A pécsi székesegyház apostolszobrai: Történet, alkotók és örökség
A pécsi Szent Péter és Szent Pál-székesegyház, ismertebb nevén a pécsi dóm, nem csupán vallási központja a városnak, hanem a magyar építészet és művészet egyik kiemelkedő emléke is. Évszázadokon átívelő története során számos átalakításon, újjáépítésen ment keresztül, melyek során az épülethez kapcsolódó műalkotások is változtak. Különösen érdekes fejezetet jelentenek a déli homlokzatot díszítő apostolszobrok, amelyeknek története szorosan összefonódik a 19. századi magyar szobrászat egyik jelentős alakjának, Kiss Györgynek a munkásságával.
Az apostolszobrok születése és Kiss György szerepe
A pécsi székesegyház déli homlokzatára 1854-ben, Bartalits Mihály pécsi képfaragó apostolszobrai kerültek fel. Azonban az épületet 1807 és 1831 között Pollack Mihály által átépítették, és az újabb átalakítások szükségessé tették a homlokzat díszítésének megújítását is. Az 1884. szeptember 10-én kelt, a székesegyházi építési bizottsággal kötött megállapodás értelmében a pécsi egyházmegye sóskúti kőből 2,5 méter magas szoboralakokat rendelt, amelyek „a székesegyház építészeti stylirányának és költészetének” főbb stílusjegyeihez illeszkednek.
A kor neves szobrászművésze, Kiss György (1852-1919) kapta a feladatot, hogy elkészítse az apostolok szobrait. Kiss György, a szászvári születésű művész, a magyar épület- és köztéri szobrászat kiemelkedő alakja volt. Pályafutása során olyan jelentős alkotások fűződnek a nevéhez, mint Budapesten az Országházon Salamon és Orseolo Péter, a Hősök terén a Millenniumi Emlékmű Károly Róbert magyar királyok szobrai, az Operaházon Palestrina szobra, Esztergomban a három kassai vértanú, a Bazilika előtt a Szentháromság-szobor és a Magyarok Nagyasszonya-szobor. Munkássága nem korlátozódott a fővárosra; számos köztéri és épületszobra díszíti Magyarország nagyvárosait, így Budapest mellett Berekböszörményt, Ceglédet, Drégelypalánkot, Dunapatajt, Nagymányokot, Sarkadot, Szenteset, Székesfehérvárt, Szombathelyt, Tartát és más településeket. Emellett pécsi egyházmegyében Mohácson, Szászváron, Máriagyűdön és Máriakéménden is találhatók alkotásai. Jelentős művei tekinthetők meg Szlovákiában, Erdélyben, Ausztriában, Olaszországban, Horvátországban és Szerbiában is.
A pécsi megbízás kapcsán Kiss Györgynek előzetesen egyharmad nagyságú gipszszobor-terveket kellett bemutatnia véleményezésre. A végleges szobrok kőbe faragását Hofbauer János okleveles építész és a fiatal Andrejka József, későbbi szobrász-tanár végezték el. Az apostolok épülethez viszonyított aránya rendkívül impozáns volt: a 14 méter 20 centiméter magas falon, egy-egy 65 centiméter magas piedesztálon álltak a 2,5 méteres apostolszobrok.
Az apostolok azonosítása és elhelyezése
A 12 apostolszobor 1885. szeptember 21-re készült el, és a déli oldal árkádjain helyezték el őket. A nyugati oldalról kelet felé haladva a következőképpen azonosíthatók az apostolok, jellegzetes attribútumaikkal:
- Fülöp apostol: kettős kereszttel
- Ifjabb Jakab apostol: könyvvel és kallóval
- Júdás Tádé apostol: bárddal
- Simon apostol: fűrésszel
- Idősebb Jakab apostol: vándorbottal
- Péter apostol: könyvvel és kulcsokkal
- Pál apostol: karddal
- János apostol: kehellyel
- Bertalan apostol: késsel
- Tamás apostol: lándzsával
- András apostol: könyvvel és ferde kereszttel
- Máté apostol: tollal és nyitott könyvvel
Ezeket a szobrokat a felújított dóm többi részével együtt 1891-ben szentelték fel.
Az apostolszobrok pusztulása és a pótlás szükségessége
Sajnos, a sóskúti kőből készült szobrok állékonysága nem bizonyult tartósnak. Alig 50 esztendő elteltével, 1937 tavaszára az apostolszobrok állapota rohamosan leromlott, és a lehulló kődarabok miatt életveszélyessé váltak. A Pécsi Káptalan megbízásából Komócsy István őrkanonok felkérte Gosztonyi Gyula uradalmi mérnököt, hogy véleményes jelentésében foglalja össze a kőfaragványok állapotát. Gosztonyi megállapította, hogy a szobrok eredeti szépségüket elvesztették, az arc-, fej-, láb- és karrészek, továbbá az attribútumok olyan mértékben károsodtak, hogy az alakok egyre felismerhetetlenebbé váltak.
Gosztonyi az apostolszobrok teljes cseréjét javasolta. Ugyanakkor felismerte a Kiss György által alkotott szobrok műkincs jellegét, és azok megőrzését a székesegyház mögötti udvar partfalába építendő, az időjárás változásaitól védett árkádos épület felhúzásával látta biztosítottnak.
A szoborcsere folyamata és az új alkotások
1939 végére született meg a végleges döntés: a szobrok cseréjére tervpályázat kiírását határozták el. A háború és az azt követő politikai helyzet miatt azonban a székesegyház felújítása és a már életveszélyes szobrok eltávolítása csak 22 évvel később, Cserháti József káptalani helynök (1961-1968) idején, 1961. augusztus 26-án kezdődhetett meg.
Az apostolszobrokat, kettő kivételével (idősebb Jakab apostol és Szent Pál apostol), feldarabolták. A megmaradt két apostolszobor 2012-ig a püspöki palota kertjében állt, majd a kertrendezés során átkerültek a Székely Bertalan utca 19. szám alá.
1962-63 folyamán a déli homlokzaton Antal Károly modern megfogalmazású apostolszobrait helyezték el. Ezek a szobrok az akkori művészeti irányzatot tükrözik, és eltérő stílusban jelenítik meg az apostolokat, mint Kiss György eredeti alkotásai.
A pécsi székesegyház építéstörténete és a szobrok kontextusa
A pécsi Szent Péter- és Szent Pál-székesegyház története egészen a 4. század végéig nyúlik vissza, amikor is az altemplom alapjait megépítették. A Pécsi Egyházmegye 1009-es alapításakor már állt itt egy székesegyház. Az idők során többszöri átépítés, a török hódoltság idején jelentős pusztulás, majd a 18. század elejétől folyamatos újjáépítés jellemezte. A székesegyház mai formáját a 19. század végén, Friedrich von Schmidt tervei alapján nyerte el.
A székesegyház története szorosan összefonódik a város és a püspökség történelmével. Az Árpád-kori település helyén épült fel a Püspökvár, amelynek falai és árkai ma is láthatók a Látogatóközpont területén. A római kori Sopianae területén, az ókeresztény temető helyén alakult ki a püspökség, majd itt épült fel a székesegyház is. A tatárjárás, a török hódoltság és a különböző háborúk jelentős károkat okoztak az épületben, de a folyamatos újjáépítéseknek köszönhetően a székesegyház mindig megújult.
Pécs csodái: Szent Péter, és Szent Pál Székesegyház.
A Kiss György szobrászművész centenáriuma és az örökség
A 2019-es év Kiss György szobrászművész halálának centenáriuma. Ez az évforduló kiváló alkalom arra, hogy felhívjuk a figyelmet Kiss György munkásságára és különösen a pécsi székesegyház apostolszobrainak történetére. Bár az eredeti szobrok nagyrészt elpusztultak, a megmaradt két darab és az általuk inspirált későbbi alkotások emlékeztetnek Kiss György tehetségére és a magyar művészet gazdagságára.
A pécsi székesegyház déli homlokzatán álló apostolszobrok sorsa jól példázza, hogyan formálódik és változik a művészet az idők során, hogyan követik egymást az alkotók és az alkotások, miközben az épített örökség mindig is a múlt lenyomatát hordozza magában. Kiss György szobrai, bár már nem a régi fényükben, de továbbra is a magyar szobrászat kiemelkedő emlékei közé tartoznak, és a pécsi székesegyház történetének szerves részét képezik.
A megmaradt két szobor, idősebb Jakab apostol és Szent Pál apostol, ma a Székely Bertalan utca 19. szám alatt látható, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola udvarán, erősen leromlott állapotban. Ez a két alkotás is tanúskodik a művész egykori mestermunkájáról, és felveti a kérdést, vajon érdemes-e megmenteni és restaurálni ezeket a darabokat, hogy a jövő generációi is megismerhessék Kiss György örökségét.
A pécsi székesegyház egyedülálló építészeti és történelmi emlék, amelynek minden korszaka, minden részlete történeteket mesél. Az apostolszobrok története csupán egy szelete ennek a gazdag mozaiknak, amely bemutatja, hogyan formálták az évszázadok, a művészek és az események a város egyik legfontosabb épületét. A szobrok sorsa az emberi alkotások mulandóságára, de egyben az emberi szándék kitartására is emlékeztet, hiszen a pusztulás ellenére is törekedtek a székesegyház díszítésének megőrzésére és megújítására.
tags: #pecsi #szekesegyhaz #colopok