A Székesfehérvári Vörösmarty Színház: Történelem, Újjászületés és Jövő
A Vörösmarty Színház Székesfehérvár szívében, a Fő utca 8. szám alatt található, és Magyarország egyik legjelentősebb, gazdag múltra visszatekintő színháza. Építését 1872 és 1874 között végezték, és 1874-ben nyitotta meg kapuit a közönség előtt. Ez az épület nem csupán egy színház, hanem a magyar színjátszás történetének egyik fontos fejezete, amely több mint másfél évszázados múltra tekint vissza. Az intézmény 1913 óta viseli Vörösmarty Mihály költő nevét, tisztelegve ezzel a magyar irodalom egyik kiemelkedő alakja előtt.
A Fehérvári Színház Bölcsője: A Kezdetek és a Magyar Színészet Gyökerei
Mielőtt a kőszínház megépült volna, Székesfehérvár közönsége sem maradt színházi élmények nélkül. A kor legendás színművészei már a város fogadóiban is felléptek, biztosítva a kulturális élet pezsgését. A XVIII. század végén és a XIX. század elején a városban megforduló színtársulatok jellemzően németajkúak voltak, elsősorban a német többségű belváros és a városban állomásozó osztrák tisztikar igényeit kielégítve. Azonban 1813 októberében megjelent az első magyar színtársulat is a városban.
A magyar társulat feloszlása után, amikor úgy tűnt, hogy a magyar színművészet ügye ismét holtpontra jut, Fejér megye közönsége összefogott, és közadakozásból hosszú időre otthont adott a magyar színészet legjobb művelőinek. Az 1818 és 1837 között működő „Székesfehérvári Nemzeti Játék Színi Társulat” otthona a Kossuth utcai Győry-ház lett. A ház egyik felében a Pelikán fogadó, a másikban pedig a „theatrum szálája” kapott helyet, ahol már 1790-től kezdve tartottak színielőadásokat.
A vármegyei igazgatás felismerte a színjátszás nyelvművelésben betöltött szerepét, de figyelembe vette a nemesi pártolók igényeit is. Ennek megfelelően, az első hónapok után, amikor a vándorszínészet még a Kotzebue-ra és a vígjátékokra épített átlagos repertoárját játszotta, a társulatot egyértelműen a vitézi játékok és a szomorújátékok irányába mozdították el. Mintegy learatva az 1810-es évek drámafejlődésének eredményeit, a magyar tematika és az eredetiség szempontjait igyekeztek érvényesíteni.
Kisfaludy Károly és Shakespeare: A Fehérvári Színház Aranykora
A színház jelentősége kezdettől fogva túlnőtt a kis vidéki város méretein, és működése a magyar színészet történetének fontos fejezetévé vált. Különösen Kisfaludy Károly műveit játszották igen nagy sikerrel. A romantika első nemzedékének vezére öt darabot írt a fehérvári társulat számára: „A tatárok Magyarországon”, „Ilka vagy Nándorfehérvár bevétele”, „Stibor vajda”, „A kérők” és „A pártütők”. Kisfaludy drámáinak, vígjátékainak és történelmi tragédiáinak kiemelkedő jelentősége volt abban, hogy magyarul szólaltak meg, és nemzeti érzést, hazaszeretetet hirdettek.
1820-ban Szammer Pál nyomdájában jelent meg a „Magyar Theátrumi Zseb Könyvetske”, amely így méltatta Kisfaludy munkásságát: „Méltó dicséretet és köszönetet érdemel Kisfaludy Károly úr munkás fáradozásáért: megmutatta a Tit. Szerző Úr, hogy a magyar nyelv komor valósága nemtsak a szomorú történetek lefestésére alkalmas, hanem az érzékeny és víg tárgyak gyengébb rajzolását is eltalálja, ha értő kéz vezérli az etsetet, amelynek követésére méltó példáját adta a szép Magyar Jambusokban írt eredeti darabjaival”.
A fehérvári társulatnak nagy szerepe volt a világ legnagyobb klasszikus drámaírója, William Shakespeare drámáinak magyar nyelven való bemutatásában is. Ezen a színpadon hangzott fel először magyarul Lear király panasza és a szomorú sorsú dán királyfi, Hamlet örök kérdése, a „lenni vagy nem lenni”. A fehérvári színjátszás további történetében az 1842/43-as évad tarthat számot különös figyelemre, ugyanis ez volt Petőfi Sándor vándorszínész korszakának ideje, aki a Fehérvárott is játszó Szabó-társulatnál lépett fel.
Az Újjászületés: A Vörösmarty Színház Modern Kora
Az 1860-ban alakult „Színészpártoló Társaság” önálló kőszínház építését szorgalmazta, melynek alapkövét 1872. augusztus 8-án rakták le. A tervezők a kor ismert színházépítői, Koch és Skalniczky voltak. A Győry-ház szálájának 1873-as beomlása után különösen sürgetővé vált az új színház megnyitása, amelyre további egy évet kellett várni: 1874. augusztus 22-én nyitotta meg kapuit. Az avatási ünnepségen a Kisfaludy Társaságot Jókai Mór és Gyulai Pál, a Tudományos Akadémiát pedig Arany László és Pulszky Ferenc képviselte.
A színház nagy múltja és dicső szerepe volt a magyarországi színjátszás történetében. Színpadán olyan kiváló magyar színművészek léptek fel, mint Varsányi Irén, Hegedűs Gyula, Rózsahegyi Kálmán, Ladomerszky Margit és Bajor Gizi.
A második világháború során, 1944-ben a nagy múltú színház elpusztult, teljesen kiégett. Egy ideig az előadásokat a Szent István Művelődési Házban tartották. Széleskörű társadalmi összefogás keretében a város lakossága újjáépítette a színházat, amely 1962. november 7-én nyitotta meg ismét a kapuit. Az avató díszelőadáson a budapesti Nemzeti Színház mutatta be Vörösmarty Csongor és Tündéjét Törőcsik Mari és Bitskey Tibor főszereplésével, Marton Endre rendezésében.
Az 1962. évi alapító okirat ugyan nem színháznak, hanem „színházi célú művelődési intézménynek” nevezte a város színházát, de a közönség, a színházi emberek és a sajtó sohasem nevezte másként, mindig színháznak, ahogy az épület homlokzatán is ez áll: Vörösmarty Színház.
A csak befogadószínházként működő fehérvári teátrum évtizedekig nem rendelkezett önálló társulattal. 1983-tól kezdődően azonban mind határozottabban törekedett az önállóságra, életre keltve megannyi kitűnő darabot, megteremtve ezzel a fehérvári színházi műhelyt és a saját arculatú alkotó munkát. Eleinte csak egy-egy bemutatóra szerződtettek színművészeket, de 1995 júniusában a városi önkormányzat lehetővé tette, hogy tíz fiatal színésszel (Brunner Márta, Fehér Adrienn, Horkay Péter, Németh Attila, Szabó P. Szilveszter, Szomor György, Tihanyi Lívia, Várfi Sándor, Zakariás Éva, Závodszky Noémi) létrejöjjön a színház társulatának magja. Ez a névsor 1997-ben tovább bővült: a Vörösmarty Színházhoz szerződött Kállay Ilona és Szabó Gyula, az önkormányzat ugyanis további tizenhat színművész szerződtetését biztosította. Ez azt jelentette, hogy a pályakezdő fiatalok mellé érettebb, tapasztaltabb művészek érkezhettek Fehérvárra, és a társulat azóta is folyamatosan bővül és változik.
Az eltelt több mint negyven év során nem történt felújítás az épületben. A színpadtechnika, az elektromos hálózat elavult, az épület állaga leromlott, így elkerülhetetlenné vált a felújítása. Több sikertelen pályázat után 2003-ban végre siker koronázta a város erőfeszítéseit, és sikerült központi támogatást nyerni a rekonstrukcióhoz. A befogadószínháznak épített házat a társulat már kinőtte, ezért a felújítási terv bővítést is magába foglalt, így valójában egy új színház épült Székesfehérváron.
A színházat a 2004 nyarán megkezdett teljes felújítás és átépítés befejezése után adták át a közönségnek. A négymilliárd forintos rekonstrukció során 3500 köbméter betont, 350 tonna acélt, 160 kilométernyi elektromos és informatikai kábelt, 16 kilométernyi gépészeti csövet, 1900 négyzetméter kőburkolatot használtak fel. Gyakorlatilag egy vadonatúj teátrum várja a közönséget, hiszen a régi színházból csak a külső főfalak maradtak meg. A korábbi belső elrendezést teljesen lebontották, a nézőtér visszakapta színházi jellegét, megszűnt az erkély, helyette páholyokat alakítottak ki, és az egész nézőtér légkondicionált lett. Csúcstechnikát építettek be a színpadra is: új világítási hidak, új reflektorok, motoros díszlethúzók vették át a korábbi, mára már teljesen elavult színpadtechnika feladatait. A korábbi egyszerű forgószínpadot gyűrűs forgószínpad váltotta fel, ami azt jelenti, hogy a forgó közepe és gyűrűje egymástól függetlenül is mozgatható, értelemszerűen akár egymással ellentétes irányban is, ami látványos díszletváltásokat tesz lehetővé. Ugyancsak gyors és látványos díszletezést valósít meg az a 36 tagból álló díszletmozgató kocsi, amely a hátsó színpadról fél perc alatt húz át egy teljesen felépített díszletet a színpadra.
A Vörösmarty Színház Repertoárja és Jövője
A Vörösmarty Színház repertoárja rendkívül széles: folyamatosan játszanak prózai színműveket, tragédiákat, vígjátékokat, operákat, operetteket, sőt musicalt és gyermekdarabot is. A társulatnak több ismert, híres színésze van, sokan a pályájukat kezdték itt, mások idősebb korukban szerződtek a társulathoz. A vendégként itt játszó művészek száma is jelentős. A Színházi adattárban regisztrált bemutatók száma 160, rendezője Szőnyi G., bemutató időpontja 1972. Megnyitása óta a Vörösmarty Színházban a magyar színjátszás szinte valamennyi szereplője megfordult már vagy tagként, vagy vendégművészként.
Az értékmentéshez kapcsolódó korszerűsítési munkákat követően a Vörösmarty Színház világszínvonalú kulturális helyszínként, rendezvényközpontként, turista attrakcióként és látogatóközpontként áll a nagyközönség rendelkezésére. A színház igazgatói posztjára 2025. június 27-én Dolhai Attilát nevezték ki, jelezve az intézmény töretlen fejlődését és a jövőbe vetett hitet. A 2025/26-os évad már új lendülettel és új kihívásokkal várja a közönséget.
tags: #redony #godollo #kossuth