A vizesblokk rétegrendje: átfogó útmutató a modern otthonokhoz
Az otthon tervezésekor és építésekor az ember általában egy életre szóló befektetést hoz létre. Ezért elengedhetetlen, hogy az épített környezet az ember igényeit szolgálja, maximális kényelmet biztosítva. A vizesblokkok kialakítása kulcsfontosságú lépés a tervezési folyamatban, meghatározva a konyha, a fürdőszoba, a mosókonyha és a WC elhelyezkedését. A modern otthonokban egyre inkább az egybenyitott terek dominálnak, ahol a nappali és a konyha egy légtérben található, szemben a korábbi elkülönített helyiségekkel. Azonban a hagyományos, különálló konyhák is továbbra is jelen vannak.
Szennyvíz hálózat kiépítése
A fürdőszoba kialakítása és funkciói
Egy új építésű ház megtervezésekor fontos figyelembe venni a vizesblokkok elhelyezkedését. A fürdőszoba kapcsán ma már egyre nagyobb igény mutatkozik a tágasabb terekre. A legtöbben szeretnék, ha a fürdőkád mellett egy zuhanyzó is elférne. Ez nem csupán kényelmi kérdés; a hosszú nap utáni kikapcsolódáshoz sokan választják a kádat, míg a gyors zuhanyzásra is igényt tartanak. Fontos megjegyezni, hogy kádban zuhanyozni balesetveszélyes lehet, ráadásul a kifröccsenő vizet feltakarítani is fárasztó lehet egy hosszú nap után. A Frankfurtban, 2001-ben az ISH kiállításon megfogalmazott célkitűzés, hogy igyekezzenek elkerülni a 10 m² alatti fürdőszobák kialakítását, ami jól tükrözi az igények növekedését.
Az ideális fürdőszoba kialakításakor a következő berendezési tárgyak jöhetnek szóba:
- Fürdőkád és zuhanyzó: A kényelem és a funkció szempontjából is előnyös, ha mindkettő helyet kap. A zuhanykabin ráadásul megoldja a víz kifröccsenésének problémáját, így nem kell minden használat után felmosni a helyiséget.
- Mosdó: Egy vagy akár két mosdó is beépítésre kerülhet, a rendelkezésre álló hely és az igények függvényében.
- Bidé: Bár sokan még mindig feleslegesnek tartják, egy új építésű háznál érdemes megfontolni a bidé beépítését, mint egy teljesebb körű higiéniai megoldást.
- Külön WC: Nagyon hasznos lehet egy különálló WC helyiség kialakítása, ahová a vendégek járhatnak, vagy amely akkor is használható, ha a fő fürdőszoba foglalt.
- Piszoár: További berendezési tárgyként jöhet szóba, különösen nagyobb családok vagy vendéglátásra is alkalmas otthonok esetében.
A berendezési tárgyak lehetőleg falra szereltek legyenek, mert így a padozat könnyebben tisztán tartható. A WC-tartály legkedvezvezőbb kialakítása a falba épített, mivel ez esztétikusabb és szinte teljesen hangtalan. A WC-csésze lehet felső vagy mélyöblítésű. A felső öblítésű csésze használat közben nem "csobban", ezáltal nem végez alsó mosást szennyezett vízzel, viszont a szagok könnyebben terjedhetnek szét a helyiségben. Ha nincs padlófűtés, akkor nagyon hasznos lehet a fürdő vagy a WC helyiség fűtőtestének visszatérő vezetékét a padlóban padlófűtésszerűen vezetni, mert ezzel temperálni lehet a helyiség padozatát.
A konyha és a háztartási helyiség funkciói
A konyha kialakítása szintén kiemelt figyelmet érdemel. A kis konyhákban sajnos csak egymedencés mosogató fér el, ami a víz pazarlásával is járhat, mert ilyenkor szinte mindenki folyó vízben mosogat, ami nagyon sok többletvizet igényel. Ha egy picit nagyobb a konyha, akkor már lehet medencés és csepptálcás a mosogató. A csepptálca elhelyezése sem elhanyagolható szempont.
A mosogatók anyaga is fontos tényező:
- Zománcozott acéllemez: Ez a legolcsóbb, de a legkönnyebben sérül. Ha lepattan a zománc, elkezd rozsdásodni, ami nemcsak esztétikai probléma, hanem akár kilyukadhat, valamint beszennyezhet más dolgokat.
- Rozsdamentes acéllemez: Drágább, nem kell félni a rozsdásodástól, viszont egy-egy beleejtett tárgy nyoma könnyen meglátszik rajta, és a vízcseppek is láthatók rajta.
- Műanyag: Nem rozsdásodik és nem horpad be, de a meleget kevésbé jól tűri.
- Gránit: A legdrágább, de a legellenállóbb, és esztétikailag is a leginkább alakítható a konyhabútorhoz.
A mosogatógép ma már nem számít luxusnak, hanem a használók kényelmét szolgálja.
A háztartási helyiség funkciói közé tartozik a mosás, szárítás, vasalás, varrás, fűtés, melegvíz-készítés és vízelőkészítés. A fűtésről más helyen több szó esik, de a melegvíz-készítés rendkívül fontos a későbbi komfortigény szempontjából. Nem mindegy, hogy a csaptelep kinyitása után azonnal, vagy csak nagyon rövid időn belül kapunk melegvizet.
A melegvíz-termelés módjai:
- Átfolyó rendszerű melegvíz-termelő: Olcsó megoldás, de inkább egy fürdőszobával ellátott lakásba ajánlott, ahol a vízvételi helyek közel vannak a termeléshez.
- Tárolós melegvíz-termelő: Minden más esetben célszerű ennek beépítése. Ennél lehetséges egyszerre több helyen is melegvizet vételezni, valamint pár másodperc után megfelelő hőmérsékletű vizet kapunk a csapoló helyen.
A víz előkészítése is az egyik legfontosabb dolog egy háztartásban. A vezetékes vízellátásban érkező vizet is szűrni kell. Bár a szükségessége csak a vízszűrő beépítése után válik nyilvánvalóvá, hatalmas mennyiségű szennyeződést szűr ki az ivóvízből. A másik fontos lépés a vízlágyítás, amely megakadályozza a vízkő kiválását.
A könnyűszerkezetes ház rétegrendje és a vízszigetelés
A megfelelő rétegrend egy modern, könnyűszerkezetes ház építésének egyik legfontosabb aspektusa. Fontos, hogy az otthon ne csak energiahatékony, de biztonságos is legyen. A hőtükrös párazáró fólia kulcsfontosságú a könnyűszerkezetes ház rétegrendjénél, különösen nagyobb házak, mint amilyen az E típusú ház is, esetén. A hőtükrös tulajdonságok miatt meghatározó a rétegrend kialakításánál. A kőzetgyapot széles körben ismert és használt anyag, amely nem csak a könnyűszerkezetes ház hőszigetelésében játszik nagy szerepet, de a hangszigetelésben is. A pára áteresztő fólia megakadályozza a pára felgyülemlését a falakon belül, miközök lehetővé teszi a nedvesség távozását. A szép és tartós külső falakhoz tökéletes választás a Dryvit nemes vakolat.
A vízszivárgás elleni hatékony védelem akkor értékelődik fel igazán, amikor a mindennapi használat mellett, a kisebb fürdőszobai balesetekből fakadóan a helyiséget elárasztja a víz. A legjobb tehát elébe menni a problémáknak és gondoskodni a megfelelő védelemről.
A fürdőszobai vízszigetelés az egyik legkomplexebb munka, hiszen egyszerre van jelen a felület előkészítés, vízszigetelés, ragasztás, fugázás és a tömítés-ragasztás. Így a burkolás során számos olyan probléma léphet fel, mely az azonos márkájú termékek összeférhetőségének figyelmen kívül hagyásából, vagy egyes kevésbé ismert elemek, mint a vízszigetelő szalag kihagyásából eredhet. Hiába a jól megtervezett dizájn, a drága burkolatok, ezek a hibák tönkretehetik az egészet. Ezért a tartós, akár évtizedekig ép burkolathoz nem csak megfelelő burkolatragasztóra és fugázóra van szükség, hanem egy teljes rendszerre.
A kivitelezők és Sika szakkereskedők véleménye egyértelműen az, hogy a különböző csempék ragasztásához más és más anyagok szükségesek. A legfontosabb, hogy a vizes helyiségek burkolásához vízszigetelő réteget és nagy rugalmasságú csemperagasztót szükséges beépíteni, melyek ellenállnak a deformációnak.
Beltérben is könnyen és biztonságosan alkalmazható, cement alapú szigetelést érdemes használni. Az epoxik ugyan vízzárók, mivel nincsenek bennük kapilárisok, jobbak, mint a cementes fugázók, azonban a vízszigetelésen nem segítenek. A valóban jól működő vízszigetelést nem a fugázóval és a burkolással oldjuk meg, hanem a leragasztott burkolat alatti kent vízszigeteléssel. A fürdőszobában a rendszerek alapjai az egy-, illetve kétkomponensű vízszigetelő habarcsok.
Fugázás és tömítés
A fugázáshoz használjuk a Sika esztétikus fugázóanyagait, melyek vízállóak, penészgátló- és fertőtlenítő hatásúak, valamint kopásálló tulajdonságokkal rendelkeznek. Vizes helyiségekben különösen fontos, hogy gombaálló tömítést alkalmazzunk.
A felszín alatti vizek világa
A felszín alatti vizek két fő típusát különböztetjük meg: a talajvizet és a rétegvizet.
- Talajvíz: A felszín alatt, az első vízadó réteg fölött felgyülemlő víz. Ideális esetben közvetlen kapcsolatban áll a felszínnel, nyílt tükrű, így rá csak az átlagos légköri nyomás hat. Utánpótlása általában a felszínről történik. A talajvíz állandó mozgásban van, a hidraulikus nyomáskülönbség mozgatja, magasabb nyugalmi vízszintű helyekről az alacsonyabb felé áramlik. Mozgásának sebessége függ a talaj vízáteresztő képességétől és a nyugalmi vízszintek különbségéből. A talaj nyugalmi vízszintje nem állandó.
- Rétegvíz: A talajvíz alatt lévő, vízzáró rétegekkel körbefogott, porózus rétegekben tárolt vízkészlet. Minden egyes víztároló réteg külön vízkészlettel rendelkezik. A víztartó rétegek a közlekedő edényekhez hasonlíthatók. Közvetlen kapcsolatuk a felszínnel általában csak a medence peremén, a víztartó réteg felszíni kibúvásánál vagy a medenceperemi törési zóna fellazult anyagánál van. A rétegvizek nyomás alatt állnak, ami a hidrosztatikai nyomásból, a fedőkőzet nyomásából és nagyobb mélységek esetén a hőmérséklet által fellépő nyomásemelkedésből adódik. Ezért a rétegvíz a kútban magasan a réteg fölé, nem ritkán még a talajszint fölé is emelkedhet.
A felszín alatti vizek hasznosítása szempontjából legfontosabb az ivóvízként való hasznosítás lehetősége. Az ideális ivóvíz színtelen, szagtalan, tiszta, lebegő anyagoktól mentes, jó ízű és kellemes hőmérsékletű, nem túl kemény vagy túl lágy. Természetesen egyéb célokra is lehet és szükséges is használni a vizeket, mint például mezőgazdasági, ipari hasznosításra, épületfűtésre, fürdők üzemeltetésére, ásvány vagy gyógyvízként.
Alapvetően megkülönböztetünk hideg és meleg vizeket. Általában 25 °C-ig tekintenek egy vizet hidegnek. A víz átlátszóságát a benne lebegő szemcsék ronthatják. A felszín alatti vizek kémiai összetétele számos, időben és térben változó tényezőtől függ. Az emberi fogyasztásra alkalmas egészséges ivóvíz összetevőit a vonatkozó rendeletek szabályozzák.
tags: #vizes #blokk #retegrend