Az Ásványgyapot Szigetelőanyagok: Komplex Megoldások Épületek Hő-, Hang- és Tűzvédelmére
Az épületek szigetelése kiemelkedő szerepet játszik otthonunk komfortjának kialakításában, egyben az energiamegtakarítás alapja is. Az épületekből a meleg, az energia a falakon, tetőn és alapon keresztül a talaj és külvilág felé áramlik. Ezt akadályozza meg a hőszigetelés. Az építészek és tervezők mindenütt a világon azt a tökéletes szigetelési rendszert keresik, melynek segítségével komfortos környezet alakítható ki a lakóházakban, irodákban és ipari létesítményekben. A Knauf Insulation szigetelőanyagai biztosítják a komplex hőszigetelést a hangszigeteléssel és az épületek, épületszerkezetek tűzvédelmével együtt. Az ásványgyapot egy gyűjtőfogalom, olyan ásványi anyagokból felépülő, szálas szerkezetű anyagot takar, ami kiválóan használható hőszigetelésre. Az ásványgyapot szigetelés jól kezelhető és sokrétűen felhasználható, kiváló tulajdonságokkal rendelkező anyag. Fizikai tulajdonságai a gyapotra hasonlítanak, puha tapintású, könnyű és természetes hatású.
Az Ásványgyapot Fogalma és Összetétele
Ásványnak a természetes úton létrejövő, a természetben előforduló, rendezett és állandó szerkezetű, egy képlettel leírható anyagokat hívjuk. A földkéreg egyik leggyakoribb ásványa a kvarc, vagy más néven szilícium-dioxid. Nem csak a földkéreg, hanem a legtöbb homok fő összetevője is ez. Habár a homok nem csak kvarcból áll, de ez az összetevő olyan mértékben meghatározó, hogy a többi összetevőt elhanyagolhatónak tekinthetjük. Az ásványgyapot alapanyaga a természetben bőségesen megtalálható bazaltkőből, mészkőből, és dolomitból származik. A mindenki által jól ismert bazaltkő, mint alapanyag természetes, nem éghető, nem zsugorodik, nincs hőmozgása, tartós és kiváló mechanikai tulajdonsággal rendelkezik. Fő alapanyaguk az üvegtörmelék (üveggyári melléktermék) és a kvarchomok. A kohósalak az ércek kohászati feldolgozása során keletkező melléktermék. Gyártónként eltérő, hogy az egyes gyapottípusok pontosan milyen arányban tartalmazzák ezeket az alapanyagokat, de a jobb minőségű szigeteléseknél az 50-70 százalékot el kell érni, amihez minden esetben kvarchomok is társul kiegészítésül.
Az Üveggyapot és a Kőzetgyapot Különbségei és Felhasználása
Az üveggyapot és a kőzetgyapot gyártási folyamata igen hasonló. Ha az üveget 1400 Celsius fokra hevítjük, majd magas fordulatszámon forgatjuk (centrifugáljuk) egy szálazó abroncsban, akkor annak lyukain keresztül kipréselődő anyagot üveggyapotnak nevezzük. Az üveggyapothoz különböző adalékokat kell adni ahhoz, hogy megfelelő rugalmassága, szerkezete és tartása legyen. Ásványgyapot szigetelés hasonló technikával más alapanyagból is készíthető. Ha a fő alapanyag nem homok és üveg, hanem bazalt, akkor kőzetgyapot szigetelést kapunk. Korábban elterjedt volt a kohászat melléktermékeként keletkező salakból is szigetelőanyagot, úgynevezett salakgyapotot gyártani. Előnye rendkívül kedvező ára és csekély súlya volt, ugyanakkor egészségre nem volt teljesen ártalmatlan.
A két csoportba tartozó termékek alapanyagukban, szálszerkezetükben, testsűrűségükben és olvadáspontjukban különböznek. Az üveggyapot esetében a fő alkotóelem lehet pl. természetes kvarchomok és újrahasznosított üveg, a kőzetgyapot esetében pedig vulkanikus kőzetek, pl. a bazaltkő. Az eltérő alapanyaguknak köszönhetően a végtermékek műszaki paraméterei is jelentősen eltérhetnek. A kőzetgyapotnak nagyobb a testsűrűsége, más a szálszerkezete valamint 1000 °C feletti az olvadáspontja. A végfelhasználás szerinti állapotban a hőszigetelő termékek jellemzően épületszerkezetek, építési készletek, rendszerek részévé válnak melyek mögött minősítések állnak, amelyek deklarálják azok tűzvédelmi, akusztikai, energetikai és egyéb paramétereit. (Válaszfalak, homlokzati hőszigetelő rendszerek, tűzvédelmi lezárások stb.)
Tűzvédelmi szempontból a legjelentősebb az eltérés a két anyag között. Míg a kőzetgyapot szigetelés olvadáspontja 1000 °C feletti, addig az üveggyapoté jóval alacsonyabb, megközelítőleg 600-700 °C. Az olvadáspontból az következik, hogy bár az üveggyapot is nem éghető szigetelés, akár a kőzetgyapot, de alacsonyabb olvadáspontja miatt nem alkalmas pl. szerkezetvédelemre. Ezért ott, ahol kőzetgyapottal minősítették a szerkezetet, rendszert, építési készletet a szigetelőanyag nem cserélhető ki üveggyapotra (főleg átszellőztetett homlokzatok, tűzvédelmi lezárások, trapézlemezes tetőszigetelési rendszerek stb. esetén). Visszafele ez nem igaz, mert az esetek többségében az üveggyapot szigetelés helyett lehet alkalmazni kőzetgyapot szigetelést is.
A kőzetgyapot szigeteléseknek alapanyagukból fakadóan a testsűrűségük is magasabb valamint műszaki paraméter oldalról a nyomófeszültségük, pontszerű terhelhetőségük is jobb lehet. Bár hőszigetelő képességükben az üveggyapot és a kőzetgyapot hasonló műszaki paraméterekkel rendelkező szálas szigetelőanyag, viszont alapanyagukból fakadóan több dologban is eltérnek.
Az üveggyapot jellemzően magastetők, álmennyezetek, födémek vagy könnyűszerkezetes épületek válaszfalainál, belső szigetelőként használható, míg a kőzetgyapot akár vakolható külső szigetelésként, hangszigetelésként vagy tűzzáró falak kialakításához is kiváló.
Az Ásványgyapot Hőszigetelő Képessége és Páraáteresztő Tulajdonságai
Az ásványgyapot szigetelések hőszigetelési tényezője 0,033 - 0,039 W/mK. Az ásványgyapot szigetelés az épület közel bármely pontján jó megoldás lehet. Az ásványgyapot szigetelőanyagok közös és kiemelkedő tulajdonsága, hogy tökéletesen páraáteresztőek. Az ásványgyapotok páradiffúziós ellenállása a levegőével majdnem megegyező, tehát a pára akadálytalanul áthalad a szigetelőanyagon keresztül. Az ásványgyapot anyagok hőszigetelő képességét a szálak között található legtermészetesebb szigetelőanyag, a levegő biztosítja. Az ásványgyapotba bezárt apró légbuborékok szigetelnek, ezért hőszigetelő képessége az idő múlásával nem romlik. A szigetelés az elválasztott légrétegek hőkülönbségét tartja fenn télen és nyáron egyaránt, így télen nem engedi a falak áthűlését, míg nyáron jelentősen mérsékli azok felmelegedését. Az ásványgyapot teljesen páraáteresztő, így a szigetelés nem csökkenti a falak „légzését”. Miközben a tartós és jelentős vízhatás károsítja a szerkezetét, addig anyagösszetétele víztaszító, ezért a páravezetés nem befolyásolja hőszigetelő hatását. A kőzetgyapot hőszigetelő anyagok többsége teljes keresztmetszetében víztaszító. A víztaszító tulajdonságokkal nem rendelkező ásványgyapot nagy mennyiségű nedvességet képes rövid idő alatt felvenni, viszont a felvett nedvességet csak lassan és nehezen adja le. Az ásványgyapot termékeket impregnáló anyaggal kezelik, így az esetleges vízcseppek a felületről legördülnek. Azt azért vegyük figyelembe, hogy az ásványgyapot termékeket tartós vízhatásnak ne tegyük ki, mivel rontja a hőszigetelő képességüket.
Az Ásványgyapot Hangszigetelő és Tűzvédelmi Tulajdonságai
Ha a zajcsillapítás fontos szempont, akkor az ásványgyapot termékek közül elsősorban a kőzetgyapot termékeket válasszuk. A beszűrődő, nem kívánt zajok káros hatással lehetnek ránk, zavarják mind a hatékony munkavégzést, mind a pihenést. A folyamatos zajterhelés rontja az alvás minőségét és idejét, ezen keresztül megváltoztatja a szervezet napi ritmusát, mely végül az idegrendszer túlterheléséhez vezethet: fokozódik a fáradékonyság, megnő a reakcióidő, romlik a koncentrációképesség, ingerlékenyebbek leszünk. A kőzetgyapot a sűrű szélszerkezete miatt rendkívül hatékony hangszigetelő termék.
Az ásványgyapot nem éghető, így alkalmazása növeli a ház szerkezeti biztonságát is. Éppen ezért az ásványgyapot használható tűzzáró felületként is, ami megakadályozza a lángok továbbterjedését. Az üveggyapot és kőzetgyapot szigetelések a tűzoltók körében igen népszerűek, mert ők tudják a legjobban, hogy egy esetleges épülettűz esetében az idő és a nem éghető szigetelés mekkora előnyt jelent. Az épületek tűzvédelmének biztosítására rengeteg eszköz létezik, tűzjelző- és tűzvédelmi rendszerek, füstérzékelők. Ha az épület szerkezetét szeretnénk tűzbiztossá tenni, akkor csak ásványgyapot szigetelésekben gondolkodhatunk. Középületekben szinte csak nem éghető ásványgyapot szigetelések építhetők be, és tűzszakasz határként is használják bizonyos épületmagasságok felett. Tűzvédelmi szempontból bármely magasságú és tűzállósági fokozatú épületnél korlátozás nélkül beépíthető, mivel nem éghető. Az ásványgyapot szigetelések képesek megakadályozni a tűz továbbterjedését, valamint megvédeni az egyes épületszerkezeteket, mivel szinte egyetlen épülettűz során sem keletkezik ilyen magas hőmérséklet, hogy meg tudja olvasztani az ásványgyapotot.
Rhodar - A passzív tűzvédelem megértése
Tartósság, Környezetbarátság és Gazdaságosság
A tartósságát alapvetően az alapanyagnak (bazaltkőnek, üvegnek) köszönheti az ásványgyapot. Az ásványgyapot termékek igen nagy hőmérsékleti szélsőségeknek vannak kitéve, mivel külső felületük nyáron a magastetőkön akár 60-70 fokra felmelegedhet, télen -20 fokra is lehűlhet. Az ásványgyapot érdemben nem zsugorodik, nem roskad és nem öregedik el, minden tekintetben megtartja alakját és méretét. A megfelelően kivitelezett szigetelés élettartama megegyezik az épület élettartamával. Az anyag hő hatására nem módosul, nem szabadulnak fel belőle gázok, nem bomlik el, nem aprózódik. A most felszerelt ásványgyapot 50 év múlva is ugyanolyan tulajdonságokkal fog rendelkezni, mint ma.
Az ásványgyapot természetes és újrahasznosított anyagokból készül, így önmaga sem számít veszélyes hulladéknak. Azon termékek közé tartozik, amik nem csak hosszú élettartamuk miatt számítanak környezetbarátnak, hanem funkciójuk (energiahatékonyság növelése) és anyagösszetételük miatt is. A gyártás során alkalmazott adalékanyagok a szerkezet kialakítását segítik (például csökkentik az elérendő hőfokot) valamint biztosítják a szálak kötését és impregnálását. Ezen anyagok is természetesek, egészségre nem ártalmasak. Újrahasznosítható, nem képez veszélyes hulladékot. Az építtetők normál lerakóban elhelyezhetik az építési hulladékot, nem kell veszélyes hulladékként kezelni.
Az ásványgyapot szigetelés ára elsősorban az anyag vastagságától függ. Az ásványgyapot tekercsek jellemzően 5-10-15 cm vastagságban kaphatók. Egy ásványgyapot tekercs ára 10 és 15 ezer forint között alakul, az érdemi különbség abban mutatkozik meg, hogy a legvékonyabb ilyen ásványgyapot tekercs nagyjából 10 nm szigetelésére alkalmas, míg a legvastagabb csak nagyjából 5 nm-re. Egy nm ára 10 cm vastagságú ásványgyapot szigetelőanyaggal tehát nagyságrendileg 1500 és 6000 forint között alakul. A választás előtt mindenképpen érdemes szakértő segítséget kérni, hogy megfelelő szigetelőanyagot válasszunk célunk eléréséhez. Még azonos vastagságú szigetelőanyagok között is jelentős árkülönbség lehet, ami 50 nm-re vetítve akár már 100 ezer forintos beruházásbeli különbséget eredményezhet. A ásványgyapot ára mellett érdemes a felszerelés költségével is számolnunk. Ugyan a szigetelőanyag könnyen kezelhető, de nagyobb felületek vagy tetők szigetelését érdemes szakembertől kérni.
A Megfelelő Szigetelőanyag Kiválasztása
A megfelelő szigetelés kiválasztása komplex szemléletet igényel. Törekedni kell arra, hogy az adott beépítési szituációhoz igazodóan, ne csak egy-egy kiragadott vagy legjobbnak ítélt teljesítményjellemző alapján kerüljön kiválasztásra az alkalmazott szigetelés, hanem a teljesítményjellemzők összességének az értékelésével. Hőszigetelő anyagok kiválasztásakor - azok anyagától függetlenül - figyelemmel kell lenni az épülettel szemben támasztott alapvető követelményekre, az épületszerkezeteket érő hatásokra, a jogszabályokban, szabványokban meghatározott követelményekre, a gyártói rendszerminősítésekben, alkalmazástechnikai útmutatókban foglaltakra, az irányelvek műszaki megoldásaira, a kivitelezhetőségre, a gazdaságosságra és a megrendelő jelen és jövőbeni igényeire.
A választott szigetelés típusa hatással lehet:
- komfortra (pl. akusztikai)
- tűzbiztonságra
- használatra
- jövőbeni bővíthetőségére
- funkcióváltásra
- értékállóságára
- környezetvédelmi besorolásra
- szerkezeti kialakításra
- szerkezeti állékonyságra
- megfelelőség igazolására, stb.
A hőszigetelés választásakor nem annak a hővezetési tényezője a legfontosabb paramétere, hanem, hogy a teljesítményjellemzőit és egyéb műszaki tulajdonságait összevetve, a legmegfelelőbb termék kerüljön beépítésre, az adott beépítési szituációhoz igazodva.
Ha csak a termékek hővezetési tényezőjét hasonlítjuk össze, vagy nem vizsgáljuk, hogy az ásványgyapot kifejezés mögött üveg vagy kőzetgyapot szigetelés van-e, nagyot tévedhetünk a választás során. Lehetséges, hogy a szigetelés nem fog megfelelni a tűzvédelmi előírásoknak, nem lesz biztonságos. Nem fog megfelelni az akusztikai követelményeknek vagy a választott szigetelés lerontja az alapszerkezet akusztikai paramétereit. A szerkezet vagy építési készlet igazoló dokumentumaiban foglaltaktól eltérünk és emiatt nem lesz megfelelő pl. használatbavételnél a szerkezetünk, de garanciális kérdéseket is magával vonhat. Energiahatékonysági szempontból a szerkezeti kialakítás kedvezőtlenebb lesz.
A Knauf Insulation szigetelőanyagai, mint a kőzet-, üveg-, fa-, és fújható üveggyapot, átfogó megoldást nyújtanak az építőipar szigetelési kihívásaira. Ezek a termékek kiváló hőszigetelési, hangszigetelési és tűzvédelmi tulajdonságokkal rendelkeznek, így hozzájárulnak az épületek energiahatékonyságának növeléséhez, a lakók komfortjának javításához és a biztonság növeléséhez.
tags: #asvanyi #szigetelo #anyagok