Van nyugdíj plafon eltörlése: finanszírozási hatások és következmények
Az ajánlott salátatörvény részeként a nyugdíjjárulék-plafon eltörlésével az állam rövid távon 51 milliárd forint bevételhez juthat, de ennek jelentős következményei is lesznek a nyugdíjrendszerre és a társadalombiztosítás finanszírozására nézve. Eddig a plafonnak köszönhetően a nyugdíjaknak megvolt a felső határa: ez nagyjából 300 ezer forint. A nyugdíjminimum pedig az idén 28,5 ezer forint - de legyen ez is kerek, 30 ezer forint. A plafon eltörlésével azonban a járadéknak sem lesz plafonja.
A javaslat szerint jövőre az általános számítási szabályok mellett 372 ezer forint havi átlagjövedelem felett csökkentett mértékben számítják be a bért a nyugdíj-kalkuláció során. Vagyis 372 ezer és 421 ezer forint között a bér 90 százalékát, 421 ezer forint felett pedig 80 százalékát vesznek figyelembe. Az nem derült ki, hogy a 372 ezer már a nettó, vagy a nyugdíjszámítás alapjául szolgáló összeg-e, vagy még csak a bruttó bér. Ez a számítás a javaslat indoklása szerint fékező erővel bír, vagyis nem szállhatnának el a nyugdíjak.
Ám ha csak az állami, kétmillió forintban maximált bruttó bérekből indulunk ki, akkor nagyjából egymillió forint lesz a nyugdíjszámítás alapja, az pedig 660 ezer forint havi nyugdíjat jelent. Ennek nemcsak társadalmi következményeivel kell szembenézni, vagyis azzal, hogy a minimumnyugdíj hússzorosát, de akár ötvenszeresét is elérheti egy-egy jó helyről nyugdíjba ment munkavállaló járadéka. A nyugdíjkasszát illetően ez komoly megterhelést jelenthet.
Az csak az egyik probléma, hogy a kiadások jelentősen megnőhetnek. A salátatörvényben a degresszió mellett egyéb módosítások is vannak, amelyek követik a jogszabályváltozásokat. Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Ha személyes kérése van a nyugdíjbiztosítási adategyeztetéssel, a nyugdíjjogosultságok érvényesítésével, a nyugdíjigénylés optimális időzítésével, a nyugdíjszámítással, a nyugdíjbónusszal, és hasonló témákkal kapcsolatban, IDE KATTINTVA teheti fel 2025-ben is, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.
Hogyan számítják ki a nyugdíjakat 2025-ben?
A nyugdíjszámítás 2025-ben továbbra is olyan szövevényes, hogy idén is ember legyen a talpán, aki kiigazodik a szabályozások útvesztőjében. Ez az összefoglaló részletes térképet rajzol azoknak, akik 2025-ben merészkednek be a nyugdíjrendszer labirintusába. A nyugdíjképlet és a hozzá kapcsolódó elemek összetettek, és több időszakra kiterjednek, mivel a szolgálati idő, a keresetek típusai és az alsó/felső határok egyaránt befolyásolják az összeg alakulását.
Az öregségi nyugdíj összegét két tényező határozza meg: az elismert szolgálati időtől és a számított havi nettó életpálya átlagkereset összegétől. A szóhasználat szerint az „életpálya” átlagkeresetet a nyugdíjszámításban használják, nehogy összekeverjék az aktív dolgozó korukban megszokott havi átlagkereset fogalmával. A nyugdíj induló összegének számítási képlete egyszerűnek tűnik, de magyarázata részletekbe menően bonyolult: a megszerzett szolgálati idő teljes években mért tartamától függő, a nyugdíjszorzóval szorozott százalékos mértékű tényező, és a számított havi nettó életpálya átlagkeresete adja meg a nyugdíj kezdeti összegét.
A nettó havi életpálya átlagkereset számítása részletekbe menően taglalja, miként kerül figyelembe vételre az 1988. január 1-je előtti kereset és a minimálbér, és miként változik a figyelembe veendő jövedelmek köre a 1997. január 1-jei hatályváltás után. Ha az átlagkereset meghatározásánál figyelembe vehető keresettel azonos időre baleseti rokkantsági nyugdíj járt, akkor ezt figyelembe kell venni. A nyugdíjszámításnál a járulékalapot képező keresetek és jövedelmek meghatározása történik az adott időszakban érvényes felső határ figyelembevételével, majd ezt a felső határt felülvizsgálják az egyes évekre vonatkozóan.
Az 2013. január 1-jétől a nyugdíjjárulék-fizetési felső határ megszűnt, így elméletileg korlátlanul lehet növelni magas keresetek utáni járulékokat, ami a nyugdíjfinanszírozás szempontjából aggodalmakat vet fel. A nyugellátási rendszerekben általános megközelítés az, hogy vagy járulékfizetési felső határ létezik, vagy a nyugdíj maximuma korlátozott. Magyarországon ez kivételes hungarikum: nincs általános járulék- és nyugdíjplafon. Ezzel összefüggésben a rendszer finanszírozása fokozott terhelés alá kerülhet, és hosszú távon fenntarthatósági kérdések merülnek fel.
Kiindulópontok a számításban
- A nyugdíjtörvény felsorol egy sor bevétel-típust, amelyeket figyelembe vesz az átlagkereset meghatározásakor, és egy sor bevételt, amelyeket nem kell figyelembe venni, kivéve, ha kedvező hatást gyakorolna a nyugdíj összegére.
- A járulékalapot képező keresetek és jövedelmek meghatározása 1992. március 1. és 2012. december 31. közötti időszakban a felső határ figyelembevételével történt; 2013. január 1-jétől a felső határ megszűnt, így a korlátlan növekedés elméletben lehetővé válik.
- A nyugdíj összege függ a szolgálati idő hosszától és az életpálya átlagkeresetétől; a nyugellátás meghatározásában több időszak és adózási szabály figyelembe vételére kerül sor.
- Ha a személy hosszú időszakon keresztül hiányzik a nyugdíjszámításhoz szükséges kereset, akkor 1988. január 1-je előtti időszakot, majd minimálbér arányos összegét is figyelembe veszik, attól függően, melyik a legközelebb álló időszak.
A nyugdíj jogi és pénzügyi összefüggései a 2025-ös évre vonatkozóan nagyon összetettek, és a különböző kereseti és munkaviszony típusok miatt jelentős differenciák állhatnak fenn az egyes nyugdíjigénylők esetében. Ha személyes kérdése van a nyugdíjbiztosítási adategyeztetéssel vagy a nyugdíjigényléssel kapcsolatban, IDE KATTINTVA tehet fel kérdést, hogy az adott körülményekre szabott válaszokat kapja méltányos díjazás ellenében.
Milyen hatások várhatók a gyakorlatban?
A plafon eltörlésével a nyugdíjszámítás alapjául szolgáló bevételek és az elismerhető jövedelmek köre szélesedik, ami növelheti a nyugdíjak nagyságát egyes korosztályokban, ugyanakkor megnő a költségvetés terhe is. A 372 ezer és 421 ezer forint közötti sávban a bér 90%-át, afölött pedig 80%-át veszik figyelembe; ez a változás befolyásolja a nyugdíj induló összegét és hosszú távon a költségvetés egyensúlyát. Egyes szakértők szerint civilszemmel nézve a minimumpénzhez viszonyított nyugdíjminimum és ennek relatív aránya is módosulhat, ami a nyugdíjszámítás alapját képezi.
A bevezetés következményeként emelkedhetnek a kiadások a nyugdíjkasszában és a társadalombiztosításban, ugyanakkor az állam lépésével az adó- és járulékalapú bevételek növekedése jelentkező költségvetési hatásokat ellensúlyozhatja. A részletek pontosan a jogszabályok megjelenésével érthetők meg, és idővel módosulhatnak a gyakorlatban. Ha konkrét kérdése van a nyugdíjjárulék-plafon eltörlésével kapcsolatban, IDE KATTINTVA teheti fel kérdését, és személyre szabott választ kaphat, a jogszabályi hivatkozásokkal együtt.
Távolabbi következmények
- A nyugdíjszámítás alapja a jövőben szélesebb körben tartalmazhat különböző keresettípusokat, amelyeket eddig kevésbé vagy egyáltalán nem vettek figyelembe.
- A nyugdíjak relatív megállapítása és a várható összeg változása befolyásolhatja a nyugdíjbiztosítási adók és járulékok viszonyát, illetve a költségvetési hiányokat, különösen hosszú távon.
- A 372 ezer forintos nettó bérhatár alatti sávban a nyugdíjakra ható szorzók és százalékos arányok finomhangolása szükségessé válhat a kiegyensúlyozottság érdekében.
