Gyula: Ezeréves történelem a Körösök partján
Gyula város Békés vármegyében, a Gyulai járás központja, amely több évszázadon át Békés vármegye székhelye is volt. Ma a megye második legnépesebb települése Békéscsaba után. Története egészen az Árpád-korig nyúlik vissza, első írásos említése 1313-ból származik. A város gazdag történelmi múltra tekint vissza, melynek során jelentős végvárrá fejlődött, a török hódoltság idején hősiesen védelmezte magát, majd a Habsburgok felszabadítása után ipari és kulturális központtá vált. Gyula ma is pezsgő turisztikai és kulturális élettel büszkélkedhet, híres történelmi emlékeiről, gyógyfürdőjéről és gasztronómiájáról.
A kezdetek: Őskortól a királyi vármegyékig
A régészeti leletek tanúsága szerint Gyula környékén már az újkőkorszakban, mintegy 5000 évvel ezelőtt megtelepedtek az első emberek. A Fehér-Körös völgye és a magasabban fekvő, ármentes területek ideálisak voltak őskori települések létesítésére. Ezt a korszakot a régészek a Körös-kultúrának nevezték el. A település folytonosságát réz-, bronz- és vaskori leletek is bizonyítják. A vaskorban a szkíták, majd a kelták népesítették be a vidéket.
A szarmaták, akik a népvándorlás idején, Kr. u. 500 körül érkeztek a területre, jelentős nyomot hagytak a tájban. A településtől keletre halad el a Csörsz-árok, más néven Ördögárok, melyet a szarmaták építettek. Később germán népek, mint a vandálok és a gepidák is megfordultak itt.
A 13. század utolsó évtizedeiben a királyi vármegyék szervezetének átalakulása során a vármegyékhez és várispánságokhoz tartozó birtokok a várnagyok kezébe kerültek, akik földbirtokos nemesekké léptek elő. A honfoglalás időszakának helyi eseményei kevésbé ismertek, de a kutatások egyre inkább arra utalnak, hogy a város első okleveles említése egy 1332. évi pápai tizedjegyzékben található.
Virágzó középkor: Vár, kiváltságok és kulturális élet
Gyula városias fejlődése az Anjou-korban indult meg. Károly Róbert több kiváltságot adott a városnak, többek között a bíró és elöljáró választásának jogát, valamint a vásártartási jogot. Zsigmond király vámmentességet adott a polgároknak, Maróti János pedig tovább bővítette a város kiváltságait, lehetővé téve az önálló adószedést és bíráskodást.
Maróti János jelentős szerepet játszott a város fejlődésében: 1405 körül elkezdte építeni a híres gyulai várat, ahová a Ferenc-rendi szerzetesek is letelepedtek. A Maróti család kihalása után a vár és az uradalom Mátyás király fiára, Corvin Jánosra szállt. A 16. század elején Gyula a Hunyadi család birtokában volt, és ekkor érte el fénykorát. A városnak már mintegy 3000 lakosa volt, jelentős volt az iparban, a kereskedelemben és a kultúrában is. Öt templom és két kolostor működött a városban, és említik a gyulai iskolát is, amely olyan neves személyiségeket oktatott, mint Szerémi György történetíró.
A török kor árnyékában: Várháborúk és kitartás
A mohácsi csatát követően a reformáció gyors terjedésével párhuzamosan Gyula a török elleni védekezés egyik legfontosabb végvárává vált. Az 1552-es várháborúk után Gyula, Szigetvár és Eger emelkedett ki az oszmán-török elleni küzdelmekben. 1560-ban Kerecsényi Lászlót nevezték ki a gyulai vár főkapitányává, aki Paolo Mirandola olasz hadmérnök segítségével megerősítette a várat.
1566-ban Pertev pasa 30 ezres seregével ostrom alá vette Gyulát. A várvédők 63 napon át hősiesen ellenálltak a túlerővel szemben, ami a magyar végvári harcok egyik legkiemelkedőbb példája. A vár feladása után a törökök a területen berendezkedtek, létrehozva a gyulai szandzsákot.
A török uralom közel 130 évig tartott. Ez időszak alatt Gyula török végvár maradt, bár a folyamatos harcok pusztították a vidéket. A törökök két dzsámit, egy türbét és egy fürdőt építettek a városban. Evlija Cselebi török világutazó leírásai alapján a 17. században Gyula jelentős, több mint 4000 lakosú város volt, melyet négy városrészre osztottak, és négy imádkozóhely, kilenc zaviéja, három medreszéje, két kolostora, három elemi iskolája és tizenegy fürdője volt.
A Habsburgoktól a modern korig: Újjáépítés és fejlődés
A Habsburgok 1693 végére a Maros-vonalán minden erődítést ellenőrzésük alá vontak, Gyula maradt az utolsó török erősség a Marostól északra. 1694 decemberében a vár török várvédőinek sorsa megpecsételődött, a vár átadását követően a város fokozatosan fejlődött. A 19. században Gyula fontos ipari és kulturális központtá vált.
Gyula ma: Turizmus, kultúra és gasztronómia
Ma Gyula jelentős turisztikai és kulturális központ. A híres gyulai vár a magyar középkori építészet kiemelkedő alkotása, amely ma is látogatható. A város kulturális életét fesztiválok, színházi előadások és művészeti rendezvények színesítik, mint például a Gyulai Várszínház nyári játékai.
A gyógyfürdője is vonzza a látogatókat, melynek vize gyógyhatásáról ismert. Gasztronómiai különlegességei közé tartozik a világhírű gyulai kolbász, amely hungarikumnak számít.
A gyulai vár története 2023.
A város Magyarország egyik legmélyebben fekvő területén, az Alföld délkeleti részén, a Körös menti síkon fekszik, 88 méter tengerszint feletti magasságban. A Fehér- és a Fekete-Körös Magyarország legtisztább vizű folyói közé tartoznak, a környező erdők és folyópartok pedig különösen szépek, sok helyen védett területekké nyilvánítva.
Gyula kiválóan kapcsolódik az országos úthálózathoz, számos útvonalon megközelíthető. A várostól 16 kilométerre nyugatra fekszik Békéscsaba, a megye jelenlegi székhelye. A város a román határ közvetlen közelében található, így nemzetközi kapcsolatai is jelentősek.
tags: #reinhardt #andras #komuves