Tegla falazat kötése ideje napjainkban: alapelvek, technikák és modern megoldások
A falazás évszázadok óta az egyik legfontosabb építési technológia, amely meghatározza egy épület stabilitását, élettartamát és komfortját. A kisméretű tömör tégla - bár klasszikus építőanyagnak számít - a mai napig kiemelkedő népszerűségnek örvend. A kisméretű tömör tégla egy égetett agyag falazóelem, amely az MSZ EN 771-1:2011+A1:2015 szabvány szerinti I. kategóriába tartozik. A falazás minősége közvetlenül befolyásolja az épület stabilitását. Ezért kulcsfontosságú, hogy a munkálatokat minden esetben szakszerűen, az építési előírásokat betartva végezzük.
1. A falazást csak teherbíró, sík, stabil alapra szabad elkezdeni. 2. A téglákat nem szükséges áztatni, de nyári melegben ajánlott locsolni őket. 3. A téglákat minden esetben teljes felületű habarcságyba kell rakni. 4. A téglákat kötésben kell rakni, vagyis úgy, hogy az egymás feletti sorokban a fugák ne essenek egy vonalba. 5. 6. Függőleges horony: max. Egyéb horony: max. Szélesség: max. Egymással szemben lévő bemarásokat (pl. A kisméretű tégla égetett agyagból készül, nem fagyálló. 8. A Bakonytherm kisméretű téglái A1 tűzvédelmi osztályba tartoznak, ami a legmagasabb fokozatú, nem éghető kategória.
A kisméretű tégla égetett agyagból készül, nem fagyálló, és a Bakonytherm téglái A1 tűzvédelmi osztályba tartoznak. A tégla falazás szabályai általános érvényűek: fagyban 5 fok alatt, illetve 30 fok feletti hőmérsékleten sem szabad falazni. A falazás ideális időszaka március-ősz végéig tart, de télen is előfordulhat, hogy szerkezeti munkákat kell végezni. A korszerű, méretpontos elemekhez használt vékonyágyazatú habarcs alapfeltétele a vízhez való kötés, amely a megfelelő nyomószilárdságot biztosítja.
2023. Akár a felére csökkentheti a falazási munkák idejét a Wienerberger által is használt Porotherm Rapid technológia. A simára csiszolt kerámia téglák pontosabb illeszkedése és bordaszerkezete révén olyan egyrétegű falazat készíthető, amely kiegészítő külső hőszigetelés nélkül is megfelel a legszigorúbb energetikai elvárásoknak. A Rapid technológia lényege, hogy a téglák felfekvő felületüket síkra csiszolva hozzák ki a gyárból, így a falazat gyorsabban készül, és kevesebb kötőanyag szükséges.
Ez a megoldás környezetbarátabb a hagyományos falazáshoz képest: víztakarékosabb, hiszen a hagyományos habarcsos technológiához képest jelentősen kevesebb vízre van szükség. Míg egy átlagos 100 négyzetméteres családi ház falazatához 4200 liter víz szükséges, addig a Dryfix ragasztóhabos technológiával mindössze 8 liter. A Rapid Dryfix megoldással a kivitelezés történhet gyorsabban és kevésbé energiaigényesen, ami nagy lépés a környezettudatos kivitelezés felé. A megoldás ráadásul nem csak víz-, hanem anyag- és szállítási költségeket is jelentősen csökkenti: több mint 70%-os megtakarítást ígér, mivel nem kell annyi habarcsot ahead beszerezni és szállítani.
A Rapid technológiával a falak akár 13 nap alatt elkészíthetők 100 négyzetméteren, szemben a hagyományos habarcsos technológiával, amely körülbelül egy hónapot venne igénybe. Ezzel egyidejűleg lehetővé válik a mínusz 5 Celsius körüli környezetben történő falazás is a Dryfix hab használatával.
„Az elmúlt évek házépítési trendjei azt mutatják, hogy már a tervezés során kiemelt figyelem kap a hatékonyság. A kiadások összeírásánál nem csak az alapanyaggal, de a munkadíjakkal, a beépítési és egyéb költségekkel is számolni kell.” A Porotherm Rapid falazási technológiát a XXI. század építési elvárásainak megfelelően dolgozták ki, és ingyenes képzéseket szerveznek országszerte a szakemberek megismertetésére. A képzések célja, hogy minél több kőművest ismerje meg ezt a módszert, és legyenek naprakészek az új technológiák használatában.
A kandallók és belső válaszfalak esetében a falazásnál figyelembe kell venni a hő- és hangszigetelést. A 30 cm széles külső tartófal jobb hangszigetelést biztosít, mint a 12 cm-es válaszfal, és a külső falnál szükség lehet külön hőszigetelésre. A falazási szabályok szerint, ha lakóépület külső tartófalát építjük kisméretű téglából, akkor kőzetgyapot vagy hungarocell hőszigetelésre van szükség a jogszabályban meghatározott 0,24 W/m2K hőátbocsátási érték eléréséhez.
A falak belső szerkezetét tekintve a tömör kisméretű tégla jó hangszigetelő, amely segít megakadályozni a zaj átjutását a szobák között. A válaszfalaknál a hőszigetelés szerepe kevésbé fontos, de a hangszigetelés itt is lényeges lehet. A 30 cm széles tömör tégla jobb hangzáró képességet nyújt, mint a vékonyabb válaszfalak.
A tömör, nagy szilárdságú téglafalaknál a fagyállóság kiemelt szerepet kap. A téli falazás nem kizárólag a tégla minőségétől függ, hanem a habarcs kötésétől is. A kötési időszak alatt a keverővíz megfagyhat, ami a tervezett szilárdság elérését veszélyezteti. Nem javasolt zsákos habarcsba fagyásgátlót vagy kötésgyorsítót keverni. Egy egyszerű próba a habarcs karcolása a felületen a kanál élén megmutathatja, hogy megkeményedett-e már a kötés.
Falazáskor a stabil, vízszintes alap központi szerepe mellett fontos, hogy a falazóhabarcs egyenletes legyen, teljes felületet ki kell tölteni, és a függőleges fugákat is be kell tömni. A falazás során a sarkokat és a nyílászárók helyét körültekintően kell meghatározni és kialakítani, hogy a későbbi beépítés zökkenőmentes legyen. A sarkoknál és falrészeknél a kötés megtervezése és a vakolat előtti teljes kiürítés kulcsfontosságú a tartósság érdekében.
A falazás előkészítéséhez szükséges eszközök között szerepel a betonkeverő, lapát, talicska, habarcsos vödör, kőműves serpenyő és kőműveskanál, valamint a vezető segédeszközök: alumínium falazóléc, vízmérték, rugalmas kőműves zsinór, gumikalapács és lézeres szintező. A lézeres szintező segít a falak vízszintes szintjének biztosításában. Az első sor lerakásakor a szerelőbeton eltéréseit korrigáljuk, majd a sarkokat betonvasakkal és kőműves zsineggel rögzítjük, hogy a fal stabil legyen.
Az első sor után a következő sorok kötése kritikus: az egymás fölötti téglasorok illeszkedése a szomszédos sor tégláinak feléhez történik. A nyílászárók helyének meghatározása után 1,5-2 cm szerelési rést hagyunk a káva szélességére, és ezeket a réseket a szerelők részére ki kell tölteni. A falazás közbeni hossz a téglák szélességében többnyire nem osztható maradék nélkül, így a vágott téglákat a sarkok közelében használjuk. A falazás esetén a kötés és a stabilitás érdekében a falazóhabarcs összetétele és állaga is befolyásolja a végeredményt.
A falazás befejeztével a födém és a fal közötti 2-3 cm-es hézagot ki kell tölteni, és a födémhez való csatlakozást kiékeléssel biztosítjuk. A falazóhabarcs vastagságának egyenletessége és a teljes felület ki töltése kiemelten fontos. A födém feletti kötés és a fal alsó részének megfelelő rögzítése is nélkülözhetetlen a tartósság érdekében. A falazás során törekedni kell arra, hogy a falazat ne legyen terheléssel érintve, amíg meg nem köt, és a falazási tempó mindig a kötés állapotának megfelelő legyen.
A falazás legfontosabb alapanyagai a habarcs és a tégla. A régebbi hagyományos téglák tömörek és kisebbek, míg a modernebbek nagyobbak és légtérrel rendelkeznek. A falazóhabarcs készíthető hagyományos recepttel, amely 4 rész homokot, 2 rész cementet és 1 rész oltott meszet tartalmaz, illetve a megfelelő arányokat a helyi műszaki előírások szabályozzák. A falazás munkadíja nagymértékben függ a szakember tapasztalatától és a keresletről, becsült költségeik 5000 forint négyzetméterenként körüli összegben találhatók.
tags: #tegla #falazat #kotesi #ideje #nap