Vakolat tapadása és javítása: mitől tapad a vakolat, és hogyan kerülhetőek el a problémák

Ingatlanjaink külső felületének kialakítása nem csak a választott burkolóanyagoktól és festékektől függ, hanem bizony nagymértékben a vakolat színvonalától. Mint az építőiparban számos helyen, ezzel kapcsolatban is igaz az, hogy a kültéri munkálatok kapcsán is ajánlott jelentős hangsúlyt helyezni az alapokra. A vakolat tehát nem csak esztétikai szerepet tölt be, hanem funkcionális rész is jut neki. Ha a vakolat nincsen rendben, mállik, repedezett, vagy foltos, akkor nem is érdemes nekikezdeni a burkolási és felújítási munkálatoknak.

Előzze meg a falak átnedvesedését! Mivel kültéri felületről van szó, így természetes, hogy az idő vasfoga nyomot hagy majd rajta. Az azonban korántsem mindegy, hogy egy vagy esetleg tíz év múlva válik ismételten szükségessé a vakolással való foglalatosság. A leggyakoribb erodálódást okozó hatásoknak az erős napsugárzás, a hőmérséklet-ingadozások, a fagy, a nedvesség, és a néha bizony erős csapóeső. A nedvesség egyébként fokozott veszélyt jelent a vakolat állapotára, hiszen a felületi hibákon keresztül beszivárog abba, és akár rövid időn belül jelentős károkat képes okozni. Részben ezért is fontos, hogy a vakolás és a későbbi festés során a repedések megjelenésének még csak esélyt se adjunk.

Repedések - A repedések kialakulásának elsősorban az őszi-téli időszak szokott kedvezni. Ez különösen azért veszélyes ekkortájt, mert ilyenkor már gyakran esik, és a nedvesség ezekben az apró hajszálrepedésekben hamar megül, majd a fagy bekövetkeztével kitágítja azokat. A következő nyáron az éjszakai és a nappali nagy hőingadozások menetrendszerint tovább rontják a vakolat állapotát, és néhány hónap múlva akár nagyobb darabok is meglazulhatnak és leeshetnek abból. Ilyen állapotban levő falra sem hőszigetelő rendszert, sem festéket nem lehet, és nem is érdemes felvinni.

Nedvesség jut a falba - Ha viszont nem foglalkozik az állagmegőrzéssel és a helyreállítással, akkor a következő télen nagy valószínűség szerint a korábbiaknál sokkal magasabb fűtésszámlákra számíthat, ugyanis a már nagy réseken át nedvesség jut a falba, ezzel jelentősen rontva annak hőszigetelő képességét. Nem csak a hőszigetelésről van szó azonban, hanem az ennek hiányosságaiból adódóan hamar megjelenő penészesedésről is. Az ingatlan egyes helyiségeiben a falakon látható feketés-szürkés foltok biztos jelei annak, hogy a nedvesség a hideg, falfelületeken lecsapódott, és táptalajt biztosított az akár allergiás megbetegedést is kiváltó penészgombának.

A vakolat javításakor ügyeljen az alapozás minőségére! Világosan látható tehát, hogy már a kisebb vakolati hibákkal is érdemes mihamarabb foglalkozni, és nem megvárni azt, míg a helyzet komolyra fordul. A nagyobb mértékű vakolathiányok esztétikailag is rontják az ingatlan megjelenését, hogy az előzőekben említett funkcionális hiányosságokról már ne is szóljunk. Nem mindegy azonban, miként állunk neki a munkálatoknak, hiszen a vakolat javítására is tökéletes igaz, hogy az alaposság rendkívül fontos. Kezdésnek tehát javasolt a sérült részt leverni, és nem megállni itt, hanem a környező területet is meg kell szabadítani a még talán épnek látszó, de már biztosan sérülékeny részektől. A kalapács használatával végzett munka célja az, hogy az kijavítandó rész folytonossága biztosítva legyen, és a tapadás is tökéletesen megvalósuljon. Ennek érdekében ne maradhat a régi anyagból a falon, azt attól keféléssel lehet még aprólékosabban megszabadítani. A szakemberek azt javasolják, hogy egészen a tégláig célszerű leverni a sérült részt.

Mélyalapozó használata - Szintén a tapadást lehet elősegíteni, ha a csupaszon maradt részt mélyalapozóval kezeljük. Ehelyett takarékosabb megoldásnak bizonyul a nedvesítés, de ez esetben ajánlott a fröcskölt vakolatba olyan adalékot is keverni, amely javítja a tapadási jellemzőket mind a széleken, mind a tégla felületen. Fontos, hogy a megfelelő időt hagyjuk rá a száradásra, és csak utána dolgozzunk az újabb réteg vakolattal. Legjobb eszköz a kőműveskanál, ha pedig nagyobb foltokról van szó, akkor a hatékonyság érdekében a jól ismert deszkával történő lehúzás a javasolt. A régi és az új vakolatrészek találkozásakor ajánlott nagyon figyelni az esetleges szintkülönbségek kiküszöbölésére, ugyanis ha erre nem ügyelünk, akkor annak a későbbiekben az időtálló minőség láthatja kárát. Az átmenetek egyenletessé tételére a nedves ecset vagy a vesszőseprű bizonyulnak kiváló választásnak. Előfordulhat, hogy csak az úgynevezett besimító vakolat rétege válik le, ilyenkor elegendő lehet csak ennek a cseréje. Arra azonban mindenképpen ügyelni kell, hogy alatta a habarcs jól láthatóan szilárdan tapadjon a falra. Ilyenkor sem maradhat el a mélyalapozó és persze az egyenletes eldolgozásra is nagyon figyelni kell.

Sarokjavítás vezetődeszka használatával - Tipikus hiba szokott lenni a vakolat sarkokon történő leválása. Ennek elhelyezkedéséből adódóan kissé munkaigényesebb a javítása, és csak két lépésben lehetséges az, megcélozva az egyenes élek pótlását. Az élre úgynevezett vezetődeszkának kell kerülnie, a felrögzítéshez vakolathorgok és acélszegek szükségesek. Ez szolgálja azt a célt, hogy sikerüljön a vakolóanyagot egyenesen felhúzni, majd a deszka mellett óvatosan elsimítani a felületet. Ha megszáradt a vakolat, akkor eltávolítható az igencsak hasznosnak bizonyuló vezetődeszka. Hasonlóképpen járjunk el a másik oldalón is, majd dolgozhatunk a sarok élének elsimításán.

Igazítsa a fal színéhez a vakolatot kőporozás segítségével! - Miután kiszáradt a vakolat, következhet a felület fal színéhez történő igazítása, vagy az úgynevezett kőporozás. Ha tehát kőporozott bevonatról van szó, akkor a javítás gyakorlatilag láthatatlan lesz. Fontos azonban, hogy a javított résznél nagyobb területre terjedjen ki a javítás, így védelmet biztosít majd az időjárás viszontagságaival szemben az új résznek, és a szélek feltűnésétől sem kell tartani. A kőporos bevonat megfelelő szemcsenagyságára ajánlott ügyelni, ellenkező esetben hamar újabb repedések és nedvesség-beszivárgás következhetnek be.

Lábazati szigetelés esetében gyakran okoz gondot a nedvesedés - Gyakran okoz szigetelési gondokat a lábazatra való odafigyelés elhanyagolása. Ha a lábazaton jelentkezik vakolatlemállás, akkor ennek javításához mindenképpen a tégláig le kell verni a vakolatot. Fontos azonban tisztában lennie azzal, hogy a helyzet ennél sokszor súlyosabb, hiszen nem csak a vakolat lehullásáról van szó, hanem arról is, hogy a nedvesség és a talajból kioldott sók már komplexen károsítják a falazatot. A kikristályosodott sók miatt válik a vakolat porózussá, és válik le az. Miután a tégláig eltávolítottuk a hibás részt, kefével tisztítani, nedvesíteni, mélyalapozni kell, majd a vízszigetelő és szálerősítésű habarcs felhordása következik. Minimum másfél centiméteres vastagság javasolt, melynek simítása és száradása után foglalkozhatunk csak a színezéssel.

A vakolat kötése és tervezése kapcsán a következőket fontos szem előtt tartani: a felület előkészítése legyen száraz és tiszta, a nedvességet és sókiesést kerülni kell, az alapfelület nedvszívó képessége legyen egyenletes, és a gyártói előírásokat tökéletesen be kell tartani a rétegvastagság és a várakozási idő tekintetében. A megfelelő időjárási körülmények között végzett vakolási munkálatokra figyelni kell: 20 fok körüli száraz és szélmentes idő a legideálisabb, a páratartalom 40-60% között optimális. A nagy nyári hőség és a fagypont körüli hőmérséklet kedvezőtlen a kötésre, ezért ezekben az időszakokban kerülendő a vakolás.

tags: #vakolat #tapadasjavito #praktiker

Népszerű bejegyzések:

• Biatorbágy nemes vakolat: kivitelezési részletek és alkalmazási területek
• Műanyag zárbetétek különböző típusai és használatuk
• Részletek a hő- és hangszigetelő szakmunkás képzésről
• Kemeny Szabvany UNI 7129: relevancia és gyakorlati alkalmazások
• Pestszentlőrinc-Pestszentimre társadalomtörténete a kerület szemszögéből