Tetőszigetelés Gerendák Között: Az Energetikai Hatékonyság Kulcsa
A tetőszigetelés alatt több dolgot is érthetünk. Először is a tető legfontosabb feladata az épület lezárása, védelme az időjárás viszontagságaitól. Ahhoz, hogy ezt maradéktalanul teljesítse, vízszigetelésének kell tökéletesnek lennie. Ugyanakkor hőszigetelés szempontjából is kimagasló a tető funkciója, hiszen a meleg felfelé áramlik, így a szigeteletlen tetőn keresztül sok hő távozik. A tetőszigetelés tehát döntően beltéri munka lesz, ami a padlástérből vesz el területet, míg az épület külső megjelenését nem érinti.
A Tetőszigetelés Alapvető Szerepe az Épület Energetikai Egyensúlyában
A víz elleni tetőszigetelés fontosságát nem szükséges hangsúlyozni, jól karbantartott magastetők esetében ez nem is szabad, hogy kérdés legyen. Azonban a hőszigetelés szerepe is ugyanolyan kiemelkedő. A fűtött épületekben keletkező hő harmada is távozhat a tető irányába. Ez a magas arány elsősorban annak tudható be, hogy a meleg levegő felfelé áramlik, így egyáltalán nem mellékes, hogy hideg vagy hőszigetelt fallal kerül-e kapcsolatba. A tetőszigeteléssel jelentősen növelhető épületünk energiahatékonysága, ami a fűtési és hűtési költségekben is megmutatkozik. A falak hőszigeteléséhez képest a tetőszigetelés egy jelentős különbséget mutat: a lapostetők kivételével a szigetelőréteget az épületen belül kell elhelyezni.
A tetőtér szigetelése a 80-as évektől kezdve vált fontossá hazánkban. Nem véletlenül, hisz az 1973-as olajárrobbanás után kezdtek el hirtelen nőni az energiaárak. A családi házak tetőtereit addig többnyire csak a ház körül feleslegessé váló holmik tárolására és főleg vidéken különféle termények tárolására használták. Sok családi ház padlása még ma is erre szolgál. Az idő kerekei lassan őrölnek. Egyrészt szerencsére nálunk a települések többségében nem voltak olyan magasak a telekárak, hogy mindenképp a tetőtér felé kellett volna terjeszkedni a hasznosítható lakótér növeléséhez. Másrészt a tetőtér beépítés anyagai és technológiája sem volt olyan fejlett, ami indokolta volna a tetőterek tömeges beépítését. Például a ma már általánosan használatos párazáró és páraáteresztő fóliák helyett csak a bitumenes lemez és a különféle mezőgazdasági fóliák álltak rendelkezésre a tetőtér beépítéshez. A tetőterek szigeteléséhez használatos speciális szigetelőanyagok sem voltak még kifejlesztve. Még ma is a beépítés nélküli tetőterek vannak többségben családi házas építkezések során, de ma már sok családi ház eleve a tetőtér beépítésével készül el. A homlokzati falak megfelelő hőszigetelése alapvető követelmény ma már. Nemcsak a homlokzat szigetelését kell megoldani az építkezéskor, hanem a padlás illetve a tetőtér szigetelését is. A meleg levegő elsősorban felfelé terjed, ezért egységnyi felületen a tetőtérben szökik meg a legtöbb meleg a házból. Az energiahordozók ára várhatóan még tovább fog növekedni. Ez például a tetőtéri szobák szigetelésénél azt jelenti, hogy a 2018-tól előírt 0,17 W/m2K hőátbocsátási tényező értékénél is érdemes még jobb hőszigetelésre törekedni. Sőt egyre inkább a 20 cm feletti szigetelési vastagságok lesznek az elterjedtek a tetőtérben. Nem lesz ritka a 30 cm-es szigetelési vastagság sem, hisz nem mindegy, hogy mennyi energia fog megszökni a tetőtérben. Eddig talán sokan úgy gondolkodtak, hogy amit megspórolnak a szigetelés minőségén és vastagságán az tiszta nyereség az építkezés során. Valójában pedig ennek pont az ellenkezője igaz.
A tetőszigetelés azért különösen fontos, mert télen fűtött lakásának meleg levegője felfelé száll. Ezért a padláson illetve a tetőn keresztül szökik meg fajlagosan, vagyis egy négyzetméterre vetítve a legtöbb hő családi házából. Különböző számítások vannak arra, hogy a fűtésre fordított energia hány százaléka szökik meg a tetőn. Ezek mind arra jutnak, hogy a padlástéren illetve a tetőn át távozik a fűtési energia 20-30%-a. A rezsi csökkentésére a feladat tehát adott. A fűtéshez drága pénzen vett energiát a házon belül kell tartani. Minél jobb arányban a tető szigetelésével. A tető megfelelő szigetelésével erre a hőmennyiség veszteségre nem kell keresztet vetnie. Tetőszigeteléssel ezt a hőt, legalábbis ennek nagy részét a lakásban tudja tartani. A fűtési költségek lefaragásán túl rendelet is előírja, hogy az új építésű családi házak nem lakott padlás födémének, illetve a beépített tetőtér magastetőjének hőátbocsátási tényezője 2018-tól 0,17 W/m2K. 2020-tól kezdve pedig már csak „közel nulla” energiaigényű épületek épülhetnek, ezért az akkori javasolt értékek már 0,14 W/m2K érték körül lehetnek majd.
Milyen Hibái Lehetnek a Tetőszigetelésnek?
A tetőszigetelés hibái a nem megfelelő tervezésre, a szakértelem hiányára vagy a kivitelezés hibáira vezethetők vissza. Gyakori hiba, hogy nem a teljes, csak a legkönnyebben, leggyorsabban megoldható területek szigetelésére kerül sor. Ez nem oldja meg a problémát és hőhidakat is képez. Szintén gyakori hiba a nem megfelelő szigetelőanyag választása, illetve azok nem megfelelő használata.
Ezért nincs értelme a vastag hőszigetelésnek!
Tetőszigetelés: Milyen Megoldások Léteznek?
A legfontosabb alapszabály: mindig a fűtött területet határoló felületet kell szigetelni. Ha a tetőtér be van építve, akkor a ferde tetősíkot kell szigetelnünk, ha nincs beépítve, akkor a padlásfödémet.
Nem Járható Padlásfödém Szigetelése
A nem járható padlásfödém szigetelés olyan tetőtér esetében ajánlott, amit nem használunk. A nem használunk, itt nem azt jelenti, hogy nincs beépítve, hanem azt, hogy tárolási funkcióval sem rendelkezik, üres. A nem lépésálló szigetelésre nem lehet pakolni. A szigetelőanyag típusától függően 20-30 cm vastagságban érdemes kialakítani a tetőszigetelést. A szigetelés alsó, fűtött fallal érintkező részére párazáró, míg a tetőtér felé páraáteresztő fóliát szükséges helyezni. A szigetelőanyagot két rétegben szükséges elhelyezni, úgy, hogy a rétegek kötésben legyenek - azaz az illesztések a két rétegnél máshova essenek.
A padlásfödém szigetelésnél is megkülönböztetünk kétféle szigetelést. Egyrészt lehet a padlás szigetelése nem járható, amikor a tetőteret nem használja, nem közlekedik rajta. Ilyenkor elég csak a szigetelést megfelelően elkészíteni a kívánt vastagságban. Jellemzően 20, de inkább 30 centiméteres vastagságban célszerű szigetelni, mert ekkor tudja igazán a szigetelés útját állni a lakásból szökni akaró meleg levegőnek. Egyrészt a megfelelő szigetelés érdekében a szigetelőt érdemes legalább 2 rétegben elhelyezni, mégpedig kötésben. Másrészt pedig a szigetelőanyag hőszigetelő képességének megőrzésére alulról párazáró, felülről pedig páraáteresztő fóliát érdemes rakni a szigetelésre használt kőzetgyapot, üveggyapot vagy a ritkábban használt polisztirol lemezekre. Látja! Gyakran választják a padlásfödém szigetelésére a Rockwool Multirock vagy az Airrock LD lemezeit. Mindkettő jó hőszigetelő a tetőtérben. Az Airrock LD persze jobb hőszigetelő, ezért többe is kerül.
Járható Padlásfödém Kialakítása
A járható padlásfödém kialakítása akkor szükséges, ha használjuk a padlásteret. Két lehetőség áll ilyenkor előttünk. Az egyik, hogy a fent leírt módon elkészített szigetelőréteg fölé kialakítunk egy járható felületet OSB lapokból vagy deszkákból, vagy elve olyan szigetelést használunk, ami lépésálló. Léteznek olyan lépésálló hungarocell lapok, amiknek egyik felülete faforgács lappal van borítva.
Másrészt ha a padlásteret például tárolásra használja, vagy valami más okból szeretne időnként közlekedni rajta, akkor a hőszigetelés biztosítása mellett még járhatóvá is kell tenni. Illetve a hőszigeteléssel együtt ki kell alakítani a lakás szellőzési rendszerét is, mert a lakótérben keletkező párának valahol el kell távozni a lakásból. A felszálló pára kicsapódó nedvesség formájában semmiképpen sem ronthatja a padlás szigetelésére használt szigetelő hőszigetelő képességét.
Magastető Szigetelése Beépített Tetőtér Esetén
Ha a tetőtér beépített, akkor a magastető ferde síkja mentén kell szigetelnünk. Ilyenkor alkalmazható ásványgyapot szigetelés a tetőre? A megfelelő hőszigetelő hatás elérése érdekében 20-30 cm vastag ásványgyapot szigetelőanyagra van szükségünk, miközben a legtöbb szarufa ennél jelentősen vékonyabb. Ennek a szigetelésnek az előnye, hogy utólag is kialakítható, míg hátránya, hogy a lakótérből vesz el helyet. További probléma forrása lehet, hogy a szarufák hőszigetelő hatása jóval kevesebb, mint a szigetelőanyagé, így akár hőhidak is kialakulhatnak az egyenetlen hőszigetelés miatt.
Műszakilag a legjobb megoldás a szarufák felett kiépíteni a tetőszigetelést. Ilyenkor speciális szigetelőanyagot kell választani, ami a tető terhét is viselni tudja. Ez jellemzően kőzetgyapot tábla vagy grafitos hungarocell lemez lehet. A 2018-tól érvényes szabályozás szerint a magastetők megfelelő hőszigetelésére már 0,17 W/m2K az U hőátbocsátási tényező követelményértéke. A nagyobb megtakarítást biztosító, a szakemberek által javasolt a hőátbocsátási tényező értéke 0,12-0,14 W/m2K. Ehhez pedig a legjobb minőségű kőzetgyapot és üveggyapot lemezekből is minimum 20-25 cm vastag szigetelőre lenne szükség. A beépítésre kerülő szarufák magassága azonban 15 cm-es szigetelésnél vastagabb beépítését nem igen teszi lehetővé. A szarufák feletti tetőtér szigetelés kiváló kőzetgyapot lemeze lehet a Rockwool Monrock Max E. Szarufák feletti szigetelésre megfelelő hungarocell lemez is van. Ez pedig az Austrotherm Manzárd és a Manzárd Grafit lemezek. A nagy szilárdságú Manzárd Grafit másik fontos előnye pedig a keménysége. A 25-30 cm vastag külső oldali szigetelés előnye nemcsak a téli fűtési költségek lefaragásában érvényesül, hanem nyáron is. Hisz a tűző nap sugarai elleni védekezésben is segít.
A tetőtér szigetelésénél két technológia használatos. Az egyik szerint a szarufák közötti a szigetelés. Ez helytakarékos tetőszigetelés lesz. Ha nem elég magasak a beépített szarufák, akkor a szarufák magasságát a lakótér felőli oldalon lécezéssel lehet kipótolni. 15 cm-es szarufa magasságnál egy 5 centiméteres lécezés már lehetővé teszi a 20 cm vastag tetőtér szigetelést. A szarufák közötti szigetelés azonban nem tudja kiküszöbölni a tetőtér szigetelés szükségszerű hőhidasságát, amit a szarufák okoznak. A fenyőfából készült szarufának ugyanis jóval kisebb a hőszigetelő képessége, mint a beépített szigetelőké. Ezzel nem tud mit tenni, a tetőtérben el kell ezt a helyzetet fogadni. Másrészt pedig új építésnél lehet választani a szarufák feletti tetőtér szigetelést is. Ez teljes mértékben kiküszöböli a szarufák miatt keletkező hőhidasságot. Viszont ide csak olyan szigetelő anyag választható, amely kellően szilárd, és jól bírja a tetőfedés, a lécezés és a cserepezés súlyát, valamint a télen ráhulló hó együttes súlyát is.
Milyen Szigetelőanyagok Jöhetnek Szóba?
A leggyakrabban használt szálas hőszigetelő anyagok a tetőtérben a szarufák között az üveggyapot és a kőzetgyapot. Ezek a szigetelők kaphatók a kereskedelemben táblás és tekercses kivitelben is. A táblás anyagokkal könnyebb dolgozni a beépítéskor, viszont a tekercses anyagok olcsóbbak. Használhat hungarocell szigetelést is a tetőtér hőszigetelésére. Különösen az Austrotherm Manzárd Grafit jó minőségű a szarufák feletti hőszigetelésre. A Manzárd Grafit szarufák feletti szigetelés azonban nem széles körben használatos ma még. A 21. század hőszigetelőjének tartják a poliuretánt, talán nem véletlenül. Ez valóban kiváló hőszigetelő anyag a tetőtérben. Kimagasló hőszigetelése ellenére minden bizonnyal a borsos ára az akadálya a szélesebb körű beépítésének. Az egyre magasabb energiaárak azonban egyre olcsóbbá teszik a poliuretánt a tetőtér szigetelésére is.
A PUR-hab (poliuretán hab) szigetelés a leghatékonyabb megoldás a gerendaköz tetőtér belső szigetelésére. Kiváló hőszigetelési tulajdonságok: A PUR-hab nagyon jó hőszigetelő anyag, amely hatékonyan csökkenti a hőveszteséget és a hideghidak kialakulását. Légzáró hatás: A PUR-hab szigetelés kiválóan zárja le a levegő réseket és repedéseket, amelyek a gerendák között találhatók. Vízállóság: A PUR-hab nem felszívó anyag, így nem fog elázni és nem veszít hatékonyságából, még akkor sem, ha nedvességnek van kitéve. Hangszigetelés: A PUR-hab nemcsak hőszigetel, hanem kiváló hangszigetelő tulajdonságokkal is rendelkezik. Tartósság és könnyű beépítés: A PUR-hab könnyű, de tartós anyag, amely hosszú élettartamot biztosít.
A gyapot népszerű a gerendaközök szigetelésére is egy gyakran használt és hatékony megoldás a tetőtér belső szigetelésére. Hővezetési tényező: A gyapot szigetelőanyagok hővezetési tényezője általában magasabb, mint a PURhabé. Víz- és párazárás: A gyapot szigetelőanyagok nem vízhatlanok, és képesek magukba szívni a nedvességet. Térkihasználat: A gyapot szigetelés vastagabb réteget igényel a megfelelő szigetelési teljesítmény eléréséhez a PURhabhoz képest. Telepítési nehézségek: A gyapot szigetelőanyagok általában merevebbek és nehezebben kezelhetők, mint a PURhab.
A tetőtérbe beépített anyagok páraáteresztő képességének a lakótér felől a kültér felé kell növekednie. Ezt követően kell elhelyezni a párazáró fóliát, amely a lakásban keletkezett és felszálló párától védi meg a szigetelőt. Az egy rétegben vagy két rétegben felhelyezett szigetelőanyag következik a szarufák közé. A szigetelő felé páraáteresztő fóliát érdemes tenni. A tetőszerkezet külső részét pedig a lécezésen lévő tetőfedés adja. A leggyakrabban ma már beton vagy pedig kerámiacserepeket használnak a tető fedésére.
Az MPN többfunkciós, teljes keresztmetszetében víztaszító (hidrofóbizált), műgyanta kötésű kőzetgyapot tábla. Az Unifit 035 kasírozatlan ásványgyapot tekercs, amely elsősorban belső terekben történő felhasználásra készült.
A tetőszigeteléshez kőzetgyapotot és üveggyapotot egyaránt használhatunk, a választást pedig rendszerint a tetőszerkezet kialakítása, valamint a megrendelő igényei és pénztárcái határozzák meg, de az adott szigetelőanyag tulajdonságai és típusai sem elhanyagolhatók. Amiről azonban minden esetben kizárólag szakmai követelmények döntenek, az nem más, minthogy milyen szigetelés kerüljön a szarufák közé és a szarufák fölé. A két megoldás ugyanis eltérő alapanyagokat igényel, ezáltal a szarufák közti helyre rendszerint egy puha szerkezetű üveg- vagy kőzetgyapot kerül, amit könnyen el lehet helyezni a fagerendák között, akár közvetlenül a tetőléceken vagy a tetőfólián, azonban rögzítésre vagy felületképzésre nem alkalmasak. A szarufák közötti tetőtér-szigetelés a legtöbbször az úgynevezett magastetőknél kerül alkalmazásra, de más esetben is gyakori megoldás, azonban nem árt előre felkészülni, mert a szarufák kiosztása a legritkább esetben történik olyan formában, hogy az kedvezzen a gazdaságos beépítésnek.
A vastagság tekintetében a szarufák között változó méretű szigetelés helyezhető el. A leggyakrabban a 12 és a 20 centiméteres megoldásokat alkalmazzák, és ebben az esetben tökéletesen megfigyelhető az egyenes arányosság elve, vagyis minél vastagabb szigetelés kerül a szarufák közé, a tetőszerkezeten keresztül annyival kevesebb fűtött vagy hűtött levegő áramlik ki a szabadba. Általánosságban kijelenthető, hogy bár a szarufák fölé kerülő tetőtér-szigetelés nagyon fontos, önmagában nagyon ritkán találkozhatunk vele, leginkább csak kiegészítő jelleggel használják, hogy megtámogassák a szerkezet közé beépített puha szigetelést mind a tartósság, mind a hőhidak megakadályozásának tekintetében. Fontos kiemelni, hogy új tető építésénél, vagy az úgynevezett héj - pala, cserép, lemez stb. - cseréjénél nemcsak a szarufák belső, hanem a külső oldalát is lehetőségünk nyílik szigetelni, ami ritkán látott megoldás, holott rengeteg előnye ismert.
A fehér színű polisztirolnál jobb hőszigetelésű grafitos adalékanyaggal ellátott Grafit 100-as lemezekből is 20-22 cm vastag szigetelést kell készíteni. Természetesen a padlástér szigetelésre a hungarocell helyett használhatja az üveggyapotot és a kőzetgyapotot is. Magastető szigetelésére elsősorban az üveggyapotot és a kőzetgyapotot használjuk, de itt már centimétereket kifejező gondban lehet. Tetőszigetelés kőzetgyapottal. A hőszigetelés megfelelő értékéhez szükség van a szarufák alatti kiegészítő szigetelésre is. Ezt azonban sokkal könnyebb mondani, mint kialakítani. Több probléma is elzárja a költségkímélő megoldás felé vezető utat. Másrészt ha szarufák alatti kiegészítő szigetelést választ, akkor ez az egyébként is szűkös lakótérből vesz el értékes magasságot. Ha pedig a szarufák közötti szigetelés helyett a szarufák feletti hőszigetelést választja, akkor olyan szigetelőanyagra van szüksége, amely a cserepek és a lécezés ránehezedő súlyát is elbírja. Ebből is látszik, hogy nem is olyan egyszerű körültekintő tetőtér szigetelőnek lenni. Sőt valójában átkozottul nehéz még a lehetőségek között választani is. Őrlődése közben nyilván szeretné tudni, hogy milyen lehetőségek között választhat.
Borított Fafödém és Szigetelése
A borított fafödém régi épületeknél fordul elő. A födém jellegzetessége, hogy a gerendázat alsó és felső részéhez, a gerendákra merőlegesen deszkákat erősítenek. Ilyen módon a két deszkaréteg között hézag, rés keletkezik. A borított fafödém esetében ugyanakkor meg kell barátkoznunk a gondolattal, hogy teljesen tökéletes megoldás nincs. Ha a fent említett technológiát alkalmazzuk, akkor számolnunk kell azzal, hogy a gerendák és az üveggyapot hőszigetelő képessége eltérő, így a szigetelés nem lesz teljes.
A fafödémek olyan szerkezeti elemek, melyek fontos szerepet játszanak épített környezetünkben. Lényegében fagerendákból épített vízszintes térelhatároló szerkezetek. A fafödémeket általában azokban az országokban alkalmazzák széleskörűen, ahol a fa mint alapanyag nagy mennyiségben elérhető. Ezek a szerkezetek gyorsan megépíthetők, könnyen megmunkálhatók és esztétikusak is. A fafödémek előnye a gyors megépíthetőség, könnyű megmunkálhatóság, továbbá építés közben nincs szükség ideiglenes megtámasztásokra sem. A fafödémeket általában gerendás kialakításúak, ahol a gerendák legnagyobb tengelytávolsága általában legfeljebb 1,0 méter. A rájuk kerülő kb. 24 mm vastag deszkazsaluzat ennél nagyobb támaszközre általában nem felel meg. A könnyű szerkezetes födémek jellemzően fából készülnek, az acél könnyűszerkezet előfordulása családi házakban elhanyagolható. Napjainkban gyakori, hogy egy földszintes családi házon, vagy a lakóépület legfelső, teljes szintjén nem is valódi födém készül, csak a tető talpszelemenje fölé épített fogópárokra függesztenek egy hőszigetelt gipszkarton álmennyezetet. Ennek a kialakítása a legolcsóbb, viszont teherbírása minimális, nem tárolásra készül. A teherhordásra is alkalmas hagyományos változat a borított gerendás fafödém. Jellemzően 60-110 centiméter közötti tengelytávolsággal elhelyezett fűrészelt fagerendákból áll, alul-felül deszka burkolattal. Nagyobb teherbírású, de manapság már nem használt födém típus a csapos gerendás, fafödém. Ennek teherbírása, a gerendák méretétől, és állapotától függően akár a vasbeton födémeknél is jelentősen nagyobb lehet. Szorosan egymás mellé helyezett, három oldalon egyenesre vágott fagerendákból épült.
A borított fafödém szerkezettípus utólagos hőszigetelése az alsó és felső deszkaborítás és a födémgerendák közötti tér kitöltésével oldható meg. A gerendák alsó és felső részéhez rögzítve merőlegesen elhelyezett deszkázatot találunk. Az alsó és a felső réteg között többnyire üreg található. Az alsó részét nád-stukatúr vakolattal eltakarhatják, a felső részét sárral, agyaggal, olykor könnyűbetonnal is pluszban erősíthetik.
A fafödém szakszerű beépítése rendkívül fontos, mivel ennek a rétegnek a minősége és helyes kialakítása hosszú távú hatással van az épület komfortjára, energiahatékonyságára és tartósságára. Hőszigetelés: A megfelelő hőszigetelés biztosítja, hogy a házban megfelelő hőmérséklet legyen, és minimalizálja a hőveszteséget. Hangszigetelés: A fafödémek általában rosszabb hangszigetelők, mint a betonfödémek. Páratechnikai rétegek: A páraáteresztés és párazárás egyensúlyának fenntartása elengedhetetlen. Statikai szempont: A fafödém teherhordó képességét megfelelően kell tervezni. Anyagminőség és kivitelezés: A fafödémek anyagminősége és a szakszerű kivitelezés közvetlenül befolyásolja az épület élettartamát és megbízhatóságát.
Egy 1954-ben épült fa gerendás födémet szeretnénk szigetelni. A sár már nincs fent a födémen, a deszkák is többé-kevésbé fel lettek szedve, ezért arra gondoltunk, hogy a gerndák közé is raknánk kőzetgyapot szigetelést (10 cm) és később majd a tetejére terítenénk 15 cm-t. Az lenne a kérdésem, hogy az alsó deszkázat elbírja-e azt a súlyt, amivel a hőszigeteléssel megterhelnénk. Illetve hőhíd képződésre lehet-e számítani amíg felülről nem szigeteljük le a teljes padlást. A hőszigetelő anyagokhoz képest a fa tényleg gyengébben szigetel, de a 10 cm közé rakott hőszigetelés még nem jelent akkora különbséget, ami gondot okozna. Az alsó deszkázat ezt a kis súlyt könnyedén elbírná, nyugodtan rárakható. A kőzetgyapotból még a legsűrűbbnek a súlyát is elbírná a deszkázat, bár itt arra semmi szükség.
A deszkázat felszedése közben az egyik gerendán szú nyomokat észleltek. Ez a gerneda felső 1/10-t érinti körülbelül. Viszont nem szeretnének így visszadeszkázni. Miután leszigetelték a gerendák közét és visszarögzítették a deszkázatot arra gondolnak, hogy geotextíliával letakarják az egészet felülről a rágcsálók elleni védelem szempontjából. Ezzel okozhatnak kárt a szerkezetben? Én sem tartom mindenképpen szükségesnek az aláfóliázást, ami a gerendák közé rakott hőszigetelés esetében csak akkor kivitelezhető, ha az alsó deszkázatot is elbontjuk. Két esetben nem elhagyható: ha igény a belső tér (viszonylagos) légtömörsége, vagy ha a tetejére kerül fólia, vagy hézag zártan beépített OSB, vagy hasonló járófelület. A tetejére a geotextilt jó elgondolásnak tartom, bár nem tudom mennyire véd a rágcsálóktól. Ha egy helyen megjelent a rovarrágás (de ettől függetlenül is), ilyen munka esetén mindenképpen javaslom a teljes faanyag átvizsgálását. Rovarrágott résznél a fertőzött rész eltávolítása szükséges bárdolással, véséssel drótkefével …, majd a vegykezelés, amit szintén a teljes felületre javaslok. Konkrét vegyszert nem javasolnék, mert ez már nem az én területem, és Zsuzsa, aki itt a fórumon ennek a szakértője volt sajnos már elhunyt. Érdemes megkeresni egy szaküzletet, ahol tanácsot tudnak adni.
Tetőszigetelés Árak: Mennyibe Kerül, Mitől Függ az Ár?
A végső árat nagyon sok minden befolyásolja: a terület állapota, mérete, a tető konkrét alakja. Éppen ezért helyszíni felmérés nélkül az ár csak közelítő jellegű lehet. Érdemes több ajánlatot is kérni, hiszen azok között tartalmukat és árukat tekintve is jelentős különbségek lehetnek.
A Tetőszigetelés Lépései és Fontos Tudnivalók
Ezt követően vegyük fel a kapcsolatot szakemberekkel, akik a helyszínen felmérik az épületet és igényeinkhez illeszkedve megtalálják a legkedvezőbb megoldást. A tetőszigetelés hatékonyságát nem csak a megfelelően kiválasztott anyagok, hanem a szakszerű kivitelezés is befolyásolja.
A szigetelőanyagot két rétegben szükséges elhelyezni, úgy, hogy a rétegek kötésben legyenek - azaz az illesztések a két rétegnél máshova essenek. A szigetelés alsó, fűtött fallal érintkező részére párazáró, míg a tetőtér felé páraáteresztő fóliát szükséges helyezni.
Mire Figyeljen Még?
A Purhab használata a szarufák és a tetőlécek környékén több okból is problémás. Egyrészt javíthatatlan, bármilyen későbbi átalakítás, javítás (például villanyvezeték csere) esetén problémát okoz. Jellemző hiba, hogy a nem lépésálló födém szigetelésére - mert strapabírónak tűnik - rálépünk. A legtöbb szigetelőanyag egy-egy véletlen terhelést elvisel, de folyamatos vagy visszatérő igénybevételt nem.
A tetőszigetelésnek számtalan apró fortélya van, amit nem fog tudni egy blogbejegyzés bölcsessége sem pótolni, a képzett, komoly tapasztalattal rendelkező mesterek véleményére érdemes adni, még ha az át is alakítja előzetes, könnyűnek ható terveinket.
A kőzetgyapot és az üveggyapot között hőszigetelés szempontjából nagy különbség nincs, legfeljebb az egyes gyártók, illetve gyártmányok esetében. Ami különbség közöttük, az egyrészt a kőzetgyapot tűzállósága (az üveggyapot nem éghető, de nem is tűzvédő), másrészt a kőzetgyapotnak vannak lemezelt változatai, amik szilárdabbak, nem rogynak meg.
A PUR tényleg jobban hőszigetel, mint az egyszerű, hagyományosnak mondható szigetelő anyagok, én azonban itt semmiképp nem alkalmaznám. Érkes kérdés az a PUR hab vízszigetelő képessége is. Sok helyen hangoztatják. Egyszer egy tervezésünknél az építtető közeli rokonának ilyen vállalkozása volt, és a pince falát is PUR habbal akarta hő-, és vízszigetelni. Kértem, hogy mutassa meg az anyag műbizonylatát, de abban egy szó nem volt vízszigeteléssel kapcsolatos tulajdonságokról.
A cikk szerzője Rokszin Attila, több mint 25 éve tevékenykedik a hazai építőiparban. Karrierje során 18 éven át egy meghatározó hazai építőanyag-gyártó vállalat ügyvezetője volt, majd saját építőanyag szakkereskedését (SZIGATECH) vezeti, immár több mint 5 éve. Széleskörű tapasztalata révén hiteles forrásként segít eligazodni a hőszigetelés és építőanyagok világában.
tags: #tetoter #szigeteles #gerendak #kozott