Azbesztet tartalmazó pala és a palatetők felújítása Magyarországon
Házat néz? És palatetős? Akkor van esélye, hogy azbesztes legyen.
Az azbesztrost akkor okozhat veszélyt, ha a pala megsérül: elreped vagy eltörik.
A 60-as években terjedt el az azbesztpala Magyarországon, hullám- és síkpala kivitelben, melyek ugyan korszerűeknek számítottak, de a hozzájuk használt anyag erősen rákkeltő.
A 20-30 százalék azbesztet tartalmazó tetőpala alacsony ára miatt évtizedeken át az egyik legnépszerűbb tetőfedő anyaga volt.
A szocializmusban a családi házak között a legnépszerűbb a „Kádár-kocka”, a 10 × 10 méteres alaprajzú, sátortetős ház volt. Ezeket gyakran fedték azbeszt tartalmú palával.
Az azbeszt az ásványi eredetű magnézium szilikátok egy csoportjainak gyűjtő elnevezése, amelyek különleges szálas szerkezetet mutatnak, tűszerű kristályokból épülnek fel.
Az ókor óta használt, mára világszerte elterjedt azbeszt kitűnő hő- és tűzálló, savakkal szemben ellenálló, elektromos szigetelő tulajdonságainak köszönhette népszerűségét.
A XX. század végére közel háromezer azbesztet tartalmazó termék született, és az élet számos területén megjelent ez az anyag.
A rendkívül vékony elemi szálak átmerője a milliméter ezredrészénél is kisebb, és éppen ez okozza veszélyességét, mert a légutak szűkebb szakaszaiban elakadhatnak, de lejutnak a tüdő léghólyagocskáiba is.
Röviden azért, mert tüdőrákot okoz.
Az azbeszt okozta egészségkárosodás nem azonnali (a lappangási idő 10-40 év), viszont végzetes.
Nagyjából sehonnan.
A Bauhaus áruház megfogalmazása szerint „a régi héjazatok esetén az anyag hátlapján lévő jelölést kell megtekinteni. „NT” jelölés esetén biztosak lehetünk abban, hogy nem káros egészségünkre az elem.
Hullámpala esetén benyomott kóddal rendelkezik a termék.
Amennyiben a felirat rosszul olvasható, érdemes krétával átsatírozni és a jelölés láthatóvá válik.
Síkpala termékek esetén a szabvány az elemek 15%-ának tartós megjelölését írja elő.
Magyarországon 1992 óta tilos a legveszélyesebbnek tartott kék azbeszt (krokidolit) felhasználása.
A fehérazbeszt (krizotil) tartalmú termékek előállítása, felhasználása pedig 2005.
A régi palatető felújítása többféleképpen is lehetséges.
A palatetők felújításának leggyakoribb módja, amikor a régi palára valamilyen fedőanyagot raknak.
Emellett azonban a pala cseréjével is felújítható a tető.
Az évtizedekkel ezelőtt épült régi palatetős házakkal sok gond van.
Ha Önnek is ilyen háza van, akkor tudja jól, hogy a palafedés elhasználódott már.
Az elszennyeződött, elmohásodott palatetők egy-egy kisebb esőt még gond nélkül kibírnak.
Ha rossz a tető, akkor egy nagy zivatarban olyan sok eső eshet a padlásra, amely már a plafonon is meglátszik.
A bajokat még tetézi, hogy sok régi palatető azbesztet tartalmazó palából készült.
Az azbeszt pedig egészségre veszélyes, rákkeltő anyag.
Ezért nem véletlen, hogy ezeknek a paláknak a bontási hulladéka veszélyes hulladéknak minősül.
Az utóbbi időben készült hullámpalák és síkpalák már nem tartalmaznak azbesztet, ezért a felújításuk, cseréjük is egyszerűbb.
Kikor épült a háza?
A bitumenes lemez felrakása előtt természetesen a tető hibáit előbb még ki kell javítani, és le is kell tisztítani a tetőt.
A bitumenes fedőlemez legfőbb előnye a könnyű súlya és a kiváló tapadása.
A bitumenes lemezzel a felújítás gyorsan halad, néhány nap alatt fel lehet újítani a tetőt.
Ennél a felújításnál is ki kell javítani a palatető hibáit, és le kell tisztítani a tetőt.
Itt azonban a bitumenes lemez helyett öntapadó réteges bitumenes zsindelyt raknak fel a tetőre.
Ez a palazsindelyes fedőanyag nemcsak síkpalatetők, hanem hullámpalák fedésére is használható.
A palazsindelyes fedés is ugyanolyan gyorsan halad, mint a bitumenes lemezfedés.
A felújításkor itt is le kell tisztítani a palatetőt.
Erre azonban még nem kerülhet fel közvetlenül a tetőfedésre szánt cserepeslemez, hanem a palatetőre előbb párnafákat kell felerősíteni, és erre kerülnek a tetőlécek.
A tetőcserepes felújításnál is megmarad régi palatető.
A palatetőre a szarufák vonalában ellenléceket fogatnak fel, és erre kerül a tetőfólia, amely a pára lecsapódása ellen véd.
A tetőcserepes tetőfedés azonban még a legkönnyebb cserepekkel is jelentős súlyt rak a tetőre.
Ezért a tetőszerkezetet meg kell nézetni egy szakemberrel.
Sokkal nagyobb terhelés éri azonban a tetőt egy téli kiadós hóesés után, amikor akár 15-20 centiméteres hóréteget is el bírnia tetőnek, akár még viharos erejű szélben is.
Legyen könnyű a cserép?
Mi fontos még?
Hogyan válasszon tetőcserepet a felújított tetőre?
Ha még nem választott a tetőcserepek közül, akkor a Hogyan válasszon tetőcserepet kérdőív kitöltése segíteni fog a választásban.
Melyik cserép lenne a legjobb családi háza felújított tetőjére?
2015. Komoly egészségkárosodással fenyegetnek elöregedő palatetőink.
A belélegzett azbesztrost súlyos betegségeket: mellhártyarákot, hashártyarákot, azbeztozist okoz.
Mi legyen a palatetőkkel, hogy elkerüljük a veszélyeket?
Ez a cikk több mint 2 éves.
A 20-30 százalék azbesztet tartalmazó tetőpala alacsony ára miatt évtizedeken át az egyik legnépszerűbb tetőfedő anyaga volt.
A szocializmusban a családi házak között a legnépszerűbb a „Kádár-kocka”, a 10 × 10 méteres alaprajzú, sátortetős ház volt.
Ezeket gyakran fedték azbeszt tartalmú palával.
Sőt sok, többszintes lakóház is ilyen fedést kapott.
Igy széles körben fed ma palatető a magyar épületállomány.
De ipari és mezőgazdasági épületeken is tömegesen palát használtak tetőfedésre.
Az azbesztrost akkor okozhat veszélyt, ha a pala megsérül: elreped vagy eltörik.
A palatetők élettartama 20-40 év, és mivel a palát tetőfedésre az 1980-as évekig használták, a palatetőket hamarosan tömegesen kell felújítani.
Az egészségkárosodás megelőzése érdekében a Lindab szakemberei a bontás nélküli tetőfelújítást ajánlják a palával fedett épületek tulajdonosainak, mivel palatető bontását, elszállítását csak az arra kijelölt, speciális szaktudással és jogosítványokkal rendelkező cégek végezhetik.
Ez pedig jelentősen megnöveli a tetőfelújítás költségeit.
Ha a tető nem sérült, nem szabadultak ki az azbesztrostok, akkor megoldás, ha a régi tetőre új segédvázat helyeznek el, arra pedig új tetőfedő anyagot helyeznek el.
Közel a régi tető bontásának és elszállításának árából kiépíthető a könnyűszerkezetes új acéllemezes tetőfedés, amely a nagyszilárdságú anyagnak, a tökéletes vízzáróságnak és a mechanikai hatásokkal szembeni ellenállóságának köszönhetően hosszú időn keresztül biztonságosan védi az épületet és a benne élő családok egészségét.
Az azbeszt egészségkárosító hatása Az épületekbe több mint 20 évvel ezelőtt beépített azbeszt kötése elöregszik, és porladni kezd.
Az azbeszt az ásványi eredetű magnézium szilikátok egy csoportjainak gyűjtő elnevezése, amelyek különleges szálas szerkezetet mutatnak, tűszerű kristályokból épülnek fel.
A rendkívül vékony elemi szálak átmerője a milliméter ezredrészénél is kisebb, és éppen ez okozza veszélyességét, mert a légutak szűkebb szakaszaiban elakadhatnak, de lejutnak a tüdő léghólyagocskáiba is.
Az azbeszt okozta egészségkárosodás hosszú lefolyású, többségében halálos kimenetelű.
Az azbeszt és a betegségek Az ókor óta használt, mára világszerte elterjedt azbeszt kitűnő hő- és tűzálló, savakkal szemben ellenálló, elektromos szigetelő tulajdonságainak köszönhette népszerűségét.
A XX. század végére közel 3000 azbesztet tartalmazó termék született, és az élet számos területén megjelent ez az anyag.
A világ fejlődésével, a tömeges használattal és az azbeszt környezetbe való kikerülésével azonban fokozatosan derült fény annak káros, rákkeltő hatására.
E miatt világszerte programok indultak el bizonyos azbesztfajták korlátozására és a már beépített azbesztmentesítésre.
Magyarországon 1992 óta tilos a legveszélyesebbnek tartott kék azbeszt (krokidolit) felhasználása.
A fehérazbeszt (krizotil) tartalmú termékek előállítása, felhasználása pedig 2005.
Magyarországon már a 40-es években is nagy mennyiségben használtak azbesztet az építkezések során.
Főként a lakóépületeknél a fal és a vakolat közé építették be szigetelésként.
Ugyancsak előszeretettel használták a födémekben, a födémáttörésekben, a garázs- és pincefödémeknél, vagy a 60-as, 70-es, 80-as években épült panelépületek kivitelezésénél.
Főként mégis a 70-es 90-es évek között épült házakon van a hangsúly, amelyeknél szórt azbesztet használtak, ami köztudottan az egyik legkárosabb felhasználása az azbesztnek, és egyben a legkörülményesebb is azt eltávolítani.
Számos vállalkozás előszeretettel használta ezt az olcsó, ám hatékony szigetelést pl. Győr, Sopron, Komárom, Tatabánya, Nyergesújfalu panelházainak építésénél.
Ugyan nem feltétlenül a lakótereknél használtak azbesztet, sok esetben „csak” a kapubejáró födémét, az alagsori tároló helyiségeket szigetelték ezzel a rákkeltő anyaggal.
Sajnálatos módon attól, hogy nem a lakótereknél használták szigetelőanyagként még ugyanúgy kihat annak káros hatása az épületeklakóira.
A lakóházak mellett sok ipari létesítmény, irodaház, köz- és oktatási intézményben lelhető fel kisebb-nagyobb mértékben azbeszt.
Elsőként ahhoz, hogy megállapítsuk, hogy az otthonunk szigetelése tartalmaz-e azbesztet mintavételre lesz szükségünk, amit egy laboratóriumi vizsgálat után lehet csak kimutatni.
Amennyiben a laboratóriumi vizsgálat bebizonyította, hogy otthonunkban fellelhető az azbeszt, annak eltávolítása igen alapos odafigyelést igényel, ugyanis az azbeszt megfelelő eltávolítása igen körülményes és egyben veszélyes is.
Az azbeszthez hasonlóan a bontást végző munkásoknak megfelelő szakértelemre és védőfelszerelésre van szükségük, e nélkül ugyanis ki vannak téve az azbeszt káros hatásainak.
Az azbeszt egészségkárosító hatása mellett az eltávolításnál meg kell említeni annak környezetszennyező hatását és azt is, hogy sok esetben a költségtényezők miatt inkább eltitkolják, mint deklarálják az azbeszt jelenlétét.
A szórt azbeszthez viszonyítva a kötéses azbesztet tartalmazó anyagok, mint például a palatető, hullámpala vagy csövek esetében, amíg a felületük törés- és sérülésmentes, nincs különösebb teendőnk.
Probléma az anyag sérülésekor (törés, fúrás, stb.) keletkezik, ilyenkor a lapok eltávolításához, cseréjéhez, szakszerű lerakásához érdemes szakembert hívni, ugyanis sérült azbesztet tartalmazó anyagok már veszélyes hulladéknak minősülnek.
Sajnálatos módon miután a társasházak, lakások azbesztmentesítésének költsége a tulajdonost terheli, így igazán lassan halad Magyarország azbesztmentesítése.
Tovább nehezíti az otthontulajdonosok dolgát, hogy már nem igényelhető támogatás a korábbi azbesztmentesítő programban.
Mi a fene, az azbeszt tényleg?!
tags: #rakkelto #anyag #palateto