A szilárd tüzelésű kémények felülvizsgálata: Tudnivalók és változások
A lakossági kéményseprés, különösen a szilárd tüzelőanyaggal működő fűtőberendezések esetében, kiemelt fontosságú a tűzmegelőzés és a szén-monoxid-mérgezések elkerülése szempontjából. Az elmúlt években jelentős változások történtek a kéményseprő-iparban, amelyek érintik az egylakásos ingatlanok és a társasházak lakóit egyaránt. Ez a cikk részletesen ismerteti a jelenlegi szabályozásokat, a kéményekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, valamint a felülvizsgálatok menetét és fontosságát.
A kéményseprés új rendszere: A Katasztrófavédelem szerepe
A lakossági kéményseprést Magyarországon több megyében a katasztrófavédelem vette át. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem jelenti azt, hogy a tűzoltók ellenőriznék a kéményeket; a tényleges munkát továbbra is a kéményseprő szakemberek végzik. Az újdonság abban rejlik, hogy ahol a megyei jogú városok nem vállalták a feladatot, ott a katasztrófavédelem szervezésében valósul meg a kéményseprés. A kéményseprő ipari (katasztrófavédelmi) szerv a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központ (BM OKF GEK), amely tevékenységét Megyei Kéményseprőipari Ellátási Csoportok révén végzi. A főváros területén a kéményseprést továbbra is a FŐKÉTÜSZ Fővárosi Kéményseprőipari Kft. végzi.
A lakossági sormunka mindenhol ingyenes. A kéményseprők 15 nappal a sormunka előtt egy értesítőt dobnak a postaládába. Amennyiben a tulajdonos nem tartózkodik otthon a megadott időpontban, újabb időpontról hagy értesítést. Ha a sormunkát a kéményseprő a második időpontban sem tudja elvégezni, akkor a kéménytulajdonosnak 30 napon belül egyeztetnie kell egy új, közös időpontot. Harmadik, közösen egyeztetett időpontban elvégzett munkáért már ki kell fizetni a kiszállási díjat. A kéményseprés magánszemélyek számára ingyenes. Ellenőrzik, hogy a tanúsítványon szerepel-e hibakód. Aki gazdálkodó szervezet székhelyének, telephelyének tulajdonosa - akár családi házról, akár társasházi ingatlanról van szó -, köteles a kéményseprés elvégeztetésére és a munkadíj kifizetésére. Ezekben az ingatlanokban a katasztrófavédelem kéményseprői kizárólag a társasházakban dolgozhatnak.
A kéményellenőrzés fontossága és gyakorisága
A kémények rendszeres ellenőrzése elengedhetetlen a biztonságos otthon megteremtéséhez. A kéményseprők nem csupán a tűzmegelőzésben játszanak kulcsszerepet, hanem a szén-monoxid-visszaáramlás okozta balesetek számának csökkentésében is. A múltban úgy tartották, hogy kéményseprővel találkozni szerencsét jelent, és ez a hiedelem ma sincs másképp. A tűzmegelőzés és a szén-monoxid-mérgezéssel járó balesetek megelőzése területén bizonyított a kéményseprők rendszeres ellenőrző munkájának fontossága.
A kéményellenőrzés gyakorisága a tüzelőberendezés típusától függ:
- Szilárd tüzelőanyaggal működő fűtőberendezések esetén: Évente.
- Gázüzemű fűtőberendezések esetén: Kétévente.
A kémények teljes nyomvonalának szemrevételezése és műszeres ellenőrzése mindössze 30 percet vesz igénybe, amennyiben minden rendben van. Ha az égéstermék-elvezetőt tisztítani kell, az valamivel hosszabb időt vehet igénybe, de otthonunk és családunk biztonsága megéri a ráfordított időt.
Változások az egylakásos ingatlanok esetében
Az egylakásos ingatlanokban (családi házak, ikerházak, sorházak, valamint a társasházzá nem alakult többlakásos ingatlanok) élők számára a kéményseprés a második éve önkéntes. Nekik maguknak kell elindítaniuk az időpont-egyeztetési folyamatot, amelynek végén a kéményseprő felkeresi otthonukat, és elvégzi az ingyenes ellenőrzést. Ez a változás leginkább a külön háztartásban élő idősebb családtagok számára jelenthet nehézséget, akik esetleg kevésbé jártasak az ügyintézésben.
Az egylakásos ingatlanok használóinak kötelezettségei:
- Biztosítani a feltételeket a kéményseprő munkájához.
- Bejelenteni az ingatlan tulajdonosának nevét, lakcímét, vagy gazdálkodó szervezet esetén annak adatait.
- Élet- és vagyonveszély esetén azonnal megszüntetni a tüzelőberendezés és az égéstermék-elvezető üzemeltetését.
- Az élet- és vagyonbiztonságot közvetlenül nem veszélyeztető szabálytalanságot legkésőbb a következő ellenőrzés időpontjáig megszüntetni.
- A második (meghiúsult) ellenőrzési időponttól számított 30 napon belül kezdeményezni az időpontfoglalást.
- Biztosítani a felszerelt szén-monoxid-érzékelő működőképességét.
- A törvényben meghatározott esetekben kiszállási díjat vagy költségtérítést fizetni.
Társasházak és lakásszövetkezeti épületek
A társasházakban és lakásszövetkezeti épületekben élők számára az ellenőrzés továbbra is kötelező és ingyenes. A tervezett sormunkában érkező kéményseprő ellenőrzését a lakóközösség érdekében tűrni kell. Amennyiben a társasházban lévő önálló rendeltetési egység nem természetes személy tulajdonát képezi, vagy az ingatlanba gazdálkodó szervezet van bejegyezve, a kéményseprő az ellenőrzést költségtérítés ellenében végzi el, amelyről számlát állít ki a tulajdonos vagy az ingatlanhasználó nevére.
A társasházi lakóegységek tulajdonosai vagy használói, természetes személyek és gazdálkodó szervezetek egyaránt, a használatban lévő tüzelőberendezésük típusa szerint évente, vagy kétévente kapnak értesítést a katasztrófavédelemtől. Ha az időszakos ellenőrzés az ajánlott első és második időpontban meghiúsul, úgy a kéményseprőipari szerv és az ingatlan használója harmadik időpontban állapodik meg. Ebben az esetben az ügyfélnek a második időponttól számított harminc napon belül időpontfoglalás útján kell kezdeményeznie a sormunka elvégzését, amelyért ekkor már fizetnie kell.
A kémények hibái és veszélyei
Az égéstermék-elvezető hibája nemcsak az ingatlan használóját veszélyeztetheti, hanem annak környezetét is. A hibák kialakulásának lehetőségét fokozza a nem megfelelő fűtőanyag használata: a vizes fával való fűtés, a háztartási hulladék elégetése mind-mind növeli a képződő korom és kátrány mennyiségét, az égéstermék-elvezetőből szétterjedő füstgáz pedig károsítja a környéken élők egészségét.
A legsúlyosabb hibák közvetlen életveszélyt jelentenek, amelyekre a kormányrendelet az 1-es hibakódot alkalmazza. Amennyiben a kéményseprő munkája során közvetlen életveszélyt észlel, azonnal intézkedik a tüzelés és fűtés leállításáról, továbbá soron kívül értesíti az illetékes hatóságot. A tiltás mindaddig érvényben marad, amíg a hibát az ingatlan használója el nem hárítja.
A leggyakoribb kéményhibák és azok következményei:
- Életveszélyes hibák (1-es hibakód): Az égéstermék-elvezető berendezés nem megfelelően füst- és gáztömör, repedés, fúgahiány, vagy nagyobb szerkezeti sérülés található rajta. A hiba oka lehet korrózió, vagy a nagy hő miatti szerkezeti elváltozás.
- Romos állapot, szerkezeti gyengülés (2-es hibakód): A kéménytest gyengülése, állékonysági problémák. Külső, környezeti hatások is ronthatják a kémény stabilitását.
- Visszaáramlás (3-as hibakód): Az égéstermék a tüzelőberendezés legnagyobb terhelése mellett folyamatosan visszaáramlik, nem tud a szabadba áramlani. Oka lehet tömör nyílászárók beépítése, vagy mesterséges elszívó berendezések működése.
- Egyéb hibák: Hiányzó szikrafogó, indokolatlanul sok iránytörés, nem megfelelő rögzítés, a tisztítóajtók állapota, a fedkő hibái, a villámvédelmi rendszer hiányosságai.
A SZÉN-MONOXID-MÉRGEZÉS TÜNETEI ÉS OKAI - VALAMINT MEGELŐZÉSE
A szén-monoxid (CO) veszélyei
A szén-monoxid (CO) színtelen, szagtalan, íztelen, a levegőnél egy kicsivel könnyebb mérgező gáz, amely tökéletlen égés során jön létre. Belélegezve gátolja a vér oxigénszállító képességét, mivel erősen kapcsolódik a hemoglobint. A szén-monoxid-mérgezés tünetei (rosszullét, szédülés, fejfájás, hányinger, fáradtság) könnyen összetéveszthetőek más betegségek tüneteivel.
A jogszabály előírja a szén-monoxid-érzékelő berendezés felszerelését és működtetését. A CO-érzékelőket a gyártó útmutatásával, általában a helyiség mennyezetére kell felszerelni. Fontos, hogy az érzékelők időben cserélve legyenek, és elemük ne merüljön le. A rendszeres ellenőrzés és a megfelelő szellőzés elengedhetetlen a CO-mérgezés elkerülése érdekében.
A kéményseprők szerepe a levegőminőség javításában
A települések levegőminőségét alapvetően befolyásolja a lakossági fűtés. Az égéstermék-elvezetők hibái, valamint a nem megfelelő fűtőanyag használata jelentősen hozzájárul a légszennyezéshez. A kisméretű részecske, köznapi nevén a szálló por kibocsátásának csaknem 70 százaléka a lakossági fűtéshez köthető. A kéményseprők ma már nemcsak a tűzmegelőzés, hanem a légszennyezés-ellenőrzés és az energiatakarékosság területén is semleges, független tanácsadók. Rendszeresen vizsgálják a kémények állapotát, átjárhatóságát, az égéstermék-elvezetőhöz csatlakoztatott tüzelőberendezés állapotát, a füstgáz összetételét, valamint a tüzeléssel összefüggő helyiségeket tűzbiztonsági és légellátási szempontból.
Kéménytechnikai érdekességek és a kémények története
A kémények története évezredekre nyúlik vissza. Már az ókori rómaiak is alkalmaztak légfűtéses rendszereket, mint a hypocaustum, amelyhez kéményszerű füstelvezető rendszer kapcsolódott. A középkori építészetben, mint például a Sankt Gallen-i kolostor tervrajzán, már megjelennek a füstelvezetésre utaló elemek. Az angol, francia, német és olasz területeken a 12-13. századtól kezdve maradtak fenn feljegyzések a kémények használatáról.
A hagyományos falazott kémények, amelyeket tömör égetett agyagtéglából építettek, ma már nem mindig felelnek meg a modern tüzelőberendezések követelményeinek. A béléscsövezés egy olyan technológiai megoldás, amely a meglévő kémények felújítására szolgál. A szerelt kémények, rendszerint a helyszínen összeszerelve, könnyebb súlyt és egyszerűbb építést kínálnak.
A cserépkályha, mint jellegzetesen közép-európai fűtőberendezés, a 19. századra terjedt el széles körben. A szemeskályha egy hagyományos, fazekasok által készített típus, amely megnöveli a fűtőfelületet és javítja a hőtárolást. A szabadkéményes házak központi tüzelőberendezése a kemence volt.
A kéményseprők szerepe a néphagyományban
A köztudatban ma is él az a hiedelem, hogy a kéményseprővel való találkozás szerencsét hoz. Ez a hiedelem eredetileg inkább szerencsétlenséget jelentett, de az újévi köszöntés szokásával és a jókívánságokhoz kapcsolódó ajándékokkal megfordult a jelentése. A kéményseprők a 19. századtól kezdve gyakran ábrázolva voltak szerencsehozó jelképekkel, mint a négylevelű lóhere és a kismalac. A kéményeket a néphagyományban "mászó kéménynek" is nevezték, utalva a kéményseprők fel- és lejárására.
Ügyfélszolgálat és további információk
A FŐKÉTÜSZ Fővárosi Kéményseprőipari Kft. ügyfélszolgálata a 999-06-64-es telefonszámon érhető el hétfőnként 8:00-20:00-ig, a többi hétköznapon 8:00-14:00-ig. Személyes ügyfélfogadásra a 1142 Budapest, Rákospatak u. 70-72. szám alatti irodában van lehetőség hétfőn 7:00-19:00-ig, többi hétköznapon 7:00-13:00-ig. További információk a www. [weboldal cím beillesztendő] oldalon találhatók.
A katasztrófavédelem kéményseprőipari szervezete is egységes ügyfélszolgálati rendszert működtet. Az illetékes megyei kéményseprőipari ellátási csoportok elérhetőségei megtalálhatók a katasztrófavédelem honlapján. A megyei kéményseprőcsoportok szakemberei rendszeresen részt vesznek különböző városi rendezvényeken is, ahol kitelepített "kéményseprősátorban" tájékoztatnak a legfontosabb tudnivalókról.
tags: #szilard #tuzelesu #kemeny #felulvizsgalat