Bitumenes lemez mechanikai rögzítése lapostetőkön: Biztonság és tartósság

A lapostetők, bár esztétikailag és funkcionálisan is sok előnnyel bírnak, rendkívül érzékenyek a nedvességre. A tetőn összegyűlő csapadék, a hirtelen hőmérséklet-változások és a környezeti hatások folyamatos terhelést jelentenek. Ebben a küzdelemben a bitumenes lemez szigetelés évtizedek óta bizonyít, mint megbízható és költséghatékony megoldás. Azonban a technológia fejlődésével a bitumenes lemezek is megújultak, új dimenziókat nyitva a lapostetők tartós védelmében. Annak érdekében, hogy az épületrészek ne nedvesedjenek át, a párazáró rétegnek minden, belülről jövő diffúziót megbízhatóan ki kell zárnia. A BauderTHERM DS 1 és BauderTHERM DS 2 gyorshegeszthető párazáró lemezek biztonságos és időtakarékos megoldást jelentenek. A bitumenes lemez szigetelés továbbra is az egyik legmegbízhatóbb és legköltséghatékonyabb megoldás a lapostetők komplex vízszigetelési igényeinek kielégítésére. A modern technológia, az SBS modifikált bitumenek és a gondos kivitelezés garantálja a hosszú távú védelmet az időjárás viszontagságaival szemben. Ha Ön is lapostető szigetelés előtt áll, a bitumenes lemez egy olyan megoldás, amelyre hosszú távon számíthat.

Miért Válasszuk a Bitumenes Lemez Szigetelést Lapostetőnkre? Az Előnyök Mélyreható Elemzése

A bitumenes lemez szigetelés népszerűsége nem véletlen. Számos olyan tulajdonsággal rendelkezik, amely ideálissá teszi a lapostetők komplex igényeinek kielégítésére.

Kiváló Vízszigetelő Képesség: A bitumen alapvető tulajdonsága a vízlepergető képesség. A speciális adalékanyagokkal és erősítésekkel ellátott bitumenes lemezek szinte áthatolhatatlan akadályt képeznek a csapadék és a nedvesség számára. A gondos kivitelezés és a megfelelő átfedések biztosítják a teljes vízzáróságot.
Hosszú Élettartam és Tartósság: A modern bitumenes lemezek rendkívül ellenállóak az időjárás viszontagságaival szemben. UV-sugárzás, ózon, hőmérséklet-ingadozások - mindezeknek képesek ellenállni anélkül, hogy jelentősen károsodnának. A megfelelő minőségű anyagok és a szakszerű beépítés akár 20-30 év élettartamot is biztosíthat.
Mechanikai Ellenállóság: A bitumenes lemezek, különösen a felülhordott ásványi granulátummal vagy alumínium fóliával ellátott típusok, jó ellenállóságot mutatnak a mechanikai sérülésekkel, a jégesővel és a járófelületek terhelésével szemben.
Rugalmasság és Alakíthatóság: A bitumenes lemezek rugalmasak, így jól követik a tetőfelület egyenetlenségeit, sarkait és éleit. Ez megkönnyíti a komplex formák és a tetőbeépített elemek (pl. szellőzők, kémények) szigetelését is.
Költséghatékonyság: A bitumenes lemez szigetelés általában kedvezőbb árfekvéssel rendelkezik, mint sok más modern szigetelési technológia, miközben kiváló teljesítményt nyújt. A hosszú élettartam tovább növeli a befektetés megtérülését.
Könnyű Karbantartás: A bitumenes lemez felületek általában könnyen tisztíthatók és karbantarthatók. Az esetleges sérülések könnyen javíthatók, ami tovább növeli a rendszer élettartamát.
Különböző Felépítési Módok: A bitumenes lemezek alkalmazhatók hegesztéssel (lánggal), hideg ragasztással vagy mechanikai rögzítéssel is, így minden építészeti és kivitelezési helyzethez megtalálható a legmegfelelőbb technológia.

A Modern Bitumenes Lemezek Összetétele és Felépítése: Több, Mint Egyszerű Kátrány

A mai modern bitumenes lemezek jóval többet jelentenek a régi idők egyszerű kátránypapírjánál. Komplex, többrétegű szerkezetek, amelyek precíz mérnöki tervezés eredményei. Megértésük kulcsfontosságú a technológia helyes megítéléséhez.

Alapréteg: A Lemez Gerince

Az alapréteg adja a bitumenes lemez mechanikai szilárdságát és stabilitását. Különböző anyagokból készülhet:

Üvegszövet (üvegfátyol): A leggyakoribb és legköltséghatékonyabb erősítés. Jó szakítószilárdságot biztosít, de kevésbé rugalmas.
Poliészter (kompozit filc): Nagyobb szakítószilárdsággal és rugalmassággal rendelkezik, mint az üvegszövet. Jobban ellenáll a nyújtásnak és a repedések terjedésének. Ezért is ajánlott lapostető szigeteléshez.
Kompozit anyagok: Gyakran kombinálják az üvegszövetet és a poliésztert, hogy a legjobb tulajdonságokat ötvözzék.

Bitumenes Bevonat: A Víz Elleni Pajzs

A bitumenes lemez lényege a bitumenbevonat, amely a tartó alapréteget impregnálja és vonja be. Két fő típusa létezik:

SBS (Styrene-Butadiene-Styrene) modifikált bitumen: Ez a legelterjedtebb és legkorszerűbb típus. Az SBS polimer hozzáadása jelentősen növeli a bitumen rugalmasságát, hideg- és melegidő-állóságát, valamint ellenállását a repedésekkel szemben. Kiválóan alkalmas a hőmérséklet-ingadozásokkal terhelt lapostetők szigetelésére.
APP (Atactic Polypropylene) modifikált bitumen: Magasabb hőállósággal rendelkezik, így alkalmasabb melegebb éghajlatokon vagy fokozott hőtartalmú helyeken. Kevésbé rugalmas, mint az SBS, ezért a hidegebb éghajlati viszonyokhoz kevésbé ideális.

Felületképzés: Védő és Esztétikai Funkciók

A bitumenes lemez felső és alsó felületét különböző anyagokkal látják el, amelyek védelmet nyújtanak és megkönnyítik a beépítést:

Felső felület:
- Ásványi granulátum: Színes vagy natúr kőzetőrlemény. Véd az UV-sugárzástól, mechanikai sérülésektől, és esztétikus megjelenést kölcsönöz a tetőnek.
- Alumínium fólia: Magas fényvisszaverő képességgel rendelkezik, ami csökkenti a tető hőfelvételét. Véd az UV-sugárzástól és mechanikai sérülésektől is.
- Bitumenes felület: Néhány speciális lemeznél, amelyeket további réteggel fednek (pl. zöldtető, járható terasz), a felső felület lehet bitumenes is.
Alsó felület:
- Hegeszthető fólia (PE fólia): Vékony műanyag réteg, amely megakadályozza a lemezek összeragadását tárolás közben, és megkönnyíti az égés folyamatát a hegesztés során.
- Homok: Néhány típusnál használják.
- Öntapadó csíkok: Speciális lemezeknél, amelyek részben vagy teljesen öntapadó módon rögzíthetők.

A Bitumenes Lemez Szigetelés Kivitelezésének Kritikus Lépései: Mire Figyeljünk?

A legmagasabb minőségű bitumenes lemez sem ér semmit, ha a kivitelezés nem megfelelő. A tartós és megbízható szigetelés alapja a precíz és szakszerű munka.

1. Alapfelület Előkészítése: A Szigetelés Alapja

Az alapfelületnek tisztának, száraznak, por- és törmelékmentesnek kell lennie. Minden repedést, hézagot ki kell javítani. A meglévő bitumenes bevonatokat (ha vannak) ellenőrizni kell, és szükség esetén eltávolítani vagy alapozni. A beton anyagú aljzat minimális szilárdsága C8 betonminőségnek feleljen meg. Az OSB lapból készült aljzatok esetén a lapok vastagsága 85-90 cm szarufaköz esetén legalább 22 mm legyen, a lapok nútféderes illesztésűek legyenek. A lapok toldása csak szarufán lehet és kötésben készüljön, tehát szomszédos lapok toldása nem lehet egy vonalban. Az aljzat anyaga tűz és gomba elleni védelemmel ellátott legyen. Acél trapézlemez aljzat minimálisan 0,88 mm vastag, tűzihorganyzott (vagy gyári korrózióvédelemmel ellátott) elemekből készülhet, a lemezek lehajlása nem haladhatja meg az L/300 értéket. Az elemek toldása min. 15 cm legyen, és hosszirányban legalább 50 cm-enként húzószegeccsel kell összekapcsolni. A falazóelemekből készített függőleges aljzatok (falak, mellvédek) felülete tömören fugázott, habarccsal bedörzsölt felületű vagy vékonyan felhordott cementvakolattal ellátott legyen. A felületen a falazás egyenetlenségéből adódó síkfogasság nem megengedett.

2. Alapozás: A Jobb Tapadás Kulcsa

A legtöbb esetben az alapfelületet bitumenes alapozóval (primer) kell kezelni. Ez javítja a bitumenes lemez tapadását az alaphoz, és segít lezárni a pórusokat, megakadályozva a nedvesség beszivárgását az alaprétegbe. Lángolvasztásos, hőaktiválásos technológia alkalmazása esetén az ásványi anyagú aljzatokat tisztítás és portalanítás után modifikált bitumenes alapozóval kell bevonni, ez a folyamat a felület kellősítése.

3. Lemezek Fektetése és Rögzítése: A Technológia Megfelelően

A bitumenes lemezeket a gyártó utasításainak megfelelően kell beépíteni. A leggyakoribb rögzítési módok:

Lánghegesztés: A lemez alsó felületének felmelegítésével történik. A bitumen megolvad, és a lemez szilárdan hozzátapad az alaphoz vagy az alsó réteghez. Ez a legelterjedtebb és legbiztosabb módszer. Fontos a megfelelő hőtartomány és a teljes felületi hegesztés.
Hideg ragasztás: Speciális hideg ragasztóanyagok használatával történik, vagy öntapadó bitumenes lemezzel. Alkalmas olyan helyeken, ahol a lánghegesztés nem lehetséges (pl. éghető anyagok közelében). A poliuretán ragasztással történő rögzítésnél a legnagyobb hátrány a tetőszigetelő fólia rögzítése. A ragasztott rendszernek nincs kezdeti tapadása, először rögzíteni kell.
Mechanikai rögzítés: Az alátét lemezeket csavarokkal és speciális alátétekkel rögzítik az alaphoz. Ez a módszer általában akkor alkalmazható, ha a tetőszerkezet teherbírása ezt lehetővé teszi, és az alsó réteg nem alkalmas hegesztésre. A mechanikai rögzítések számát, sűrűségét, helyét a szélterhelés és a rögzítőelemek teherbírása szerint kell megállapítani, és az adatokat a tervben, költségvetési kiírásban és a műszaki leírásban közölni kell. Az egyes szigetelőanyag-gyártók térítés nélkül elvégzik a mechanikai rögzítések kiosztását, a rendelkezésre bocsátott tetőalaprajz és egyéb adatok alapján.

Fontos a megfelelő átfedések biztosítása! Az egymásra kerülő lemezek éleit gondosan le kell hegeszteni vagy ragasztani a felületre, és egymáshoz, a szigetelés folytonossága miatt. A bitumenes lemez szigetelést évtizedek óta használják vízszigetelésre. A technológia fejlesztéseknek köszönhetően a ma használt SBS, vagy APP modifikált lemezek tökéletes vízzárást nyújtanak hosszú időre. Sajnos még mindig magas az oxidbitumenes lemezek beépítésének aránya, pedig annak fizikai paraméterei nem felelnek meg a mai elvárásoknak. Az oxidbitumenes lemezek UV állósága, hideghajlíthatósága, rugalmassága messze elmarad az SBS, APP modifikált anyagokétól. Különböző bitumenes lemez fajták vannak párazárásra, talajvíz elleni védelemre, hőszigetelésre, éghető felületeken való használatra, felújításra, gyökérállóságra, mechanikai rögzítésre, zárólemezként való használatra.

4. Részletek Kialakítása: A Legkritikusabb Pontok

A leggyakrabban itt keletkeznek szivárgások. A tetőbe épített elemek (szellőzők, kémények, falsíki találkozások), a szélek, a sarkok és a vízelvezetők (szegélyek, csatornák) szigetelését kiemelt figyelemmel kell végezni. Gyakran több réteg bitumenes lemezt használnak a kritikus pontokon, és speciális kiegészítő elemeket (pl. bádogozás) is alkalmaznak. A pozitív sarkokat min. 2 cm szélességben ívesre, vagy a csatlakozó felületekhez képest 45º-os szögben le kell csiszolni, a negatív sarkokban cementhabarcsból, bitumenes habarcsból vagy Icopal SIPLAST KIT® Speed INSULATION SBS* tömítőtapasszal 3-4 cm-es sugarú hajlat alakítandó ki.

5. Minőségellenőrzés: A Biztosíték

A kivitelezés végén ellenőrizni kell a teljes felületet, hogy nincsenek-e látható hibák, sérülések, vagy rosszul hegesztett/ragasztott illesztések. Szükség esetén próba elárasztást is lehet végezni.

Szélszívás elleni védelem és mechanikai rögzítés

A tetőt az esetleges szélterhelés ellen biztosítani kell. Ez történhet az aljzatban mechanikai rögzítés útján (pl. trapézlemez). Ilyen szerkezeteknél a párazáró lemezt nem feltétlenül szükséges az aljzathoz ragasztani, a rögzítés a hőszigetelő és a vízszigetelő rétegek csavarozásával is történhet. Beton födém esetén a bitumenes párazáró lemezt a kellősítővel ellátott felületre kell hegeszteni. Ez történhet a párazáró teljes felületén vagy csak a felület egyes részein. A szélszívás elleni védelem így is biztosítva van. A fentiek alapján tehát nem szükséges a párazáró réteget teljes felülettel a födémhez rögzíteni.

Csapadékvíz-szigetelést csak olyan aljzatnál szabad mechanikailag rögzíteni, amely a rögzítőelemeket teljes bizonyossággal képes hosszú távon megtartani. Mechanikai rögzítést ezért leggyakrabban acél trapézlemez tetőfödémre kerülő tetőszigetelés esetén alkalmaznak. A rögzítés lehet vonal menti, pontonkénti, sávszerű vagy ezek kombinációja. Mechanikai rögzítésre olyan csapadékvíz-szigetelő lemez alkalmazható, melyet a gyártó erre a felhasználásra javasolt. Általában a csapadékvíz-szigeteléssel együtt a teljes rétegrendet leerősítik, de a hőszigetelő réteget külön is le kell fogatni.

Acél trapézlemez tetőfödémeken a tetőszigetelést csak a lemezbordák felső felületéhez szabad rögzíteni. A tekercsek fektetése és rögzítése mindig a bordákra merőlegesen történik. Nagy páratartalmú helyiségek feletti acél trapézlemez tetőfödémeknél alacsony külső hőmérséklet esetén a rögzítéseknél páralecsapódással kell számolni. A gyártók szerint elhanyagolható az a páraáthatolás, ami a rögzítőelemek - műanyag párazáró rétegen keresztül történő - elhelyezése miatt előfordulhat. Modifikált bitumenes lemez páravédelmi réteg alkalmazása esetén a rögzítőelemnél nem keletkezik páraáthatolás. A mechanikai rögzítéshez a szigetelőlemezt lazán kell fektetni, kismértékű hullámosodás megengedett.

A rögzítőelemek választéka széles, a követelményeknek azonban nem minden termék felel meg. A legkorszerűbb, a fenti követelményeknek megfelelő rögzítőelemek például a teleszkópos, hőhídmentes tetőcsavarok műanyag tányéralátéttel, acél- vagy faszerkezetű aljzatok esetén. A hagyományos megoldást (fém alátét és -csavar) is alkalmazzák fa és acél aljzatok számára. Betonaljzatokhoz és pórusbetonhoz speciális rögzítőelemek szükségesek.

A rögzítőelemek hosszát a kihorgonyzásra alkalmas szerkezet és a csapadékvíz-szigetelő réteg közötti távolság határozza meg. A változó vastagságú, lejtésben rakott hőszigetelés esetén változó méretű rögzítőelemeket kell alkalmazni. Az átlapolásokban történő, vonal menti mechanikai rögzítés a legelterjedtebb; előnye abban áll, hogy a rögzítőelemek által átfúrt csapadékvíz-szigetelés mindig takart marad, a hibalehetőség így minimálisra csökkenthető. Hátránya azonban, hogy a rögzítés ilyen módja nem teszi lehetővé a szélszívás különböző mértékének követését.

A tetők azon szakaszain, ahol a szélszívás mértéke megköveteli, a belső mezőben használatos tekercsméretnél keskenyebb lemezeket kell alkalmazni (feles, illetve harmados lemezek egyes gyártóknál beszerezhetők), vagy a mechanikai rögzítéseket felülről egy szigetelőlemez-csíkkal kell takarni.

mechanikai rögzítés részletei tetőszerkezeten

Az RMA rendszer könnyű, átszúrás nélküli mechanikai rögzítés, mely a QuickSeam RMA szalag kifejlesztésével vált lehetővé. Ez egy erősített EPDM szalag, melynek két szélén végig gyárilag felhordott öntapadó ragasztósáv található. Ezeket az RMA szalagokat a megfelelően fogadóképes aljzatra fektetik, és a födémhez mechanikailag rögzítik. A rögzítő-szalagok távolságát és/vagy a rögzítőelemek számát a szélteher-számítás határozza meg. A nagy EPDM lepleket azután hozzáragasztják az RMA szalagokhoz. Általában 6,10 m-től 9,15 m széles lepleket alkalmaznak. A tetők szélein a lemezeket ragasztással is lehet rögzíteni a QuickSeam RMA szalag használata helyett.

A bárhol elhelyezhető sínes mechanikai rögzítésnél az EPDM leplekre helyezett sínnel mechanikailag rögzítik a szigetelést, majd ezt egy 152 mm széles, öntapadó QuickSeam tömítő szalaggal takarják le. A sínek elhelyezésének távolságát a szélszívás mértéke határozza meg.

Az átlapolásokban történő B.I.S rögzítési rendszernél 2,28 m széles lemezt alkalmaznak, melyet lazán a megfelelő aljzatra fektetnek. Szöveterősítésű lemez használata esetén a lemez mérete a 3,05 m-t is elérheti. A széleken a szigetelőlemezt vagy teljes felületű ragasztással, vagy mechanikailag rögzítik. A mezőben a szigetelőlemezt az átlapolásokban elhelyezett sínnel rögzítik. A szöveterősítésű lemezt sín helyett alátétekkel és csavarokkal is lehet rögzíteni. A sínek elhelyezésének távolságát és a szigetelőlemezek szélességét a szélszívás mértéke határozza meg. Az átlapolásoknak a hosszoldalon 200 mm, a lemez-végeken 100 mm szélesnek kell lennie.

A Bitumenes Lemez Szigetelés Élettartama és Karbantartása: Hogyan Tartsuk Karban?

A bitumenes lemez szigetelés élettartama nagymértékben függ a beépített anyagok minőségétől, a kivitelezés precizitásától, valamint a tető rendszeres karbantartásától. Egy jól kivitelezett és karbantartott bitumenes lemez szigetelés akár 20-30 évig is szolgálhatja az épületet.

Rendszeres Ellenőrzés: A Megelőzés Fontossága

Javasolt évente legalább egyszer, de ideális esetben tavasszal és ősszel is átvizsgálni a tetőfelületet. Különösen fontos ez erős viharok, jégeső vagy jelentős hóterhelés után.

Vizsgáljuk át a felületet: Keressünk repedéseket, hólyagokat, szakadásokat, laza lemezeket.
Ellenőrizzük a vízelvezetést: Tisztítsuk meg a csatornákat, a víznyelőket és a lefolyókat a falevelektől, szennyeződésektől, hogy a víz akadálytalanul tudjon távozni.
Vizsgáljuk meg a széleket és a részleteket: Ahol a lemez találkozik a falazattal, a kéménnyel vagy más épületelemekkel, ott különösen fontos a tömítettség ellenőrzése.

Javítások: A Problémák Korai Kezelése

Ha kisebb sérüléseket észlelünk, azokat minél hamarabb javítani kell. A kisebb repedéseket vagy lyukakat bitumenes javítóanyaggal vagy egy kis darab bitumenes lemezzel lehet tömíteni. Nagyobb sérülések esetén érdemes szakemberhez fordulni.

A rendszeres karbantartás nem csupán a szigetelés élettartamát növeli, hanem megelőzi a komolyabb problémák kialakulását is. Egy apró repedésen keresztül beszivárgó víz súlyos károkat okozhat a tetőszerkezetben, a hőszigetelésben, és akár a belső terekben is. A karbantartás költsége mindig elenyésző a későbbi javítási költségekhez képest.

Lapostető szigetelés

Gyakori Kérdések és Válaszok a Bitumenes Lemez Szigeteléssel Kapcsolatban

Kérdés: Milyen időjárási körülmények között lehet bitumenes lemezt hegeszteni?Válasz: A bitumenes lemezek lánghegesztése ideális esetben +5°C feletti hőmérsékleten javasolt. Alacsonyabb hőmérsékleten a bitumen merevebbé válik, nehezebben olvad, és a hegesztés minősége is romolhat. Erős szélben vagy esőben a munka nem végezhető. Száraz, fagypont feletti idő a legalkalmasabb.
Kérdés: Mennyi ideig tart egy lapostető bitumenes lemez szigetelése?Válasz: A kivitelezés időtartama függ a tető méretétől, bonyolultságától, a kiválasztott technológiától és a munkát végző csapat hatékonyságától. Egy átlagos méretű családi ház lapostetejének szigetelése általában 1-3 napot vesz igénybe.
Kérdés: Mennyi a bitumenes lemez szigetelés élettartama?Válasz: Egy jól kivitelezett, minőségi SBS modifikált bitumenes lemezből készült szigetelés élettartama optimális körülmények között 20-30 év is lehet. Az APP modifikált lemezek élettartama hasonló, de a rugalmassági tulajdonságaik miatt kevésbé ideálisak a nagy hőingadozásoknak kitett területeken.
Kérdés: Lehet-e bitumenes lemezzel járható teraszt szigetelni?Válasz: Igen, lehet. Ebben az esetben általában két réteg bitumenes lemezt használnak, ahol a felső réteg erősített (pl. poliészter) és nagyobb mechanikai ellenállással bír. A lemez szigetelésre általában egy teherhordó réteg (pl. térkő, fa teraszburkolat) kerül, amely védi a szigetelést a közvetlen igénybevételtől.
Kérdés: Milyen karbantartást igényel a bitumenes lemez szigetelés?Válasz: A legfontosabb a rendszeres, évi kétszeri (tavaszi és őszi) ellenőrzés. Tisztítani kell a vízelvezetőket, és ellenőrizni a felületet esetleges sérülésekre. A kisebb hibákat azonnal javítani kell.
Kérdés: Miben különbözik a bitumenes lemez a kátránypapírtól?Válasz: A modern bitumenes lemezek alapvetően különböznek a régi kátránypapírtól. A kátránypapír egy bitumenbe mártott papír alapú anyag volt, amely gyorsan elöregedett és kiszáradt. A modern bitumenes lemezek erősített alapréteggel (üvegszövet, poliészter) és speciális, polimerrel modifikált bitumenbevonattal (SBS, APP) rendelkeznek, ami sokkal jobb tartósságot, rugalmasságot és időjárásállóságot biztosít.

A lapostetők bitumenes lemezzel készülő csapadékvíz elleni szigetelése elhelyezhető cementbázisú (beton, esztrich) felületekre, fémből (pl. trapézlemez), fából (pl. OSB lemez) készült aljzatokra, hőszigetelésre, tetőfelújítás esetén bitumenes, vagy palaszórással ellátott felületre, lábazati zónákban cementes vakolatra, fémre és műanyagra. Tűzre, hőre érzékeny, illetve éghető anyagból készült aljzatok esetén csak hidegragasztásos technológia, illetve mechanikai rögzítés, vagy leterheléses rögzítés alkalmazható.

Az aljzat lejtése szilárd anyagok (pl. beton, esztrich) esetén 2%, táblás hőszigetelés esetén 2,5%, behajlásra érzékeny táblás aljzat (pl. OSB lemez) esetén 4% legyen. A vápák lejtése ne legyen kevesebb, mint 1%. Az áttörések és szegélyek mentén a lejtést +5 %-kal, vagy ékelem (pl. jégék) beépítésével kell megnövelni.

A szerkezeti dilatációkat úgy kell kialakítani, hogy azok a szigetelésben kialakított dilatációnak, illetve a szigetelésbe beépített dilatációs elemnek megfelelő helyet és rögzítési lehetőséget biztosítsanak. Az aljzat várható mozgásai esetén elválasztó réteget kell betervezni, vagy az aljzatmozgásokat kell elviselhető mértékűre csökkenteni (például megfelelően sűrűséggel kialakított dilatációval). A lángolvasztással, vagy hidegragasztással teljes felületen leragasztott szigetelések esetén a dilatációk felett, valamint monolit és előregyártott betonelemekből készített aljzatok csatlakozási hézaga felett, továbbá faanyagú aljzatok csatlakozásai felett minden esetben 33 cm széles, rögzítés nélkül elhelyezett, textil vagy poliészter alsó oldalú bitumenes lemezből kialakított csúsztató-elválasztósávot kell elhelyezni.

A beruházónak vagy a kivitelezést végző cégnek gondosan mérlegelnie kell, hogy az ilyen anyagok alkalmazásából adódó, lehetséges költségmegtakarítás kiegyenlíti-e a benne rejlő kockázatot. „Az alacsony ár miatti öröm rövidebb ideig tart, mint a gyenge minőség által okozott bosszúság.”

Kihúzási vizsgálat felújítás esetén:

Attól, hogy a tetőn való bejáráskor a felület keménynek tűnik, az nem jelenti azt, hogy mechanikai rögzítésre is alkalmas lenne. A teherhordó réteg helyzete és minősége egy kihúzási vizsgálattal meghatározható. Ez a vizsgálat mind a megrendelőnek, mind pedig a kivitelezőnek fontos. Elkerülhető vele az utólagos elszámolási vita vagy pedig egy szakszerűtlen rögzítés.

Fektetési terv:

Általános tévhit a kivitelezők között, hogy a rögzítőelemek eloszlása egyenletes a tetőn. A valóságban akár 2-3x több dübel szükséges a sarkokon mint a belső mezőben.

tags: #bitumenes #lemez #mechanikai #rogzito