Rézcső szerelése kívülről mérve: anyagok, vágás, sorjátlanítás, kötési módok és beépítési szabályok

A rézcső az épületgépészet egyik legidőtállóbb és legsokoldalúbban alkalmazható csővezeték-rendszere. Kiváló hővezető képessége, magas nyomásállósága, korrózióállósága és hosszú élettartama miatt évtizedek óta meghatározó szerepet tölt be a fűtési, hűtési, ivóvíz- és klímatechnikai rendszerekben.

Rézcsövek típusai, méretezés, anyagminőség

A rézcsövek megnevezése: külső átmérő A falvastagság és keménységfokozat. Pl. rézcső 18A1 F25; de a legtöbb helyen (pl. terv. költségvetés) így találkozhatunk vele: 18A1 fk. A lágy rézcsöveket 6...22 mm külső átmérőig gyártják, ezeket tekercsben hozzák forgalomba. A félkemény rézcsöveket 10...28 mm átmérőig gyártják, ezeket szálban szállítják. A kemény rézcsöveket 6...267 mm átmérőig gyártják, szintén szálakban lehet kapni.

Általános installációs célra, de inkább fűtési rendszerekhez műanyag bevonatos (általában PVC) rézcsöveket alkalmaznak. Ezeket 5 m-es, kemény kivitelű szálakban v. tekercsekben forgalmazzák. A legelterjedtebbeket nálunk tekercses kivitelben forgalmazzák. A tekercsben gyártott csövek hossza 15 mm-ig 50 m, e felett 25 m.

Használatos méreteik: O 12A0,7 és 14A0,8. Bár Magyarországon még nem elterjedt, egyes gyártók a padlófűtésre szolgáló csöveket lágy kivitelben állítják elő, kisebb falvastagsággal.

Vágás, sorjátlanítás és kalibrálás

A csővezetéket minden esetben a szükséges hosszra le kell vágnunk. A darabolást többféle szerszámmal végezhetjük. A legismertebb és legelterjedtebb darabolási eljárás. Nagyon kedvelt darabolási eljárás, és egyre jobban elterjed.

Vágásnál függően kapunk kisebb, vagy nagyobb sorját. Vastag sorját kapunk, melynek eltávolítása sokkal nehezebb, mint a többié. Ezt el kell végezni a cső külső- és a belső felületén is. A legegyszerűbb sorjátlanító szerszám a cső végénél.

A keletkezett sorját hántolókés szükséges eltávolítani (sauber). Ezt el kell végezni a cső külső- és a belső felületén is. A cső belső felületén maradt sorja eróziós korrózió előidézője lehet, ezért ügyeljünk a teljes tisztaságra.

Darabolásnál a cső deformálódhat; alakváltozás problémát jelenthet. Két szerszám szükséges, a kalibráló tüske és kalibráló gyűrű. Majd azt kihúzva a gyűrűt kell ráütni a cső végére.

Csőkötések fajtái és alkalmazásuk

Elkerülhetetlen a csövek összekötése. Az elzárót sem mindegy milyen gyorsan készülünk el a kivitelezéssel. A kötést többféle módon köthetjük: kúpos-kúpos vagy kúpos-gömbfelületű kötés, lapos tömítéses kötés, vágógyűrűs kötés, lágy tömítésű kötés, karimás (peremes) kötés, szorítóbilincses kötés, présidomos kötés, forrasztás és hegesztés.

Kúpos és lapos tömítéses kötések

1.) Kúpos-kúpos, vagy kúpos-gömbfelületű kötés. A hollandi anyát rátekerjük a menetes csavarra, illetve a kúpos és gömbfelület találkozása biztosítja a tömítést. Vigyáznunk kell a csővezetékek egytengelyűségére.

2.) Lapos tömítéses kötés. Tömítést közbeiktatva rátekerjük a hollandi anyát a menetes csavarra.

Vágógyűrűs és lágy tömítésű kötések

1.) Vágógyűrűs kötés. A vágógyűrűs kötés tömítettséget biztosít; belső védőcső is van az idomban (csőhüvely). Ha a vágógyűrű megsérül, már csak új fémgyűrű beiktatásával kapunk biztonságos kötést. A vágógyűrűs kötést lehetőleg kerülni kell, ha nem oldható meg a biztonságos szerelés.

2.) Lágy tömítésű kötés. Hasonlóképpen néznek ki, mint más tömítéses megoldások; kombinálnunk kell a megfelelő anyagokat és ügyelni arra, nehogy elektrokémiai korrózió léphessen fel.

Karimás kötések és szorítóbilincses megoldások

1.) Lapos karimás kötés. A csővezetékek végeihez erősítenünk kell a karimát és két fél-részből álló karimával hozzuk létre a csatlakozást.

2.) Laza karimás kötés kiperemezéssel és 3.) Laza karimás kötés kötőgyűrűvel. A laza karimás kötéseknél a kötést kézzel is elő lehet készíteni a helyszínen.

1.) Szorítóbilincses kötés. Forrasztani ennél a kötésfajtánál nem kell. Szorítóbilincset húzunk, majd meg kell szorítanunk a csavarokat. Csőkuplungot (szorítóbilincset) csak félkemény és kemény csövekhez szabad használni.

Forrasztás, keményforrasztás és hegesztés

A rézcsőkötés legelterjedtebb formája a kapilláris forrasztás, mely lehet lágy (< 450 °C munkahőmérséklet) vagy kemény (>450 °C munkahőmérséklet). Lágyforrasztásnál mindig szükség van a folyasztóanyagra, melynek feladata a fémes felület oxidmentesen tartása a felhevítésig, majd a felületnedvesítés.

450°C-t tekintjük a határnak; e felett kemény forrasztásról beszélünk. A két forrasztási módszer között két lényeges eltérés van: a hőmérséklet és a munka menete. Lágyforrasztás alkalmazható vízvezetéki hálózatoknál és olyan rendszereknél, ahol az üzemi hőmérséklet nem haladja meg a 110 °C-t és a szállítandó közeg nem gáz, nem folyékony gáz és nem is olaj.

A lágyforrasztásnál fontos, hogy csak a cső vagy az idom (fitting) külső forrasztási végét kenjük be vékonyan a folyasztóanyaggal, hogy ne kerüljön több felesleges folyasztószer a vezeték belsejébe. A cső belsejébe került folyasztószer a rendszer forró vizes átöblítésével eltüntethető, mivel ezek a szerek vízben oldódnak. A forró vizes átöblítéstől nemcsak a rendszer marad tiszta, hanem védi a hálózatba épített berendezéseket.

A keményforrasztás hasonló a lágyforrasztáshoz, csak itt olyan forrasztóanyagokat használunk, melyek munkahőmérséklete 450 °C felett van. E kötéseknél nincsenek szerelési korlátozások, azaz minden épületgépészeti rendszerhez használható, csak a megfelelő (engedélyezett) forraszanyagot kell alkalmazni. A keményforrasztásokhoz réz-foszfor forraszokat vagy kadmium-mentes ezüstforraszokat használunk.

A rézcsövek hegesztése minimum 1,5 mm falvastagságú csöveknél ajánlott. Ez a technológia nagy gyakorlatot igényel, mert az alacsony olvadáspont miatt könnyen kiég a cső. A hegesztéses kötéseket általában 50 mm átmérő fölött használjuk; a 108 mm-nél nagyobb külső átmérővel rendelkező csöveket hegesztik, mivel már nincsenek sorozatban gyártott forrasztóidomok és a kapilláris kötés sem tökéletes.

Présidomos és hidegösszekötések

Ma egyre inkább terjedő megoldás a présidomos kötés, amely rendkívül gyors (4-6 másodperc kötésenként) és nagyfokú biztonságot ad 16 bar nyomásig, de ezek az idomok kicsit költségesebbek a hagyományos idomoknál. Versenyképes megoldás belső gázhálózatok kivitelezésénél, már Magyarországon is alkalmazzák. Ezzel a technológiával mintegy egyharmadnyi időelőnyhöz jutunk a korábban tárgyalt csőkötésekhez képest.

A 230 V-ról vagy akkumulátorról működő sajtolószerszám és a megfelelő méretű sajtolópofa képezi az alapját a villámgyors hidegösszekötésnek. A sajtolópofák egyszerűen és gyorsan cserélhetők.

Hajlítás, elágazások és speciális megmunkálások

Szerszámokkal vagy anélkül is lehet hajlítani. Tapasztalat szerint a cső külső átmérőjének 6-8-szorosa lehet a hajlítási sugár. Megengedhetetlen keresztmetszet-csökkenés, gyűrődés ill. törés. Különböző kézi hajlítókat láthatunk, illetve helyhez kötött és hordozható gépi hajlítókat is gyártanak.

Fontos, hogy a köpeny a hajlításnál ne szakadjon el, mert ez pótlást igényelhet. Ha a hajlítás nem megfelelő, akkor azt szerszámmal kell végezni; mindig felismerhető a hibás ív. A hajlítási sugarakat a gyártók és szabványok alapján kell alkalmazni.

Az elágazásoknál legyen az átfedési hossz minimálisan 5 mm. Ha nem megfelelően készítjük az elágazást, akkor a leágazó cső bevezetésével szűküljön a fővezetékben. Az elágazás készítéséhez lehet kézi eszközöket, mint pontozófogót alkalmazni a felütközés készítéséhez.

Rögzítések, hőtágulás és szigetelés

A vezetékek rögzítése lehet elmozdulást megengedő (csúszó) és elmozdulást meg nem engedő (fix) megfogású. A fix megfogás után lehetőleg csúszó megfogást alkalmazzunk a következő, még egyenes szakaszon. Szabadon szerelt vezetékek esetén alkalmazzunk félkemény vagy kemény csöveket.

Tágulási helyet (líra vagy iránytörés) kell biztosítani a csőnek, mert ellenkező esetben a keletkező feszültségek miatt repedések (kötésben vagy az idomban) keletkezhetnek, így tömítetlenség adódhat. Ha az acélcső hőtágulását 1 egységnek veszem, akkor a rézcsőé 2 egység, a műanyagé pedig 8 egység körül vehető fel ugyanolyan üzemi viszonyok esetén. 1 m rézcső az átmérőtől függetlenül 60 °C hőmérséklet-különbség esetén 1 mm-rel lesz hosszabb.

Szabadon szerelt csővezetéknél is gondolni kell a hőtágulás felvételére. A tágulás felvételére a legegyszerűbb az elhúzás; a hőtágulás kompenzálására alkalmazott megoldások karbantartást igényelnek és időnként ellenőrzést, tömszelence-húzást stb. kívánnak.

A falban, vagy padozatban haladó vezetékek mindig szigeteltek legyenek. A szigetelés célja a hőveszteség, ill. a hőnyereség csökkentése. Hidegvíz-hálózatokat az „izzadás” és a felmelegedés ellen, míg a melegvíz-vezetéket a lehűlés ellen kell védeni. Fontos, hogy a csőkötési helyeket se hagyjuk ki a hőszigetelés alól.

Csőmegfogások és korrózióvédelem

Bilincsek nagy választékban kaphatók. Találunk műanyagból, rézből és acélból gyártottakat is. Ha acélbilincset alkalmazunk, akkor az elektrokémiai korrózió elkerülésére az acél és a réz közé célszerű gumi közdarabot tenni. Gumi közdarab nélkül nedvesség hatására beinduló elektrokémiai korrózió tönkreteszi az acélból készült csőbilincset.

A korszerű csőmegfogások már rugalmas belső anyaggal ellátott, hossz- és keresztirányú elmozdulást biztosító szerkezetek, melyekkel nemcsak a szereléstechnikai, hanem az esztétikai követelményeknek is eleget tesznek. Szabadon szerelt vezetékek esetén alkalmazzunk félkemény vagy kemény csöveket. Vakolat alatti és aljzatban történő szerelésnél a lehetséges elmozdulási helyeket ki kell párnázni, pl. valamilyen habanyaggal. A szilárd, fix megfogásokat kerülni kell.

Ivóvíz, fertőtlenítés, öblítés és üzemeltetési szempontok

A réz természetes antibakteriális tulajdonságai miatt az ivóvízrendszerek egyik legnépszerűbb alapanyaga. A forrasztásokkal vörösréz csőből vörösréz, vörösötvözet vagy sárgaréz idomokat kötünk. A forrasz ón-ezüst (Sn-Ag) vagy ón-réz (Sn-Cu) ötvözet.

Hidegvízben oldódó folyasztó anyag kerüljön a vezeték belsejébe. A cső belsejébe került folyasztószer után eltávolítani, hogy elkerüljük a zöld korróziós termékek képződését. A cső belsejébe került folyasztószer a rendszer forró vizes átöblítésével eltüntethető, mivel ezek a szerek vízben oldódnak.

Minden elkészült hálózatot ellenőrizni kell, hogy jól sikerült-e a szerelés. Így észre lehessen venni, ha baj történik. Az ellenőrzés során a betonozás közben ki lehet javítani a hibákat.

Padlófűtés, felületfűtések és csőrendszer-elrendezés

A padlófűtés helyes kialakítására mutat példát az ábra. A vezetékek elhelyezése után a vezeték fölé esztrich-betont kell teríteni. A csiga alakú fektetés nagyobb odafigyelést igényel, mert pl. visszafelé jövet alkalmával töltjük azt be. A fektetési módnál a legegyenletesebb hőelosztást érhetjük el.

Szabadon szerelt padlófűtésnél a távhőmérséklet és a fűtővíz hőmérséklete miatt gondoskodni kell a hőtágulás felvételéről. A padlófűtésnél a maximális fűtővíz-hőmérséklet gyakran 50-55 °C, míg radiátoros rendszereknél magasabb lehet.

A padlófűtés helyes kialakítása javítja az épület használhatóságát; a padló túlmelegedne, így a 90/70°C hőmérsékletű fűtővíz is káros lenne. A felületfűtésként alkalmazott falfűtés a padlófűtéshez hasonló működésű, csak itt a falra helyezik.

Szerelési és minőségi szempontok, karbantartás

A rézcső kiválasztása hosszú távú döntés, ezért kiemelten fontos a megbízható termékminőség és a szakmai háttér. A Megatherm kínálatában megtalálhatók a különböző méretű és kivitelű rézcsövek, valamint a szerelésükhöz szükséges fittingek, présidomok, forrasztható elemek és egyéb kiegészítők. Szakértő kollégáink segítséget nyújtanak a megfelelő rendszer kiválasztásában, legyen szó ivóvíz-hálózatról, fűtési rendszerről, klímatechnikai projektről vagy ipari alkalmazásról.

Nincs más anyag a szerelőipar területén, mely ennyi jó tulajdonsággal rendelkezne. Nagy az anyagszilárdsága. Karbantartást nem igényel, biztos kötéstechnika. A szerelők kedvelik, mert tartós, szívós és könnyen alakítható, a cső könnyen darabolható, szállítása és tárolása egyszerű. Ezen rendszerekben mindig kiválóan, gazdaságosan és könnyen alkalmazható minden probléma megoldására.

A szerelési módozatoknál szólnunk kell továbbá a nálunk még csak kevesek által ismert technikákról is, amikor speciális szerszámokkal tudunk pl. osztót készíteni, tokot tágítani, professzionális módon hajlítani. Ezek a különleges szerszámok az idomfelhasználást a minimális szintre tudják csökkenteni. Ma egyre inkább terjednek a présidomos és egyéb gyors kötési technikák, amelyek időt takarítanak meg a szerelésen.

Propress idomok csatlakoztatásának oktatóanyaga. Milwaukee présszerszám használata.

Csőfajta	Mérettartomány	Fő alkalmazás
Lágy rézcső	6-22 mm	Például tekercses padlófűtés, helyi szerelések
Félkemény rézcső	10-28 mm	Általános szerelés, fűtési vezetékek
Kemény rézcső	6-267 mm	Nagyobb nyomású és fix szerelési helyek

A csővégi tisztításhoz a külső felülethez fémmentes tisztítót (pl. gyapotkendőt) használjunk. Az idomok belsejének tisztításához tisztítókefét alkalmazunk, gyapotkendőt és úgy tisztítják meg vele az idom belsejét. A forrasztási helyen maradt maradékát el kell távolítani.

Az egymásba helyezett összekötendő csőfelületek között egyenletes méretű és csőmérettől függő rés engedhető meg. A rés minimális mérete 0,02 mm és 54 mm külső átmérőig nem haladhatja meg a 0,3 mm-t, 54 mm-nél nagyobb külső átmérőjű csövek esetében pedig a 0,4 mm-t. A kapilláris hatás biztosítása érdekében a behelyezési mélységet ütköztetéssel szavatolják.

A forrasztásokkal kapcsolatban fontos megjegyezni: a szakszerű lágyforrasztott kötés tömített és nagy nyomást is elvisel. Repesztőnyomás-vizsgálatoknál a cső reped, nem a kötés. A forraszanyagok összetételét és alkalmazását a gyártók utasításai szerint kell betartani.

A rézcsöves szereléstechnológia újra az egyik legkorszerűbb szerelési mód néhány területen, mint például a klímaszerelés, egyeduralkodóvá vált. Számos, máig is csőcsere nélkül működő fürdőszoba tanúsítja a rézcsövek tartósságát és megbízhatóságát.

tags: #rezcsore #szerelheto #kulso #homero #ar