Szabadkőművesség alapelvei, szervezete és történelmi háttere
A Szabadkőművesség alapjában véve filantróp, bölcseleti és haladó intézmény, amelynek célja az igazság keresése, a szolidaritás elvének és gyakorlatának tanulmányozása és alkalmazása.
Az emberiség intellektuális és társadalmi jobbítása, valamint anyagi és szellemi fejlődése érdekében munkálkodik.
Az egyetemes testvériség érdekében tevékenykedik.
Alapelvei: a megértés, önmaga és mások tiszteletben tartása, és a gondolat abszolút szabadságának hirdetése.
A Szabadkőművesség az erkölcsöt minden vallástól és egyéb metafizikai elgondolástól függetlennek tartja, semmilyen határt nem szab az igazság szabad kutatásának.
Minden ember számára nyitott, függetlenül azok nemzetiségétől, származásától, hitétől.
Figyelembe véve, hogy a metafizikus elgondolások a tagok egyedi belátásának kizárólagos tartományába tartoznak, határozottan elítéli bármely dogma előbbre valóságát.
Jelszava: SZABADSÁG - EGYENLOSÉG -TESTVÉRISÉG.
Szabadkőművesség minden vallási irányzattól, bölcseleti iskolától és politikai párttól független szervezet.
Hirdeti, hogy a munka az ember alapvető kötelessége.
Egyenrangúként ismeri el a fizikai és a szellemi tevékenységet.
Templomai, melyeket műhelyeknek is neveznek, egyaránt szolgálják a nevelést és az oktatást.
A szabadkőműves műveltség megszerzése során a tagok megszabadulnak előítéleteiktől, utat keresnek és találnak az igazság, a szépség, a jóság szeretetéhez, megtanulják a gondolkodás, az ítélkezés, a választás helyes módjait.
Minden beavatottól elvárja az egymáshoz való közeledést, elítéli mindazt, ami eltávolíthatja egymástól őket.
Minden eszközzel elősegíti a testvériség érzetének kiteljesedését, amely a szabadkőművesek közötti legerősebb kapcsolat.
Ereje kizárólag tagjai erkölcsi és szellemi erejében rejlik, abban az önként vállalt magatartásformában, amelynek mércéjét maguk állítják önmaguk elé.
A szabadkőművesek semmiféle okkult tevékenységet sem fejtenek ki.
A szervezet titoktartó, de nem titkos egyesület.
Bár egyes rítusai és szimbólumai ősi, beavatott társaságok öröksége, a szabadkőművesség történelmileg azokhoz a kőművesekhez kapcsolódik, akik palotákat, templomokat és székesegyházakat építettek.
Miként ezek az építők megfaragták, és egymáshoz illesztették azokat a köveket, amelyekből gyönyörű épületeket emeltek, a szabadkőművesek a jó szándékú embereket egyesítik bármilyen is legyen társadalmi helyzetük, szellemi felkészültségük azzal a szándékkal, hogy az „Eszményi Templomot”, vagyis egy jobb és felvilágosult társadalmat építsenek fel.
A Szabadkőművesség semmilyen utasítást nem ír elő tagjai tevékenységére vonatkozóan, nem kötelezi tagjait semmilyen világnézet követésére.
Tagjait nem kötelezi a világi társadalom törvényeivel ellentétes magatartásformára.
Minden tagja szabad akaratából, önállóan ítél és kezdeményez.
Csupán jó szándékot és elmélyült munkát várnak el tőlük az Igazság keresésében.
A szabadkőművesek legfőbb hatalma a tevékeny tagok együttes ereje, akik a Magyarországi Nagyoriens Szabadkőműves Páholy oltalma alatt dolgoznak.
Tisztviselőit demokratikus választáson választja ki.
A szabadkőművesek olyan jeleket és jelzéseket használnak, amelyek magas fokú szimbolikus értelmezését csak a beavatottak előtt tárják fel.
A szabadkőműves munkák során, szigorúan meghatározott módon alkalmazzák ezeket a jeleket és jelzéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy a szabadkőművesek felismerjék és támogathassák egymást.
A beavatásnak különböző fokozatai vannak.
Az első három az Inas, a Legény és a Mester fokozata.
Utóbbi rendelkezik a szabadkőműves jogok teljességével.
A szabadkőműves összejövetelek során valamennyi tag egyenlő jogokkal rendelkezik, köztük különbséget csak a tisztségek rangsora tesz.
Csak azt lehet beavatni, csak az élvezheti a szabadkőműves teljes jogait, aki 1. Nagykorú, 2. Erkölcsileg feddhetetlen, 3. Kellő anyagi háttérrel rendelkezik, 4. Olyan iskolázottsággal rendelkezik, amely lehetővé teszi számára a szabadkőműves tanok megértését.
Kívánatos, az erkölcsi bizonyítvány bemutatása, szükséges az egyesület Személyi dossziéjának megfelelő kitöltése.
A felvétel feltétele a jelentkező előzetes, többszöri meghallgatása.
A szabadkőművesi tagság, jogaival egyetemben megszűnik, ha a tag 1. Olyan erkölcstelen cselekedetet hajt végre, amely szégyent hoz a szabadkőművességre, 2. A társadalmi renddel ellenkező tevékenységet fejt ki, szándékos bűncselekményért a polgári hatóságok elítélik, 3. A beavatáskor vállalt szabadkőműves kötelezettségeket megszegi, a felvételkor tett nyilatkozatában valótlant állított.
Csak a szabadkőműves Alkotmány és Szabályzat alapján meghozott határozat foszthat meg bárkit szabadkőművesi mivoltától.
Anyagi kötelezettségek Szervezetének fenntartására, valamint a szolidaritás érdekében kifejtett tevékenysége finanszírozására a Szabadkőművesség anyagi hozzájárulást vár el tagjaitól.
Az anyagi hozzájárulás mértéke 2009 ben ban a következő tételekből adódik össze: Budapestiek: 20.000 Ft/év vidékiek: 10.000 Ft a Szervezeti tagdíj, mely a szervezet költségeinek fedezetéhez történő hozzájárulás, valamint 5000 Ft / év Páholyok saját megítélése szerint demokratikusan meghatározott páholytagdíj.
A belépéskor szokásos felszerelés költsége (egyszeri díj): ami kb. 5000 Ft.
Egyéb lehetséges költségek: Páholy munkák alkalmával jótékonykodás céljából gyűjtést tartunk. Ennek mértéke saját belátás szerinti, valamint ennek befizetése anonim módon történik. (Általában 100-1000 Ft alkalmanként.)
Közös vacsorák, bankettek költségei, egységes alapon. Amennyiben anyagi helyzetük megengedi, a tagoknak lehetőségük van a tagdíjnál magasabb összeg befizetésére is, de erre senkit nem kötelezünk és ezt senkin, nem kérjük számon.
Egyéb kötelezettségek Kötelezi magát a Páholy munkáin ( legfeljebb havi vagy kéthetenkénti összejövetel ) rendszeresen és pontosan megjelenni, illetve hiányzását előre jelezni.
Lehetőség van, ennél többszöri munka megjelenésre is, nem kötelezően.
A szabadkőművesség alapjában véve filantróp, bölcseleti és haladó intézmény, amelynek célja az igazság keresése, a szolidaritás elvének és gyakorlatának tanulmányozása és alkalmazása. Az emberiség intellektuális és társadalmi jobbítása, valamint anyagi és szellemi fejlődése érdekében munkálkodik. Az egyetemes testvériség érdekében tevékenykedik.
Alapelvei: a megértés, önmaga és mások tiszteletben tartása, és a gondolat abszolút szabadságának hirdetése.
A Szabadkőművesség az erkölcsöt minden vallástól és egyéb metafizikai elgondolástól függetlennek tartja, semmilyen határt nem szab az igazság szabad kutatásának.
Minden ember számára nyitott, függetlenül azok nemzetiségétől, származásától, hitétől.
Figyelembe véve, hogy a metafizikus elgondolások a tagok egyedi belátásának kizárólagos tartományába tartoznak, határozottan elítéli bármely dogma előbbre valóságát.
Jelszava: SZABADSÁG - EGYENLOSÉG -TESTVÉRISÉG.
Szabadkőművesség minden vallási irányzattól, bölcseleti iskolától és politikai párttól független szervezet.
Hirdeti, hogy a munka az ember alapvető kötelessége.
Egyenrangúként ismeri el a fizikai és a szellemi tevékenységet.
Templomai, melyeket műhelyeknek is neveznek, egyaránt szolgálják a nevelést és az oktatást.
A szabadkőműves műveltség megszerzése során a tagok megszabadulnak előítéleteiktől, utat keresnek és találnak az igazság, a szépség, a jóság szeretetéhez, megtanulják a gondolkodás, az ítélkezés, a választás helyes módjait.
Minden beavatottól elvárja az egymáshoz való közeledést, elítéli mindazt, ami eltávolíthatja egymástól őket.
Minden eszközzel elősegíti a testvériség érzetének kiteljesedését, amely a szabadkőművesek közötti legerősebb kapcsolat.
Ereje kizárólag tagjai erkölcsi és szellemi erejében rejlik, abban az önként vállalt magatartásformában, amelynek mércéjét maguk állítják önmaguk elé.
A szabadkőművesek semmiféle okkult tevékenységet sem fejtenek ki.
A szervezet titoktartó, de nem titkos egyesület.
Bár egyes rítusai és szimbólumai ősi, beavatott társaságok öröksége, a szabadkőművesség történelmileg azokhoz a kőművesekhez kapcsolódik, akik palotákat, templomokat és székesegyházakat építettek.
Miként ezek az építők megfaragták, és egymáshoz illesztették azokat a köveket, amelyekből gyönyörű épületeket emeltek, a szabadkőművesek a jó szándékú embereket egyesítik bármilyen is legyen társadalmi helyzetük, szellemi felkészültségük azzal a szándékkal, hogy az „Eszményi Templomot”, vagyis egy jobb és felvilágosult társadalmat építsenek fel.
A Szabadkőművesség semmilyen utasítást nem ír elő tagjai tevékenységére vonatkozóan, nem kötelezi tagjait semmilyen világnézet követésére.
Tagjait nem kötelezi a világi társadalom törvényeivel ellentétes magatartásformára.
Minden tagja szabad akaratából, önállóan ítél és kezdeményez.
Csupán jó szándékot és elmélyült munkát várnak el tőlük az Igazság keresésében.
A szabadkőművesek legfőbb hatalma a tevékeny tagok együttes ereje, akik a Magyarországi Nagyoriens Szabadkőműves Páholy oltalma alatt dolgoznak.
Tisztviselőit demokratikus választáson választja ki.
A szabadkőművesek olyan jeleket és jelzéseket használnak, amelyek magas fokú szimbolikus értelmezését csak a beavatottak előtt tárják fel.
A szabadkőműves munkák során, szigorúan meghatározott módon alkalmazzák ezeket a jeleket és jelzéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy a szabadkőművesek felismerjék és támogathassák egymást.
A beavatásnak különböző fokozatai vannak. Az első három az Inas, a Legény és a Mester fokozata.
Utóbbi rendelkezik a szabadkőműves jogok teljességével. A szabadkőműves összejövetelek során valamennyi tag egyenlő jogokkal rendelkezik, köztük különbséget csak a tisztségek rangsora tesz.
Csak azt lehet beavatni, csak az élvezheti a szabadkőműves teljes jogait, aki 1. Nagykorú, 2. Erkölcsileg feddhetetlen, 3. Kellő anyagi háttérrel rendelkezik, 4. Olyan iskolázottsággal rendelkezik, amely lehetővé teszi számára a szabadkőműves tanok megértését.
Kívánatos, az erkölcsi bizonyítvány bemutatása, szükséges az egyesület Személyi dossziéjának megfelelő kitöltése.
A felvétel feltétele a jelentkező előzetes, többszöri meghallgatása.
A szabadkőművesi tagság, jogaival egyetemben megszűnik, ha a tag 1. Olyan erkölcstelen cselekedetet hajt végre, amely szégyent hoz a szabadkőművességre, 2. A társadalmi renddel ellenkező tevékenységet fejt ki, szándékos bűncselekményért a polgári hatóságok elítélik, 3. A beavatáskor vállalt szabadkőműves kötelezettségeket megszegi, a felvételkor tett nyilatkozatában valótlant állított.
Csak a szabadkőműves Alkotmány és Szabályzat alapján meghozott határozat foszthat meg bárkit szabadkőművesi mivoltától.
A szabadkőművesség jelképrendszere, az Ősi elfogadott kőművességből származik.
Gyakran szerepel benne a kőművesség szerszámai, illetve a bibliai és építőmester-kor spirituális hagyományai.
A szabadkőművesség nem egységesen fejlődő szervezet, számos rendszer alakult ki az idők során.
A János-rendi páholyok az eredeti szabadkőművesség 3 fokában dolgoznak, de a közös gyakorlatokban megjelennek magasabb fokok is.
A Nagyoriens és az ősi irányzat közötti különbségek időnként vitákat generáltak, amelyek végül szabályozó egységekhez vezettek.
A nagyoriens eszményei a reguláris tagfelvétel és a belső hit tekintetében tágabb tilalmakat tartalmaztak a politikai témákra is.
A szabadkőművesség történelme összetett, és a különböző országokban különböző módon alakult.
Az 1717-es londoni nagypáholy megalakulását követően a szabadkőművesség gyorsan elterjedt Európában.
A Szabadkőművesek 300 éve – Pók Attila előadása a Tudomány a kocsmában 2017. december 11-én
A szabadkőműves jelképek fő forrása a kézművesek, különösen a kőfaragó céhek munkája, a Biblia, az építőmester-kora újkori spirituális felfogása és a szabadkőműves hagyomány.
Értelmezésük időben változik, többrétegű jelentésük szabadkőműves-rendszerenként eltérő lehet, és a szertartáskönyvektől függően finomabb-nagyobb különbségek adódnak.
A középkori építőcéhek szimbólumai és szerszámai a szabadkőműves szertartások részeként tovább élnek a modern páholyokban.
A magas fokok értelmezései gyakran kapcsolódnak a Salamon Templomával kapcsolatos mitológiákhoz és a templomépítő hagyományokhoz.
A Magyarországi szabadkőműves mozgalom történetében a reguláris és a Nagyoriens tradíciók összeolvadása hozott létre jelentős szerveződéseket a 19. században.
1886-ban a Magyar Szimbolikus Nagypáholy megalakulása kiemelkedő mérföldkő volt a hazai páholyok fejlődésében.
1920-ban a Horthy-korszak betiltotta működésüket, részben politikai összefüggések miatt.
A második világháború után ismét feléledt a mozgalom, amelyet később a kommunista rezsim 1950-ben újra betiltott.
A vezetett séta a budapesti belváros történelmi emlékhelyein keresztül mutatja be a szabadkőműves mozgalomhoz kötődő helyszíneket.
A Nemzeti Múzeum alapítója, gróf Széchenyi Ferenc és későbbi igazgatója, Pulszky Ferenc egyaránt szabadkőművesek voltak, akárcsak Szabó Ervin, aki a nép felemelkedésének zálogát a könyvek mindenki számára elérhetővé tételében látta.
A Fővárosi Könyvtár könyvtárhálózat kiépítésén dolgozott, különös tekintettel a hátrányos néprétegekre.
A Károlyi-palotánál a „vörös gróf” került górcső alá, és a történetek a páholyok kapcsolatait érintik.
A Centrál Kávéházban a Nyugat köré csoportosult költők, írók szabadkőműves kötődését ismerhettük meg.
Ignotus mellett például Csáth Géza, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Ady Endre is tag volt.
Kosztolányi saját páholyt is létrehozott.
A Városháza épületénél Bárczy István főpolgármester neve merül fel, akinek vezetése alatt Budapest rendkívül gyors és látványos fejlődésébe a civil szervezeteket is sikeresen bevonta - elsősorban a szabadkőműves kötődése révén.
A séta az Anker köz 3-ban, az egykori Galilei-kör székhelyén fejeződött be.
Pikler Gyula jogtörténet-oktató, történelmi evolucionista elméletét, melyet a hatalom nemzetellenesnek bélyegezett, sok nehéz sorsú egyetemista érezte magáénak.
Az üldözött tudós, Galilei nevét vették fel, a szabadkőművesek pedig többüket - köztük az ifjú Rákosi Mátyást - ösztöndíjjal támogatták.
Az I. világháború súlyos következményei sokukat radikalizálták, és a kommunista eszmék követőiként a Tanácsköztársaság vezető politikusaivá váltak.
tags: #szabad #komuves #szamok