Minőségi fúrkut egy speciális észlelésű talajvíz- és rétegvíz-kút kiásása, üzemeltetése és jogi keretei
A fúrt kutak egy speciális fúróberendezéssel kiásott, a mélységéhez képest nagy átmérőjű, bélelt lyuk a földben.
A fúrt kutak az alkalmazástól függően néhány méteres vagy akár 120 méteres mélységig is mélyíthetők.
A fúrt kútak a talaj felszíni rétegeiben lévő talajvizet vagy a mélyebb rétegekben lévő ivóvíz-tisztaságú talajvizet gyűjthetik össze.
Előnye, hogy állandó vízhozamot, akár napi több száz köbmétert is képes szolgáltatni.
Mit szándékozunk tenni a vízzel? Mert a talajvíz különböző formái különböző háztartási igényeket elégítenek ki.
Amikor a csapadék vagy más felszíni víz beszivárog a talajba, talajvízzé válik.
A talajvíz szintje szezonálisan változik.
A talajvíz szintje tavasszal az olvadás következtében emelkedik, heves esőzések hatására pedig csökken.
Az éves változás akár egy-két méter is lehet.
A talajvíz jellemzően 2 és 5 méter között van a felszíntől, és a legtöbb esetben követi a terepviszonyokat.
A talajvíz szintje a száraz évszakokban csökkenhet vagy teljesen elpárologhat.
A víztartó réteg vize a kőzetek pórusaiban található két vízzáró réteg között, és legalább egy vízzáró réteg választja el az első víztartó rétegtől.
Az Egyesült Államokban a víztartó rétegek tipikus mélysége 30 és 150 méter között van.
A víz annál tisztább, minél mélyebben van a víztartó réteg.
A talaj természetes szűrő képessége megtisztítja a vizet, ahogy az a magasabb rétegekből a talajba szivárog.
Az ár attól függően változik, hogy több tíz méter mélyre kell lemenni, vagy csupán a felszín alatt néhány méterrel lévő talajvizet kell megcélozni.
A kútfúráshoz használt cső átmérője is jelentős hatással van.
Minél nagyobb a cső, annál több vizet tud szállítani.
Az egyedi árképzés határozza meg minden egyes fúrt kút teljes költségét.
A föld mélyén rejtőző kincsek és azok felszínre hozása mindig is az emberiség egyik legfontosabb kihívása volt.
A fúrt kutak jelenlegi jogszabályi alapját a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény („Víztörvény”) adja, amely legutóbb 2023. június 28-án módosult és legközelebb 2024. január 1-jén fog változni.
E törvény adott felhatalmazást a Kormánynak, hogy a mezőgazdasági öntözési célú kutak létesítésével, valamint az engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően létesített mezőgazdasági öntözési célú kutak fennmaradásával, továbbá a mezőgazdasági öntözési célú kutak üzemeltetésével kapcsolatos sajátos feltételeket és eljárási szabályokat rendeletben határozza meg.
A kutak létesítése hatósági engedélyhez kötött, a Kútrendelet szerint.
A jogszabály alapján “a kútból kitermelt víz felhasználásának módjára figyelemmel - különös tekintettel az ivóvíz-minőségű vízre vonatkozó rendelkezésekre - el kell végezni a víz minőségi vizsgálatát.
A kút megvalósítása előtt tehát létesítési engedélyt kell kérni, majd az elkészült kútra üzemeltetési engedélyt.
A tulajdonos gyakorlatilag soha nem mentesül az engedélyeztetés elől.
A fennmaradási engedély maga után vonja a bírságolást is, de a 2023-as „kútamnesztia” miatt a Víztörvény 2024. Fennmaradási engedélyt 2023. december 31-ig lehet kérni.
A 2024. január 1-jén érvényes szabályozás szerint mezőgazdasági célú kutak létesítésére, üzemeltetésére és megszüntetésére vonatkozó előzetes bejelentés kötelező.
A bejelentett vagy vízjogi engedély alapján működő mezőgazdasági célú kút a víz mennyiségének mérését biztosító digitális kútvízmérő alkalmazásával üzemeltethető.
Ezt a szigorú szabályozást a felszín alatti vizek védelmével indokolja a jogszabály.
A víz meghatározott méteres mélységben már a föld méhének kincse, ami végső soron az államé, ez a Polgári Törvénykönyvben jelenik meg.
A föld méhére vonatkozó tulajdonjog a föld rendeltetesszerű használatához szükséges mélységig terjedhet.
A tulajdonjog tehát a föld méhének kincseire és a természeti erőforrásokra nem terjed ki.
Aki 2023. december 31-ig regisztrálja a kútját a Nemzeti Földügyi Központnál, ezt illeték- és szankciómentesen teheti meg.
Azonban lesznek rejtett költségek is, hiszen a fúrt kút bejelentéséhez szükséges tervdokumentációt készíttetni kell szakemberrel.
Ezt a dokumentációt kell leadni a jegyzőnél vagy a katasztrófavédelmi hatóságnál.
A kút mélysége és vízhozama fontos paraméterek a hatóságok felé benyújtott engedélyezési eljárásban.
A kútfúrás ára és a beépített anyagok ára jelentős lehet, mérettől és talajtól függően.
Gyakorlati megjegyzés: az egyetlen ár-érték arányt befolyásoló tényező a mélység és a kút típusai.
A kút kimenetelének első lépése a tervezés, ezt követően következik a mindenre kiterjedő engedélyeztetés és a kivitelezés.
A kútfúrás során geofizikai mérést végzünk a vízadó réteg meghatározásához.
A kutatófúrást követően felbővítjük a furatot és beépítjük a kútbéléscsöveket, szűrőket és a szűrő kavicsot, pontos technológiai sorrendben.
A tisztítószivattyúzás a homokmentesen elérhető legnagyobb vízmennyiség kitermelhetőségének feltételeit teremti meg.
A sűrített levegővel történő vízkitermelés a kompresszorozás, amely a célnak megfelelő.
A kútra jellemző adatok próbaszivatúzás után határozhatók meg.
Megfelelő szivattyú kiválasztása a kúttípus és üzemi vízszint alapján történik.
Ha az üzemi vízszint 7 m-nél magasabban van, akkor önfelszívó szivattyút lehet alkalmazni; ha mélyebb, akkor csak csőbúvár szivattyút lehet használni.
A fúrt kutak többségében centrifugális elven működő, többlépcsős csőbúvár szivattyúk javasoltak.
A házi vízellátás rendszerének kiépítése során fontos a szakértő bevonása a méretezéshez és a telepítéshez.
A házi vízellátó rendszer fő elemei a szivattyú, a csövek, a különböző szerelvények, a hidrofor tartály és a nyomáskapcsoló.
A rendszer lehet áramláskapcsolós vagy hidrofor tartályos, és mindkettő megfontolandó a háztartás igényeihez igazítva.
A jó minőségű önfelszívó szivattyúk ára 30-80 ezer forint között mozog, a homoktűrő és mélykút-szivattyúk 90-240 ezer között.
A szivattyúkkal kapcsolatos áramláskapcsolós vagy hidrofor-os vezérlés ára 25-40 ezer illetve 50-200 ezer forint között érhető el.
A vízellátó rendszerhez érdemes vízszűrőt is beszerelni, ennek ára 5-20 ezer forint között van.
Átlagos háztartásban egy személy 140 liter vizet használ fel naponta, családra lebontva pedig 500-1000 liter naponta, éves szinten ez kb. 200-500 m3.
Ehhez jön az öntözésre használt víz, amely 500 négyszögöles kert esetében akár napi 5 m3 is lehet.
Évi 100 napos locsolással a család teljes vízigénye elérheti az 1000 m3-t.
Mivel a vízdíj akár 1500 forinttal is számolható településenként, az éves költség meghaladhatja az egymillió forintot.
Ha az ivóvíz-ellátás mellett öntözni is akarunk, akkor a beruházás 1 év alatt megtérülhet.
Ha csak az ivóvízre fókuszálunk, és öntözni nem akarunk, akkor 2-3 éves megtérülési idővel számolhatunk.
Minél több vizet fogyasztunk a háztartásunkban, annál rövidebb a megtérülési idő.
Ha két vagy több háztartás közösen furat kutat, az szintén csökkenti a megtérülési időt.
Mindenképpen ésszerű, előnyös és környezettudatos döntés függetlenedni a közművektől.
Gondolja csak végig, hogy nap mint nap több alkalommal használ vizet.
Mindezt a hálózati vízzel teszi, amely köbméterenként a legtöbb településen 1.500 Ft-ba kerül.
Áves évi szinten ez kb. 200-500 m3.
Ehhez jön még az öntözésre használt víz, amely 5 m3 is lehet naponta.
Kútfúrás. Nem elég pusztán egy lyukat fúrni a földbe, és abba belehelyezni egy csövet.
Egy stabil kúthoz ki kell alakítani az alapos számításokkal alátámasztott kútszerkezetet, olyat, ami folyamatosan biztosítani tudja a beállított vízhozamot, nem homokol, nem iszapol.
A kútfúrás után a terepszint alatt lehet elkészíteni a kútaknát.
Ebbe helyezkedik el a kútbélés cső teteje, zárt kútfejjel.
Egy Profi kút esetén a talajba általában 200-250 mm átmérőjű lyukat fúrunk, ebbe helyezzük el a 125-ös kútbélés csövet.
A vízadó réteg mélységében a kút speciális, többszörös szűrözést tartalmazó szűrőcsövet tartalmaz.
A szűrő körüli rést szűrőkaviccsal töltjük ki.
Rétegvíz kutak esetén rétegkizárást alkalmazunk, amellyel biztosítható, hogy a talajvíz nem tud keveredni a tiszta rétegvízzel.
Az első vízszint, amellyel találkozunk, a nyugvó vízszint.
A szivattyú működtetése során a kútbéléscsőben ennél alacsonyabban van az üzemi vízszint.
Fontos, hogy ennek magasságát szakszerűen állítsa be a kútfúró mester.
A szivattyút az üzemi vízszint alá kell elhelyezni úgy, hogy a szívótorok távolsága a szint alatt minimum 1 m-rel legyen.
Enre azért van szükség, mert a szivattyú motorját a kútvíz hűti, ha túlmelegszik tönkremegy.
A szűrözött szakasznak is nagyon pontosan ki kell számítani a hosszát, elhelyezkedését, mivel annak kell biztosítania a vízadó réteg adottságaihoz képest a kútból folyamatos üzemben termelt lehető legnagyobb vízhozamot.
A szűrőcső alatt helyezkedik el a homokfogó, amely az esetenként beáramlott szemcséket gyűjti össze.
Ezt karbantartás alatt tisztítani kell.
A megfelelő szakemberek által fúrt kutakat érdemes 10-25 évente kitisztítani.
A fúrt kút karbantartását kizárólag szakember tudja elvégezni, azonban érdemes ásott kút esetében is hozzáértő mestert megbízni a munkával.
Összegzésül: a legfőbb különbséget a rétegvízkút és a talajvízkút között a víz tisztasága, elérhetősége, és mennyisége jelenti, illetve a kútfúrás költségeiben is érezhető eltérések.
A talajvízkút költségei - beleértve az engedélyeztetési eljárást is - sokkal alacsonyabbak a rétegvízkútnál.
A rétegvízkút megépítésére szükség van, ha a talajvíz nem elérhető vagy elegendő mennyiségben rendelkezésre álló.
Én egy szövegblokk vagyok. Kattints a szerkesztés gombra a szöveg megváltoztatásához.
tags: #minosegi #furt #kut #a #vizzaro #reteg