Nikecell szigetelés utólagos kivágással: A tökéletes hőszigetelés titka

Az energiaárak emelkedése és a fenntarthatóság iránti növekvő igény miatt a hőszigetelés fontossága soha nem volt még ennyire kiemelkedő. Egy jól szigetelt épület nemcsak a fűtési és hűtési költségeket csökkenti jelentősen, hanem növeli az otthon komfortját és értékét is. A piacon számos hőszigetelő anyag közül választhatunk, de az egyik legelterjedtebb és legköltséghatékonyabb megoldás a polisztirol alapú szigetelés, melyet köznyelven nikecellnek vagy hungarocellnek is neveznek. Ez a cikk részletesen foglalkozik a nikecell szigeteléssel, különös tekintettel az utólagos kivágás és beépítés folyamatára, valamint a különböző szigetelőanyagok előnyeire és hátrányaira.

Miért fontos a hőszigetelés?

Az energiaárak emelkedése nem csupán a pénztárcánkat terheli meg, hanem a környezetet is károsítja. Egy rosszul szigetelt házban télen a meleg gyorsan elillan a falakon, ablakokon és a tetőn keresztül, míg nyáron a külső meleg könnyen behatol a lakótérbe, elviselhethetetlen hőséget okozva. Az utólagos hőszigetelés, különösen a homlokzati szigetelés, a leghatékonyabb módja az energiahatékonyság növelésének. Ha a padlás nincs megfelelően szigetelve, a hő akár 30%-a is elszökhet a tetőn keresztül, ami jelentős pazarlást jelent. A hőszigetelés nemcsak a rezsiköltségeket csökkenti, hanem hozzájárul a kellemesebb lakókörnyezet kialakításához is, mivel egyenletesebb hőmérsékletet biztosít az egész épületben. Emellett az ingatlan értéke is növekszik egy jól szigetelt házzal.

A polisztirol alapú szigetelőanyagok: EPS és XPS

A polisztirol alapú szigetelőanyagok széles körben elterjedtek a környezetünkben használt műanyagok között. Két fő típusa létezik: az expandált polisztirolhab (EPS) és az extrudált polisztirolhab (XPS).

Expandált polisztirolhab (EPS) - A népszerű nikecell

Az EPS a legismertebb és talán legtöbbet használt szigetelés. Tipikus megjelenése a kis polisztirol gömbökből álló, fehér színű, méretre vágott tábla. Gyakori elnevezései a hungarocell vagy a nikecell. Az EPS könnyen beszerezhető és relatív olcsó, fő érv a használata mellett, hogy költséghatékony. Egy épület utólagos hőszigetelése hatalmas befektetés, az anyagi megtérülés gyakran években mérhető. Az EPS nagyon könnyen kezelhető és egyszerűen lehet vele dolgozni. Különféle vastagságban érhetőek el, így felhasználási lehetősége is széles. Lépésálló változatai is vannak, így a homlokzatok mellett födémek és padlók hőszigetelésére is alkalmas.

Az EPS hőátbocsátási tényezője alacsony, jellemzően 0,039 W/m²K körüli értékeket mutat, ami kiváló hőszigetelő képességet biztosít. Az EPS azonban más jellegű szigetelésre nem alkalmas, nem csökkenti a zajt és nem vízhatlan. Nem természetes anyag, életciklusa végén nehezen kezelhető hulladékként végzi.

A BACHL Extrapor EPS 80 egy különösen hatékony EPS típus, amely a hagyományos fehér EPS kiváló tulajdonságait ötvözi a grafitadaléknak köszönhetően, így közel 25%-kal jobb hőszigetelést biztosít. Ez lehetővé teszi vékonyabb rétegek felszerelésével is a kívánt hőáteresztési mutató elérését. Az anyag szilárd, könnyen alakítható és csekély súlya miatt egyszerűen szerelhető.

Extrudált polisztirolhab (XPS) - A strapabíróbb testvér

Az XPS az EPS testvére. Anyagösszetételük azonos, kettejük között a fő különbség a gyártás technológiájában van, ami miatt szerkezetük eltérő. Az XPS a zárt celláinak köszönhetően vízhatlan és vízzáró. Hasonlóan fontos tulajdonsága, hogy kemény, lépésálló, ellenálló anyag. Az XPS hátránya, hogy relatív drága, ezért felhasználásában kompromisszumokat kell kötni. Az XPS általában az EPS rendszerek kiegészítőjeként jelenik meg. Tökéletes választás talajjal közvetlenül érintkező falaknál, pincék külső szigetelésénél, a homlokzatok lábazati részeinél. A lábazatoknál a vízszigetelés mellett strapabíró szerkezete is előnyt jelent. Jól kihasználható azon előnye is, hogy vékonyabb rétegből is azonos hatékonyságú szigetelés építhető vele, mint EPS-ből. Ez ott jelenik meg, ahol az EPS rendszer hagyományos táblái valamiért nem használhatóak.

Más szigetelőanyagok dióhéjban

Bár a polisztirol alapú szigetelések a legelterjedtebbek, érdemes röviden megemlíteni más alternatívákat is:

Kőzetgyapot: Bazalt zúzásából, magas hőmérsékleten történő olvasztásából és centrifugálásából keletkező szálas szerkezetű anyag. Kiváló hőszigetelő, hangszigetelő és éghetetlen. Felhasználása ott éri meg, ahol több funkciót kell ellátnia. Hátránya a magasabb ár és a beépítéshez szükséges nagyobb szakértelem.
Üveggyapot: Homok olvasztásából és centrifugálásából keletkező gyapotszerű anyag. Jó hangszigetelő és nem éghető, olcsóbb, mint a kőzetgyapot. Ugyanakkor nedvességre érzékeny és nem tartja meg magát. Jellemzően beltéren használható.
Növényi szigetelőanyagok: Például farost. Környezetbarát megoldást kínálnak, előállításuk kevesebb energiát igényel, életciklusuk végén lebomlanak. Kül- és beltéren is használhatóak, hangszigetelő hatásuk is van, páratartalom szabályozására is alkalmasak.

Az utólagos homlokzati szigetelés lépései

Az utólagos homlokzati szigetelés egy összetett folyamat, amely alapos tervezést és precíz kivitelezést igényel.

Tervezés és előkészületek

Az első és legfontosabb lépés az alapos tervezés. Érdemes energetikai szakember véleményét kikérni, aki pontos számításokat végez, és segít kiválasztani az optimális vastagságot és anyagot. Az épület jelenlegi állapotának felmérése, az esetleges hőhidak helyének meghatározása elengedhetetlen. Fontos tisztában lenni az építési előírásokkal és energetikai követelményekkel. Ne spóroljunk az anyagokon, a megfelelő minőségű szigetelőanyag hosszú távon sokkal jobban megéri.

Az épület homlokzatának előkészítése

A szigetelés megkezdése előtt alaposan elő kell készíteni a homlokzatot. A máló, repedezett, vagy már hézagosan lehullott vakolatokat célszerű eltávolítani. Ragasztás előtt a felületet portalanítani kell. Ha a homlokzaton régi festékréteg található, azt is le kell kaparni. Minden repedést, hibát ki kell javítani, hogy a szigetelés megfelelően tapadjon a felülethez. A falaknak tökéletesen száraznak kell lenniük.

A lábazati szigetelés fontossága

Magyarországon a hóhatár miatt a cégünk azt javasolja, hogy a lábazati lap magasságát legalább 45 cm magasságig javasolja felengedni, mivel az XPS lapok nem szívják magukba a vizet, ezáltal nem fog elkorhadni. Ha esetleg EPS lapot használna, akkor a nyílt celláinak hála felveszi a vizet a földből és roskadásnak, vizesedésnek indul. A lábazati lapok vastagságának kiválasztása előtt döntsük el a végeredményt. Egysíkú lábazatot vagy kétsíkú lábazatot szeretnénk. Ha kétsíkú, akkor elsőnek a homlokzati lapok vastagságát határozzuk meg, majd ezt követően a lábazati lapok vastagságát. Jelenleg a leggyakoribb lábazati megjelenés: a lábazat bentebb, homlokzat kintebb van, azonban a modern házakon egy síkot szoktunk felvenni.

Egy gyakori példa: 15 cm-es homlokzati polisztirolt szeretnénk feltenni. Elsőnek rakjunk rá a lábazatra egy vízmértéket és határozzuk meg, hogy mennyire függős. A lábazat függőségét 3 módszerrel korigálhatja:

Vagy a lapok vastagságát vágja gérbe
Nagyobb ragasztási hézagot használ
Azt javasoljuk, hogy a lapok vastagságát vágja gérbe, még ha időigényes is. Ebben az esetben mi egy 12 cm-es lábazati lapot javaslunk, mivel az alsó részéből úgyis vékonyítani fog és a teteje 12 cm-rel fog elállni a faltól.

A kezdősínt úgy érdemes elhelyezni, hogy a falsík első és utolsó lemezét letesszük a zártcellás lapra, közben ellenőrizzük a ragasztási hézagot. Az első és utolsó sín között húzunk egy zsinort. Mégegyszer ellenőrizzük a ragasztási hézagot, mivel nem függőleges falak esetén akár 3-4 méteres távon rátapadhatunk a falra. Ha fentiek megfelelőek, rögzítjük a kezdősínt.

A szigetelőlapok felhelyezése

A szigetelő lemezek ragasztása előtt mindig bizonyosodjunk meg, hogy nincs a falazaton por, vagy egyéb olyan filmréteg, amely meggátolná a megfelelő tapadást. Mivel szeretnénk, hogy a szigetelés légtömör legyen, ezért körbe kell kenni, majd hivatalosan 3 ponttal kell megkenni a lapot, azonban mi 6-8 pontot javaslunk. A pontozás elsősorban azon is múlik, hogy a későbbiekben hogy fogjuk dűbelezni a felületet. Ha a sarkokra és 1/3 - 2/3 széltávolságra szeretne dűbelt rakni, akkor a képen látható ragasztási formát javasoljuk.

A lapok ragasztását mindig kezdőprofillal indítjuk és hézagmentesen kötésben illesztjük egymáshoz. A lábazatot a kezdőprofil alól indítva alakítjuk ki és mivel itt általában beton felület van, ezért extrudált, jobb hőszigetelő képességű, ám vékonyabb lapot használunk. Ez a hőszigetelő lap jobban ellenáll a víznek és a mechanikai sérüléseknek. Az egy m²-re eső dűbelek száma általában 5-től több, de ez függ a fal eredeti minőségétől és a homlokzati magasságtól is. Véleményünk szerint még az új házaknál is célszerű, mert hiába a sok jó minőségű anyagnak, de nem csak pár évre tervezünk befektetni a hőszigeteléssel.

A polisztirol lemezes hőszigetelő rendszereket akár új, akár már meglévő épületeknél is lehet alkalmazni. Az új épületeknél közvetlenül a téglára, míg a meglévő épületeknél fontos a falak előkészítése. A máló, repedezett, vagy már hézagosan lehullott vakolatokat célszerű eltávolítani. Ragasztás előtt a felületet portalanítani kell. Cégünk azt javasolja, hogy ne tegyenek új párkányokat addig, amíg nem kerülnek fel a hőszigetelő lapok, illetve azok nincsenek kihálózva.

A dübelezés fontossága

Habalapú szigetelőlapok esetén, pl. Szigetelésre-szigetelés rétegrend alkalmazása esetén a fémszeges dűbel használata kötelező! Minden esetben javasoljuk az élvédők elhelyezését még akkor is, ha olyan sarkokat kell védenünk, ami különösen nincs veszélyeztetve. Szerintem már ön is tapasztalhatta, hogy könnyen lepattanhat egy-egy sarok, ne egy szál élvédő árán múljon egy rendezett, esztétikus él kialakítása.

Bernoulli óta tudjuk, hogy a levegő áramlásakor a sebesség növelése a nyomás csökkenésével jár. Ha tehát a szépen felragasztott homlokzati hőszigetelésünk előtt nagy sebességgel elviharzik a szél, a lecsökkenő nyomás miatt mintegy leszippantódhatnak a falazatról a csupán ragasztással felerősített táblák. A dübelek méretét annak függvényében érdemes megválasztani, hogy pl. milyen magasan van a ház, mennyire szélsőségesek az időjárási viszonyok az adott területen. Ha mechanikai rögzítést is használunk, számolnunk kell azzal, hogy a ragasztó megszilárdulása után a dübel nyomást fejt ki az anyagra, és a felület hullámossá válik. Ez a jelenség megakadályozható a ragasztópontok használatával.

Hálózás és az alapvakolat felvitele

Miután bedűbeleztük, becsiszoltuk, majd felélvédőztük a falazatot, jöhet a hálózás. A hálózás során 2 féle üvegszövetből választhatunk, 145-160 g-os kivitelben. Polisztirol szigetelés esetén nyugodtan alkalmazhatjuk a 145 g-os kivitelt is. A hézagmentes és megfelelő felületbe felvisszük a ragasztót és 5 mm-es gletvassal elhúzzuk. Ezzel egy ágyazóréteget hozunk létre a szigetelő felületen.

Kivitelezői tipp a sima felületért! A hálóréteg megszáradását követően érdemes becsiszolni, majd egy második vékony réteggel ellátni a felületet. Ekkor már 1kg/nm ragasztóval számolva csekély mennyiségű anyag kerül fel a falazatra, de a hálózás egyenetlenségeit áthidalja és egy sima, szép felületünk keletkezik. Az alapozásnak nedvszívás kiegyenlítő és tapadást elősegítő hatása van. Száradási ideje legalább 24 óra. Polisztirol hőszigetelés esetén nyugodtan alkalmazhatunk műgyantás, másnéven akrilgyantás anyagot is, azonban esztétikai szempontból érdemes összehasonlítani az árkülönbséget egy szilikongyantás vakolattal is.

Az üvegháló teljes felületének be kell ágyazódnia, bele kell simulnia a ragasztórétegbe, hiszen így tudja tökéletesen ellátni azt a funkcióját, hogy megtartsa a fedővakolatot. Fontos még megjegyezni, hogy minden esetben be kell tartani az egyes beépített rétegekre vonatkozó száradási időket, melyet a vakolat rendszergyártói határoznak doznak.

Utólagos homlokzati hőszigetelés a Baumit hőszigetelő rendszereivel

Az aljzat hőszigetelésének fontossága

Amikor hőszigetelésről beszélünk, a legtöbb embernek a homlokzat és a tető jut eszébe, esetleg még a nyílászárók cseréje. Az aljzat hőszigetelése viszont gyakran kimarad ezekből a beszélgetésekből, pedig a szerepe legalább olyan fontos. Olyan ez, mint egy háttérben dolgozó szereplő egy színdarabban, észre sem vesszük, ha jól működik, de ha hiányzik, az egész előadás borul. Az aljzaton keresztül is jelentős hőmennyiség távozhat otthonunkból, és bár arányaiban kisebb, mint mondjuk a falakon át, mégis érdemes komolyan venni.

A talaj irányába történő hőveszteség a ház teljes energiaveszteségének körülbelül 10%-át teszi ki. Ez első hallásra nem tűnik soknak, de ha éves szinten nézzük, már érezhető különbséget jelent. Például ha egy átlagos családi ház éves fűtési költsége 150.000 forint, akkor ebből 15.000 forintot a padlón keresztül veszítünk el. És ez minden évben megismétlődik. Ezt a veszteséget mérsékelhetjük egy jól kivitelezett aljzat szigeteléssel.

Az aljzat hőszigetelése nemcsak a hő megtartásában segít, hanem komfort érzetünket is jelentősen befolyásolja. Egy hideg padló kellemetlen érzést nyújt, különösen télen, amikor az ember reggel mezítláb kilép az ágyból. Ezzel szemben egy jól szigetelt aljzat biztosítja, hogy a meleg ne „kolbászoljon el” lefelé a föld felé, hanem inkább a lakótérben maradjon, ahol valóban szükség van rá. Nem véletlen, hogy a padlófűtés hatékonysága is szoros összefüggésben van az aljzat hőszigetelésével: ha nincs megfelelő szigetelés, a rendszer energiahatékonysága is csökken, mivel a fűtés jelentős része lefelé szökik el.

Egy másik gyakori érv az aljzatszigetelés mellett, hogy segít elkerülni a szerkezetekben kialakuló hőhidakat. Ezek olyan helyek, ahol a hő szívesebben távozik az épületből, és gyakran páralecsapódáshoz, majd penészedéshez vezethet. Ha az aljzat és a fal csatlakozásánál nincs folytonos szigetelés, ott könnyedén kialakulhat ilyen hőhíd. Ez nemcsak energetikai szempontból hátrányos, hanem az egészséges lakókörnyezetet is veszélyezteti.

Az ideális vastagság és anyagválasztás az aljzathoz

Amikor eljutunk az aljzatszigetelés fázisához egy családi ház építésénél, szinte törvényszerűen felmerül a kérdés: vajon milyen vastagságú hőszigetelő réteget érdemes beépíteni? A válasz nem is olyan egyszerű, hiszen a döntést nemcsak a hőtechnikai számítások, hanem az épület többi szerkezeti eleme, a költségkeret és az egyéni célok is befolyásolják.

Ár-érték viszonylatban ma (2020-at írunk) szerintem a 8-14 cm-es vastagság a legjobb választás. Azt érdemes tudni, hogy egy 20 cm-es vastag hőszigetelés nem szigetel kétszer annyit, mint egy 10 cm-es. Egy bizonyos szint után már hiába növeljük a vastagságot, a ráfordítás már nem hoz arányos hasznot.

Az aljzat alá ugyanis nem rakhatunk akármit. A sima, homlokzatra való polisztirollap ugyan hasonlónak néz ki, mint a lépésálló változat, de teherbírása teljesen más. Egy nem megfelelően választott anyag az aljzat alatt idővel összenyomódhat, eldeformálódhat, ami a padló egyenetlenségéhez, repedésekhez, sőt burkolatleválásokhoz is vezethet. Ezért használunk aljzatszigeteléshez úgynevezett lépésálló EPS táblákat. Ezeket speciálisan úgy gyártják, hogy ellenálljanak a tartós terhelésnek, és ne veszítsék el alakjukat az évek során. A legismertebb és leggyakrabban használt típus az EPS 100 jelzésű lap, amely éppen azt a teherbírási szintet képviseli, amire egy átlagos családi ház aljzatában szükség van. Ezt a típust a kereskedelemben jellemzően sárga csíkkal jelölik.

Egy trükk azonban van, amire mindenképpen figyeljünk: aljzatban két rétegben kell teríteni az EPS 100 hőszigetelőanyagot! Azért, hogy az állófugák (azok a rések, amik két hőszigetelő tábla között vannak) ne menjenek fel a vízszigeteléstől az aljzatbetonig. Ezek az állófugák képesek hőhidat képezni, így gyengítve a hőszigetelésünket. Azzal, hogy két réteget rakunk le, az állófugák lefedődnek, így a hőnk hosszabb úton tud csak kikolbászolni a szerelőbetonunk irányába. A meleg mivel nehezen talál ki a fugákon keresztül, inkább a talpunkat fogja melegíteni. Ez azt jelenti, hogy a két réteget eltolt átfedéssel rakjuk!

A kivitelezés folyamata és buktatói

Az aljzat hőszigetelésének lerakása viszonylag egyszerű folyamat, de néhány dologra érdemes odafigyelni:

Nagytakarítás: Sepsöröljük ki a házat, hogy semmi törmelék ne maradjon a vízszigetelésünkön.
Első sor lerakása: A bejárattól legtávolabbi nagy méretű helységgel kezdünk. Az egyenes oldalak mentén elektromos EPS vágóval vágjunk. A lapokat nem kell rögzíteni, csak szorosan egymás mellé le kell rakni.
Csövek keresztezése: Ha csövet keresztezünk, akkor beillesztjük az EPS táblát a helyére, és felülről késsel végigvágjuk a cső mentén. A csöveket ne nyomjuk nagyon meg, de az EPS hőszigetelés érintse a csőszigetelést! A csövek helyét fényképezzük le, mielőtt behomokoznánk őket! A kikerült csövek tetejére puha homokot szórjunk, és finoman kézzel tömörítsük le.
Második sor lerakása: Úgy helyezzük le a második sort, hogy minél kevesebb állófuga essen egymásra, és a homokos csöveink felé lehetőleg egész táblák essenek. Állófuga ne essen a csövek felé!

A kivitelező kiválasztásakor ügyeljünk arra, hogy a csövek közötti homokolást megcsinálja-e a kivitelező. Ha komplett elhagyja a csövek közötti homok feltöltést, akkor csicska kategóriás kivitelezőt találtunk. Ha szépen megcsinálja homokkal, akkor A kategóriával állunk szemben. Ha helyben kever cementből és polisztirolgyöngyből könnyűbetont, és azzal tölti fel a hézagot, akkor megtaláltuk a kivitelezők gyöngyét.

Fontos, hogy a szigetelő lemezek ragasztása előtt mindig bizonyosodjunk meg, hogy nincs a falazaton por, vagy egyéb olyan filmréteg, amely meggátolná a megfelelő tapadást. A pontozás elsősorban azon is múlik, hogy a későbbiekben hogy fogjuk dűbelezni a felületet.

Energetikai szakember és tapasztalt kivitelező szerepe

Az utólagos hőszigetelés sikeres kivitelezéséhez elengedhetetlen az energetikai szakember és a tapasztalt kivitelező bevonása. Az energetikai szakember tud pontos számításokat végezni, segíteni az optimális vastagság és anyag kiválasztásában, valamint az épület energetikai tanúsítványának elkészítésében. A tapasztalt kivitelező pedig biztosítja a precíz és szakszerű munkavégzést, elkerülve a gyakori hibákat, amelyek csökkenthetik a szigetelés hatékonyságát. A helytelen felhelyezés miatt a szigetelés kevésbé hatékony lehet.

Ha további szaktanácsra lenne szükséged a hőszigeteléssel kapcsolatban, keresd fel a honlapunkat.

tags: #nikecell #szigeteles #utolagos #kivagasa