A Nemzeti Színház Épületeinek Története: Tégláktól a Modern Művészetig
A Nemzeti Színház, mint intézmény, Magyarország kulturális életének szerves része, melynek története szorosan összefonódik az ország történelmével, építészeti fejlődésével és társadalmi változásaival. Az első magyar nyelvű, színjátszás céljára épült színház megalapítása nem volt zökkenőmentes folyamat, számos terv, átalakítás és helyszínváltozás színesítette az évszázadok során. Ez a cikk a Nemzeti Színház épületeinek történetét kívánja bemutatni, a kezdetektől egészen a mai modern épületig, kiemelve az egyes helyszínek és az épületekkel kapcsolatos fontosabb eseményeket, dilemmákat és érdekességeket, különös tekintettel az építőanyagokra, mint például a téglákra, melyek sokszor maguk is történelmi szerepet kaptak.
Az Első Nemzeti Színház: Az Alapítástól a Blaha Lujza Térig
A Nemzeti Színház létrehozásának gondolata gróf Széchenyi István nevéhez fűződik, aki a Duna partjára álmodott egy pompázatos épületet, és az intézményt részvénytársaságként képzelte el működtetni. Azonban a magyar országgyűlés 1836. évi 41. számú törvénycikkében rendelte el egy nemzeti díszes játékszín megvalósítását. Pest városában kijelölt telken, a Grassalkovich-féle major területén, 1837. augusztus 22-én nyílt meg a Pesti Magyar Színház, mely 1840-től viselte a Nemzeti Színház nevet. Ez volt Pest-Buda első, magyar nyelvű színjátszás számára épített színházépülete, mely a mai Rákóczi út 3. szám alatt, az Astoria szállodával szemben, a Kelet-Nyugat Kereskedelmi Központ irodaház helyén állt.
Az első épület meglehetősen dísztelen, egyemeletes volt, közadakozásból és Pest megye támogatásával épült. Szomszédságában régi magtár, fogadó, istállók és szénaboglyák álltak, melyek gyakran okoztak tűzveszélyt. Az épületet 1875-ben megnagyobbították, egy emeletet húztak rá, és hozzáépítették a színházi műhelyeket és színészlakásokat magába foglaló négyemeletes bérházat. Ekkor kapott a Szkalnitzky Antal tervei nyomán klasszicista arculatot az épület. A bérház és a színház ekkor már a Telepi György és Zitterbarth Mátyás által tervezett reneszánsz stílusú házhoz kapcsolódott. Az épületben számos átalakítás történt az évek során, többek között új előfüggönyt kapott, a nézőhelyet kifestették és lábtámaszokkal látták el, csökkentették a földszinti padok számát, és külön bejárást alakítottak ki a földszinti páholyokhoz. Gróf Festetics Leó intendánssága alatt újításokat vezettek be, mint például ruhatár nyitása, új veranda építése a homlokzatra és egy első emeleti erkéllyel való bővítés.
Az 1860-as években a város kinőtte a régi színházat. Az 1870-es években a színház mögötti területen, a mai Múzeum körút 4-6. szám alatt álló régi füvészkert helyén épültek az egyetem új épületei. A színház melletti Grassalkovich-magtárból átalakított melléképületbe helyezték át a festőműhelyt és a raktárak egy részét, melyet egy faszárnnyal kötöttek össze a színházzal. Azonban ez az épület két alkalommal is leégett, és elrendelték lebontását. A nagy átalakításhoz 1873-ban nyújtották be az első terveket, melyeket több megjegyzés után módosítottak. Az 1875-ös átépítés során a színház és a kezelési épületek 420 négyszögöl területet foglaltak el, az udvar 187 négyszögöl volt, a homlokzat és a bérház pedig 502 négyszögöl. Wagner János építőmester vezette a munkálatokat.
Azonban az épületre az építés után egyáltalán nem költöttek, így 1908-ban az egész együttest tűz- és életveszélyessé nyilvánították. Öt évvel később, 1913-ban a színházat egészen, a bérházat részben lebontották. A földfelszínen az utolsó épületrészt 1954-ben bontották le. A bontási területre tervezett utód tervei már 1913-ban megszülettek, de a kialakuló helyzet elsöpörte azokat.
A Népszínház Korszaka és az Ideiglenes Megoldások
A társulat számára a Blaha Lujza téren álló Népszínház épületét bérelték ki. Ezt az épületet 1875-ben építették dalszínháznak. Azonban a Nemzeti Színház és a Népszínház épületének sorsa is a bontás felé vezetett. A Blaha Lujza téri Népszínház épületének lebontásáról 1963-ban, a metró építésére hivatkozva döntöttek. A színház 1964-ig itt működött. Az utolsó előadást 1964. június 28-án tartották. 1965. március 15-én felrobbantották a színház pincéjét és tartófödémeit.
A lebontott épületek részletei azonban nem tűntek el teljesen. Egy történet szerint a zuglói vasalóház (XIV. Bosnyák utca 1/A., 1913-1914) legfelső szintjén keltek új életre a régi színház ablakai, sőt, az építéshez használt téglák és kövek egy része is innen származott. A Blahán állt Népszínház bontását több, ellenőrzött robbantással végezték el, de számos díszt eltávolítottak róla. A téren még egy oszlop is helyet kapott, amit kevesen vesznek észre.
A színház 1964-ben a teátrum társulata átköltözött a mai Thália Színház épületébe, a Nagymező utcába. Itt, a Nagymező utca 22-ben - a Rádiusz mozi, Ifjúsági Színház, Petőfi Színház helyén - kezdte az évadot a Nemzeti Színház társulata 1964. október 2-án. A Nagymező utcai színház megnyitásakor Az ember tragédiáját mutatták be. Két évvel később pedig a volt Magyar Színház épületébe, a Hevesi Sándor térre költöztek, egy hosszúra nyúlt átmeneti időre.
Az Új Nemzeti Színház: Modernitás és Hagyomány Találkozása
A Nemzeti Színház új épületének tervei már 1912-ben elkészültek, de a megvalósítás sokáig váratott magára. A Városligetben építendő új Nemzeti Színházra 1965-ben írtak ki pályázatot. Gobbi Hilda a 70. születésnapjára kapott takarékbetétkönyvet a Nemzeti Színház felépítésére ajánlotta fel, kezdeményezése felszólítás volt a közadakozásra. 1995-ben a Postabank kezdeményezésére felmerült, hogy a New York Palota épületét alakítsák át Nemzeti Színháznak.
Végül az új Nemzeti Színház építése Siklós Mária tervei alapján 2000. szeptember 14-én kezdődött, és rekord gyorsaságú kivitelezés eredményeként, alig 15 hónap alatt készült el. Az új Nemzeti Színház, a Duna partján, 2002. március 15-én nyitotta meg kapuit.
Az épület funkcionálisan három részre tagolódik. A központi rész a közel kör alaprajzú nézőteret és stúdiószínpadot foglalja magában. Az épület területe, a szabadtéri színpaddal együtt 20.844 négyzetméter. A nagyszínház 619 férőhelyes, a nézőtér bejáratai az I. (zsöllye), II. (balkon) és III. (karzat) emeleti szintek körfolyosóiról nyílnak. A nézőtér lényegében kétszintes. A harmadik emelet a karzat szintje. A nézőtér mennyezetét egy ovális kupola zárja. A főszínpad 24x17,90 m alaprajzi méretű és 28 m (külső) magasságú.
A stúdiószínház, a Gobbi Hilda Színpad, a földszinti előcsarnok és a nézőtér alatti szintre került, mely tetszőlegesen variálható. A nézők számára kb. 120 fő befogadására alkalmas. A színház harmadik játszóhelye Kaszás Attila nevét viseli. A nézők a főépület harmadik szintjéről közelíthetik meg. A színdarabok előkészítését három próbaterem szolgálja: a második emeleti Balett Terem, a negyedik emeleti Kaszás Attila Terem és az ötödik emeleti Panoráma Terem. A negyedik emeleten egy professzionális hangstúdió is üzemel.
Az épületben előzetes bejelentkezés alapján, 15-50 fős csoportok számára szerveznek vezetéses látogatásokat. A programra legalább egy héttel a tervezett látogatás előtt kell jelentkezni. A látogatás díja 500 Ft személyenként, diákoknak és nyugdíjasoknak 300 Ft.
A Nemzeti Színház épületeinek története nem csupán az építészeti változások sorozata, hanem a magyar kultúra és társadalom fejlődésének lenyomata is. A tégláktól, melyek évszázadokon át őrizték az emlékeket, a modern épületig, mely a jövőbe tekint, a Nemzeti Színház mindig is a magyar szellemiség egyik legfontosabb őrzőhelye maradt.
tags: #nemzeti #szinhaz #tegla