A szúnyogok tanulási képessége és a DEET hatásmechanizmusa
Olvasási idő kb. A szúnyogok a legújabb kísérletek szerint nem buták: rövid idő alatt megtanulták, hogy bizonyos esetekben a rovarriasztó szert élelmet is jelenthet. Gondolkodtál már azon, vajon mennyire lehet „értelmes” egy szúnyog? Hiszen állandóan azokat az emberek találja meg, akik a lehető legmesszebb igyekeznek kerülni tőlük. Ha nem is ilyen formán, de úgy tűnik, valóban értelmesebbek, mint hinnénk. Egy új kutatás meglepő eredményre jutott: bizonyos körülmények között a szúnyogok nemcsak hozzászokhatnak a legismertebb riasztószerhez (DEET: sárga színű olaj, a rovarűzőszerek leggyakoribb hatóanyaga), hanem akár meg is tanulhatják összekapcsolni azt a táplálékszerzéssel.
A vizsgálat során vért kínáltak a rovaroknak, miközben a levegőbe DEET-et juttattak. A DEET a világ legszélesebb körben használt rovarriasztó hatóanyaga, amely a kullancsok és a legyek ellen is hatékony védelmet nyújt. A kutatók ezután módosították a körülményeket. A szúnyogok 30 másodpercig férhettek hozzá a vérhez, de a DEET-et csak az utolsó tíz másodpercben juttatták a kamrába. Gyorsan tanultak a vérszívók. A módszer meglepően gyorsan eredményt hozott. Mindössze három ilyen tanulási ciklus után a DEET szaga önmagában is táplálkozási reakciót váltott ki. A legérdekesebb eredmény azonban csak ezután következett: a kutatók választási lehetőséget adtak a szúnyogoknak két emberi kéz között. A betanítatlan rovarok kivétel nélkül elkerülték a DEET-tel borított kezet.
Nem csak vérrel működött. Egy másik kísérletben a kutatók cukoroldattal jutalmazták a szúnyogokat, miközben ugyanúgy jelen volt a DEET. A szúnyogok jóval tanulékonyabbak, mint korábban gondoltuk. Képesek emlékeket kialakítani, jutalomhoz kapcsolni bizonyos szagokat, majd később ezek alapján döntéseket hozni. Ennyit a szúnyogiasztóról? A kutatást vezető Claudio Lazzari biológus szerint a felfedezés nem jelenti azt, hogy a DEET hatástalan lenne. A világon évente nagyjából egymillió ember hal meg szúnyogok által terjesztett betegségek következtében. Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet.
A vizsgálatok azonban nem kizárólag a vérszívók jellemzőire koncentráltak. A BGR szerint a nőstény szúnyogok számos tényező mentén választják ki azokat, akiből végül vért szívnak, beleértve a testhőt, a bőrön lévő mikrobák által kibocsátott szagot, vagy éppen a szén-dioxidot. Ez kétélű fegyver: akár a szúnyogok távol tartására is felhasználható, például ha nekik nem tetsző illatanyagokat hozunk létre. A tejsav, amely a bőr mikrobiomjából származik és rendkívül vonzza a vérszívókat, ebben a kutatásban is központi szerepet játszott: ha sikerül csökkenteni a tejsav termelődését, az emberek kevésbé lehetnek vonzóak a szúnyogok számára. Ennek érdekében genetikai módosításokat végeztek a Staphylococcus epidermidis és a Corynebacterium amycolatum baktériumokkal. Egereken végzett tesztek szerint a módosított baktériumok akár 11 napon át 64,4 százalékkal jobban kerülték a szúnyogokat, mint a nem módosított kontrollok. Ez hosszabb idő, mint a hagyományos szúnyogirtó megoldások hatása, és három nap szükséges az érdemi hatás kiépüléséhez. A módszer emellett nem igényel mérgező anyagokat, ami mind az embereknek, mind az élővilágnak előnyös. Fotó: Profimedia
A téma releváns és időszerű, mivel a melegebb égövök felől invazív szúnyogok terjedhetnek és a jelenlegi gyérítésük során használt szerek károsak lehetnek a madárvilágra és a táplálékláncra. Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője szerint a tömeges szúnyogirtás veszélyeire és arra, hogy a szúnyogok ökológiai szerepe meghatározó, figyelmet kell fordítani. A szúnyoggyérítésnél használt vegyszerek nem szelektívek, és nem csak a szúnyogokra hatnak, hanem az összes rovarra és a táplálékláncra is hatással vannak. A fecskéket például 64 százalékos esést mutatták 2010-ben, ami a szúnyogirtásra vezethető vissza. A módszerek között hagyományosan idegmérgeket alkalmaznak: légi permetezéssel és talajról indított melegköd képzéssel. A légi permetezés csak a repülő szúnyogokra hat, míg a melegködös módszer a környezetbe kerülve széles körben hat. Jelenleg paraffin alapú fehérolajat használnak, amely környezeti terhelést csökkent, de továbbra is környezeti kockázatokról beszélünk. A szúnyogirtás után gyakran nő az elhullott madarak száma, és előfordulhat fiókák pusztulása is.
Az otthoni rovarölő szerek veszélyei is felvetődnek: a DEET komoly hatással lehet az idegrendszerre, és a koncentrációk függvényében kockázatot jelenthet gyermekekre és várandós nőkön. Montpellier és Angers kutatásai szerint a DEET befolyásolja az acetilkolin kommunikációt az idegrendszerben. A Levegő Munkacsoport 2005-ös kutatásai pedig kimutatták, hogy egy háztartási szúnyogriasztó készítmény egészséget veszélyeztető hatóanyagot tartalmazhat. Ugyanakkor a teljes kép szerint a DEET továbbra is az egyik leghatékonyabb összetevő marad a rovarriasztók között, és nincs jelenleg ok a használat megszüntetésére a tanulmányok alapján. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a megfigyelések speciális laboratóriumi körülmények között történtek, és a széles körű alkalmazást nem jelölik ki a jelenlegi bizonyítékok alapján.
Összegzésként megállapítható, hogy a szúnyogok tanulási képességei fejlettebbek lehetnek, mint korábban gondoltuk: képesek összekapcsolni a DEET illatát a táplálkozási jutalommal, majd ezt figyelembe véve döntenek a vérszerzésről. Ugyanakkor a DEET továbbra is fontos és bevált védelmi eszköz, és a kutatások inkább újabb részleteket fednek fel a szúnyogok viselkedéséről, mintsem a hatás mielőbbi megváltoztatását követelik meg. A tudományos közösség szerint érdemes olyan megoldásokat keresni, amelyek hatékonyak, de környezetkímélők is egyben.
tags: #testre #kenheto #szunyogriaszto