Tatabányai erőmű: hogyan készült és milyen hatással volt a városra
Az erőmű a tatabányai bányákból származó szénre támaszkodott a kezdetektől fogva, és közvetlenül szolgálta a győri iparvidéket, Budapestet, valamint a Budapest-Bécs vasútvonalat is.
A régi telep építését 1897-ben határozta el a Magyar Általános Kőszénbánya Rt., és 1898-ban már üzembe is helyezték 3 db. 240 kW-os gőzgéppel és 8 db. forralócsöves kazánnal.
1902-ben egy 480 kW teljesítményű gőzgépet építettek be, majd megkezdték a korábbi kazánok lecserélését Cornwall kazánokra. 1906-ban újabb bővítés következett: 4 db. BW kazánt, és egy 1500 kW-os gőzturbinát helyeztek üzembe, amelynél új műszaki megoldás volt a láncrostély, illetve a gőzturbinához csatlakozó kondenzátor hűtővizének hűtőtoronyban történő visszahűtése.
A régi telep közelében 1908-ban 2 db. 1,8 MW teljesítőképességű turbinát és 8 db. 12 bar-os, 5,5 t/h-s kazánt szereltek fel. Többszöri bővítés után - végső kiépítésben - 5 turbinából és 16 kazánból állt, 25,5 MW teljesítménnyel. Az erőmű a harmincas évek végéig már 126 községet is ellátott villamos energiával.
1938-ban kezdték építeni a harmadik, úgynevezett 32 bar-os erőművet. 1940-ben helyeztek üzembe 2 db 47 t/h teljesítményű porszéntüzelésű kazánt és 16,2 MW teljesítményű turbinát. 1943-ban csatlakozott az erőmű a Magyar Dunántúli Villamossági Rt. 110 kV-os távvezeték hálózatához.
1952-ig - többszöri bővítés után - az erőmű összes teljesítőképessége elérte a 66,5 MW-ot, amelyet a Láng gyártmányú kazánok, Zoelly és BBC turbinák, valamint Ganz generátorok szolgáltattak. Az óváros távhőellátása 1967-ben kezdődött meg, amelyhez a hőt a beépített 19 MW teljesítményű hőközpont biztosította. 1970-ben rákapcsolták az újvárosi távhőrendszert is, így a hőleadó kapacitás 107 MW-ra nőtt.
1979 és 1981 között a kondenzációs villamosenergia-termelést teljesen átalakították hőszolgáltatásra. A forró vizes rendszer hőkiadó kapacitása elérte a 220 MW hőteljesítményt. 1988-tól 1992-ig az addig üzemeltetett 8 db szénportüzelésű kazánból négy olajtüzelésre lett átalakítva, amelynek eredményeként gőztermelő képességük 55 t/h-ra emelkedett. Folyamatirányításuk SIEMENS Teleperm M számítógéppel történt.
A fűtőerőmű évente kb. 120 kilotonna szenet, 18-20 kilotonna fűtőolajat és 0,3 kilotonna ipari tüzelőolajat tüzelt el. Így évente körülbelül 90 GWh villamos energiát fejlesztett és 1,5 PJ hőenergiát adott ki.
A Tatabánya Erőmű Kft-t magyar és külföldi jogi személyek alapították 1998. A Vértesi Erőmű Rt. 2000. A Vértesi Erőmű Rt. és a Magyar Villamos Művek Rt között 2003. augusztusában a Tatabányai Fűtőerőmű technológiai megújítási projektjének megvalósítására megkötött Fejlesztési Megállapodásban foglaltak alapján a Magyar Villamos Művek Rt. 2003. november 21.-én törzstőke emeléssel belépett a társaságba.
Ezt követően 2004. A Vértesi Erőmű Rt. 2004. júliusában illetve 2004. 2010-ben az MVM Zrt. üzletrészeit értékesítette Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata és az ELMIB Energetika Zrt. 2004. A projekt 2004. évre ütemezett feladatai a tervezett műszaki tartalommal, a tervezett ütemnek megfelelően és a tervezett ráfordítás előirányzaton belül maradéktalanul megvalósultak.
A társaság 2004. augusztusában megszerezte a Magyar Energia Hivataltól a „Távhő Termelői Működési Engedély”-t és ennek birtokában 2004. A Tatabányai Fűtőerőmű 2004. A megújítás során leállításra kerültek a régi szénportüzeléses kazánok. A négy darab fűtőolaj tüzelésű kazán át lett alakítva alternatív földgáz-fűtőolaj tüzelésűre Babcock gyártmányú tüzelőberendezések alkalmazásával.
Ezzel együtt a kazánok irányítástechnikája is korszerűsítve lett Honeywell Experion rendszer alkalmazásával. Szintén ebben az évben lett kiépítve a telephely földgáz ellátása, mely primer vezetékből, gázátadó állomásból, szekunder vezetékből, gázfogadó állomásból és a telephelyi belső gázrendszerből áll.
Az erőmű I. Befejeződött a tatabányai fűtőerőmű kazánjainak átalakítása faaprítékra, a 6,1 milliárd forintos beruházás 41 új munkahelyet teremtett az erőműnél és 420-at az erdőgazdaságnál. A beruházás során épült egy új, 18 megawatt teljesítményű forróvizes kazán és két 37 megawatt teljesítményű gőzkazánt alakítottak át faapríték elégetésére, összesen 92 megawatt megújuló hőenergia teljesítménnyel. Az erőmű a fejlesztéshez 1,5 milliárd forint támogatást kapott.
A fűtőerőmű biomasszás tüzelésre való átépítését az MVM OVIT Zrt. végezte el. A társaság meghatározta a tüzelőanyag behordó berendezést, nyolc órára elegendő tüzelőanyagot tároló hombárok épültek, valamint elkészült a kazánokhoz tartozó salak eltávolító és pernye leválasztó berendezés. A létesítmény tüzelőanyag-igénye évben átlagosan 100 ezer tonna faapríték.
A Tatabánya Erőmű Kft. 2015 májusában kötött 2032-ig érvényes szerződést a Vértesi Erdő Zrt.-vel a nyersanyag szállításáról. A szerződés aláírásakor elhangzott, hogy az üzletkötés értéke eléri az 1,5 milliárd forintot. Az erdőgazdaság 27 tagú biomassza-integrációt hozott létre és logisztikai központot létesített a biztonságos ellátás érdekében.
Az átalakítás előtt az erőművet gázzal fűtötték, évente 60 millió köbméter gázt használtak fel. A földgáz kiváltásával évente 64 ezer tonnával csökken az üvegház-hatású gázok kibocsátása. A Tatabányai Erőmű Kft. jelenleg 23 ezer lakás és számos intézmény fűtés- és melegvíz ellátását biztosítja, valamint kapcsoltan villamos energiát is termel.
A villamosenergia-termelés közel 50 megawatt, távfűtésre évente 1,1 millió Gigajoule hőEnergiát adnak át az önkormányzati tulajdonú távhőszolgáltatónak, amely a hőenergiát kétszáz kilométernyi vezetékhálózaton juttatja el a fogyasztókhoz. 2010 elején a fűtőerőművet 3,6 milliárd forintért vásárolták meg az MVM-től, a többségi tulajdon az önkormányzathoz került, a fennmaradó részt az ELMIB birtokolta.
Tatabánya már most is tartogat meglepő értékeket, például az Erőműtó, amelyet az Által-ér városunkba érkező szakaszából duzzasztottak fel a 30-as években. A tónál láthatóak a betonkolosszusok, amelyek mély történelmi nyomot őriznek, és a környéket különleges hangulattal ruházzák fel.
Tatabánya egyedi arculata a természet és az ipari környezet fúziója, ahol a szakrális és az ipari tér egymás mellett van jelen. Az Erőműtó turisztikai vonzereje jelentős lehetne, ha felújítanák az utakat, karbantartanák a környéket, lenne pár pad és világítás a sétányokon, és ezzel a hely a város egyik legnagyobb természeti-ipari látványossága lehetne.
Táblázat: fontos mérföldkövek az erőmű fejlődésében
| Időpont | Fejlesztés | Hatás |
|---|---|---|
| 1897-1898 | építés: 3×240 kW gőzgép, 8×kazán | kezdeti energiaellátás |
| 1902 | 1560 kW gőzturbina beépítés | nagyobb teljesítmény |
| 1938-1940 | 32 bar-os erőmű építés, 2×47 t/h kazán, 16,2 MW turbina | 3. egység kiépítése |
| 1967-1970 | távhő indítása, 19 MW és 107 MW hőtávhő | hőellátás bővítése |
| 1979-1981 | átalakítás hőszolgáltatásra | teljes energiaátállítás |
| 1988-1992 | 4 olajtüzelésre vált kazán, 55 t/h | növekvő hatékonyság |
| 2003-2004 | MVM belépése, megújítás, gázellátás | modernizáció |
| 2015 | 2032-ig szóló biomassza szerződés | megújuló energia |
Az erőmű jelenleg 23 ezer lakás és számos intézmény fűtés- és melegvíz ellátását biztosítja, és villamos energiát is termel. A biomasszára történő átállás csökkentette a földgázalapú kibocsátást, miközben stabil energiaellátást nyújt a város számára.
Az erőmű és a kapcsolódó létesítmények a városi tulajdonban lévő erőműnek hatékony energiagazdálkodást biztosítanak, miközben a város ipari hagyományait is megőrzik.
tags: #tatabanyai #eromu #kemeny #hogyan #keszult