Tűzgátló Ajtók Jelölése és Tűzvédelmi Szabályozása
A tűzgátló ajtók kulcsfontosságú szerepet játszanak az épületek passzív tűzvédelmében, biztosítva a helyiségek közötti közlekedést, miközben megakadályozzák a tűz és füst terjedését. A megfelelő jelölések és a jogszabályi előírások betartása elengedhetetlen a hatékony tűzvédelmi rendszer működéséhez. Ez a cikk részletesen tárgyalja a tűzgátló ajtók jelölési követelményeit, a vonatkozó jogszabályi hátteret, a tűzvédelmi osztályozást, valamint a biztonsági jelölések fontosságát.
Tűzgátló Ajtók Jogszabályi Környezete és Jelentősége
A tűzgátló ajtó a passzív tűzvédelmi építési termékek egyik legfontosabb eleme, amely a helyiségek közötti közlekedést biztosítja megfelelő tűzvédelmi osztállyal és tűzállósági határértékkel. Az ajtók tűzvédelmi fontossága már az ókorban is ismert volt, amikor a főbejáratnál helyezték el őket, és a nyílásokat szőnyegek, függönyök takarták. A legelső ajtók fából készültek, amelyeket kívül és belül fémlemezekkel borítottak. A fa mellett gyakran követ, ill. kovácsoltvasat is alkalmaztak. Az ajtó legfontosabb részei az ajtótok, az ajtószárny(ak), veret(ek), zár(ak) és más, további részletek, pl.: ajtócsukók, záródás-nyitási szabályzók, üvegezés stb. A faanyagú ajtók és ablakok alapja a gerendából készült ácstok, amely az évszázadok során palló-és gerébtokká fejlődött.
A hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) [1] 5. rész I/2 fejezet 2.2.18. pontja az alábbiak szerint definiálja a tűzgátló ajtó (kapu) fogalmát: „ajtószerkezet, amely beépítve, csukott állapotban a tűznek az általa elválasztott térrész egyik oldaláról a másik oldalára való átterjedését meghatározott mértékben gátolja - (előírt időtartamig megakadályozza).”
A hosszan utánvilágító jelölések, mint például a tűzgátló ajtókra vonatkozó biztonsági jelek, azonnali tájékozódást biztosítanak veszélyhelyzetben. Az aktuális ASR A1.3 biztonsági jeleknek megfelelően ezek a jelölések UV-állóak, így bel- és kültéren egyaránt használhatóak. A hosszan utánvilágító tűzvédelmi jelek kötelezőek, ha nem áll rendelkezésre vészvilágítás. Ezek a jelek az 55 millikandela fényerősségükkel egyértelműen meghaladják a DIN 67510 szabvány által előírt minimális értékeket, biztosítva ezzel a jobb láthatóságot sötétben vagy gyenge megvilágítású környezetben.
Tűzgátló Ajtók Tűzvédelmi Osztályba Sorolása és Vizsgálata
Korábban az MSZ 14800/5-83 szabvány [2] határozta meg a nyílászárók tűzállósági vizsgálatát. A vizsgálat során a tűzhatással ellentétes oldalon meghatározott helyeken 12 db hőelemet helyeztek el. A kemence felfűtését függvénnyel jellemezhető hőhatás szerint kellett végrehajtani. A szerkezet tűzállósági határértéke addig az időpontig tartott, amíg:
- szerkezet összeomlott, vagy záró, illetve reteszelő mechanizmusa tönkrement;
- tűznek ki nem tett felületen 10 másodpercet elérő lángáttörés volt tapasztalható;
- átlagos felületi hőmérséklet több mint 140 °C-kal, illetve legmagasabb hőmérsékleti érték 180 °C-kal emelkedett, vagy a szerkezet 220 °C-ra melegedett fel.
A tűzgátló ajtókat tűzvédelmi előírások alkalmazása szempontjából a tűzveszélyességi anyagvizsgálatokban (2. sz. kép) kapott mérési adatok, valamint meghatározott paraméterek és az osztályba sorolással kapcsolatos szabványban rögzített besorolási kritériumok alapján tűzvédelmi osztályokba sorolják. Ezen osztályokat a következőképpen jelölik: A1; A2; B; C; D; E; F. Tűzgátló ajtók esetén legfeljebb D osztályba sorolás történik.
A tűzállósági teljesítményjellemzőket szabványos laboratóriumi vizsgálatokkal állapítják meg vagy a méretezési műszaki specifikációban (Eurocode szabványsorozatban) található számítási módszerek alkalmazásával határozzák meg. Tűzgátló ajtók esetében minden esetben laboratóriumban történik az ajtó minősítése.
A tűzvédelem céljára szolgáló termékeket akkreditált és tanúsított bel- és külföldi vizsgáló intézményeknél az európai szabványok szerint vizsgáztatják be. A tűzvédelmi vizsgálat alapja az EN 1634-1 - Ajtók és nyílászáró szerkezetek tűzállósági vizsgálata. 1. rész: Tűzgátló ajtók és nyílászáró szerkezetek - vizsgálati szabvány. Ebben a következő paraméterek szerepelnek:
- hőmérsékleti görbe;
- időtartam;
- tűztérnyomás;
- mérési módszer;
- mérőpontok.
A vizsgálat feljegyzését vizsgálati eredménynek nevezzük, és az a vizsgáló intézmény vizsgálati bizonyítványába kerül. Ebben van leírva a vizsgált szerkezet, a beépítési mód, valamint annak viselkedése a vizsgálati eljárás során (hőmérsékleti görbék, meghajlás, viselkedés stb.). Ezt követi az EN 13501-2 - Épületszerkezetek és építési termékek tűzvédelmi osztályozása. Osztályba sorolás a tűzállósági vizsgálatok eredményeinek felhasználásával, a szellőző-berendezések kivételével - szerinti besorolás.
A geometriai és műszaki különbségek folytán az engedélyezéshez többsíkú vizsgálat szükséges (pántoldal, a pánttal ellentétes oldal, könnyű-szerkezetes falba történő építés, tömör falba történő építés, reteszelési kombinációk, záróeszköz-változatok, panelbeépítések, különböző üvegek használata stb.).
Tűzgátló Ajtók Tűzállósági Teljesítményjellemzői és Jelölése
A tűzállósági teljesítményjellemzők fogalma és jelölése a következő:
- E - integritás: Az épületszerkezetnek egy elválasztó funkcióval rendelkező olyan képessége, hogy tűznek az egyik oldalán történő kitéttel szemben ellenáll anélkül, hogy a tűz a lángok vagy a forró gázok átjutása következtében átterjedne a másik oldalra, s azok vagy a ki nem tett felületen vagy a felülettel szomszédos bármely anyagon gyulladást okozhatnának.
- I - szigetelés: Az épületszerkezet azon képessége, hogy ellenáll a csak egyik oldalon bekövetkező tűzkitétnek anélkül, hogy szignifikáns hőátadás eredményeként a tűz átjutása bekövetkezne a kitett felületről a ki nem tett felületre.
- W - sugárzás: Az épületszerkezeti elemek azon képessége, amely egy oldalon történő tűzkitét esetén vagy a szerkezeten keresztül, vagy a ki nem tett felülettől a szomszédos anyagok felé irányuló jelentős hősugárzás csökkentése eredményeként csökkenti a tűz átmenetének valószínűségét.
- C - önzáródás: Egy ajtó- vagy egy zsaluszerkezet azon képessége, hogy automatikusan becsukódik, s ez által lezár egy nyílást. Besorolás: C0-C5.
- S - füstáteresztés: Épületszerkezetek azon képessége, hogy csökkentik, vagy eliminálják a gázok vagy a füst átjutását az épületszerkezet egyik oldaláról a másikra.
A tűzgátló ajtók osztályozási lehetőségei és jelölései a következők: E 15, E 20, E 30, E 45, E 60, E 90, E 120, E 180, E 240, EI, EI1, EI 1, EW 20, EW 30, EW 60, EW 90, EW 120.
A vonatkozó EN vizsgálati normatíva nem írja elő az ajtók jelölését. Javasolt a tokszerkezeten és az ajtó lapon feltüntetni a tűzvédelmi osztályba sorolást, tűzállósági teljesítményjellemzőket és határértéket a gyártó által.
Tűzgátló Ajtók Biztonsági Jelölése és Használata
A tűzgátló ajtókat a használat során feliratozni javasolt a feladatuk és céljuk megismertetése céljából. Az EN szabvány erre vonatkozólag nem készült, azonban az angol BS 5499-5 [3] szabványban találhatunk ajtókra vonatkozó biztonsági jelöléseket. A tűzgátló ajtókon funkciótól függően két típusú biztonsági feliratot javasolt elhelyezni szemmagasságban.
Javasolt Magyarországon alkalmazható biztonsági feliratok az alábbiak:
- Tűzgátló ajtó tartsa zárva;
- Automatikus tűzgátló ajtó tartsa szabadon.
A tervezett rendelkező jel kör alakú kék kitöltő színnel, a szöveg színe fehér.
A tűzvédelmi szabályzatban az ajtókra vonatkozólag féléves időszakonként történő dokumentált ellenőrzését kell meghatározni. Az ellenőrzés, karbantartás során történő vizsgálat alapja a gyártó, forgalmazó által kiadott útmutató.
Beépíthetőség és Innovatív Megoldások
A kivitelezés során csak akkreditált laboratórium által minősített tűzgátló ajtó építhető be. Az alap kritérium, hogy az ajtók zárt állapotban legyenek. A használat során a technológia a nyitvatartást teszi szükségessé megfelelő záró eszközök beépítésével (pl. beépített tűzjelző berendezés által vezérelt ajtótartó mágnes) a kívánt védelem fenntartható. A tűzgátló ajtók követelményrendszere a tűzgátló épületszerkezetektől eltér, ami a tűzgátló fal homogenitását megbontja, valamint a hatályos jogszabály a tűzfalon kívül a nyílászáró %-os beépíthetőségét sem szabályozza a tűzgátló falban. A tűzgátló ajtókat javasolt biztonsági táblával ellátni a funkciójuk pontos meghatározása érdekében.
Az acél tűzgátló ajtók nyitásirányának meghatározása, azaz balos vagy jobbos kivitelének kérdése alapvetően befolyásolja a szállítást, a raktározást és a beépítést. Azonban a gyártók napjainkban olyan innovatív megoldásokat alkalmaznak, amelyek lehetővé teszik a nyitásirány utólagos módosításának lehetőségét, ezzel nagyban segítve a forgalmazók és telepítők munkáját. A Split tűzgátló ajtó egy ilyen innováció, amely megfelel a vele szemben támasztott raktározási és szállítási igényeknek. A termék körbefutó tokszerkezete és négyoldali falcolt ajtólapja révén biztosított a nyitásmód rugalmas módosíthatósága. Az ajtólap közepén elhelyezkedő univerzális zárszerkezet kialakítása, valamint a minden oldalon egyforma toktükörrel gyártott kivitele lehetővé teszi az ajtó megfordítását roncsolás vagy átalakítás nélkül.
A Split esetében az alapértelmezett gyári beállítás szerint jobbos kivitelre van előkészítve. A körbefutó tokszerkezet kialakításánál az egyik rövidebb oldalon a tok eltérő szerkezetű toktükörrel rendelkezik, amely az ajtó aljaként funkcionál, és stabil talajra helyezést tesz lehetővé. A zár és kilincsszerkezet kompatibilis mindkét nyitásiránnyal az előkészített furatoknak köszönhetően, amelyeket a kilincs hosszúcímkéje esztétikusan eltakar. Nincs szükség annak szétszerelésére.
Amennyiben az ajtó technikai okokból küszöb nélkül kerül telepítésre (pl. akadálymentesítés), az nem befolyásolja a tűzvédelmi minősítést. Ennek ellenére a gyártók azt javasolják, hogy a beépítés idejére a küszöböt helyezzék fel, még akkor is, ha később eltávolításra kerül.
Különleges Előírások és Jelölések
Az OTSZ 147. § előírja, hogy a tűzvédelmi eszközök helyét jelző biztonsági jeleket az eszköz, felszerelés felett a padlósíktól mérve 1,8 méteres magasságban, legfeljebb 2,5 méter magasságban kell elhelyezni úgy, hogy azok könnyen felismerhetőek legyenek. A 13. melléklet 1. pontja ezt részletezi.
Az OTSZ 150. § értelmében a két szintnél magasabb vagy egynél több pinceszinttel rendelkező épület esetében a szintszámot jelölni kell minden lépcső vagy lépcsőház csatlakozó szintjén, kivéve a NAK osztályba tartozó lakóépületeket.
Az OTSZ 152. § (1) bekezdése kimondja, hogy a kijárati és vészkijárati ajtót az ajtó fölé, vagy ha arra más lehetőség nincs, akkor az ajtó mellett menekülési jellel kell megjelölni. A menekülési jelet tilos az ajtóra szerelni. Az OTSZ 153. § (1) bekezdése szerint a magasan telepített menekülési jelek felismerhetőségi távolságát a vonatkozó műszaki előírás szerint kell meghatározni. Az ilyen magasságban rögzített, menekülési útirányt jelző biztonsági jeleket a kijárati ajtók fölé, valamint a menekülési út minden irányváltoztatási pontjában el kell helyezni (OTSZ 18. melléklet).
Az OTSZ 152. § (2) bekezdése szerint az épületben elhelyezett felvonók esetén a biztonsági felvonóknál, valamint a hagyományos felvonóknál a vonatkozó műszaki követelmény szerinti „Tűz esetén a liftet használni TILOS!” biztonsági jelet kell valamennyi szinten elhelyezni.
Az OTSZ 151. § (1) bekezdése előírja, hogy a füstgátló ajtókat „Füstszakaszhatár! Az ajtó önműködő csukódását biztosítani kell.” felirattal vagy jelzéssel kell ellátni, tartós, jól észlelhető és olvasható méretű kivitelben. (2) A tűzszakaszhatáron lévő tűzgátló ajtókat „Tűzszakaszhatár! A tűzgátló, füstgátló nyílászáró szerkezetek karbantartást végzőnek rendelkeznie kell a 45/2011. (XII.7.) BM. r. (OTSZ. 18. melléklet). A tűzgátló és füstgátló ajtók, kapuk, függönyök önműködő csukódását az üzemeltető által havonta, időszakosan félévente ellenőrizni, karbantartani kell.
A tűzgátló ajtók fenntarthatósági szempontból fejleszthető termékek. Jelenleg még nem felelnek meg teljes mértékben a fenntarthatósági kritériumoknak, de ez nem jelenti azt, hogy ne rendelkeznének fenntartható tulajdonságokkal. Azonban az összpontszámuk nem éri el a 3 pontot, ezért (még) nem minősítették őket különösen fenntarthatónak. Fenntarthatósági értékelésük átlátható, világosan meghatározott ökológiai, társadalmi és gazdasági kritériumokon alapul.
tags: #tuzgatlo #ajto #tuzvedelmi #jeloles