energiahordozóra, ami szintén 46%-os különbséget jelent” - mondta Kanyuk László, a Knauf Insulation Kft. marketing vezetője.
A két családi ház gázfogyasztása és fűtési célú kiadásai közötti különbség annak ellenére is kiugróan nagy, hogy az idei téli középhőmérséklet átlagosan 3 ˚C-kal volt magasabb, mint a megszokott.
A 13
Az idén télen is volt azonban néhány olyan nap, illetve hét, amikor kifejezetten hideget mértek.
Ezeken a napokon, a két ház energiafogyasztása és fűtésköltsége közötti különbség elérte az 55%-ot is.
A program során a szakemberek negyedórás bontásokban vizsgálták a kazánok működését is.
A szigetelt ház kazánja átlagosan mindössze harmadannyit üzemelt, mint a nem szigetelt otthon kazánja, sőt voltak olyan, melegebb téli napok, amikor be sem kapcsolt, mert a ház belső hőmérséklete nem csökkent a meghatározott érték alá.
Szigetelés: megtérülő befektetés és többet hoz, mint egy bankbetét
Ha a program során felhasznált hőszigetelő anyagok árát, nettó 1.327.553 Ft-ot összehasonlítjuk a gázfogyasztás csökkenésből adódó 113.888 forint megtakarítással, megállapíthatjuk, hogy a hőszigetelés anyagköltsége 12 éven belül megtérül.
Az ásványgyapot szigetelés élettartama 50 év.
Az összes hazai lakóingatlan, vagyis 4,3 millió épület mintegy 66%-a családi ház.
Arról, hogy hány ingatlan érdemes energiahatékonysági állapota miatt szigetelni, a Knauf Insulation szakértői szerint 2,5 milliót.
És mi lesz a szigeteletlen házzal?
A Nálamszigetelnek Program az eredmények közreadásával nem ér véget.
A szigetelt házban élő Attila és családja már most télen is élvezhette az „otthon melegét”, a nem szigetelt házban lakó Gábornak és családjának erre azonban nagyon sokat kellett költeni.
Télen többet költünk a világításra, és a magas fűtési számlák is a téli hónapokban terhelik jobban a családi kasszát.
A fűtésre elhasznált energia árát a felhasznált mennyiségen túl a kőolaj és a földgáz világpiaci ára is jelentősen befolyásolja.
A rendelkezésre álló energiahordozók mennyiségét ismerve nem számíthatunk az energia árának mérséklődésére, sőt inkább ennek az ellenkezője a valószínűbb.
Ebben a helyzetben pedig alapvető fontosságú, hogy mennyi energiát használunk el lakásunk világítására és fűtésére.
Az energia árát az energiahordozók világpiaci ára és a nemzetközi gazdasági helyzet határozza meg alapvetően.
Ezt még országos szinten sem vagyunk képesek befolyásolni.
Ha gazdaságosabban használjuk fel az energiát, vagyis hőszigeteléssel takarékoskodunk, akkor kevesebbet kell érte fizetni.
Hazánkban a családi házak és egyéb épületek fűtésére a teljes energiafelhasználásnak mintegy a negyedét fordítjuk.
Az épületek hőszigetelésének javításával jelentős mértékben tudjuk csökkenteni nemcsak a fűtés kiadásait, hanem az energiafelhasználást is.
A hőszigetelés nélküli épületek azonban akár 300 kWh/m2év energiát is felhasználnak a működésükhöz.
Hazánkban közel 2,5 millió családi ház van.
Ezek közül a házak közül talán 600 ezer lehet hőszigetelt.
Természetesen ez a közel 2 millió családi ház nemcsak eltérő állagú, hanem eltérő életkorú is, ezért különböző mértékű energiahatékonysági felújítást igényel illetve tesz lehetővé.
Sőt a családi házak egy része semmilyen mértékű felújítást, utólagos szigetelést nem tesz lehetővé.
Szakemberek becslése szerint a lakásállomány felét, közel felét egyszerűen nem éri meg, nem gazdaságos még felújítani sem.
A legjobb lenne lebontani, és újat építeni helyettük.
Az épületek állaga mellett ugyanis számolni kell a családi házakban lakók felújításra, utólagos hőszigetelésre fordítható forrásaival is.
Pedig a családi házak energiahatékonyságának javítása, az utólagos hőszigetelés tömeges méretű növelése gazdaságilag igencsak kedvező hatású lenne.
tags: #mennyivel #csokken #a #gazszamla #szigeteles #utan