Áthidalók: A láthatatlan tartók, amelyek nélkül nem állna az épület

Az áthidaló építőelemekkel kapcsolatban talán a legelterjedtebb ismeret, hogy olyanok, mintha téglából lennének, mégsem abból vannak. Nevük ellenére nem hidak, bár hasonló szerepet töltenek be, és könnyen keletkezik körülöttük hőhíd. De kezdjük az alapoktól: mik is valójában az áthidalók, és mire valók?

Mik is az áthidalók?

Az áthidaló épületelemek mindazon gerendaszerű, teherviselő elemek, amelyek a terhelés elosztását és/vagy az épületek alapnál magasabb szintjeinek terhelhető aljzatát képezik. A fenti definícióból máris kiderül, miért is tűnik kissé kaotikusnak az, ha az interneten próbálunk információt találni a témáról: egyszerűen túl sokféle és többféle funkciójú áthidaló használható (és használandó) különböző alkalmazási célokra.

Áthidalók azok az I-gerendák is, amelyek a külső falak felső peremén kialakított úgynevezett koszorú oldalai között hidalják át a teret. Ezek segítségével alakítják aztán ki a födémet, vagy többszintes épület esetében az egyes szintek aljzatát. (Ezekkel egy másik cikkünkben foglalkozunk részletesen.) És áthidalóknak nevezzük azokat a rövidebb, különleges szilárdságú elemeket is, amelyeket a nyílászárók, vagyis az ajtók és ablakok fölé építenek be a falakba azzal a céllal, hogy ne azok tartsák a föléjük kerülő falazat súlyát - hiszen ezek értelemszerűen nem is lennének képesek erre.

A rövid áthidalók funkciója

A rövid áthidalók nem új találmányok; különböző, hasonló funkciójú elemeket mindig is alkalmaztak az építkezéseknél. Régen a vastag fagerendák voltak a legelterjedtebbek, de vasból készült elemeket is előszeretettel építettek be az ajtók és ablakok fölé. Ha pedig nagyobb fesztávot kellett áthidalniuk a középkori mestereknek, akkor az egyenes, hosszú gerendák helyett az ablakok és ajtók fölött gyakorta alkalmaztak boltíves rendszereket, hiszen ezek az öntartó szerkezetek lényegében kiváltják az áthidalók funkcióját.

És bár sok régi épület ma is áll, vagyis a vas- és fagerendás áthidalások is lehetnek tartósak, ezek felett már régen eljárt az idő. A mai építési szabványok csak egészen ritka esetekben engedélyezik ilyen megoldások használatát. (Nem érdemes utánanézni, biztosak lehetünk benne, hogy semmiféle lakóépület sincs a kivételek között!) A fa ugyanis idővel elkorhad, a vas rozsdásodik, ráadásul egyik megoldás sem teszi lehetővé megfelelő szigetelés alkalmazását.

A mai modern áthidalók első pillantásra egyfajta „téglagerendáknak” néznek ki - valójában azonban különleges szerkezetű és különleges eljárással készülő elemek. Jelen cikkünkben a Leier termékeit vettük górcső alá, de bizonyos részletmegoldásoktól eltekintve ezek a főbb paraméterek jellemzőek a piacon megtalálható valamennyi hasonló termékre is. (Kivéve az úgynevezett „elemmagas áthidalókat”, amelyeknek hőszigetelése és beépítése is különbözik a mostani cikkünkben vizsgált, „hagyományos” MDA és MDVA áthidalókétól. Az elemmagas áthidalókkal ebben a cikkünkben foglalkozunk részletesen.)

Miből vannak az áthidalók?

Az elemek külső burkolatát képező kerámia kéregelemek 0,33 m hosszban készülnek téglaipari gyártási technológiával. Ez az a bizonyos kerámia-réteg, amely miatt első ránézésre olyanok ezek a rudak, mintha téglából készültek volna. A kiégetett kerámiaelemeket gyártópadokon sorolják össze 0,25 m-es méretlépcsővel, a jellemzően 0,75-től 3,25 méteres hosszig készülő MDA-típusú elemekhez, míg az MDVA elemeknél a gyártási hossz 0,75 m és 2,00 m között változik. Ezekbe az U-alakú kerámiavázakba előfeszített betonacél kerül, amelyet különleges betonnal töltenek ki. Az MDA-áthidalókban 1 vagy 2 db, 0,5 vagy 1,0 cm átmérőjű, míg az MDVA elemekben jellemzően 1 db, 0,5 cm-es előfeszített betonacélszál található. Az alkalmazott vasalás az elemek hosszától függ: az 1-2 méter közötti MDA-idomoknál 1 x 0,5-ös, míg a 2 méternél hosszabbaknál 2 x 0,5 cm-es feszítőhuzal van bebetonozva, az MDVA-jelűekben pedig egységesen 1 x 0,5 cm-es vasalás van.

MDA és MDVA - mi a különbség az áthidalók terméktípusai között?

Az MDA elemek nem csupán hosszabbak (akár 3,25 méteresek) is lehetnek, mint a maximum 2,00 méteres MDVA-elemek, de a teherbírásuk is nagyobb (ezért lehetnek ezek hosszabbak), és alapból szélesebbek is. Az MDA elemek 12 cm szélesek, míg az MDVA-k 9 centiméteresek. Mindkét elemtípus magassága 65 mm. (Az itt leírtak nem vonatkoznak az úgynevezett elemmagas áthidalókra, azokról külön cikkünk itt olvasható!)

Miért vannak téglának álcázva az áthidalók?

Azért, mert így azonos felületet képeznek a fallal, amelybe beépítik őket. Hasonlóan tapad rajtuk a vakolat vagy a hőszigetelő tábla, és így könnyebb velük dolgozni. Ráadásul a kerámia máz az időjárás viszontagságai ellen is nyújt némi védelmet.

Hogyan kell beépíteni a rövid áthidaló elemeket?

Egyszerűen: az ajtó vagy ablak nyílásának tetejére kell fektetni őket, majd megfelelően alá kell támasztani az elemeket, végül pedig föléjük kell betonozni/falazni olyan magasságig, hogy elérjük a következő téglasor magasságát. Ha a beton megkötött, az alátámasztást ki lehet venni.

Technikailag tehát az áthidalók beépítése nem túl bonyolult feladat, akár magunk is meg tudnánk csinálni. De van pár részlet, amire nagyon oda kell figyelnünk, és amelyek a tényleges alkalmazás mikéntjét meghatározzák.

Az áthidalók alkalmazásának főbb szabályai

A legfontosabb szabály az, hogy az áthidalónak 25 centiméterrel hosszabbnak kell lennie az áthidalandó nyílásnál, hiszen mindkét oldalon 12,5-12,5 cm-rel túl kell nyúlnia azon! A felfekvési felületre (vagyis az áthidalandó téglasori öv 12,5 cm-es túlnyúlási területén) 1 cm vastag kiegyenlítő habarcsréteget kell felhordani (min. M2,5-ös javított cementhabarcsból). Ebbe ágyazva kell elhelyezni az áthidalókat. Az áthidalók fölötti részt betonozni kell, vagy kisméretű téglából kell felfalazni. Külső falak esetében pedig gondoskodni kell a megfelelő szigetelésről, hogy ne alakuljon ki hőhíd az áthidaló mentén.

Mi az a hőhíd?

Különböző csatlakozásoknál rendszerint különböző anyagok találkoznak, és a különböző anyagok nem azonos mértékben veszik fel/adják le/eresztik át a hőt. Emiatt a hő nem egyenletesen, minden felületen azonos mértékben áramlik kifelé az épületből (vagy nyáron éppen fordítva). Az ablakok, ajtók különösen jó példák erre, hiszen egészen másképp kezelik a hőt, mint az őket körülvevő falak. Emiatt ezek környékén lecsapódhat a levegőből a pára, ami nedvesedést, hosszabb távon pedig penészesedést okozhat. Ezt a megfelelő szigetelés alkalmazásával meg lehet előzni - erről részletesen kicsit később.

Hőhíd

Az áthidalók terhelhetősége

Fontos az is, hogy megfelelő teherbírású áthidalást alkalmazzunk. Az egyes elemek teherbírása a különböző felhasználási esetekben viszonylag bonyolult képletrendszer alapján számítható ki. Erre vonatkozóan itt közlünk egy példát, amelyet a Leiertől kölcsönöztünk - csak azok kedvéért, akiket a részletek is nagyon érdekelnek:

Hogyan számoljuk ki az áthidaló terhelhetőségét?

Előzetes tudnivalók a példaszámításhoz:

A határterhelés egyenletesen megoszló teher, amely tartalmazza az áthidaló tömegét és a ráfalazott, illetve rábetonozott nyomott öv súlyát is. Több áthidaló elemből készített (tehát egymás melle sorolt) nyílásáthidalás határterhelését az egyes áthidalók határterhelésének összegzésével lehet kiszámítani. Az egyes esetekre vonatkozó adatokat egy részletes gyártói táblázat tartalmazza, annak vonatkozó adatai szerepelnek a példában.

Példaszámítás:

38 cm vastag külső fal esetén 2 db MDA 150 típusú áthidaló alkalmazásával 1,50 m-es falnyílásra:

2 db 12 cm széles áthidaló
szabad nyílás l = 1,50 m
I. oszt. minőségű ráfalazás kisméretű tömör téglából;
C 16/20-16/kk (fck = 16 N/mm2) minőségű koszorú;
tervezett tartómagasság b = 40 cm;

Táblázati érték a b) eset szerint áthidalónként:

32,1 cm tartómagasságnál 9,10 kN/m,
44,6 cm-es tartómagasságnál 13,63 kN/m.

A határterhelés nagysága 40 cm-es tartómagasság esetén: 11,96 kN/m.

A két áthidaló határterhelése: qh = 2 * 11,96 kN/m = 23,92 kN/m, amely érték az önsúlyt és a ráfalazás súlyát is tartalmazza.

Akiket pedig a fenti példaszámítás nem riasztott el, sőt, maga szeretné kiszámolni, hogy milyen terhelhetősége van az alkalmazandó áthidalónak, az itt találhat részletes táblázatot ehhez.

Mindenki másnak azt tanácsoljuk: ezt bízza a tervezőmérnökre, vásárláskor pedig az építőanyag-értékesítő kollégáktól kérjen segítséget.

Hogyan használjuk az áthidalókat különböző falvastagságok esetén?

Az áthidalók egységes méretűek (legalábbis szélességüket és magasságukat tekintve), az áthidalandó nyílások viszont nem azok, mint ahogy a falvastagság is különböző lehet. Nézzük hát át a Leier termékleírása segítségével, hogyan kell különböző falvastagságok esetén dolgoznunk az elemeinkkel!

45 cm-es falvastagság esetén: A falazat belső oldalára kettő, a külső oldalra pedig egy MDA típusú áthidalót helyezzünk el. Az áthidalók közé 8 cm vastag hőszigetelő táblát kell beépíteni. Ez biztosítja az áthidalás hőhídmentességét. A nyomott öv általában kisméretű tömör tégla ráfalazással készül.

38 cm-es falvastagság esetén:

Belső teherhordó fal esetében: Három egymás mellé helyezett MDA típusú áthidalóval egyszerűen kialakítható az áthidalás. A nyomott öv kisméretű téglából ráfalazással készül. Kerámia falazóelemekből tilos a nyomott övek kialakítása!
Külső teherhordó falazatnál: A fal külső oldalán 8 cm vastag hőszigetelő táblát kell elhelyezni. A belső oldalon maradt 30 cm széles sávban 2 db MDA jelű áthidalót építünk be úgy, hogy illeszkedjenek a sáv két széléhez. A két áthidaló között maradt 6 cm széles hézagot a nyomott öv készítése során betonnal kell kitölteni. Az áthidalás nyomott övet rábetonozással kell kialakítani. Ez a koszorúval egybeépítve is lehetséges.

30 cm-es falvastagság esetén:

Belső teherhordó falazatnál: 2 db MDA jelű áthidalót helyezünk el úgy, hogy a falazat két széléhez illeszkedjenek. A két áthidaló között maradt 6 cm széles hézagot a nyomott öv készítése során betonnal kell kitölteni. Az áthidalás nyomott övet rábetonozással kell kialakítani. Ez a koszorúval egybeépítve is lehetséges.
Külső teherhordó falazatnál: A fal külső oldalán 5 cm vastag hőszigetelő táblát kell elhelyezni! A belső oldalon maradt 25 cm széles sávban 2 db MDA jelű áthidalót helyezzünk el egymás mellé, a nyomott öv kisméretű téglából ráfalazással készül.

25 cm-es falvastagság esetén: Nagyon egyszerű a dolgunk: két darab MDA jelű áthidalót helyezünk el egymás mellé és kész!

Acél áthidalók

Az acél áthidaló beépítése a falazott vagy rétegelt falszerkezetek nyílásai fölötti teherátadást biztosító, előre méretezett acél szerkezeti elem szakszerű elhelyezése, amely megfelelő felfekvéssel, habarcságyon és előírt sorrendben történik a tartó- és használati biztonság érdekében. Az acél áthidaló egy hidegen alakított vagy idomacélból készülő elem, amely az ablak- és ajtónyílások feletti fal- és felső terheket a nyílás két oldalán lévő falszakaszokra adja át. Beépítésekor a gyártói és európai szabványi előírásokat (pl. EN 1090) be kell tartani.

Az áthidalók készülhetnek horganyzott acéllemezből formált egy- vagy többhéjú elemekből (pl. kétrészes kavicsfal-áthidalók), illetve I-, U- vagy egyedi profilú idomacélokból, a terhelés és a falazat típusa szerint. A gyártói rendszerek gyakran integrált hőtechnikai és nedvesség-védelmi megoldásokat (például cavity tray, hőhídcsökkentő kialakítás) is tartalmaznak a részletképzés egyszerűsítése érdekében. A rozsdamentes vagy magas cinkbevonatú (pl. EN ISO 1461) felületek biztosítják a korrózióvédelmet.

A minimális felfekvési hossz tipikusan 150 mm, de kis fesztávnál kedvező falazati boltívhatás esetén bizonyos esetekben 100 mm-re is csökkenthető, míg nagyobb nyílásoknál 1800 mm felett 200 mm is előírható lehet gyártói irányelvek szerint. Az áthidaló alá nem kerülhet fél tégla/egység a felfekvésnél, mert a helyi feszültségek repedést és lokális tönkremenetelt okozhatnak. Pontszerű terheket (pl. terhelő falazat sarkok) a felfekvési zónában kerülni kell.

A tűzállósági teljesítményt a tervezett tűzállósági idő és a szerkezet igénybevétele alapján kell igazolni az EN 1993-1-2 szerint, szükség esetén kiegészítő passzív tűzvédelemmel (burkolás, festék). Kültéri és párás környezetben a horganyzott (pl. EN ISO 1461) felületű acél áthidalók javasoltak.

Acél áthidalók alkalmazhatók belső és külső falak nyílásai felett lakó-, kereskedelmi és ipari épületekben, különösen ott, ahol gyors és könnyű beépítés szükséges.

Porotherm áthidalók és beépítésük

Sajnos jártunkban-keltünkben rengetegszer tapasztaljuk azt, hogy az ügyfeleink megveszik a Porotherm áthidalókat, majd azokat házilagosan megpróbálják beépíteni, de egyáltalán nincsenek tisztában ezeknek az áthidalóknak a működési elvével, és azzal, hogyan kell azokat szakszerűen elhelyezni. Pedig az áthidaló beépítése nem egy bonyolult dolog, ha tisztában vagyunk vele, hogyan működik.

Áthidaló beépítése szakszerűen

Ebben a cikkben kísérletet teszünk arra, hogy a legfontosabb tudnivalókat elmagyarázzuk.

A legtöbb esetben, amikor áthidalóról beszélünk, akkor a Wienerberger áthidalói jutnak eszünkbe, gyakorlatilag ezekkel azonosítjuk AZ áthidalókat, de természetesen vannak más, hasonló áthidalások is, melyeket más gyártók gyártanak (pl. Bakonyterm). A Wienerberger AG egy osztrák téglagyártó cég, amely a világ legnagyobb téglagyártója. A Porotherm egy termékcsalád neve, melyet a Wienerberger gyárt. Gyártmányai közt szerepelnek a Porotherm termékcsalád előregyártott áthidalói is, melyeket ablak és ajtónyílások fölé szoktunk elhelyezni.

A Porotherm áthidalók típusai

Az áthidaló beépítése során többféle áthidalót alkalmazhatunk. Alapvetően - működési elvüket tekintve - kétféle áthidaló típust gyártanak, az egyik a normál, fektetett áthidaló (pl. A-10 vagy A-12 jelű különféle változatokban), a másik pedig az ún. elemmagas áthidaló (jelenleg M-25 jelű, régebben S jelű), melyet állítva kell elhelyezni.

Míg az M-25 jelű áthidalás alkalmazható egyszerű áthidalóként is rábetonozás vagy ráfalazás nélkül, addig az A-10 és az A-12 jelű kizárólag ráfalazással vagy rábetonozással alkalmazható. Ennek oka az áthidalók működési elvéből fakad.

Hogyan működnek a Porotherm áthidalók?

Az áthidaló beépítése csak úgy tud szakszerűen megtörténni, ha ismerjük annak működési elvét. Nézzük hát meg, hogyan is működnek az áthidalók!

Egy felső oldalról súlyt viselő, felülről terhelt gerenda a súly hatására elmozdulna, meghajolna. A valóságban létre is jönnek ezek az elmozdulások, mégha szemmel esetleg nem is láthatók. A terhelés hatására a tartó felső oldalán nyomás, az alsó oldalán húzás keletkezik, ahogyan azt az alábbi ábra mutatja.

A falazott szerkezetekben az áthidalók a fenti ábrán a húzott zónában helyezkednek el, tehát a húzást veszik fel, míg a nyomást az áthidalóra történt rábetonozás vagy ráfalazás veszi fel. A Porotherm A-10 és A-12 jelű áthidalók magassága olyan kicsi, hogy nem tudják egyszerre felvenni a húzást és a nyomást is, tehát önmagukban nem működnek. Pusztán az áthidaló önmagában, ráfalazás vagy rábetonozás nélkül nem működik! Ezt nagyon fontos megérteni az áthidaló beépítése során! Ezért is hívjuk ezeket kompozit áthidaló szerkezeteknek (a hasznos tulajdonságokat kihasználva több összetevőből összeállított anyag). Erre mutat példát az alábbi ábra.

Az elemmagas áthidaló beépítése során más a helyzet, mivel ezek magassága és szerkezeti kialakítása elegendő ahhoz, hogy mind a nyomást mind pedig a húzást felvegyék, így alkalmazhatók rábetonozás vagy ráfalazás nélkül is. Amennyiben az elemmagas áthidalóra még rábetonozás (vagy ráfalazás) is történik, az növeli ezeknek az áthidalóknak a teherbírását.

Áthidaló beépítése, elhelyezés

Ha a fenti elveket ismerjük, már tudjuk, hogyan kell az áthidaló beépítése során szakszerűen eljárni. A falazatot úgy kell kialakítani, hogy az áthidaló felfekvési pontjai alá lehetőleg egész falazóelem kerüljön. Ha ez nem megoldható, akkor a nem teljes méretű falazóelemet téglavágó géppel kell előállítani, kellő figyelemmel eljárva, hogy tégla esetében a bordák ne sérüljenek.

Az áthidalónak legalább 12 cm hosszúságban fel kell feküdnie a fogadó falszerkezetre. Az áthidaló beépítése során a felfekvést habarcsréteggel kell kiegyenlíteni. Utólagos nyílás kialakítása csak tartószerkezeti tervek vagy statikus szakvélemény alapján javasolt. A nyílás létrehozása előtt a nyílás fölött a falazatban az áthidaló szerkezetet ki kell alakítani. A falazatot szakaszosan, először egyik, majd másik oldalon megvésve, szabad elhelyezni az áthidaló szerkezet előregyártott részét, illetve a hozzá tartozó nyomott zónát.

Amíg az áthidaló beépítése során a szerkezet el nem nyeri végleges teherbírását, nem szabad az alatta lévő nyílást kibontani. Utólagos áthidaló szerkezet beépítése esetén a tartószerkezeti tervben (tekintettel a falazat szilárdságára, és a várható igénybevételekre) meghatározott felfekvési hosszat (min. 12 cm) kell az áthidaló / áthidaló szerkezet előregyártott részének biztosítani.

A nyomott öv kialakítása

Az áthidaló beépítése során tehát ki kell alakítani a szerkezetben a nyomott övet. A nyomott öv kialakítható kisméretű tömör tégla ráfalazással vagy rábetonozással. Ráfalazáskor az áthidaló feletti falszakaszt különös gondossággal, szabályosan kötésben kell falazni (nem egyenes boltívként). A falazáshoz cementhabarcsot kell használni, és ügyelni kell mind a vízszintes, mind a függőleges fugák teljes habarcskitöltésére.

A rábetonozás vagy ráfalazás előtt a törmelékeket, laza részeket el kell távolítani az áthidaló tetejéről és be kell nedvesíteni azért, hogy az előregyártott húzott öv és a helyszínen készülő nyomott öv között megfelelő kapcsolat alakuljon ki.

Az építés közbeni alátámasztások csak a nyomott öv és a koszorú teljes megszilárdulása után távolíthatók el.

Alátámasztás az áthidaló beépítése közben

A Porotherm A-10 neo és A-12 áthidalók építés közben alátámasztás nélkül egyáltalán nem terhelhetők. Az alátámasztó állványzatot még az áthidaló beépítése előtt kell elkészíteni. 2,0 m-es nyílásméretig középen egy helyen kell az áthidalókat alátámasztani, 2,0 m-nél nagyobb nyílás esetén két alátámasztás szükséges (lásd ábrák).

Ha az áthidaló beépítése közben koncentrált terhet kap, a koncentrált teher alatt alá kell azt támasztani. Különös gondot kell arra fordítani, hogy a közvetlenül az áthidalók alá kerülő gerenda az egymás mellé helyezett összes áthidalót átfogja és alátámassza. Az alátámasztásokat csak az áthidaló feletti ráfalazás vagy rábetonozás és a koszorú teljes megszilárdulása után szabad eltávolítani. Az alátámasztó állványzat teherbírását és szakszerű kialakítását arra jogosult szakembernek (pl. statikus) kell meghatároznia.

Hiszen egy ránézésre épnek tűnő fal megbontása ugyanúgy járhat veszélyekkel és kellemetlen meglepetésekkel, mint egy repedezett, problémás szerkezeté. Tegyük fel, hogy minden szerszám adott az áthidalók beépítéséhez, és a megfelelő gerendát is sikerült kiválasztanunk hozzá, ezáltal ott állunk a kibontott ablak, illetve már csak a tátongó ablaknyílás előtt, melynek a felső részét szeretnénk biztonságosabbá és masszívabbá tenni az áthidalással. Fontos, hogy ilyen esetben a bontást minden esetben a nyílás valamelyik felső sarkán kezdjük meg, és próbáljuk meg gépi vésés esetén is a lehető legkevesebb vakolatot leverni, hiszen a külső rétegnek ilyenkor nagyon fontos összetartó szerepe van; ha eltávolítjuk, akkor komolyabb károk keletkezhetnek a falszerkezetben. Ha megfelelő réseket véstünk ki a gerenda számára az ablaknyílás két oldalán, az áthidaló bepróbálását követően először portalanítjuk a két üreget, majd kiszintezzük a gerendát, amihez egy hagyományos vízmérték lesz a célszerszámunk. Ügyeljünk rá, hogy a gerenda mindkét oldalon masszív téglára kerüljön, a szintezéshez pedig lekevert falazó habarcsot használjunk. Ha az áthidaló a helyén, megindulhat a gerenda vakolása annak érdekében, hogy ne keletkezzen hőhíd a frissen beépített elem körül. Amennyiben a gerenda és a fal között jelentős hézagot találunk, minden esetben használjunk téglaékeket vagy egyszerű téglatörmeléket ahhoz, hogy a hézag méretét csökkentsük, illetve a falszerkezet a későbbi mozgolódás esetén ne tudjon megülni, esetleg berepedezni a beavatkozás miatt. Ha a téglaékek a helyükön vannak, ismét falazó habarcsot keverünk, és kanállal megfelelően feltöltjük az üreget. Sok esetben az áthidaló és a fal között akkora a hézag, hogy a falazó habarcs önmagában nem elég. A legtöbb családi ház falszerkezete annyira széles, hogy az áthidalók utólagos beépítésekor nem elegendő egyetlen gerenda bevésése. Ilyenkor kettő, esetenként akár három áthidalóval is számolnunk kell. Szintén lényeges még, hogy a dupla áthidalóknál addig ne bontsuk meg kívülről is a falat, amíg a belső gerenda nincs a helyén, illetve nem kötött meg, tehát a beavatkozás minden esetben kétnapos, hiszen az első gerendát legalább 24 órát hagyni kell kötni, hogy a külső bontással a fal már masszívan tartson.

Felkeltettük érdeklődését? Ha válaszfalban cseréli az áthidalót az ajtó felett, akkor csak az ajtó feletti falazat terheli a régi áthidalót. Ha viszont teherhordó falban kell áthidalót cserélni az ajtó vagy ablak felett, akkor nemcsak a falazat, hanem a tető is terheli az áthidaló feletti falszerkezetet. Az áthidaló cseréjénél mindig jobb egy épnek tűnő falban cserélni az áthidalót, mint egy repedezett falban. Azonban az épnek látszó falnál is ugyanolyan gondossággal kell eljárni az áthidaló cseréjekor. Az áthidaló bontásakor ne használjon gépi vésést. Azért, mert ilyenkor a vésés rezgése könnyen leomlaszthatja a vésés feletti falat. Az áthidaló cseréjekor kézzel vésse ki a falat. Figyeljen arra is, hogy csak annyi vakolatot verjen le, amennyi feltétlenül szükséges. Ha az ajtó vagy ablaknyílás előbb egyik, majd a másik oldalán megfelelő rést vésett ki a falban, akkor próbálja be az áthidalót. A sikeres próba után portalanítani kell a kivésett nyílásokat. Figyeljen arra, hogy az áthidaló mindkét oldalon stabilan álló téglára kerüljön. A stabilan álló téglákra rakjon falazó habarcsot, és erre helyezze rá az áthidalót. Ezután állítsa be az áthidaló pontos helyét és vízszintességét. Ha kellően meghúzott a habarcs az áthidaló alatt, akkor következhet az áthidaló hézagmentes beépítése és bevakolása. Az áthidaló feletti nagyobb hézagot mindig több rétegben tudja csak bepótolni. Az áthidaló felett a falazó habarcs felvitelekor ügyelni kell a habarcs vastagságára. Ha nagy hézag van az áthidaló felett, akkor használjon téglatörmeléket a hézagok kitöltésére. Egy réteg habarcs felvitele után rakja bele a téglatörmeléket, és várjon a habarcs száradására. Ha kellően megkötött a habarcs, akkor következhet a következő réteg. Egészen addig, amíg teljesen ki nincs töltve az áthidaló feletti hézag. Az áthidaló bevakolásakor is figyeljen arra, hogy egy, másfél centinél vastagabb rétegben egyszerre nem tudja felvinni a vakolóhabarcsot. Ha olyan vastag a fal, hogy egy áthidaló helyett kettőt vagy akár hármat kell beépíteni, akkor egyszerre csak egy áthidalót cseréljen ki. Azért fontos ez, mert ilyenkor a falban maradó régi áthidaló még tartja a falat, és nem fog leomlani. A második áthidaló cseréjéhez csak akkor kezdjen hozzá, amikor az elsőnek berakott áthidaló már megkötött, és stabilan tartja az áthidaló feletti falat. Az áthidaló cseréjekor figyeljen a megfelelő szigetelésre is. Az áthidaló hőhídmentes szigeteléséhez ugyanis az áthidalók közötti szigetelő berakására is szüksége van. Ha jelentős terhelés esik az áthidaló feletti részre a födém vagy a tető részéről, akkor a régi áthidaló kibontása előtt a födémet vagy a tetőszerkezetet megfelelően alá kell támasztani.

Gyártás, Kivitelezés, Tervezés

Gyártás: Gyártócsarnokainkban beton-, vasbeton és feszített beton termékeket gyártunk magasépítési és mélyépítési létesítmények megvalósításához egyaránt. A világviszonylatban is korszerűnek számító extrudált födémpaneleket, hosszúpados gyártósoron 16-50 cm magassággal gyártjuk, valamint zsaluzópaneleket, hídgerendákat több keresztmetszeti típussal akár 44 métert meghaladó hosszban készítünk. A függőleges felületképzés szendvics- vagy tömör tűzgátló falelemek előállítása speciálisan erre a célra telepített billenő asztalokon, tág határok között mozgó rugalmas méretekkel valósul meg.

Kivitelezés: Komoly szakmai háttérrel vállalunk komplett szerkezetépítési munkákat, előregyártott vasbeton szerkezetek szerelését, mély és magasépítési monolit vasbeton szerkezetek kivitelezését. A szerkezetek szereléséhez a legkorszerűbb DOKA zsalurendszerrel rendelkezünk. Projekt munkáink magában foglalnak alapozási munkákat, vázszerkezetek szerelését, a hozzá tartozó monolit vasbeton szerkezetek, többek között merevítő vasbeton falak, födémek, lépcsők építését; valamint ipari padlók kivitelezését.

Tervezés: Projektjeink, szerkezeteink sikeres megvalósítása érdekében a tervezés folyamata kulcsfontosságú. Az előregyártott vasbeton szerkezeti elemek gyártmánytervezése során garantáljuk, hogy az elemek megfelelnek minden olyan követelménynek, amelyet a Megrendelő az általa biztosított adatszolgáltatásban műszakilag megfogalmazott a hatályos szabványoknak, előírásoknak megfelelően. Tartószerkezet tervezői részlegünk felkészültségében és létszámában kiemelkedik a hazánkban működő előregyártó cégek között. Kollégáink a projekt kezdetétől közreműködnek a tervezésben, segítik a generál tervező munkáját az épület engedélyezésétől a kiviteli tervek elkészítéséig a legoptimálisabb műszaki lehetőségek megtalálása érdekében.

tags: #tarto #athidalo #gerenda