Mit nevezünk építőanyagoknak és hogyan hatnak a környezetre?

Az építőipar mára az egyik legkörnyezetterhelőbb iparág lett, oly mértékű károsanyag-kibocsátása van, és az építőanyagok előállítása hatalmas terhet ró a környezetre. Mi a baj a mostani technológiákkal, és mi számít környezettudatos megoldásnak?

Nincs új a nap alatt: a természetes építőanyagokat ősidők óta használja az ember, így a vályogot, a fát, a kendert és a szalmát is. Egészen a II. világháború utáni időszakig ezekből építkeztek. A 2000-es évektől aztán ugrásszerűen megnövekedett azoknak a modern építőanyagoknak a száma, amelyek már nem természetes alapanyagokat tartalmaznak, hanem a vegyipar legújabb termékeit.

Káros anyagok a belső környezetben

Életünk több mint 80 százalékát töltjük zárt terekben. A beépített építőanyagokból pedig egészségkárosító kemikáliák párologhatnak ki. Olyan káros illékony vegyületekre (VOC) gondolunk, amelyeket együttesen „riocéneknek” hívnak. Több mint ezer féle ilyen anyagról van tudomása az épületbiológusoknak. Ők foglalkoznak az épületeink károsanyag-kibocsátásának mérésével és vizsgálatával, a határértékek kidolgozásával. Ilyen anyag például a formaaldehid, ami kipárolog a festékekből.

Milyen problémákat okozhatnak? Allergiát, asztmát, fáradékonyságot vagy ingerlékenységet is. Németországban minden harmadik ház káros anyagokkal terhelt, ami mutatja, hogy a probléma nemzetközi méretű. Sokan úgy gondolják, nincs annál környezetkárosítóbb, mint például fából építkezni. Valóban van ezzel kapcsolatban téves elképzelés: ha felelősen gazdálkodó erdészetből származik a fa, figyelnek arra, hogy a növekmény fedezze a felhasznált mennyiséget, és az erdők kiirtásától nem kell tartanunk. A favázas szerkezetek azért is kedveltek, mert gyorsan és környezettudatosan építhetők, nedvesség nélkül. Négy hónap alatt kulcsrakész egy ház ilyen technológiával, ha megvan az alap.

Építőanyag-hatáskörnyezet és helyi kiszármazás

Az épületbiológusok szempontrendszerében kiemelten fontos, hogy az építőanyagok az építési terület közeléből származzanak. Élettani szempontból ezért is jó megoldás a vályog, amely az egyik leghagyományosabb magyar építőanyag. Ma olyan technológiák léteznek, hogy egy jól megépített szalma- vagy vályogházról senki sem mondja meg, miből készült, csak azt veszi észre, hogy alacsonyak az üzemeltetési költségek és jó benne lakni. Ezek a házak idővel visszaépülhetnek a természetbe, és káros anyag sem marad utánuk.

Passzív ház és megújuló energia

Ideális megoldás a „passzív ház”? Minden olyan kezdeményezést jónak tartunk, amely csökkenti az épületek energiafelhasználását. A passzív ház minimális üzemeltetési költségeket hoz, de léteznek „passzív pluszosok” és aktív házak is, amelyek többletenergiát termelnek és jelentős arányban használják a megújuló energiákat. Mennyivel drágább környezettudatosan építkezni? Összességében 10-15 százalékkal kerül többe, cserébe viszont több pluszt ad.

Felújítások és a természetbarát anyagok

Ha az egész házat nem tudjuk újraépíteni, de felújítás előtt állunk, vályogvakolat például egy téglaházban vagy panelházban is remekül működik. A vályogvakolat megszünteti a párásodást és allergiás panaszokat, ha a környezettudatos hőszigetelés mellett természetbarát anyagokat használunk: kender, cellulóz, fagyapot, birkagyapjú, parafa mind alkalmasak. Figyeljünk a festékekre, ajtók és bútorok anyagára, és arra, hogy milyen lakkokat, festékeket használnak. A természetes megoldás az, hogy mielőtt vásárolunk, hagyatkozzunk az orrunkra: a szag alapján is észrevehetők a kemikáliák, amelyek évekig párolognak a lakásba.

Építési anyagok kiválasztása és felelős hozzáállás

A beépítés során a döntéshozók számára fontos, hogy a választott építőanyag ne veszélyeztesse az épület biztonságát és hosszú élettartamát. A bontott és használt építőanyagok minőségének megítélése is szakértőket igényel, és a kereskedőnek kell teljesítménynyilatkozatot adnia. Falazott kerítés vagy rusztikus kerti burkolat esetén is mérlegelni kell a bontott tégla kültéren való fagyállóságát. A 305/2011/EU rendelet és a 275/2013-as Korm. rendelet adja meg az építési termékek forgalmazásának és beépítésének elveit, és a felelős vezető csak olyan megoldást engedélyezhet, amely megfelel a jogszabályoknak.

Az építési termékek teljesítménynyilatkozatainak és CE megfelelőségi jelölésének ellenőrzése a piacfelügyeleti szervek feladata, amelyet a megyei kormányhivatalok fogyasztóvédelmi osztályai végeznek. A tudatos fogyasztók fontos szerepet játszanak: mindig kérjék a magyar nyelvű teljesítménynyilatkozatot és tájékoztatót, és ne vásároljanak olyan építőanyagot, amelyhez az eladó nem tudja biztosítani ezeket a dokumentumokat. A nyilatkozatok értékelésekor fontos szempontok: a termék gyártója és elérhetősége, a felhasználási terület, a termék teljesítményei és az elvárt jellemzők.

Építési termékek és jogi keretek röviden

Az építési termék fogalma a 305/2011/EU rendeletben található, a forgalmazásra és a betervezésre vonatkozó előírásokkal együtt. A Korm. rendelet a 275/2013-as a tervezésre és beépítésre vonatkozó részletes szabályokat tartalmazza. Harmonizált európai szabvány vagy európai műszaki értékelés megléte esetén kötelező a CE jelölés; nem harmonizált termékeknél is lehet forgalomba hozni, de szigorú dokumentációval kell igazolni a teljesítményt. A gyártó köteles a teljesítménynyilatkozatot magyar nyelven kiállítani, és a nyilatkozat legyen alátámasztott vizsgálatokkal.

A teljesítménynyilatkozat megadja a terméktípust, a felhasználási területet és a releváns alapvető jellemzőket.
A tervező meghatározza az elvárt műszaki teljesítményeket, és a kivitelező biztosítja, hogy megfelelő építőanyag kerüljön beépítésre.
Cégvezetők és felelős műszaki vezetők feladata a megfelelő dokumentáció és nyilatkozat megléte a bontott vagy egyedi építőanyagok esetén is.

A cikkben található jogi fogalmak közé tartozik a bontott építőanyag, a nem harmonizált szabvány, a nemzeti műszaki értékelés és a terméktípusok osztályozása. Ezek célja, hogy a tervezés, kivitelezés és karbantartás minden szakaszában a biztonság, a tartósság és a környezeti fenntarthatóság legyen a fő irányelv.

Összefoglalóan a környezettudatos építés kulcsa a helyi alapanyagok preferálása, a felelős erdőgazdálkodásból származó fa felhasználása, a vályog és a szalma alapú rendszerek alkalmazása, a passzív vagy aktív megoldásokkal a energiafelhasználás csökkentése, valamint a válogatott, tanúsított építőanyagok használata és a teljesítménynyilatkozatok betartása.

tags: #mit #nevezunk #epitoanyagoknak