Hőszigetelés növelése a U-érték csökkentésével
Aki ablakcserét tervez, a kiszemelt nyílászáró legfontosabb tulajdonságaként az U-értékkel találkozik. Aki építkezne, vagy csak energiacímkét készíttetne, szintén ezzel a kifejezéssel találkozik elsőként. A hőátbocsátás hőközlés. A szilárd épületszerkezeten keresztül hő áramlik a melegebb közeg felől a hidegebb közegbe. (Ez a melegebb közeg a hazai klíma értelmezésében természetesen a téli belső teret jelenti. A hővezetési tényező annak a fokmérője, hogy milyen mértékben áramlik át a hő az adott anyagon, meghatározott idő leforgása alatt. A hőátbocsátási tényező (U-érték) azt jellemzi, hogy egységnyi felületen keresztül egységnyi hőmérséklet változás hatására hány Watt hőáram halad át.
Érdemes egy kicsit utánaszámolni annak, mennyi energiát használunk el ahhoz, hogy kifűtsük a lakásunkat, házunkat. Közép-Európában és így Magyarországon is ismerős a “fűtjük az utcát” jelenség, sokan élnek szigetelés nélküli, rossz, elavult nyílászárókkal épített otthonokban, és sokkal többet kell költeniük arra, hogy megközelítőleg komfortos körülmények között vészeljék át a telet, mint azoknak, akik rendesen szigetelt, jó nyílászárókkal felszerelt lakásokban laknak. 2024-ben akár állami támogatással is szigetelhetjük otthonunkat.
Az egyszerű szemléltetés kedvéért vesszük egy falfelület U értékét: ha U = 1 W/m²K és a hőmérsékletkülönbség 1 fok (kint 19 fok, bent 20), akkor 1 négyzetméter falfelület 1 Watt energiát veszít. Ha pedig kint 3 fok van, bent 21, akkor 18 fok a különbség. Az elmúlt évek során jelentősen szigorították a különböző épülethatároló szerkezetekre vonatkozó U érték követelményeket. Ha azt halljuk U érték, a legtöbben nem tudják miről van szó részletekbe menően. Nem is igazán fontos, hogy tisztában legyünk a jelentésével részletekbe menően. Elég annyit tudnunk, hogy minél kisebb számot kapunk U értékként, annál energiatakarékosabb az otthonunk.
Hőátbocsátási tényező (U-érték - W/m²K): egy adott szerkezet hőátbocsátó képességét mutatja. Minél kisebb ez az érték, annál jobb hőszigetelő tulajdonsággal rendelkezik a szerkezet. Ez minket, nem épületgépészeket is érint, hiszen lakóingatlanunk számos pontján tud távozni a hő és mindannyian szeretnénk csökkenteni a kiszökő hőmennyiséget. Ennek oka, hogy az energiahatékony otthon fenntartása bizony kevesebbe kerül és ezt folyamatosan érezzünk a pénztárcánkon. Erre ösztönöz minket a 2018 január 1-től hatályos, épületszerkezeti elemek hőátbocsátási tényezőjére vonatkozó szabályozás is.
Energiahatékonyság terén nem állunk rosszul a kontinensen. Ha a közeli EU tagállamokat vesszük alapul, az újonnan épült családi házak Magyarországon energiahatékonyabbak mint szomszédainknál. A lengyel és a horvát (U=0,30), a szlovén (U=0,28), a cseh (U=0,25) vagy akár az osztrák (U=0,35), illetve a német (U=0,28) értékek is mutatják, hogy hazánkban jobban szigetelt falszerkezeteket kell alkalmazni, ami energiahatékonyabbá teszi az újépítésű házakat. Fejlődni persze van hova, ezt mutatja az EU tervezete is, miszerint 2020-tól az új épületek nulla, vagy közel nulla energiaigényű épületek legyenek.
Ingatlanunkért akkor tudunk a legtöbbet tenni, amikor még csak tervezzük az építését. Ebben a fázisban célszerű betervezni a korszerű nyílászárókat és kazánt, illetve a megújuló energiaforrásokat. A napelem, napkollektor vagy hőszivattyú mellett azonban kiemelt figyelmet kell fordítanunk a hőszigetelésre, ha igazán energiahatékony otthont szeretnénk. Ennek oka, hogy a legnagyobb hőveszteség a falakon és a tetőn mérhető, vagyis ezeket a frontokat kell leginkább óvnunk, itt kell az U értéket leginkább leszorítanunk. A spórolás leghatékonyabb módja a jól megtervezett hőszigetelés. Aki utólagos energetikai korszerűsítést tervez, az is kitűnően tudja használni a hőszigetelés adta lehetőségeket és csökkenteni a hőátbocsátást. A legtöbbet ez esetben is a tető és a homlokzatszigeteléssel tudunk nyerni, de a szigetelésnek számos előnye van a takarékosságon túl. Az egyik legfontosabb, hogy a ház értékét is növeli.
Akit sikerült meggyőznünk arról, hogy a legjobb befektetés a szigetelés, annak szeretnénk még néhány hasznos információval szolgálni a munka tervezéséhez. A legfontosabb, hogy minden építőipari munka megkezdése előtt végezzünk energia auditot az ingatlanunkon. Amennyiben úgy döntünk, hogy belevágunk a beruházásba, akkor az auditban javasoltakon semmiképp se spóroljunk - pl. a hőszigetelés vastagságán, a nyílászárókon, vagy akár a gépészeten. Ha az auditban leírtak szerint járunk el, akkor a papíron számolt energetikai paramétereket a valóságban is hozni fogja az épületünk. Az energiahatékonysági fejlesztések, így a szigetelés, jelentősen csökkentik a fűtésköltséget, gázfűtés esetén évi több százezer forintos megtakarítást eredményezve. Ezek a beruházások hatékony megoldást kínálnak a magyar háztartások gondjaira.
Ahol már gyakorlati lépéseknél tartunk, ott mind kivitelezőt, mind pedig alapanyagot okosan kell választanunk. Szigetelésnél különösen fontos, hogy prémium alapanyagot építsünk be, mivel a silány minőség nem fog megfelelni a műszaki előírásoknak, és a számlánk sem csökken majd olyan mértékben, ahogyan azt az auditban előre jelezték. Ne sajnáljuk tehát a pénzt a megfelelő vastagságú ásványgyapotra és a felkészült szakemberre. Ugyan mostanság a jó szakember drága és jó előre le van kötve a kapacitása, mégis érdemes megvárni, míg felszabadul és professzionális módon végzi el a munkát. Csak ebben az esetben fogunk tudni optimális eredményt elérni és akár 50 százalékot spórolni csupán a szigeteléssel.
Aki össze tudja hangolni a szigetelést a gépészeti felújítással, a nyílászárók cseréjével és akár egy napkollektort is fel tud tenni a ház tetejére, az néhány lépésre lesz csupán a hőn áhított nulla energiaigényű épülettől. A hőátbocsátási tényező egy alapvető energetikai mérőszám, amely a szerkezetet jellemzi a hővesztesége alapján. Értékét független laboratóriumi mérés támasztja alá. A hőátbocsátási tényező szakmai jele az "U" érték, régi magyar jele a "K" (ezt már nem használjuk). Mértékegysége: W/m²K. Jogszabályi definíciója szerint a rétegtervi hőátbocsátási tényező a szerkezetek jellemző átlagát adja meg, amely tartalmazza a hőhidak hatását is.
A szabályozási környezet szerint a külső falak, tetők és födémek U értékei maximumokat kaptak, és az ablakok Uw értéke is számításba kerül. Az energiafogyasztás és a követelmények szempontjából minden szerkezet különböző U értékkel rendelkezik, ezért fontos az adott épületre vonatkozó pontos számítás. A Lambda érték pedig a hővezetőképességet mutatja meg: minél kisebb, annál jobb a szigetelő anyag. A hőhídokra különösen figyelni kell, mert ezek növelik a hőátbocsátást. Az optimális megoldás érdekében a falak és a tető szigetelése legyen a legmasszívabb.
A külső falak homlokzati hőszigetelő rendszerrel történő megoldása egyre gyakrabban alkalmazott megoldás. Ha például egy B30 típusú falazó elemű ház rendelkezik külső hőszigeteléssel, annak U értéke jelentősen csökkenhet, és ezzel a fűtési költségek csökkennek. A jelenlegi előírás szerint a külső falszerkezetre vonatkozó hőátbocsátási tényező értéke 0,45 W/m²K, míg a jövőben 0,30 W/m²K körüli érték várható. Ezzel párhuzamosan a tető- és födém szigetelés vastagsága is növelhető a költséghatékonyság érdekében. Ennek eredményeként a lakóépületek energiafelhasználása jelentősen csökkenhet, és a károsanyag-kibocsátás is mérséklődik.
Ha az auditban leírtakat követjük, az energetikai mutatók a valóságban is megvalósulnak. A hőátbocsátási tényező számításánál a Γ-értékek és a tényleges környezeti hatások pontosítása szükséges. A gyakorlatban azonban a Protektor technológia és más modern megoldások lehetőséget adnak arra, hogy a számításokat kiegészítsék vagy felülírják a gyakorlati eredményekkel. A Protektor például nem szigetelőanyag, hanem felületaktív réteg, amely a hőtellás kihatásait befolyásolja és különleges módon járul hozzá az energiamegtakarításhoz.
Összegzésként: a hőszigetelés növelése és az U-érték csökkentése kiemelten fontos az energiatakarékosság és a komfortos életterek szempontjából. A külső falak, tető és födém megfelelő szigetelése, az ablakok Uw értékének figyelembe vétele, és a hőhidak minimalizálása mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az otthon kevésbé legyen energiaigényes. Az építészek és lakásfelújítók számára ezért elengedhetetlen az energia audit és a gondos tervezés már a kezdetektől fogva.
Gyerekeknek készült kisfilm az energiatermelésről
| Épületszerkezet | Ajánlott U érték (W/m²K) |
|---|---|
| Külső fal | 0,3-0,45 |
| Födém fűtetlen tér felett | 0,20-0,25 |
| Nyílászárók Uw | 0,8-1,1 |
tags: #u #ertek #csokkentese #a #hoszigeteles #novelesevel