A Falazat Története és Jövője: Az Építkezés Alapkövei

Az otthonunk, a mi várunk, a hely, ahová szeretünk megérkezni, ami megvéd a világ zajától, regenerál és biztonságot ad, ami komfortos, és meghitt. Bármilyen házat vásárolsz vagy építesz, fontos, hogy minden mozzanatában részt vegyél. Ennek eldöntésében segíthet a következő összeállítás. Amikor új házat vásárolsz, vagy új házat építesz számos döntést kell meghoznod. Ilyen a falazattal kapcsolatos alternatívák mérlegelése is - azaz, hogy milyen falszerkezetet válassz. Miért fontos ez? Vannak bizonyos szempontok, amelyeket érdemes figyelembe venned: ilyenek a falazat által biztosított hőszigetelési-, hangszigetelési-, hőtárolási-, pára-áteresztőképességi jellemzők.

A falak, falszerkezetek az épészeti téralkotás alapvető elemei. Függőleges, többnyire tömör, legfeljebb közlekedés vagy szellőztetés, valamint a fény áteresztésére képzett nyílásokkal áttört, a külteret a beltértől, illetve (egymás melletti) helyiségeket egymástól függőlegesen elválasztó épületszerkezetek. A falaknak több szerepe is van: térelválasztás, teherhordás, hő-, és hangszigetelés, támasztás, stb.

A Falazatok Típusai és Funkciói

Az épületszerkezeteken belül megkülönböztetünk teherhordó és nem teherhordó falakat.

Teherhordó Falak (Főfalak)

Olyan teherhordó falszerkezet, amely a felette lévő falak és födémek, valamint tetőszerkezetek súlyát, valamint egyéb terheléseket (pl. hasznos terhelést, szélnyomást, szélszívást stb.) is hordja és továbbítja az alapozási szerkezetekre. Egyszerre van merevítési-, térelhatárolási-, és támasztó szerepe - szilárd, tartós, tűzálló. A lakóépületek teherhordó falazataival szemben támasztott állékonysági követelmények: Milyen a jó falazat? Az állékonysági követelmények teljesítése alatt azt értjük, hogy a fal rendelkezik azzal a teherbírással, és tűzállósággal, amely hosszú távon, azaz legalább 100 évig képessé teszi az épület saját terheinek és hasznos terheinek a viselésére, és azok átadására a teherhordó altalajra. A falszerkezetek teherviselő képességét úgy tervezzük meg, hogy megfelelő biztonsági tényezőkkel számolunk, például arra az esetre, ha az épület tulajdonosai egyszer majd emeletráépítés mellett döntenek. Az állékonyság fontos feltétele, hogy a falszerkezet tűzálló legyen.

A teherhordó falakat más néven főfalaknak is hívjuk. A főfalak akusztikai megfelelőségét az biztosítja, hogy nagy súlyuknál fogva az érkező testhangok nem rezgetik be membránként a főfalakat, illetve ugyancsak a nagy súlyuknak köszönhetően, a fal egyik oldalán keletkező léghangokat nem engedi testhang formájában tovaterjedni az épület egyéb szerkezetei felé. Egy lakóház helyisége zajterhelésének a 70%-a testhang, a 30%-a léghang. A pincei főfalak anyaga lehet égetett agyagtégla falazóelem, pórusbeton falazóelem, beton falazóelem. A pincefödém feletti épületrészek főfalainak anyaga lehet égetett agyagtégla falazóelem és pórusbeton falazóelem.

Nem Teherhordó Falak (Válaszfalak)

Födémtől födémig tartó, az önsúlyán kívül más épületszerkezetek súlyát, terheit nem hordó, a két szomszédos helyiséget elválasztó fal. A válaszfalak hőszigetelő feladatot többnyire nem látnak el, ha mégis, rendszerint kettős falként épülnek meg. Hangszigetelő feladatot úgy látnak el, hogy a gyakorlatban tompítják a hangokat, de teljes hanggátlásra nem képesek. A válaszfalak vékonyabbak, mint a főfalak. Egy válaszfal vastagsága 13 cm, a kétoldali vakolattal, egy tartófal minimum 33 cm.

Homlokzati Falak és Köpenyfalak

Függőleges záró-falazat, amely a tűz tovább terjedését akadályozza meg két épület vagy egy épület két része között. A köpenyfalak összefüggő, esetleg nyílászárókkal tagolt homlokzati kéregként kerülnek az épület teherhordó szerkezete elé térelhatárolást vagy burkolatot képezve. A két fal típus megkülönböztetésének a ház átépítésénél (pl.: két helyiség egybe nyitásánál) van jelentősége.

Falazóanyagok és Technológiai Megoldások

Régen minden könnyűszerkezetes épületet készháznak neveztek. Ma már ezzel a kifejezéssel csak az előregyártott, teljes helyiségmagasságú, fa- vagy fém vázszerkezetű épületeket illetik. A fa vázszerkezetes készház-technológia környezetkímélő, hiszen természetes alapanyagokat, fát és gipszet használ, így csekély hulladék keletkezik. A fémszerkezetet hidegen hengerelt, horganyzott U acél és C acél profilokból áll. A panelházak panelekből, vagyis előregyártott vasbeton elemekből álló több emeletes építmények. Előnye a tiszta, átlátható betonszerkezet, működő gépészettel, azaz nincs szükség külön fűtésre, kazánra. Megfelelő nyílászárókkal nem hajlamos a penészesedés kialakulása sem. Hátránya, hogy a gépészeti rendszere teljesen kötött, mára sok helyen már elavult.

Egyre jobban falaztok! Autóból is látszott, tudnak falazni. Közelről már találtam kisebb hibákat.

Tégla és Kerámia Alapú Falazatok

A tégla a legrégebbi, és legismertebb előregyártott falazóelem. A tégla a kerámiák, azon belül is az égetett agyag építőanyagok közé tartozik. Az agyag vízzel összegyúrva jól formázhatóvá válik, a formázott termék az alakját szárítás után is megtartja, majd égetés következtében kemény, időtálló anyag lesz belőle. A tégla egyedülálló anyagszerkezetének, sokoldalú felhasználhatóságának, hosszú élettartamának, és a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően kiválóan megfelel korunk változó igényeinek, a folyamatosan növekvő elvárásoknak. A téglák alapanyaga és gyártástechnológiája meghatározza a mechanikai és egyéb tulajdonságaikat. A tégla szót - megfelelő előtaggal kiegészítve - nem égetett agyag elemekre is használják (pl. Hazánkban ez a leggyakrabban használt falazati konstrukció. A 30 vagy 38 cm vastag téglafalra polisztirol vagy kőzetgyapot alapanyagú külső hőszigetelést ragasztanak. Ezek olyan falazóelemek, amelyek tisztán kerámia alapanyagból vagy hőszigetelő anyaggal kitöltött változatban, több méretben is beszerezhetőek, és gondosan megtervezett üreg szerkezettel rendelkeznek. A falazat típusok közül ez rendelkezik a legjobb páratechnikai tulajdonságokkal, időtálló, és nem igényel különösebb karbantartást. A téglafal terhelés során is biztonságos, nem reped, és lehetővé teszi a későbbi ráépítést. A tégla természetes alapanyagokból, modern, környezetbarát gyártástechnológiával készül - komfortos, egészséges belső klímát biztosít.

A régimódi égetett agyagtégla falazóelemek tömör, kevéslyukú vagy soklyukú kivitelben készülnek. Falazás alkalmával úgy a fekvő, mint az állóhézagot falazóhabarccsal kell kitölteni. Hőtechnikai tulajdonságaik már nem felelnek meg a kor igényeinek, csak kiegészítő homlokzati hőszigeteléssel alkalmazhatóak külső főfalként. A legelterjedtebb téglafajták a B 25-ös és a B 30-as blokktégla. A nútféderes égetett agyagtéglák úgy vannak hornyolva függőleges irányban, hogy az illesztésnél függőleges habarcshézag nem szükséges. A téglák szépen egymásba illenek, ezért fontos a méretpontos kőművesmunka, viszont megtakarítjuk a függőleges habarcshézag anyag és munka költségét. A csiszolt termékek a hazai építőiparban már régóta ismert nútféderes vázkerámia falazóelemek legújabb generációját képviselik. Az elemek tervezése során az volt a cél, hogy a korszerű üreges falazóelemekből felépített falszerkezetek minél kedvezőbb épületfizikai és szilárdsági tulajdonságokkal rendelkezzenek, ugyanakkor a falazási munka a korábbinál gyorsabban és egyszerűbben elvégezhető legyen. Égetett agyagtégla a fokozott hőszigetelő képességű vázkerámia falazóelem is. Klímatéglának hívják, ez is lyukas elem, vékony bordák tartják össze. Kiemelkedőek a hőszigetelő tulajdonságai, mert az újfajta üregkép lehetővé teszi, hogy másfélszer-kétszer több üreget tartalmaz a tégla. Újdonság, még csak néhány éve érhető el a piacon a termo tégla, ami a téglába a tégla üregeibe épített szigetelésnek köszönhetően akár 60 %-kal is jobb hőszigetelő képességgel rendelkezik, mint a klíma tégla. Ez tehát egy, az üregekbe töltött kőzetgyapot szigetelőanyaggal erősített okostégla. Ez is vázkerámia falazóelem, és az üregekbe töltött kőzetgyapot szigetelőanyag biztosítja a csúcskategóriás hőszigetelő képességet. Az okostéglák iránti érdeklődés folyamatosan növekszik, az építkezők egyre inkább hajlanak afelé, hogy jó minőségű hőszigetelő téglát használjanak, és ezzel jelentős fűtésköltséget takarítsanak meg. Ezzel nem csak költséghatékony, de környezettudatos házak épülnek. 2021-ben életbe lépett a jelenleg is érvényben lévő EU osztályozás, mely szerint egy családi ház éves energiafelhasználásának 25%-a megújuló energiaforrásból kell, hogy származzon.

Pórusbeton Falazatok (Ytong)

A hagyományos házépítés egyik legnépszerűbb alapanyaga az Ytong, ami a világ első márkanévvel ellátott építőanyaga. Svédországban már az 1900-as évek elején fejlesztések indultak azzal a céllal, hogy egy olyan a természetből közvetlenül kinyert alapanyagból, ipari technológiával nagy mennyiségben előállítható építőanyagot alakítsanak ki, ami a fa kiváló tulajdonságaival rendelkezik. Az Ytong márkanév pórusbeton falazóelemeket és a pórusbeton falazatokhoz tartozó kiegészítő elemeket (áthidalók, kéreg- és hőszigetelő elemek) takar. A falazatnak kimagasló a páraszabályozó képessége. A pórusbeton minden tűzvédelmi előírásnak megfelel. Az Ytong falazóelemek könnyen megmunkálhatók, formázhatók, vághatók, fúrhatók miközben kevesebb hulladékvesztéssel jár a beépítésük. A normál pórusbeton falazóelem méretpontos, a szokásos módon falazzuk. Vékony rétegű habarcsba falazuk, ezzel jelentős mennyiségű habarcsanyag takarítható meg. Ilyenkor fontos az elemek összecsiszolása. A függőleges hézagokat utólag töltjük ki falazóhabarccsal. A pórusbeton falazóelem nedvességre érzékeny anyag, védeni kell a csapóesőtől, ám ez a mai építési technológiát figyelembe véve nem probléma. A homlokzat vakolatok szinte mind műanyag bázisúak, amelyek fontos funkciója, hogy védjék a főfalakat a nedvességtől, illetve a csapóesőtől. A pórusbeton falak jó hőszigetelő képességekkel rendelkeznek. Fentebb már említettük, hogy az okostéglából és a pórusbeton falazóelemekből épített főfalak esetén nincs szükség kiegészítő homlokzati hőszigetelésre a külső síkon. A falazóelemek minden esetben milliméterre méretpontosak. A belső síkon sem kell számolnunk azzal, hogy a fal építése következtében akár függőleges akár vízszintes irányban egyenetlenségek keletkeznek, amelyeket majd a vakolattal kell kiegyenlíteni. Nincs szükség tehát a belső oldalon az építőiparban megszokott 2-4 cm mész-cement vakolatra. Vakoló munkás igénybevételére sincs szükség, a glettelést a festő szakmunkás végzi el.

Könnyűbeton és Egyéb Falazóelemek

A könnyűbeton falban a villanyszerelés csövezése és dobozolása könnyen kialakítható. Érdemes az aljzaton csövezni és a kapcsolók, konnektorok és egyéb kiállásoknál alakítani csak a könnyűbeton falat. A falazó-zsaluzóelem un. építhetők habarcs nélkül. megmunkálhatók. A Bizol cementkötésű elem rizshéj vagy faapríték adalékanyaggal készül. A Durisol cementkötésű fabeton elem, adalékanyag felhasználásával készül. Az Isorast extrudált kemény polisztirolhab falazó-zsaluzóelem utólagos kibetonozással készül.

A könnyűszerkezetes házak 300 kg/m2 súly alatti épületszerkezetből épülnek fel. Az előre elkészített, teljes magasságú fal elemeket, és a saroktól sarokig legyártott tető elemeket a gyártóhelyről az építkezés helyszínére szállítják, és ott felállítják az előkészített alapra. A technológia előnye, hogy a kivitelezés független az időjárástól.

Monolit Beton Falak

Az öntött beton fal esetén a betonozás előtt, a vasbeton hálóra kell felfogatni a villanyszereléshez szükséges csöveket, tehát alaposan előre ki kell tervelni hogy hova kerülnek kapcsolók, konnektorok. Az 1970-80-as években öntött beton falas építkezéssel - csúszó-, kúszózsalus-, és alagútzsalus építési technológiával épültek különböző funkciójú épületek. Főként azokon a területeken, ahol a paneles építés valamilyen okból kifolyólag nem volt megvalósítható. Napjainkban szinte csak magasházak, tornyok, hidak és egyéb különleges építmények építésekor találkozhatunk vele. A monolit beton egy igen tartós építőanyag, amit jellemzően cementből, vízből és adalékanyagokból állítanak elő. Az öntöttfalas épület önsúlya kb. A monolitikus technológiával készülnek. acélbetéteket, következik a betonozás és a beton tömörítése.

Integrált Épületgépészeti Megoldások

A hűtő-fűtő rendszer kialakítása a padló, illetve a mennyezet csövezésével történik. (padló fűtés, mennyezeti hűtés - fűtés). A fűtési - hűtési körök meghatározása után elosztók kialakítása. Az elosztókon elhelyezett motoros szelepek működtetik az adott zónákat.

Fenntarthatóság és Energiatudatosság az Építészetben

A környezetbarát megoldások az építőiparban is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Egyetlen lakóház felépítése is nagymértékben növeli az ökológiai lábnyom nagyságát. Szerencsére ma már számtalan módszer létezik arra, hogy miként csökkentsük a környezeti terhelést: passzívház technológia, a napcsapda, a hőszivattyú, a napelemek, sőt, a saját vízgazdálkodási rendszer.

Zöldház és Passzívház Koncepciók

A zöldház-ökoház olyan ház, amely teljes életciklusa során a lehető legkevésbé terheli a környezetét, azaz az építése és üzemeltetése a lehető legkisebb kárt okozza a természetben. A természeti erőforrásokat takarékosan használja, a környezettel való teljes összhangra törekszik. Megújuló energiákat, víz- és energiatakarékos eszközöket, természetes és újrahasznosított anyagokat alkalmaz. Felhasznált anyagai az egészségre nem károsak: kerüli a műanyagokat, szerves oldószereket, a gépekkel, kábelekkel való túlzsúfoltságot. A passzívház kategóriájába kizárólag olyan otthonok sorolhatóak, amelyek hivatalosan is megfelelnek a német minősítési rendszer, a darmstadti Passzívház Intézet kritériumainak. A passzívház az épület hőveszteségét csökkenti a lehető legkisebbre, hatékony hőszigeteléssel, megfelelő hőszigetelő üvegezésű nyílászárókkal és hőhídmentes szerkezetekkel. A helyiségekben a napsütés, a házban tartózkodó emberek, és a műszaki berendezések fűtik be a levegőt, ezért fontos, hogy a házat megfelelően érje a nap, és ne legyen szélcsatornában.

Hibrid Napelemes Rendszerek

Az ingatlan méretének megfelelő és hatékonyságú hybrid szigetüzemű napelemrendszer kiépítése, mely elektromos autó töltésére is alkalmas. Az aktívház több energiát termel, mint amennyit felhasznál, olyan mint egy minierőmű.

Speciális Falazási Technikák és Építőanyagok

Természetes Építőanyagok: Kő, Föld és Szalma

A kő a legrégibb építőanyagok közé tartozik. vidékeken ma is célszerű alkalmazása. A föld és vályogépítészet a legrégibb építkezési forma. A vályog nagyon tartós építőanyag, megfelelően alkalmazva, és karbantartva olcsóbb és környezetbarátabb alternatívát jelenthet a hagyományos építőanyagokhoz képest. A vályog falazóanyagként történő felhasználása igen széles körben elterjedt volt: gyakori volt a vertfal (fa zsaluzatok közé döngölt vályog), a sárfal (zsaluzat nélkül rétegesen egymásra épített vályog) és a sövényfal (befont faváz két oldalról betapasva) készítése. A vályogépítés hátrányainak kiküszöbölése hozták létre a szupervályog - vagy más néven földzsák technológiát. Az újításoknak köszönhetően a modern építészetben ismét megjelenhetett ez az egészséges, környezetbarát és gazdaságos építési technológia. A felhasználására kerülő vályog keverékbe cementet vagy meszet kevernek a vályog szerkezetének stabilizálására. A vályog keveréket polipropilén zsákokba vagy tömlőbe töltik a kialakítandó fal helyén, majd döngölik sorról-sorra haladva, miközben a döngölt sorok közé horganyzott szögesdrótot tesznek azért, hogy összetartsa azokat.

Ha elkötelezett vagy a környezetvédelem iránt, akkor számodra a szalmaház az egyik legkedvezőbb háztípus, hiszen az építéséhez felhasznált anyagok előállítása, és feldolgozása nem igényel fosszilis energiát. A szalmaház préselt szalmabálákból készült, kívül-belül agyag vakolattal burkolt épület. Az egymásra rakott szalmabáláknak kiváló hőszigetelő képességük van. Ha készen van a szalma falszerkezet, akkor mindkét oldalát legalább 5-7 cm agyag vakolattal látják el, a tűz- és mechanikai károsodások megakadályozása érdekében.

Faházak és Rönkházak

A faházak építésének sok évszázados hagyománya van a skandináv államokban, Kanadában, Egyesült Államokban, Oroszországban, ahol ma is kedvelt építkezési forma. A rönkházaknak két fő típusát ismerjük: a kézzel faragott és a profilmart rönkökből készült épületeket. A kézi technológiával készült “valódi” rönkházak lényegesen élőmunka-igényesebbek, és természetes, szabálytalan megjelenésük miatt sok országban kedveltebbek. Hazánkban az alapanyag hiánya miatt ritkábban találkozhatunk vele. Ott a legelterjedtebbek a rönkházak, ahol jó minőségű faanyag áll rendelkezésre. Egy fa annál jobb minőségű minél tömörebb a szerkezete.

Földházak és Dombházak

A földház vagy dombház ősi építészeti forma. Ezek a földréteggel fedett épületek a természetközeliség megnyilvánulásai, a belső terekre a különleges boltozatok és gömb formák jellemzőek. Az építés után néhány évvel a kert és a fűtetős dombok szerves egységet fognak alkotni, és az épület egybeolvad a környezetével. A kupolás felülvilágítóval ellátott belső terei nagy teherbírásúak, tágasak, az ívelt vonalai természetesek. A dombházak térelosztása, formavilága, helyiség-beosztása nagyon változatos.

Konténerházak

Ahogy a neve is utal rá, a konténerház konténerekből kialakított ház. A konténerek merevített doboz vázszerkezete rendkívül strapabíró, masszív és tartós - nem véletlenül használják a kereskedelemben szállítási eszközként. A konténerek oldalfalai 1,5 mm vastagságú hullámosított acéllemezből készülnek, ezért hőszigetelő réteggel nem rendelkeznek, aminek egyenes következménye, hogy nyáron hamar felmelegszenek, télen nehezen felfűthetőek. Szerencsére ez a probléma utólagos hőszigeteléssel megoldható. nyáron könnyen felmelegszik lakóházként való használatához építési engedély kell (A szállítmányozási konténer lakóházként történő engedélyeztetésnél akadályokba ütközhetünk, ezért válasszuk inkább a használt irodakonténereket.

Nem vagyunk egyformák, és ez a tény a házépítés, vagy házvásárlás során is beigazolódik. A házépítés hosszú távra szóló befektetés. Mielőtt belevágnál a házépítésbe, tanulmányozd alaposan a lehetőségeket, így az otthonteremtés álmából élhető valóság lesz.

tags: #vb #lemezalap #es #a #csatlakozo #kulso