A Cserépkályha Építése és Karbantartása: Mindent Tudni Szeretne?

A cserépkályha építés az egyik legrégebbi, és egyúttal ökologikus fűtési lehetőséget biztosító megoldás. A külső rétegét mázas csempe alkotja, amely végtelen színválasztékban és formaválasztékban elérhető. A tűzteret, a kályhabelsőt samott téglával rakjuk ki, amely úgyszintén agyag, kétszer kiégetett tégla. A csempe és a samott tégla közötti bélésanyagot régebbi típusú, lapos hódfarkú cserépből, valamint tapasztott agyagból állítjuk elő. A csempék, téglák és cserepek közötti területeket pedig lágy agyaggal tapasztjuk ki. Ha az agyag túl zsíros lenne, azaz túlságosan nagy lenne az agyagásvány tartalma, amely végett kiszáradva megrepedezne, akkor homokot is helyezünk bele. A cserépkályha építés során használható agyagok rengeteg helyen megtalálhatók. Híresen tiszta, szép sárga színű kályhás-agyag található például Dombóvár mellett. A cserépkályha építés során az ajtók öntöttvasból készülnek, egyeseknek vasból készült keretük van. Napjainkban a cserépkályha építés során már használnak másfajta építés-építőanyagokat is, esetleg cementet és rengeteg féle műanyagot. Továbbá, elemeik oly erősen kötnek egymáshoz, hogy a szétszedést követően használhatatlanná válnak majd.

Cserépkályha építése

A Cserépkályha Építésének Folyamata

A cserépkályha építés során először is az alapot alakítjuk ki, körbeépítjük lábazati csempékkel, majd nedves homokkal töltjük fel. Ez után pedig feltehetjük az első csempesort, először minden esetben a sarkokkal kezdjük. Általános tény, hogy a beépítést megelőzően minden agyagból készült elemet alaposan be szükséges áztatni, vizezni. Ez azért lényeges, hogy ne legyenek porosak, szárazak, azaz jól egymáshoz kössenek. A vízszintességet egy léccel folyamatosan ellenőrizni szükséges. A csempéket cserépdarabokkal kiékeljük, közeiket anyaggal töltjük ki, majd lesimítjuk. Ezt követően a csempéket hátulról egymáshoz drótozzuk. A legtöbb esetben naponta kettő sort szabad ezzel a módszerrel felrakni, hogy legyen elegendő idő a száradásra. A legtöbb esetben már az első alkalommal behelyezzük az ajtót is. Azon részeket, amelyek tűzzel közvetlenül érintkeznek, samott téglával is ki szükséges bélelni. Ekkor legalább két cserépréteg beépítése szükséges. Majd végül pedig felhelyezzük a párkánycsempéket. Az utolsó munkafázisok a cserépkályha építés során a csempék közeinek kifugázása, valamint az ajtó körüli részek elmunkálása.

Az Első Tűzpróba és a Szárítás Fontossága

Amikor a cserépkályha építés folyamata befejeződik, akkor elvégezzük az első tűzpróbát, és ekkor megnézzük, hogy mekkora a huzat. A száradást elősegítjük kevés fával kivitelezett, kisebb szárítófűtésekkel. A legmelegebb nyári időszak alatt ezek elmaradhatnak, hagyhatjuk magában kiszáradni az új cserépkályhánkat. Az itt keletkező repedések nem fűtési hibák következményei, hiszen ezeket a fém ajtókeret és az agyag hő tágulásának különbsége eredményezi.

A cserépkályha építésének befejezése után elengedhetetlen a megfelelő szárítás. Új vagy átrakott cserépkályhát az építés befejeztével teljesen száraz állapotig ki kell fűteni. Ennek időtartama évszakonként változik: nyáron 2-3 hét, télen, vagy fűtési időszakban: 3 hét. Összefüggő szárítás szükséges! A kifűtés menete a következő: az első begyújtás előtt a kéményt alaposan fel kell fűteni (több újságpapír, apróbb fa, vagy faszármazék ajánlott, amennyiben nincs csappantyú beépítve, amivel kényelmesebben lehet a kéményt előfűteni). Miután a kéményt kellően felmelegítettük, a kályha tűzterében rakjunk 4-5 fából gúlát és nyitott ajtónál gyújtsuk meg a tüzelőt. Az első héten kb. 20-25%-os (kézmeleg) állapotig melegítsük fel a kályhát és igyekezzünk ezt folyamatosan megtartani. A tűztér ajtaját TILOS bezárni! Az alacsonyabb, de folyamatos meleget többszöri kevés mennyiségű száraz tüzelőanyag égetésével tudjuk biztosítani.

Folyamatos tüzelésnél nem szükséges mindig begyújtani a kéménybe. Ezt csak akkor kell megismételni, ha új kályhánál több időn keresztül (pl. napokig) nem tudtuk a szárító tüzelést folytatni, száraz kályhánál pedig ősszel az első begyújtáskor, vagy a kályha rendszertelen használatánál begyújtás előtt végezzük el!

Kifűtés második és további heteiben az eltüzelt fa-mennyiséget fokozatosan növelhetjük 40-50%-os (közép meleg) állapot eléréséig. Ügyelve arra, hogy az ajtót még mindig TILOS becsukni! Az ajtó (minimum a hamuajtó) nyitva tartása a huzat biztosítása miatt szükséges. Az új kályhában sok víz található, ami a tűz hatására gőz formájában távozik a kéményen keresztül! Az ajtó bezárása megakadályozza a huzatot, a gőzök nem tudnak távozni és a fugák kitágulnak. Ezért különösen fontos, hogy a száradás alatt az ajtó (akár ég bent a tűz, akár nem) mindig NYITVA legyen! Az óvatosan szárazra fűtött kályha hosszabb élettartamot és zavartalanabb üzemelést biztosít!

Cserépkályha szárítása

Cserépkályha és Kandalló: Mire Figyeljünk?

Ma már a csempekandalló és cserépkályha között kinézetben nem sok különbség van, működésben és felépítésben annál több. Sokan megkérdezik tőlünk, melyiket ajánljuk. Ilyenkor meg szoktuk tőlük kérdezni: mire szeretné használni? Azoknak, akik folyamatos tüzelés mellett (napi maximum kétszeri megrakással) szeretnék pótfűtésre vagy a teljes ház fűtésére használni, azoknak a cserépkályha a jó választás. Akik csak az esti órákban, munkából hazaérve a lefekvésig szeretnék élvezni a tűz látványát és a meleget, majd lefekvés után már nincs szükségük pótfűtésre, azoknak a kandallót ajánljuk.

A cserépkályha és a kandalló felépítésben tér el egymástól. A cserépkályhát a mesterek úgy készítik, hogy a kályhacsempéket hátul drótokkal összekötik, majd tetőcseréppel, vagy samottal kibélelik, és közben folyamatosan különböző méretű samott téglákból füstjáratot alakítanak ki benne. Egy cserépkályha ezért 1.000-1.500 kg is lehet. Ha belegondolunk így már érthető a viselkedése is, miszerint befűtés után körülbelül 2 óra alatt éri el maximális hőmérsékletét és a tűz kialvása után még 10-12 órán keresztül tartja a meleget. A cserépkályha a hőt a felületén adja le hősugárzás útján, így minél nagyobb a befűtendő légterük annál nagyobb kályhát kell építenünk.

A csempekandalló a cserépkályhával ellentétben egy öntöttvas, vagy lemez tűztérbetétből áll, melyet kályhacsempéből előre összepanelozott elemekből burkol a kályhásmester. A kandalló összsúlya 500 kg körül van. Begyújtás után a fém tűztérbetét azonnal leadja a hőt a körülötte lévő levegőnek. A tűz kialvása után, mivel a kandallóban lévő tűztérbetét és kályhacsempe súlya sem számottevő, 2-3 óra múlva kihűl. A kandalló esetén tehát a tűztérbetét a kandalló belsejében lévő levegőt melegíti fel főként és az a kandalló tetején lévő szellőzőn át távozik. Mivel a meleg levegő felfelé száll ezért arra kell számítani, hogy a plafonon és a padló közelében a hőmérséklet jelentősen eltér egymástól. A tűztérbetét a hő másik részét, 20%-át az üvegfelületen keresztül adja le hősugárzás útján, amíg a tűz ég benne. Ma már sok gyártó gyárt folyton égő tűztérbetétet, hogy kiküszöbölje a hagyományos betétek hibáját, miszerint hirtelen, rövid idő alatt leadják maximális teljesítményüket és utána nagyon rövid idő alatt kihűlnek.

Még egy fontos tényező, amit érdemes szem előtt tartani a mai energia és fa árak mellett. A cserépkályhában lévő hosszú füstjáratnak köszönhetően a füstgáz energiájának 70-90 %-át le tudja adni használatától függően. Ezzel szemben sajnos a kandalló tűzterében lévő forró füstöt lehetőleg 1 méteren belül a kéménybe kell vezetni, hogy ne füstöljön vissza, ezért hatásfoka általában 70-85%, a maradék 30-40% a kéményen át távozik a környezetbe. Ez a hatásfok különbség a használatukból adódik. Mivel a cserépkályhába begyújtás után körülbelül 1 óra múlva a fa elég és parázs keletkezik belőle, ezért az ajtókat és a levegőnyílásokat be kell zárni, így a fa izzása zárt térben történik és a meleg a kályhában marad. Ezzel szemben a kandalló levegőnyílásai mindaddig nyitva vannak, amíg a fa ég benne, és mivel a kandalló huzatigénye jóval nagyobb mint a cserépkályháé, ezért a meleg jelentős része eltávozik a kéményen keresztül. Sajnos nagyon sok kályhás és cég az 1-2 nap alatt felépíthető kandalló mellett teszi le a voksot, mivel a kandallóbetéten lévő haszon jelentős és a fele idő alatt felépíthető kandallóért is ugyanakkora munkadíj kérhető, mint egy járatos cserépkályháért. Így egyértelmű, hogy félretájékoztatja az ügyfelet, hogy mindenféleképpen a neki hasznos kandallót válassza. A MAT Kerámia Kft teljes mértékben független ettől, hiszen a mi fő profilunk a kályhacsempe gyártása és számunkra mindegy, hogy a csempéből kandallót, vagy cserépkályhát építenek.

#9# Cserépkályha vagy kandalló?

Vizes Kandallók és Cserépkályhák: Előnyök és Hátrányok

Szinte minden ember vizes kandallót, vagy cserépkályhát szeretne, amivel kényelmesen befűtheti a teljes házat. A vizes rendszereknek viszont sok előnyük és hátrányuk is van, melyeket érdemes mérlegelni. Egyik hátránya mindkét rendszernek, hogy áramszünet esetén az eszközök nem használhatók, így sem a központi fűtés sem a cserépkályha vagy kandalló nem fog fűteni és a hősugárzót sem tudják bekapcsolni. Kandallók esetén két gyártó is van aki vizes tűztérbetétet gyárt Magyarországon. Ezek a betétek igen megbízhatók, így egy áramszünet esetén sem kell félni attól, hogy felrobban, vagy károsodik. A vizes kandallóbetét megvásárlása előtt azonban alaposan fel kell mérni a szükséges teljesítményt. A vizes betétek 18-33 KW közötti teljesítményt tudnak, melynek 60%-át a víznek, 40%-át a levegőnek adják át. Általában az emberek szeretik ha a kandalló burkolata is meleg. Még egy apró dologra szeretném felhívni mindenki figyelmét. Sokan nem tudják, vagy nem gondolnak bele, hogy a vizes kandallók fa fogyasztása 8kg/óra (hasonló, mint egy hagyományos kazáné).

A cserépkályhákba szerelt vízpatkó semmilyen biztonsági elemmel nincs felszerelve, ezért csak nyílt tágulási tartállyal szabad beszerelni. Azonban ha áramszünet van, a kályhában lévő parázs tovább izzik, így a víz egy idő után elforr és a vízpatkó tönkremegy, rosszabb esetben szétrobbantja a kályhát. Ha még mindig parázs van a kályhában, akkor sajnos a ház is leéghet (volt már rá példa). Jelenleg nincs olyan gyártó Magyarországon, aki bevizsgált engedélyekkel ellátott vízpatkót forgalmazna. Ez nem probléma mindaddig, amíg nem történik valami baj, mondjuk áramszünet és a kályha szétrobban, vagy kilyukad a vízpatkó. A legnagyobb probléma azonban az, hogy a tűztérbe egy hideg felületet helyeznek el és az égés során keletkező vízgőz és füst lecsapódik és kátrány keletkezik. A kátrány nagyon nehezen távolítható el és nyáron nagyon büdös. A cserépkályha átlagos élettartama 20 évről 10 évre csökken le általa. A problémák nem szüntethetők meg, de csökkenthetők, ha a vízpatkót és a radiátorokat külön fűtéskörön helyezzük el és egy hőcserélőn keresztül közvetítjük a hőt. Ezzel a megoldással elérhetjük azt, hogy a kályhának kezdetben sokkal kevesebb vizet kell felmelegíteni, így már szinte az elejétől egy melegebb vizet tudunk a kályha belsejébe engedni, így nem csapódik ki olyan könnyen a kátrány. Az az optimális, ha a kályhába beérkező víz hőmérséklete 50 °C-os az elmenőé pedig 80°C-os, így a füstgázban lévő víz nem tud olyan hamar kicsapódni.

Időzítés és Elhelyezés: A Tökéletes Kályhaépítés Kulcsa

Magyarországon az egyik legnagyobb hiba, hogy az embereknek akkor jut eszébe, hogy cserépkályhát vagy kandallót szeretnének, amikor megcsípi a dér a lábukat. Ilyenkor a gyártók és a kályhások nem tudják a piaci igényeket követni és ezért a gyártási idő akár 8 hétre is eltolódhat. Az év maradék 8 hónapjában a gyártási idő általában 4 hét, ami a gyártáshoz szükséges technológiai idő. Ezen kívül figyelembe kell venni, hogy az elkészült cserépkályhát 4-5 hétig szárítani kell és csak utána használható fűtésre, tehát ha az októberi fűtésszezonra működő kályhát szeretnénk, akkor legkésőbb júliusban meg kell rendelni a cserépkályhát.

A tavasszal, vagy nyáron épült cserépkályhák előnye, hogy a belsejében lévő víz a természetes meleg hatására távozik így nem kell azon fáradoznunk, hogy napjában 3-szor begyújtsunk a kályhába (szárító fűtés) figyelve arra, hogy a külső hőmérséklet hidegebb legyen, mint a belső, mert különben a füst a házba áramlik vissza. A cserépkályhát és a kandallót célszerű a vakolás után, de a festés előtt építtetni. Sajnos a cserépkályha építése kosszal jár, ugyanis a mesterek hagyományosan agyaggal kenik ki a kályha belsejét. Ha már festettek, vagy kész házba kerül felépítésre, akkor sincs nagy gond, csak kérni kell a kályhásoktól, hogy takarják le a falat és a padlót.

Célszerű a padlóburkolást is a kályha felépítése utánra hagyni amennyiben az puha, mint például a laminált lap, parketta, parafa. Nagyon fontos, hogy puha padló nem lehet a kályha alatt, mert a súlya miatt összenyomja azt, és ezáltal eldőlhet a kályha. Célszerű már a ház építésénél odafigyelni, hogy hol lesz a kályha és annak megfelelően kialakítani a kéményt, illetve az aljzatot. Padlófűtés esetén figyeljenek arra, hogy ne legyen csővezeték a cserépkályha alatt, mert a súlytól összeroppanhat, akkor viszont a padlófűtést és a kályhát is újra kell építeni. Ha a padlófűtés már elkészült, akkor arra csak kandallót szabad építeni. Ha cserépkályhát szeretnének építeni, akkor az alá körülbelül 12cm vasalt beton aljzatot kell kialakítani.

Cserépkályha elhelyezése

A Levegőellátás és a Kémény Szerepe

A mai energiatakarékos világban nagyon sokan igen jól záródó nyílászárókat szerelnek fel. Ebben az esetben nagyon fontos, hogy a cserépkályha, vagy a kandalló kívülről kapja az égéséhez a levegőt. Ez több okból fontos. Mivel az égéshez oxigén szükséges és ha a házban lévő levegő nem cserélődik folyamatosan, akkor a fa az égése során elhasználja a bent lévő oxigént a levegőből. Figyelembe kell venni azt, hogy 1 kg fa égéséhez 4,3 m3 levegő szükséges, így ebből adódik, hogy napi 15 kg fa eltüzeléséhez napi 63 m3 friss levegő szükséges.

A másik probléma, hogy a cserépkályha és kandalló működéséhez a kéményben huzatra van szükség, ami azt jelenti, hogy a ház belsejéből a levegőnek a kéményen keresztül távoznia kell. Viszont ha a nyílászárok teljesen lezárnak nincs levegő utánpótlás és megszűnik a huzat, a tűz elalszik és a kályha füstölni fog. Végül pedig mindig elfelejtik, hogy a mai modern konyhák nagyon jó minőségű páraelszívóval vannak felszerelve, melyeket ha bekapcsol a háziasszony vákuum keletkezik a házban. Mivel a nyílászárok nem engedik be a levegőt egyetlen hely marad ahol a levegő beáramolhat ez pedig a kéményen, majd a kályhán keresztül történik meg. Ez akár emberéletet is követelhet, ezért nagyon fontos, hogy külső levegőről üzemeltessék a cserépkályhát és a kandallót is, vagy szereljenek az ablakokra olyan szellőzőt, amely vákuum hatására kinyit. A jobb minőségű tűztérbetétek el vannak látva a külső levegőt bevezető csővel, melyre egy flexibilis csövet kötve akár az aljzatban, akár a falon is be lehet vezetni a külső levegőt. A cserépkályháknál is hasonlóan kell megoldani, ugyanis egy flexibilis csővel be kell állni a tűztér alá, ahonnan a kályhásmester elvezeti a friss levegőt. Ebben az esetben az ajtónak már nincs funkcionális szerepe, akár folyamatosan is zárva lehet, mert a levegőt egy csappantyú segítségével lehet szabályozni a csővezetéken.

A kályha működése során a legfontosabb a jó kémény. Ha nem megfelelő a kémény huzata a cserépkályha, vagy a kandalló füstölni fog. Kandallók esetén a kémény minimális belső átmérője 160mm, de igazából 180, 220mm-t szoktuk ajánlani a tűztér típusától függően. Minden tűztérbetéthez megadja a gyártó, hogy milyen kéményátmérő szükséges neki, azonban a kémény építésénél még általában nem választják ki az emberek a tűztér típusát. A tűztérbetétek többségénél elegendő a 180 mm belső átmérőjű kémény, de vannak olyan nagy méretű, vagy több oldalról üveges tűzterek, ahol ez nem elegendő. Cserépkályha esetén jobb a helyzet, mert azok a hagyományos kistéglás kéménybe is beköthetők, melynek belső átmérője 140mm. Igaz, itt is jobb, ha 160, 180mm-es átmérőjű kémény van. Minél nagyobb a kémény átmérője és magassága annál nagyobb a huzata, ami megakadályozza a visszafüstölést. A kémény mérete (a huzat nagysága) befolyásolja a cserépkályhára rakható ajtó méretét. Egy hagyományos kistéglás kéményre csak hagyományos cserépkályha ajtó rakható. Ha valaki nagy látványajtót szeretne (minimum 40×40 cm) azok mindenféleképpen 180 mm-es átmérőjű kéményt építsenek. A túl nagy kémény sem jó, mert ha a huzat túl nagy a cserépkályha sokkal hamarabb kihűl. A legjobb, ha a kifejezetten erre a célra gyártott Leier, vagy Schiedel kéményt vásárolnak. A kémény magassága is nagyon fontos, minimum 4,2 m-nek kell lenni. A legkönnyebben úgy ellenőrizheti a kémény huzatát, hogy a tisztítónyílásra egy A4 méretű papírt helyez.

A Tüzelőanyag Kiválasztása és Használata

Milyen fa használható? Fűtésre száraz, keményfát használunk. Ilyen a bükkfa, tölgyfa, akácfa, kőrisfa, égerfa és az összes gyümölcsfa. A keményfák nyugodt lánggal égnek és kevés a hamujuk, fűtőértékük magasabb, mint a puhafáké. A puhafák (nyír, hárs, fenyő, nyár és a jegenye) gyorsabban égnek, sok hamut adnak és hamar kihűl a parazsuk. A gyümölcsfák közül az alma-, körte- és szilvafa égéskor kellemes illatú. A gyantatartalmú tűlevelű fák élénk, gyors lánggal égnek, és a gyantakristályok miatt gyakran pattognak és sisteregnek, égésükkor a szikrakicsapódás nagyon gyakori. A gyanta égésekor nagyon sok kátrány és korom keletkezik, ezért ilyen fa használatakor számítani kell a kátránylerakódásra és a kályha gyorsabb tönkremenetelére.

A fát cserépkályha esetén 30cm-re, míg kandalló esetén tűzterének ismeretében 30-60cm hosszúságúra kell fűrészelni. A frissen kivágott fa nedvességtartalma 50-60 %, amely 3 hónap alatt 40%-ra csökken. Ez a fa még nem alkalmas fűtésre, mert a hő legnagyobb része arra fordítódik, hogy a fában lévő víz elpárologjon, gőzzé alakuljon, így a cserépkályha nem fogja elérni a kívánt hőmérsékletet és a ház hideg marad. A kivágott fát csapadékmentes helyen kell tárolni vágástól számított 2 évig, amikor már csak körülbelül 18% nedvességtartalma van. Csak nagyon száraz fát használjunk, a legjobb hatásfok elérése érdekében is.

A cserépkályha egyik legfontosabb művelete az építés után a szárítás. Ha nem szárítjuk ki teljesen a kályhát mielőtt fűteni kezdenénk vele, a benne lévő víz a fűtés során gőzzé alakul, amely nagymértékű térfogatváltozással jár, és szétnyomja a kályhát (kinyílik, mint a rózsa). Ezért nagyon fontos, hogy a cserépkályhákat folyamatosan, lassan, fokozatosan 4-5 hétig szárítsuk és csak utána fűtsünk vele. A szárítás alatt a cserépkályha ajtaját nem szabad becsukni, hogy a huzat kihúzza belőle a vízgőzt. Miután a kályhás befejezte az építést azonnal megkezdhetjük a szárítást. Célszerű az első héten csak nyitott ajtóval szárítani a kályhát, majd a második héten már egy maréknyi nagyon apróra vágott száraz fát égessünk el naponta kétszer-háromszor, majd szépen fokozatosan naponta mindig egy marékkal többet, míg a 5. hét végére el nem érjük a napi 10 kg fát, melyet 2-3 alkalom alatt teszünk be. Ha a kályha tavasszal, vagy nyáron épül, akkor elegendő az is ha az ajtaját nyitva hagyjuk és a kályha magától szárad ki. A csempekandallót általában nem agyaggal építik, hanem hőálló betonnal, ezért az nem igényel ekkora odafigyelést.

A cserépkályha első begyújtása során előfordulhat hogy a füst az ajtón és a fugák között is visszaáramlik, ez azért alakulhat ki, mert kint melegebb van mint bent, vagy mert a tető a napsugárzástól felmelegedett, így a kémény tetejénél is melegebb van, mint a házban. Ilyenkor a kéményben egy visszaáramlás alakul ki, ami a füstöt nem ki, hanem a házba fújja. Ezt elkerülhetjük, ha először a kéményben a tisztítónyíláson keresztül pár darab papírt elégetünk, amíg a helyes áramlási irány ki nem alakul és megfelelő huzat nem lesz. A cserépkályha akkor is visszafüstölhet, ha a járata eldugult, vagy keresztmetszete nagyon lecsökkent, így nincs elegendő huzata. Ez több okból is megtörténhet. A fenyőfával, vagy nedves fával fűtünk akkor kátrány képződik…

Az új vagy átrakott cserépkályhát az építés befejeztével teljesen száraz állapotig ki kell fűteni. Ennek időtartama évszakonként változik: nyáron 2-3 hét, télen, vagy fűtési időszakban: 3 hét. Összefüggő szárítás szükséges!

Kifűtés menete: az első begyújtás előtt a kéményt alaposan fel kell fűteni (több újságpapír, apróbb fa, vagy faszármazék ajánlott, amennyiben nincs csappantyú beépítve, amivel kényelmesebben lehet a kéményt előfűteni.) Miután a kéményt kellően felmelegítettük, a kályha tűzterében rakjunk 4-5 fából gúlát és nyitott ajtónál gyújtsuk meg a tüzelőt. Az első héten kb. 20-25%-os (kézmeleg) állapotig melegítsük fel a kályhát és igyekezzünk ezt folyamatosan megtartani. A tűztér ajtaját TILOS bezárni! Az alacsonyabb, de folyamatos meleget többszöri kevés mennyiségű száraz tüzelőanyag égetésével tudjuk biztosítani.

Folyamatos tüzelésnél nem szükséges mindig begyújtani a kéménybe. Ezt csak akkor kell megismételni, ha új kályhánál több időn keresztül (pl. napokig) nem tudtuk a szárító tüzelést folytatni, száraz kályhánál pedig ősszel az első begyújtáskor, vagy a kályha rendszertelen használatánál begyújtás előtt végezzük el!

Kifűtés második és további heteiben az eltüzelt fa-mennyiséget fokozatosan növelhetjük 40-50%-os (közép meleg) állapot eléréséig. Ügyelve arra, hogy az ajtót még mindig TILOS becsukni!

Az ajtó (minimum a hamuajtó) nyitva tartása a huzat biztosítása miatt szükséges. Az új kályhában sok víz található, ami a tűz hatására gőz formájában távozik a kéményen keresztül! Az ajtó bezárása megakadályozza a huzatot, a gőzök nem tudnak távozni és a fugák kitágulnak. Ezért különösen fontos, hogy a száradás alatt az ajtó (akár ég bent a tűz, akár nem) mindig NYITVA legyen!

Az óvatosan szárazra fűtött kályha hosszabb élettartamot és zavartalanabb üzemelést biztosít!

Száradás utáni tüzeléskor naponta igény szerint száraz tűzifát két vagy több részletben folyamatosan égessünk el megfelelő levegő biztosításával. Megfelelő mennyiségű levegőt biztosítani lehet a tüzelőajtó 5-8 cm-es nyitott állapotával, vagy ha hamuajtó is van, akkor a hamuajtó teljes nyitva tartásával (ebben az esetben a tűztérajtót nem célszerű nyitva tartani!) Amikor az összes fa parázsig leégett, az ajtót (ajtókat) teljesen be kell zárni! Ilyenkor nincs szükség a huzatra, hiszen az kivinné a meleget a kályhából. Minél tökéletesebben zárhatók az ajtók, annál tovább tartja a kályha a meleget. Az a felfogás, hogy a tűz leégett és a parázsra egy rönk formájú fát ráteszünk, akkor az tovább tartja a meleget, ez téves felfogás és életveszélyes, ugyanis a parázs megpróbálja a lezárt kályhában ezt a rönköt meggyújtani, és ilyenkor gázokat képez. Ami ha égési levegőt kap, szétrobbantja a kályhát. Nagymamák idejében ez nem volt ilyen veszélyes, mert az ajtók nem zártak pontosan, a meggörbült ajtók légrésén tovább áramlott az ehhez szükséges égési levegő.

A tüzelőajtó zárása után kb. l órával a kályha átmelegszik és ilyenkor a legmelegebb. Ezen meleg természetesen mindig csökken, de a meleg megtartása több környezeti tényező együttes hatásának is eredménye lehet. Például nagy hidegben többször kell átlagos tüzet rakni, de fontos az épület szigetelése, a tüzelő minősége, a lezárás ideje, a fűtendő helyiség nagysága, stb.

Hamuzás szükséges akkor, ha a tűztérben zavaró mennyiség halmozódott fel. vagy a hamuláda annyira megtelt, hogy nem juthat elég levegő az égéstérbe.

Néhány gondolat a tűzifáról: átrakott vagy új kályha szárítását cser vagy tölgyfával nem szabad végezni, mert jobban kormozódik, büdös szaga lehet, vagy elkátrányosodhat, amit viszont csak átrakással lehet megszüntetni. Fontos, hogy mindig száraz keményfával tüzeljünk!

A fa igen tiszta, környezet és emberkímélő tüzelőanyag és nagy előnye, hogy rendkívül kevés hamuja van, ez 2%, ami ha fatüzelésű a kályha, akkor a zárt padlójú tűztérben hagyjuk bent, akár tavaszig. A legjobb égés és optimális hatásfok eléréséhez legalább 2 éve kivágott puha- vagy keményfát használjunk. A frissen vágott és vásárolt fa nedvességtartalma 70%, így fennáll a veszélye a szurok és kátrányképződésnek, valamint annak beivódásának, lerakódásának. Rendkívül káros és kellemetlen állapot, igyekezzünk az említett javaslatokkal elkerülni ezt. Hőleadás szempontjából néhány fafajta csökkenő sorrendben: gyertyán, tölgy, kőris juhar, nyír, szil, bükk, akác, fűz, fenyő, éger, nyár, hársjegenye stb. Túl apró tűzifa (gyújtóst kivéve) esetén egyszerre nagyobb mennyiséget ne rakjunk a tűzre, mert a heves égéssel kárt okozhatunk, „felrobbanthatjuk”, túlfűthetjük kályhánkat.

Előforduló jellemzőbb használati hibák: „Robbanás”, ha a kályhaajtót korán bezárták, nem égett le tökéletesen a tűzifa parázsig, vagy a parázsra rönkfa lesz rátéve, és az ajtók lezárva. Akkor is robbanás történhet ez esetben, ha a rozetta levegőnyílás csak kb. l cm” van nyitva. Robbanás történhet, ha a tűzre nem megfelelő anyag (pl. dióhéj, rétegelt lemez, fenyőhulladék (karácsonyfa), sok hullámpapír, gázzal töltött palack stb.) kerül. Túlfűtés, amit sok tüzelővel, illetve túl apróra vágott fával okozhatunk és nagy gyantatartalmú fával kizárólag nem rendeltetésszerű használattal okozhatunk! Következményei a csempe repedése, fuga nyílása, fuga kipotyogása, párkányok emelkedése, lazulása, falnak épített kályhák faltól való eltávolodása, tűztér samottjának potyogása, ajtók deformálódása stb. A fenti hibákat helytelen használat okozza! Ezen hibákra garanciát nem tudunk vállalni!

Külön kiemelve kell a fugázást említeni. A kályha nem állandóan egyenletes hőmérséklete miatti hőtágulást a fuga anyagának a feladata követni. Gyártó cégek több típusú és tulajdonságú anyagot kísérleteztek ki és hoztak forgalomba, amely anyagok „törekednek” a mozgások okozta problémák kiküszöbölésére. Ennek ellenére fugázás és fugák állapotának hibái nem mindig a kályha építésének hibája. Lehetséges, hogy esztétikai okok miatt a tüzelési idény végén javítani kell a fugákat. Ezért a fuga anyag maradékot mindig megrendelőnél hagyjuk a házilagos javíthatóság miatt. További nagyon fontos teendő a kémény rendszeres tisztíttatása! Elégtelen huzatú vagy alacsony, nem kielégítő keresztmetszetű és kapacitású kéménynél a kályha nem megfelelően működik. Kérje szakember véleményét ha kályhájával, vagy kéményével kapcsolatban bizonytalan! A lakás fűtése iránt támasztott technikai és gazdaságossági követelmények teljesítése egyedül a kályha és kéménye jóságán nem múlhat, fontos a kályha szakszerű kezelése. Szakszerűtlen kezelés a legjobban működő kályhát is rövid idő alatt tönkre és gazdaságtalanná teszi. A kályhacsempe mázas felülete sérülékeny, kerüljük a kemény fémtárgyak hozzáütését. Építményünkért a fentiek betartása és rendeltetésszerű használata esetén 2 év garanciát vállalunk.

HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ

Szárító tüzelés:

Első begyújtáskor a kéményt elő kell melegíteni, /több újságpapírt a kéményajtónál elégetni vagy az előfűtő csappantyút kinyitni./ Begyújtás: aprófával kisebb mennyiségben, amennyiben már előtte a tűzteret forrólevegővel előszárítottuk. A szárító tüzelés 10-szer megismételjük. Ez idő alatt a kályhának hamuajtón vagy ajtón keresztül levegőt kell adni. Mielőtt a következő begyújtást elvégezné, a kályhacsempét száraz ruhával le kell törölgetni.

Őszi első begyújtás:

Legelőször a kémény begyújtását végezze el, ha nincs előfűtő csappantyú! Tavasszal, nem folyamatos tüzelés esetén is minden alkalomkor a kéménybe be kell gyújtani! A tűzteret megrakjuk tüzelendő anyaggal, a tűztér hátsó részében állítva, vastagabb keresztmetszetű fadarabokat a tűztér ajtónál gyújtással, és kisebb fadarabokkal. Amennyiben ez a mennyiség nem elegendő, a következő rárakás ne legyen több, mint 5-6 darab, aminek keresztmetszete ne legyen vastagabb, mint 10 cm. Amennyiben vegyes tüzelésű a cserépkályha, a hamuajtón keresztül primer levegőt adunk, és a tüzelőajtón lévő forgón keresztül szekunder-másodlagos levegőt adjunk a tökéletesebb leégéshez. Vegyes tüzelésnél, ha szénnel fűt, először a szenet rakja rá a rostélyra, majd arra ráhelyezzük az aprófát és a tüzeléshez a kisebb mennyiségű fát.

Száraz tűzifa

tags: #biztonsagi #ajto #cserepkalyha #tetejen

Népszerű bejegyzések: