Tyndall-jelenség redőnyök és fényelmélet összefüggésben
Az emberek szeretik a felhőket kémlelni. Egyrészt igencsak nyugtató tevékenység - már persze, ha az idő szép, és mi egyszerű bárányfelhőkre igyekszünk formákat belelátni -, másrészt lenyűgöző látványban lehet részünk. A napsütés alapesetben megvilágítja a Földet. Ha azonban valami az útjába kerül, akkor az árnyékot vet. A Tyndall-sugarak is pontosan ezért láthatóak. Ilyenkor a felhő mögül mintha sötétebb és világosabb sávok törnének elő legyező-szerűen. A jelenség magyarázata egyszerű, hiszen a felhő által árnyékolt területről nem érkezik szórt fény, míg ahol nem vet árnyékot, ott igen.
A redőnyök világa: szín, anyag és funkció
Redőny. Régen elmúltak azok az idők, amikor egy műanyag redőny már csak fehér, egy alumínium pedig kizárólag halványszürke színben pompázhat. A lamellák, avagy az általuk alkotott redőnypalást az árnyékolók legjobban látható részeinek tekinthetők, éppen ezért rendkívül fontos, hogy színükkel illeszkedjenek a homlokzat és a nyílászárók árnyalatához, hiszen meghatározzák egy otthon megjelenését. A lamellák mellett egy műanyag és egy alumínium redőny esetében egyaránt lehetőség van a tokszerkezet színtereztetésére is, méghozzá a RAL-színskála szerint.
Miért számít ez? Mivel a redőnyök esetében a különféle árnyalatok nem alapszínek, ezért sokan tartanak attól, hogy a színezett árnyékolók nagyon sérülékenyek, ezáltal kifakíthatja őket a napsugárzás, megrepesztheti őket a fagy és így tovább. Mi is gyakran hangsúlyozzuk, hogy a redőnyök nem csak egyszerű árnyékolók, amelyek kívül tartják a napsugarakat és a kíváncsiskodó tekinteteket egyaránt, hanem komoly szerepük van az ingatlanok szigetelésében is. Ráadásul egész évben nagyszerűen elvégzik ezt a feladatukat is.
A redőnyök szerepe télen
Bár szerencsére a mai nyílászárók már megfelelő szigetelési értékekkel rendelkeznek, a hideg és szeles téli időszakokban azonban érezhetjük, hogy bizony az üvegfelületek kellemetlenül hidegek lehetnek. Ehhez társulhatnak olyan egyéb kellemetlen jelenségek, mint a páralecsapódás, amely a nem megfelelő szigeteléssel ellátott nyílászáróknál jelentkezik. A pára pedig nagyszerű táptalajt nyújt a baktériumoknak és penészgombáknak, amelyek nem csak esztétikai, de egészségügyi problémákat okozhatnak (asztma, allergia, Legionella-betegség).
Ezért érdemes a nagy üvegfelületek elé redőnyt szereltetni, hiszen télen egy extra védelmi vonalat képeznek az üvegfelület előtt, ezáltal nem közvetlenül éri a hideg, fagyos levegő az üveget. A redőny felszerelésével csökkenthető az úgynevezett hőhíd jelenség, így kisebb felületen és lassabban cserélődik a hőmérséklet a kinti és benti légtér között. Ennek pedig nagyon pozitív hozadéka, hogy a redőny felszerelésével csökkenthető a rezsiköltség. Természetesen itt is elmondható, hogy az olcsóbb daraboknál kevésbé lesz látványos az eredmény, míg a komolyabb műanyag vagy akár alumínium redőnyöknél elérhető akár a 20-30%-os spórolás is.
A redőnyök szerepe nyáron
Nyáron a lehúzott redőny mögött a helyiségek több fokkal hűvösebbek tarthatók, hiszen a redőnyök kint tartják a napsugarakat és a hőt is. Ahogy télen megakadályozzák a fagyos levegő és az üvegfelület közvetlen érintkezését, úgy nyáron a forró levegőt képesek távol tartani. Ugyan csodát nem kell várni tőlük, nem fogunk olyan eredményt elérni, mint a klímákkal, de jóval kellemesebb lehet a benti hőmérséklet, mint redőnyök nélkül. Valamint ne felejtsük el, ha van klímánk, akkor azzal is jelentősen spórolhatunk, hogy nem 30°C-os levegőt kell lehűteni, csak 24°C-osat. Kevesebb áram fogyasztás, kevesebb rezsiköltség, és kevésbé terheljük a klíma berendezést is, aminek így növelhető az élettartama.
Miután manapság szélsőséges időjárási jelenségek gyakran hetekig tartó hőhullámok jellemzik nyarainkat, egyre többen felismerik az árnyékolók fontosságát. Különösen a kültéri megoldások kedveltek, ami nem meglepő, hiszen egy jó alumínium redőny például nemcsak a nagy meleg ellen képes védelmet kínálni, hanem például zajszigetelést és vagyonvédelmet is garantál. Alumínium vagy műanyag? A műanyag és az alumínium redőny háborújában a döntő ütközetet általában mindig az árak vívják, azonban nem árt ennek az összefüggésnek a hátterét is megvizsgálni.
A műanyag vs. alumínium redőny
A műanyag redőnyök olcsó kategóriáját ugyanis lakóházakra, mindennapi használatra senki sem javasolja, mert csak a gond van velük, szigetelésük elhanyagolható, megfelelő beállításuk lehetetlen, emellett pedig működésük is hangos. Természetesen ilyenkor jön az általános kérdés, hogy vajon megéri-e a pár ezer forintos plusz befektetést az, hogy alumínium redőny kerül nyílászáróinkra? A fenti előnyök mellett pedig még szóba sem hoztuk, hogy az alumínium, mint alapanyag önmagában mennyi pozitívummal rendelkezik a műanyaghoz képest. Kevésbé sérülékeny, mindemellett pedig masszívabb és tartósabb is mind a kialakítás, mind a megjelenés tekintetében.
Hogy végre megválaszoljuk a fenti kérdést: egy alumínium redőnynek valóban minden látható és fontos eleme könnyűfémből készült, így a keretrendszer, a redőnyszekrény, a teljes palást, valamint a mozgatást végző szerkezet egy jelentős része. Nyilván ez nem jelenti azt, hogy nincsenek benne műanyag- vagy gumialkatrészek, de összességében ahol fémmel lehetett helyettesíteni az összetevőket, ott a gyártók ezt alkalmazták. Ez pedig egy olyan ütőkártya, ami a hatékonyság és a tartósság tekintetében köröket ver a kihívóra, elég csak megnézni, hogy egy intenzív jégesőben milyen sérüléseket szenved el egy műanyag- és egy alumínium redőny.
A kísérlet leírása: John Tyndall (1820-1893) írta le, hogy a kolloid oldatok oldalról megvilágítva fényszóródást, opalizálást mutatnak. A mosószeres víz, a tej hígítva, a búzasör, a szappan- vagy a fogkrém oldata ugyanezt a tulajdonságot mutatja. Folyadékok Tyndall-effektusa: A kolloidméretű részecskéken (1-500 nm) a folyadékokban a fény szóródik. A részecske halmazállapota szerint lehet szilárd, akkor szuszpenzióról, lehet folyadék, akkor emulzióról és lehet gáz, akkor habról beszélünk.
Feltételek és biztonság: Szükséges anyagok és eszközök, a diavetítő veszélyei és a különböző oldatok megfigyelése. Diavetítő fényéből egy réssel keskenyebb nyalábot válasszunk ki, és világítsuk át az oldatot. Az oldatot feltételek mellett vizsgáljuk, például 10%-os nátrium-tioszulfát-oldat és sósavoldat hozzáadásával. Üvegkádba öntsünk 10%-os nátrium-tioszulfát-oldatot, majd fokozatosan sósavoldatot. Lézerrel vizsgálhatunk réz-szulfát- és vas(III)-hidroxid-oldatokat. A felvételen jól megfigyelhető, hogy a poháron átnézve a kép vöröses színű. Az oldat először opálos, majd fokozatosan átlátszatlan lesz. A kén a vízben rosszul oldódik, így az oldószercsere kén szuszpenzióhoz vezet.
Kapcsolódó jelenségek és gyakorlati tanulságok
A Tyndall-jelenséget megfigyelhetjük a kolloid részecskék szóródásában, amely a fény útját jelzi és segít megérteni, hogyan látunk látható fényt a felhőkből vagy üvegfelületek közelében. A redőnyök világában pedig a fény-szigetelési jelenségek és a hőátbocsátás mérséklése miatt fontos a megfelelő anyagválasztás. A lamellák színe és anyaga befolyásolja a belső klímát és az energiafogyasztást, így a hosszú távú költségvetés szempontjából is számottevő tényező lehet.
Tyndall-effektus - Miért tűnik kéknek az ég? | #aumsum #gyerekek #tudomány #oktatás #gyermekek
Összefoglalóan a modern redőnyök és a fény-tapasztalatok összefonódása azt mutatja, hogy a technikai megoldások nem csak esztétikai szerepet töltenek be, hanem hozzájárulnak a komfort, a higiénia és az energiahatékonyság javításához is.
- Felhő- és fényfigyelés - a Tyndall-jelenség szemlélteti, hogyan szóródik a fény kolloid rendszerekben.
- Redőnyök szerepe - télen és nyáron egyaránt javítják a hő- és zajszigetelést, befolyásolják a rezsiköltséget.
- Anyagválasztás - alumínium előnyösebb a tartósság és a rezsiköltség hosszú távú megtérülése miatt, a műanyag rizikói pedig a gyengébb szigetelés és zajos működés.
- Kísérleti megfigyelések - a Tyndall-effektus és az oldatok megfigyelése a kolloid rendszerekben szemlélteti a fény terjedését.
tags: #tyndall #jelenseg #redony