A téglák szigetelési képességei: Több mint falazat

Az építkezés során az egyik legfontosabb döntés, hogy milyen téglatípust válasszunk. Ez alapvetően meghatározza az épület energiahatékonyságát, a fűtési és hűtési költségeket, valamint a lakók komfortérzetét. A tégla, mint építőanyag, széles skálán mozog a hőszigetelő képességet illetően, és a modern építészeti elvárásoknak való megfelelés érdekében folyamatosan fejlődik. A hagyományos égetett kerámia tégláktól kezdve a fejlettebb "okostéglákig" számos lehetőség áll rendelkezésre, melyek mindegyike eltérő tulajdonságokkal bír.

Tömör és üreges téglák: Az alapok

A téglák hőszigetelő képességének megértéséhez elengedhetetlen különbséget tenni a tömör és az üreges téglák között. A tömör téglák kiváló hőtároló képességgel rendelkeznek; lassan melegednek fel és lassan hűlnek le. Ez a tulajdonság nyáron a hőhullámok elleni védelemben lehet hasznos, mert a fal nehezebben melegszik fel, és a lakás klímája elviselhető marad. Azonban a hőtároló képesség eltér a hőszigetelő képességtől. Minél több az üreg, minél több a levegő a falazóelemben, annál jobb a hőszigetelő képesség. Az üreges téglák a bennük rekedt levegőnek köszönhetően jobb hőszigetelő képességet nyújtanak, mint a tömör társaik. Azonban ez nem jelenti azt, hogy az üreges téglákat egyáltalán nem kell kiegészítő szigeteléssel ellátni, mert ez az üreges tégla pontos típusától függ.

Természetes és mesterséges falazóanyagok

A mesterséges falazóanyagok mellett léteznek természetes építőanyagok is, mint a terméskő, agyag és vályog. A fa tömörfa vagy rétegelt faszerkezetként alkalmazható. A falazóanyagok előállításának alapanyagai a homok, horzsakő, mész, agyag és gipsz. Ezekből az alapanyagokból a falazóelemeket hő, nyomás, vízgőz vagy különböző vegyi anyagok hozzáadásával állítják elő. Ahhoz, hogy ezzel a módszerrel valamelyest is elfogadható hőszigetelést kapjunk, nagy falvastagságra, minimálisan 36,5 cm-es falazatra van szükség. Az alapanyagok széleskörű rendelkezésre állása miatt korábban rövid szállítási utakkal lehetett számolni. Napjainkban azonban az európai téglagyártás centralizálódó tendenciát mutat. A primerenergia-felhasználás a különböző termelési eljárások miatt az egyes típusok esetében nagyon különbözőséget mutat.

Különböző téglatípusok és tulajdonságaik

Vályogtégla: Természetes, környezetbarát anyag, kiváló páraszabályozási tulajdonságokkal és hőtároló képességgel. A vályog kötőanyaga az agyag, adalékanyagai a homok, esetleg aprókavics vagy kőzúzalék, töltőanyagok a szalma, törek, pelyva, faforgács és fűrészpor lehetnek. A vályogtéglák alapanyaga agyag és homok keveréke, napon szárítják, minimalizálva ezzel a környezeti terhelést. Lakóházak építésére alkalmas, kiváló hőtároló képességgel és páraszabályozó tulajdonsággal rendelkezik, így kellemes lakásbelsőt biztosít. A vályogtégla segíti a természetes hőszabályozást, javítva az épület energetikai teljesítményét. Kevésbé köztudott, de jó hangszigetelő képességekkel is rendelkezik. A mai igényeknek és hőtechnikai elvárásoknak azonban önmagában már nem felel meg, csak homokzati szigeteléssel együtt. Erre a kőzetgyapot alkalmas, vályogfalra ne tegyünk EPS lapokat, mert a lakótérben penészedés indulhat el.

Kisméretű égetett tégla: Időtálló, nagy teherbírású, hőtároló képessége segít nyáron a hőhullámok ellen. A kisméretű tömör tégla, ami a hazai építkezésben a múlt században élte fénykorát, még ma is remek építőanyagnak számít. Könnyű kezelhetősége és a már bevált jó tulajdonságai alapján ma elsősorban kiegészítő építkezéshez használják, mint amilyen az utólagos válaszfal építés, az épületbővítés, a pincefalak, boltívek építésére, kémények felújítására. A tömör tégláknak a legjobb a hőtároló képességük. Ennek praktikus haszna a nyári hőhullámok elleni védelem. A hőszigetelő képessége viszont gyenge, éppen ezért kiegészítő szigetelés szükséges. Jó hír, hogy erre a falazóanyagra kőzetgyapotot és polisztirolt egyaránt tehetünk, ha szakszerűen készül a szigetelés, nem kell penészedéstől tartani. A szigetelőanyagok vastagságának megítélése is változott: míg korábban a szerény 5 centiméteres vastagságot gondolták megfelelőnek, ma már akár 20-30 centiméteres szigetelőanyagot is feltehetünk.

Pórusbeton - Ytong: Kvarchomok, mész, cement és víz alapanyagú, levegőcellákat tartalmazó falazóanyag. Jó hőszigetelő, könnyen megmunkálható. Remek tulajdonságai miatt szeretjük, mint amilyen a szilárdság, a jó szigetelőképesség, a méretpontosság és sima felület. Kiváló szilárdságának köszönhetően falazásra és más szerkezeti elemek létrehozására alkalmas. A pórusbeton jó hőszigetelő képességgel bír, hozzájárulva az épületek komfortjához. Súlya miatt kisebb teherbírású födémekhez is használható, könnyen megmunkálható, és egyenletes felületet biztosít. Az Ytong Lambda bizonyos vastagságban már kiegészítő szigetelés nélkül is megfelel a mai hőtechnikai követelményeknek. Az Ytong Classic és az Ytong Forte falazóanyagokat 375 milliméteres vastagságban még szükséges kőzetgyapottal vagy polisztirollal szigetelni. Az Ytong Lambda már 375 milliméteres vastagságban megfelel az alacsony energiaigényű épületekhez is, kiegészítő szigetelés nélkül.

Gázbeton: Népszerű volt az 1980-as években, de nedvességérzékenysége miatt penészedésre hajlamos. Nagy mérete, viszonylag könnyű súlya miatt gyorsan lehetett vele építkezni. Hőszigetelő képessége is az akkori követelményeknek megfelelő volt. A gázbeton hátránya, hogy könnyen magába szívja a nedvességet, ami a penészedés elindítója lehet. Külső szigeteléssel javíthatóak a hőtechnikai tulajdonságai.

Silka mészhomok tégla: Nagy sűrűségű, kiváló hangszigeteléssel és hőtároló képességgel rendelkezik. Tűzálló és időjárás-ellenálló, de kiegészítő szigetelést igényel. Nagy szilárdságú falazóelem, amely természetes alapanyagokból, a mész, a homok és a víz keverékéből készül. Nagy sűrűségű anyag, ebből adódóan hőtároló és hangszigetelő képessége kiváló. Kiemelkedő hangszigetelés jellemzi, ideális társasházak lakásokat elválasztó falazatának, vagy hanggátló rendszereknek a kiépítésére. A Silka téglafalat is érdemes szigetelni, különösen ha az épület hőszigetelése és energiahatékonysága fontos szempont.

B30-as tégla: Teherhordó falak építésére alkalmas, jó hőszigetelő tulajdonságokkal bír. Környezetbarát és újrahasznosítható. A B30-as falazóblokk az 1970-es, 80-as években volt a legnépszerűbb, de még ma is kedvelt falazóanyag, akár külső, akár belső falakról van szó. A B30-as blokkok erősek, így alkalmasak teherhordó falak építésére. A 30 cm-es falvastagságuk lehetővé teszi a stabilitást és a terhelhetőséget. Bár nem a legtökéletesebbek, egészen jó hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkeznek. A hagyományos falazóelemekkel szemben szerkezetük üreges, és a falazóblokkok pórusai csökkentik a hővezetést. A B30-as blokk környezetbarát megoldást jelent, mert természetes anyagokból készül, és újrahasznosítható. Emellett a mai igényeknek és követelményeknek megfelelően kiegészítő szigeteléssel kell javítani a ház hőtechnikai tulajdonságain. A szigetelőanyag, mivel ez is kerámia tégla, kőzetgyapot vagy üveggyapot is lehet.

Az "Okostéglák" forradalma

Elérkeztünk a ma kapható legjobb tulajdonságokkal bíró téglatípushoz, amit az építőiparban már okostéglának hívnak. Az okostéglák olyan termékek, amelyek többet nyújtanak, mint a hagyományos falazóelemek, mert segítenek csökkenteni a fűtési költségeket és hozzájárulnak az energiahatékony építéshez. Anyaguk égetett kerámia, szerkezetük lyukacsos, azzal a plusz paraméterrel, hogy vagy a légkamrák felépítése eltér az eddigiektől, vagy bizonyos típusok hőszigetelő anyagot tartalmaznak.

Porotherm téglák: A Porotherm tégla hőszigetelését a tégla üregszerkezetében rekedt levegő jó hőszigetelő képessége biztosítja. Ezek a kiváló hőszigetelést biztosító Porotherm téglák azért jók családi ház homlokzati falának építéséhez, mert a téglából épített homlokzati fal külön hőszigetelés nélkül is megfelel az energetikai követelményekben a homlokzati falakra meghatározott 0,24 W/m²K hőátbocsátási tényező értéknek. Sőt, még ennél is jobb hőszigetelést biztosítanak.

• Porotherm 50 Thermo Rapid: Az 50 centis Porotherm 50 Thermo Rapid téglákból épített fal jelenleg a Magyarországon elérhető legjobb hőszigetelést biztosítja családi ház homlokzati falának megépítéséhez. Az 50 centi vastag Porotherm Thermo Rapid fal 2 cm-es hőszigetelő vakolattal 0,12 W/m²K hőátbocsátási tényező értéket ad. Ez a kimagasló hőszigetelő képességgel bíró 50 centis Porotherm téglafal nemcsak télen képes biztosítani a kiváló hőszigetelést, hanem a legmelegebb nyári hónapokban is. A Porotherm Thermo téglafal nem a téli fűtés energiáját tartja bent jó hatásfokkal a homlokzati falak között, hanem a nyári kánikulában is képes a kinti perzselő hőséget a falakon kívül tartani. Ezért könnyen lehet, hogy csak órákkal később kell elindítani a klímát a nyári nagy melegben.
• Porotherm Thermo Rapid 44 cm: A 44 centis Porotherm Thermo Rapid fal is ugyanezzel az elvvel biztosítja a kiváló hőszigetelést a téli fűtés energiájának falakon belüli megőrzéséhez. Ugyanúgy a júliusi és augusztusi perzselő meleg falakon kívül tartásából is vastagon kiveszi a részét a 44 centis téglafal.
• Porotherm Thermo Rapid 38 cm: A 38 centis Porotherm Thermo Rapid tégla hőszigetelése is kiváló, alig marad el a két korábban leírt Thermo Rapid téglától.
• Porotherm X-therm: A népszerű, 30 centi széles Porotherm X-therm téglafal hőátbocsátási tényező értéke 0,27 W/m²K, mégpedig a két centi vastag hőszigetelő vakolattal. A 38 centis Porotherm X-therm téglának még jobb a hőszigetelése. Ha ez elég a fűtési költség és áramszámla megtakarítás biztosításához, akkor nincs is szükség külön hőszigetelésre az X-therm téglafalon. Ez már bőven meghaladja a szabályozásban meghatározott 0,24-es hőátbocsátási tényező értéket.

A hagyományos falazóanyagok esetében a tégla üregszerkezete a tégla oldalával párhuzamosan, illetve arra merőlegesen fut. A korszerű okostéglák üregszerkezete X formájú, mint a Porotherm X-therm esetében. Több üreget tartalmaz, és az X szerkezetnek köszönhetően a meleg vagy hideg levegőnek nagyobb utat kell megtenni, emiatt lassabban melegszik, illetve hűl le a lakás.

A Porotherm Thermo Rapid tégla kiegészítő szigetelés nélkül, kiemelkedő hőtechnikai adottságokkal bír, meghaladva a mai minimum elvárásokat is. Ez a tégla belsejében található kőzetgyapot szigetelőanyagnak köszönhető. A tégla síkra csiszolt, így pontos illesztést tesz lehetővé egy vékony Rapid ragasztóréteggel.

A hőszigetelés fontossága és a vonatkozó szabályozások

A téglák hőszigetelő képessége nagyban függ a típustól és a fal vastagságától. Az okostéglák korszerű megoldást nyújtanak, de magasabb áruk ellenére hosszútávon megtérülő befektetést jelentenek. Az energetikai követelmények fokozatos szigorodása és az épületek üzemeltetési költségeinek csökkentésére irányuló törekvések miatt egyre jobban terjednek a homlokzatok úgynevezett kontakt hőszigetelési rendszerei. Ezek a legegyszerűbb, egyben legolcsóbb megoldások a határolófalak hatékony és gyors hőszigetelésére. A kontaktrendszer megnevezés arra utal, hogy a meglévő - akár új, akár régi falazatra - közvetlenül rögzítik a hőszigetelő táblákat, ragasztással, dübelezéssel, vagy ezek kombinációjával.

Energetikai követelmények változásai az elmúlt évtizedekben:

Az eredetileg 2021. januárjától bevezetett, fenti követelmények bevezetését ugyan elhalasztották 2022. júniusáig, de ettől függetlenül célszerű már most velük számolni a felújítások során, mivel jelentősen csökkentik a fűtés és hűtés (légkondicionálás) költségeit. A hőszigetelés összesített kivitelezési költségeiben (állványozás, ragasztás, dübelezés, vakolás stb.) nem okoz jelentős növekedést a vastagabb hőszigetelés. Kőzetgyapot hőszigetelés alkalmazása mellett megmarad a falszerkezet páraáteresztő képessége, a kőzetgyapot hőszigetelőanyag nem éghető, így a tűzvédelmi jellemző A1.

Az elmúlt évtizedek leggyakoribb falszerkezeteinek átlagos hőátbocsátási tényezői:

A fenti táblázat azt a sokak számára meglepő tényt mutatja, hogy az általános vélekedéssel szemben nem a panelépületek, hanem a régi társas- és családi házak szorulnak rá leginkább energetikai felújításra.

A hőszigetelés helyes kiválasztása és alkalmazása

Az építőanyag-gyártók, -forgalmazók, -kereskedők óriási választékban kínálják a különféle hőszigetelő anyagokat. A tervezők, a kivitelezők csak kapkodják a fejüket és tanácstalanok, hogy milyen alapon válasszák ki az adott épületszerkezethez megfelelő hőszigetelő anyagot. Ahhoz, hogy ez a döntés megalapozott legyen, át kellene tekinteni valamennyi gyártó tájékoztatóját, alkalmazástechnikai útmutatóját, honlapját. Erre általában nincs idő - a meglévő tapasztalatok és az ár alapján választ többség. Nagyon sokszor hibás a döntés, hiszen legtöbbször a legolcsóbb hőszigetelő anyagot választják, ami természetesen az adott épületszerkezet hőszigetelésére nem a legmegfelelőbb. A téli hideg miatt az épületek sokaságában jelentkezik páralecsapódás, penészesedés, továbbá magas az energiafogyasztás és jelentősek az épületkárok is.

A különböző épületszerkezetek hőszigetelését alapvetően az határozza meg, hogy az adott épületszerkezet kéthéjú vagy egyhéjú, azaz rendelkezik-e átszellőztetett légréssel, vagy sem. Belső oldali hőszigeteléssel, mint hőszigetelt épületszerkezettel nem foglalkozunk, mert ennek csak szakember által, körültekintően megtervezett, indokolt esetben van létjogosultsága. Az épületek hőszigetelése során célszerű minél kevesebb hőszigetelőanyag-fajtát alkalmazni, de a fajtán belül többféle típus is alkalmazható, az igénybevételeknek megfelelően. Így áttekinthetővé válik az épület hőszigetelő rendszere, megkönnyíthető mind a tervező, mind a kivitelező és a műszaki ellenőr munkája is.

Ha a lábazat vízszigeteléssel nem védett, akkor csak zárt cellaszerkezetű, fagyálló extrudált hőszigetelő lapok (XPS) illetve formahabosított expandált hőszigetelő lap alkalmazható. Itt nem csak a hőszigetelésre kell koncentrálni. Elsősorban olyan anyagok javasoltak a pincefalak külső oldali hőszigetelésére, amelyek a talajnedvesség elleni szigetelés mechanikai védelmét is ellátják. A hőszigetelés a pincefödémnél leírtak szerint történik, de a hőszigetelést vakolni, vagy burkolni szükséges.

Ha a falazóelem önmagában is a szabványnak megfelelő hőszigetelő képességű, akkor a falazatot külön már nem kötelező hőszigetelni. A falazat homogén hőszigetelő képességét elősegítheti a hőszigetelő falazóhabarcs vagy a méretpontos falazóelemek használata, amit habarcs helyett lényegesen vékonyabb ragasztóval lehet összeilleszteni. Az önmagukban nem megfelelő hőszigetelő képességű falak esetében jelentős javulás érhető el vakolt vagy burkolt hőszigetelő anyagok alkalmazásával. Az átszellőztetett, légréteges szerelt homlokzatok vázszerkezete között a kőzetgyapot vagy üveggyapot hőszigetelés alkalmazható.

Koszorúk, nyílásáthidalók, vasbeton pillérek hőszigetelésére az extrudált polisztirolhab hőszigetelés (XPS) vagy a formahabosított expandált polisztirolhab hőszigetelés megfelelő anyag, ráadásul zsaluzatba helyezhető és vakolható. Az egyhéjú tetőszerkezeteknél használt anyagokkal szemben nemcsak a hőszigetelő képesség fontos követelmény, hanem a lépésállóság is. A lejtésadó hőszigetelő rétegként elterjedt a monolit könnyűbeton és habcement, de a lejtésbe vágott expandált polisztirolhab hőszigetelés és a kőzetgyapot hőszigetelés is jó választás. Eltérő terhelésnek és igénybevételnek kell megfelelniük a nem járható és a hasznosított lapostetők (terasztetők, zöldtetők, parkolótetők) esetében alkalmazott hőszigetelő anyagoknak, ezért a megfelelő nyomószilárdságú anyag kiválasztása követelmény. Fordított rétegrendű lapostetők hőszigetelésére kizárólag egy rétegben fektetett extrudált polisztirolhab hőszigetelés alkalmazható. Tetőfelújításoknál elsősorban a kőzet vagy üveggyapot hőszigetelés alkalmazása javasolt, mivel a nyitott szálszerkezet kiegyenlíti a nedves rétegekben keletkező páranyomást. Kéthéjú tetőszerkezeteknél az átszellőző légréteg miatt az átszellőztethető kőzet- vagy üveggyapot hőszigetelés alkalmazása indokolt.

A padlásfödémen alkalmazott hőszigetelő anyag fajtáját és típusát alapvetően meghatározza a födém anyaga (fafödém vagy szilikátbázisú), illetve hogy a padlás járható vagy sem. Fafödémeken tilos párazáró jellegű polisztirolhabot vagy párazáró jellegű fóliát, illetve burkolatot alkalmazni! A szarufák közötti hőszigetelés esetén általánosan elterjedt volt a kőzetgyapot vagy üveggyapot hőszigetelés felette pedig az átszellőztetett légréteg. Ma már a szarufák közeit kőzet- vagy üveggyapot hőszigeteléssel kitöltik, és a szarufa alsó síkján, a vízszintes váz között már második réteg kőzetgyapot, vagy üveggyapot hőszigetelés is készül.

A "lélegző falak" kifejezés, bár nem műszaki fogalmat takar, gyakran alkalmazzák. Egy nemrég megjelent tanulmány szerzői utánajártak, hogy mit értenek a kifejezés alatt annak használói. Kiderült, hogy a "fal lélegzésén" azt értik, hogy a pára a helyiségből diffúziós úton, a külső falon keresztül távozik. Ezt hasznosnak tartják, mivel így a helyiségben nem tud a pára feldúsulni, és így elkerülhetőnek gondolják ennek kedvezőtlen következményeit (belső kondenzáció, penészesedés és gombásodás). A pára - ez fizikai tény - diffúzió révén a parciális nyomáskülönbség hatására átjuthat a külső határoló falakon. Az is tény, hogy ennek a nagyságát bizonyos mértékben "irányítani" lehet a tervezés és/vagy hőtechnikai korszerűsítés folyamán. A tanulmány szerzői vizsgálatot végeztek, melynek során a különböző külső léghőmérséklet mellett fellépő diffúziós és szellőző levegővel távozó páraáramokat vetették össze. A számításokat egy 65 m²-es, négy személy által lakott lakáson végezték el, amely külső határoló falai 25 cm vastag tömör téglából készültek, és összes felülete (az ablakok beszámítása nélkül) 30 m². Az irodalmi értékek alapján, a használat során óránként 300 g pára termelődik a lakásban. Az eredmények azt mutatják, hogy a távozó nedvesség elenyésző része jut a határoló falakra, mivel majdnem az egész kilépő nedvességet (több mint 97%-ot) a szellőzés távolítja el még akkor is, ha a légcsere mértéke csekély. Ha a légcsere legalább átlagos mértékű, a lakóhelyiségekből eltávolított pára legfeljebb 1%-a diffundál át a külső falakon keresztül. A hőszigetelő anyag fajtájának nincs számottevő befolyása erre, a különbség esetünkben nem haladja meg a 4 g/h értéket. Itt jegyezzük meg, hogy az egészségügyileg szükséges légcsereszámot lakóépületeknél 0,5 h⁻¹-nél kisebbre nem vehetjük.

A nem lépésálló polisztirol külső nyomás hatására deformálódik és alakját később sem nyeri vissza. Ezért fontos a megfelelő anyag kiválasztása, figyelembe véve az épületszerkezet jellegét és a várható terhelést.

A téglaház szigetelése szakértelmet igényel. A homeinfo.hu csapata többféle eljárással kapcsolatban is kellő ismerettel, gyakorlattal rendelkezik. Vállalják régi épületek szigetelését is, legyen szó téglaházról, vályogfalról vagy lapostetőről. Weboldalukon bővebb információkat is találhat róluk, szolgáltatásaikról és az általuk alkalmazott eljárásokról.

tags: #tegla #amit #nem #kell #szigetelni

Népszerű bejegyzések:

• Vízálló laminált padló
• Tudjon meg többet az esztrich betonról
• Varázslatos terek kicsiknek
• A fachwerk építészet részletei
• Nyílászárók korszerűsítése Radler Tiborral