Tégla méretek és típusok: átfogó útmutató

Az építőiparban a tégla az egyik legrégebbi és legelterjedtebb építőanyag. Az égetett agyagtégla évezredes múltra tekint vissza, és napjainkban is rendkívül népszerű falazóanyag. Azonban a "tégla" fogalma rengeteg típust és méretet takar, amelyek mindegyike specifikus felhasználási területekre és építési igényekre lett kifejlesztve. Ez az útmutató részletesen bemutatja a különböző tégla méreteket, típusokat, gyártókat és azok tulajdonságait, hogy segítsen eligazodni a bőséges kínálatban.

Az égetett agyagtégla alapjai

Az égetett agyagtégla a legrégibb mesterséges építőanyag. Készítése során az agyagot formázzák, szárítják, majd magas hőmérsékleten kiégetik. Ez a folyamat eredményezi a tégla keménységét, tartósságát és tűzállóságát. A gyártás során a vágókészülékkel tégla nagyságúra darabolják az agyagot, majd levegőn kellő ideig szárítják, mielőtt a kemencébe kerülne. Az égetés 1200°C körüli hőmérsékleten történik.

A téglafalazatok lehetnek tömör vagy üreges kialakításúak, és számos méretben állnak rendelkezésre, kielégítve az építőipar minden igényét. A falazóanyagok nagyobbik része ma is égetett agyagból készült téglaféleség. A téglafalazatokkal készült szerkezetek sem múlják felül semmilyen más, modern építőanyaggal létrehozott szerkezetet sem. A tégla homlokzatok képzésére is kiválóan alkalmas, minimális karbantartási igény mellett.

Kisméretű tömör tégla: A múlt és a jelen kedvelt építőköve

A kisméretű tégla az egyik legkedveltebb falazóanyagunk. Természetes anyagból, agyagból és vízből készül. A gyártáskor végzett égetéshez sok energiára van szükség, de ezen kívül alig terheli a környezetet. A kisméretű tégla, a formázás, száradás, majd égetés után nem éghető építőanyaggá válik. A benne lévő anyagnak köszönhetően a tégla hőtároló képessége is kiváló. Tömörségéből adódóan azonban a hőszigetelő képessége nem igazán jó.

A kisméretű téglából nagy teherbíró képességű válaszfalak, pillérek, pincefalak, valamint boltozatok és boltívek építhetők. Falazott kémények is építhetők belőle. Elsősorban belső térben lévő vakolt belső válaszfalak, teherhordó válaszfalak építésére érdemes használni. A belső térben kéményt is építhet belőle.

A kisméretű tégla méretei egységesek: 25 cm hosszú, 12 cm széles és 6,5 cm magas. Ebből a téglából akár 25 cm széles, kiváló hangszigetelő teherhordó válaszfalat is építhet. Azért, mert a tömör kisméretű téglában van anyag, és ezért a tömege révén jó a hangszigetelő képessége és a hőtároló képessége is. A hőszigetelő képessége nem annyira jó, ezért külső fal építésére csak külön hőszigeteléssel alkalmas.

A kisméretű tömör tégla súlya bizonyos határok között változik. A Bakonytherm kisméretű tömör téglája 3 kg körüli. A nagyszilárdságú, tömör Putnoki kisméretű tégla tömege is 3 kg körül van.

A kisméretű tégla egy nagy múltra visszatekintő falazóanyag. Magyarországon a 60-as, 70-es és a 80-as években kifejezetten közkedvelt volt ez a fajta tégla, hiszen a korábban leggyakrabban alkalmazott vályoghoz képest nagyon modernnek számított. Az úgynevezett kádár-kockák szinte kivétel nélkül mind kisméretű téglából épültek, ami arra utal, hogy egy erős, jó minőségű termékről beszélünk. Teljes mértékben ebből a téglából épített falakkal tehát leggyakrabban régi házaknál találkozhatunk, ma már kevésbé szokás használni.

Látszó falszerkezet esetén a tömör kisméretű tégla különösen előnyös, hiszen kifejezetten szép a megjelenése, különleges és exkluzív hatást lehet vele elérni. Kisméretű téglából egy ház falait teljes mértékben felépíteni ma már több okból kifolyólag sem ajánlott.

Nagyméretű és üreges téglák: Hatékonyság és modern építészet

Az égetett tégla mellett a XIX. század végén és a XX. század elején megjelent a mészhomok tégla is. Ezt a téglát olcsóbban lehetett nagy tömegben előállítani, ráadásul a hagyományos téglánál erősebb, szilárdabb volt, emellett ugyanúgy nagyméretű formában létezett. Ebből az anyagból építették a híres budapesti Wekerletelepet.

Az 50-es évek elején jelentek meg a különféle üreges téglák. Az üregeknek kezdetben anyag- és súlycsökkentő szerepük volt. Megjelent a kevéslyukú, majd a soklyukú égetett tégla, melyek a következő évtizedek meghatározó szereplőivé váltak. A hosszméretük megegyezik a tömör téglával, de a többi méretük nagyobb, így kevesebb elemmel lehetett dolgozni, ami felgyorsította a munkát. Kialakult egy újabb, ma is ismert fogalom az ikersejt tégla, amely ezeknek a tégláknak a méretét jelöli.

A 60-as években jelent meg a B30-as égetett agyagtégla. A B30 nevében a 30 a tégla méretére utal, a hossza 30 cm. Ez a tégla is üreges, és minden előző téglánál nagyobb, így még gyorsabban lehetett vele dolgozni. B30-as téglából leggyakrabban egysoros, 30 cm vastag falakat építettek, így az anyagfelhasználás még kevesebb volt. A 70-es évek végéig ezek a téglák adták szinte minden téglafal anyagát.

Mindegyik említett tégla közös jellemzője, hogy a hőszigetelő képességük gyenge, a nyomószilárdságuk pedig állandó vastagságú falakkal maximum 3-4 szintes épületekhez megfelelő.

Modern hőszigetelő téglák és speciális falazóelemek

A 70-es évek végétől szemponttá vált a hőszigetelő képesség, és továbbra is cél volt a téglák súlyának csökkentése. Ekkor jelentek meg a különféle méretű, és egyre jobb hőszigetelő tulajdonságú speciális téglák, mint például az Alfa, Rába, Poroton, Thermoton téglák. A 90-es évek elejétől aztán az építők számára is egyre inkább szemponttá vált a hőszigetelő képesség, így elkezdődött a hőszigetelő téglák korszaka. A gyártásban és a fejlesztésben élen járt a Porotherm, így a köztudatban a modern, hőszigetelő téglák szinonimája is a Porotherm tégla lett.

2002-től az új épületeknél egyre szigorúbb hőszigetelési előírások léptek életbe, amivel a tégla gyártók is tartják a lépést, így a fejlesztések ma is folyamatosak.

A Leiertherm kerámia falazóelemek magukban hordozzák a hagyományos téglaépítés kedvező alaptulajdonságait. Az alapanyagként felhasznált agyag kitermelése és újra feldolgozása minimális mértékben terheli környezetünket. A tégla nem éghető anyag, ezért az abból épített házak jól ellenállnak a tűznek. A téglafalak kedvező szilárdsági tulajdonságokkal és a mechanikai igénybevételekkel szemben is jó ellenálló képességgel rendelkeznek. A falszerkezetek jó hangszigetelő képességűek. A nagy tömörségű téglaszerkezetek kiemelkedő hőtároló képességűek és hőfok csillapításúak. A téglának jók a légnedvesség-szabályozási képességei, ezért kellemes páratartalmú és mikroklímájú, komfortos lakóterek kialakítását teszi lehetővé.

A különféle lakóingatlanokat sokféle anyagból és technológiával építették az idők során. Így az ingatlan vásárláskor a falak anyaga, tulajdonságai sokszor döntő tényezők lehetnek. A tégla típusai, tulajdonságai és hazai története segítenek a különböző falanyagok között kiigazodni.

A tégla méretek áttekintése

A tégla méretek rendkívül változatosak, attól függően, hogy milyen típusú tégláról van szó. Az alábbi táblázat bemutatja a leggyakoribb méreteket és azok jellemzőit.

A téglagyártók és termékeik

Számos gyártó kínál tégla termékeket a magyar piacon, többek között:

• Berényi Téglaipari Kft.
• Kanizsai téglagyár
• Leier
• Makói téglagyár
• Pápateszéri Téglaipari Kft.
• Wienerberger

Ezek a gyártók különböző méretű és tulajdonságú téglákat, falazóelemeket, válaszfaltéglákat és speciális célú téglákat (pl. pincefalazó, hanggátló tégla) kínálnak.

További falazóanyagok: Szilikát, könnyű- és gázbeton

A 60-as években a nehézipar fejlődésével párhuzamosan megjelentek a különféle szilikát, könnyű- és gázbeton falazó anyagok is. Ezekhez a téglákhoz nehézipari hulladék anyagokat: salakot, pernyét, egyebet használtak fel. Ezeknek az építőanyagoknak a közös tulajdonsága az égetett tégláknál jobb hőszigetelő képesség, és kisebb nyomószilárdság. Ezért ezekből 2 szintnél magasabb házat nem nagyon építettek.

Sajnos a blokkok gyártása előtt nem végezték el mindenütt megfelelően az élettartam vizsgálatokat, így jó néhány fajta nem állta ki az idők próbáját. Szilárdsági, állékonysági problémák jelentek meg, amelyek miatt épületeket is le kellett bontani. A blokkokkal kapcsolatban folyamatosan jelen volt a radioaktív sugárzás kérdése, ugyanis az alapanyagul szolgáló energetikai, kohászati anyagok tartalmaztak sugárzó anyagokat.

A 90-es évek elejére a szilikát, gázbeton gyártás teljesen átalakult, a gyárak nagyrészt bezártak, és 1992-től átvette a terepet a minden tekintetben biztonságos és ellenőrzött minőségű Ytong. Az Ytong hőszigetelő képessége kiemelkedő, könnyen megmunkálható, nagyméretű falazóblokk. Mára a nem ipari technológiájú építkezések (családi házak, ikerházak, kisebb társasházak) alap építőeleme a hőszigetelő égetett agyagtégla és az Ytong maradt. Az agyagtégla falak nagyobb vastagsággal érik el a szükséges hőszigetelő képességet, cserébe magasabb épületet lehet belőle építeni. Mind az égetett tégla mind az Ytong jól terhelhető, elbírja a szekrényeket, polcokat.

tags: #normal #tegla #meret

Népszerű bejegyzések:

• Hőszigetelő megoldások
• Tudjon meg többet a magastető szigeteléséről
• Hatékony Víz keringetés
• Tudnivalók a mennyezet festéséről
• Róma ikonikus amfiteátrumának születése