Bontott tégla: Egy darab történelem a falakban
Az építkezés során felhasznált anyagok sokfélesége és az idők során változó építési technológiák miatt a falazóelemek kiválasztása kulcsfontosságú lehet egy ingatlan vásárlásakor. A különféle lakóingatlanokat sokféle anyagból és technológiával építették az idők során, így az ingatlan vásárlásakor a falak anyaga, tulajdonságai sokszor döntő tényezők lehetnek. A továbbiakban a sokféle anyag közül a tégla típusait, tulajdonságait és hazai történetét tekintjük át, amellyel segíteni szeretnénk a különböző falanyagok között kiigazodni, a műszaki tulajdonságokban történő elmélyedés nélkül. A köznyelv tégla alatt egyértelműen az égetett agyagtéglákat érti.
Az égetett tégla története Magyarországon
Az égetett tégla folyamatosan jelen volt a hazai ingatlanok építésénél. A XIX. század végén és a XX. század elején hatalmas mennyiségben használták az égetett agyagtéglát. Ebben az időszakban szinte kizárólag úgynevezett nagyméretű tömör téglát készítettek. Méretei közül a hossza a legfontosabb, ez 29 cm volt. Az égetett tégla mellett ebben az időszakban jelen volt egy alternatív tégla féle is, a mészhomok tégla. Ezt a téglát olcsóbban lehetett nagy tömegben előállítani, ráadásul a hagyományos téglánál erősebb, szilárdabb, emellett ugyanúgy nagyméretű formában létezett. Ebből az anyagból építették a híres budapesti Wekerletelepet.
Az újabb változások az 50-es évek elején jelentek meg, amikor megjelentek a különféle üreges téglák. Az üregeknek kezdetben anyag- és súlycsökkentő szerepük volt, az elnevezésük pedig a kialakításukra utalt. Megjelent a kevéslyukú, majd a soklyukú égetett tégla, melyek a következő évdek meghatározó szereplőivé váltak. A hosszméretük megegyezik a tömör téglával, de a többi méretük nagyobb, így kevesebb elemmel lehetett dolgozni, ami felgyorsította a munkát. Kialakult egy újabb, ma is ismert fogalom az ikersejt tégla. Az ikersejt valójában ezeknek a tégláknak a méretét jelöli, nem a típusát.
Nem sokkal később, a 60-as években megjelent a szocializmus talán legismertebb téglája a B30-as égetett agyagtégla. A B30 nevében a 30 a tégla méretére utal, a hossza 30 cm. Ez a tégla is üreges, és minden előző téglánál nagyobb, így még gyorsabban lehetett vele dolgozni. B30-as téglából leggyakrabban egysoros, 30 cm vastag falakat építettek, így az anyagfelhasználás még kevesebb volt. A 70-es évek végéig ezek a téglák adták szinte minden téglafal anyagát. Mindegyik tégla közös jellemzője, hogy a hőszigetelő képességük gyenge, a nyomószilárdságuk pedig állandó vastagságú falakkal maximum 3-4 szintes épületekhez megfelelő.
A 70-es évek végétől szemponttá vált a hőszigetelő képesség, és továbbra is cél volt a téglák súlyának csökkentése. Ekkor jelentek meg a különféle méretű, és egyre jobb hőszigetelő tulajdonságú speciális téglák. Ilyenek voltak Alfa, Rába, Poroton, Thermoton téglák. A 90-es évek elejétől aztán az építők számára is egyre inkább szemponttá vált a hőszigetelő képesség, így elkezdődött a hőszigetelő téglák korszaka. A gyártásban és a fejlesztésben élen járt a Porotherm, így a köztudatban a modern, hőszigetelő téglák szinonimája is a porotherm tégla lett. 2002-től az új épületeknél egyre szigorúbb hőszigetelési előírások léptek életbe, amivel a tégla gyártók is tartják a lépést, így a fejlesztések ma is folyamatosak.
Egyéb falazóanyagok és azok jellemzői
A 60-as években a nehézipar fejlődésével párhuzamosan megjelentek a különféle szilikát, könnyű-, és gázbeton falazó anyagok is. Ezekhez a téglákhoz nehézipari hulladék anyagokat: salakot, pernyét, egyebet használtak fel. Bár ezek az építőblokkok sokban hasonlítanak egymáshoz, a köznyelvben nem alakult ki egy gyűjtőnév, a fenti megnevezések mindegyike használatban maradt. Ezeknek az építőanyagoknak a közös tulajdonságuk az égetett tégláknál jobb hőszigetelő képesség, és kisebb nyomószilárdság. Ezért ezekből 2 szintnél magasabb házat nem nagyon építettek. Sajnos a blokkok gyártása előtt nem végezték el mindenütt megfelelően az élettartam vizsgálatokat, így jó néhány fajta nem állta ki az idők próbáját. Szilárdsági, állékonysági problémák jelentek meg, amelyek miatt épületeket is le kellett bontani. A blokkokkal kapcsolatban folyamatosan jelen volt a radioaktív sugárzás kérdése, ugyanis az alapanyagul szolgáló energetikai, kohászati anyagok tartalmaztak sugárzó anyagokat.
A 90-es évek elejére a szilikát, gázbeton gyártás teljesen átalakult, a gyárak nagyrészt bezártak, és 1992-től átvette a terepet a minden tekintetben biztonságos és ellenőrzött minőségű Ytong. Az Ytong hőszigetelő képessége kiemelkedő, könnyen megmunkálható, nagyméretű falazóblokk. Mára a nem ipari technológiájú építkezések (családi házak, ikerházak, kisebb társasházak) alap építőeleme a hőszigetelő égetett agyagtégla és az Ytong maradt. Az agyagtégla falak nagyobb vastagsággal érik el a szükséges hőszigetelő képességet, cserébe magasabb épületet lehet belőle építeni. Mind az égetett tégla mind az Ytong jól terhelhető, elbírja a szekrényeket, polcokat.
A bontott tégla reneszánsza
Miért és mire jó a bontott tégla? A bontott téglákat régi, „békebeli épületekből” bontjuk ki, majd válogatjuk, és csak az újra beépíthető, jó minőségű bontott téglákat raklapozzuk. Azok a bontott téglák amelyeket régen készítettek (‘égettek’) tömör, szilárd textúrájukból fakadóan évszázadokon keresztül ellenállóak, alkalmasak építésre, újrahasznosításra. A XXI.században a bontott tégla egyre nagyobb népszerűségnek örvend belföldön és külföldön egyaránt.
Egyre több helyen láthatunk bontott téglából épült kerítést, oszlopokat vagy bontott tégla szeletekkel burkolt elemeket, lépkedhetünk rusztikus és régies hangulatú bontott tégla járdákon vagy kerti partik alkalmával sütünk-főzünk bontott téglából készült nyári konyhában, a hideg téli estéken pedig melegedünk bontott téglából épült kandalló mellett… Napról napra gyűlnek körülöttünk azok a tárgyak, amelyeknek különleges hatást kölcsönöz ez a csodálatos és sokoldalú építőanyag!
Ahány bontott tégla, annyi féle! Valójában minden bontott tégla más és más, mert külsejét az határozza meg hogy régen melyik téglagyárban és milyen technológiával gyártották. Nemcsak méretükben nagy- és kisméretű, és színükben (bordótól a sárgáig) eltérőek, de textúra szempontjából is megkülönböztetünk kézi vetésű és gépi téglákat. A kézi vetésű rusztikusabb, ‘kerek’ élekkel rendelkezik és sokkal inkább antik hatást kelt. A gépi tégla mindig tömörebb, sarkosabb és modernebb hatást kelt. Így bontott tégla készletünket mindig meghatározza az aktuális épületből kibontott tégla. Magyarországon tájanként, megyénként ismerjük a különbségeket a bontott téglák között.
Bontott tégla méretek és felhasználási lehetőségek
Milyen méretű bontott tégla létezik? Kisméretű bontott tégla és nagyméretű bontott tégla. Kisméretű tégla általános mérete: 25 x 12 x 6,5 cm, nagyméretű bontott tégla általános mérete: 30 x 14 x 6,5 cm.
Mit lehet építeni bontott téglából? Bármit. A bontott tégla sokoldalúan felhasználható építőanyag. Legtöbbször kemencét, kerítést, járdát, borospincét építenek belőle, vagy passzív ház építéshez, szeletelt tégla készítéséhez használják.
Bontott tégla színek és gyártási technológiák
Milyen színű bontott tégla létezik? A bontott tégla színét mindig az határozza meg hogy amikor gyártották milyen agyagot használtak, a világos okkersárgától a sötét bordóig egész színskála fellelhető a bontott tégla színeiben. Külföldön „fekete” (sötét szürke) bontott téglát is árulnak.
Milyen fajta bontott tégla létezik? Alapvetően két fajta bontott téglát különböztetünk meg gyártási technológia szerint: hagyományos kézi vetésű- és gépi téglát. A hagyományos kézi vetésű bontott téglákat több mint 100 évesek, háború előtti időkből származnak, és ahogy a neve is mutatja, ezeket a bontott téglákat még kézzel készítették, formázták. Erre a típusra tényleg igaz hogy nincs két egyforma darab belőle, de ettől lesz szép, rusztikus, régies. Gyönyörű felületet lehet vele létrehozni! A kézi vetésű bontott téglák antikvitásnak számítanak, az áruk is mindig magasabb mint a gépi tégláké.
Mi a különbség a kézi vetésű - és a gépi bontott tégla között? Mindkettőből ugyanúgy lehet építeni? A kézi vetésű bontott téglák kézműves technológiával készültek a 19.században, ezért fontos jellemzőjük az egyediség, természetesség, mindegyik felületében, alakjában kicsit különbözik a másiktól. Ekkor még nem volt gépi téglagyártás, csak a II.világháború után indult meg a gépi téglagyártás. Hirtelen nagy mennyiségben volt szükség a téglákra, az épületek újjáépítéséhez. A gépi téglák már sorozat gyártásban készültek, egyformák, modernebbek, sarkosabb élekkel rendelkeznek. Igen, a kézi vetésű- és gépi bontott tégla is kiválóan alkalmas építésre.
Bontott tégla vásárlásának gyakorlati szempontjai
A raklapok belül is egész téglákat tartalmaznak? A belsejébe nem teszik bele a rossz téglákat? Csak egész téglát árusítunk. Miután a lebontott épületet összedöntik, különös gondossággal, kézzel válogatjuk ki a bontott tégla kupacokból az egész téglákat, majd megpucoljuk, és raklapokra rakjuk. Azonban fontos tisztában lenni azzal ha bontott téglát vásárolunk, az valójában használt tégla, tehát aki új vagy klinker tégla helyett szeretne bontott téglát vásárolni kedvező ára miatt, azt óva intjük ettől. A bontott tégla szépsége a rusztikusságában rejlik!
Nagyméretű bontott téglából vagy kisméretű bontott téglából építkezzek? Melyik a jobb? Egyik sem rossz vagy jó, mindkettőből bármit lehet építeni, ízlésünktől függ melyiket választjuk. A bontott tégla nagyon keresett lett az utóbbi években. Divatos építőanyaggá vált. Nemcsak divat, hanem egyre nagyobb gazdasági szükségszerűség is környezetünk védelme, a természeti erőforrásokkal való takarékosabb gazdálkodás az elmúlt évtizedek pazarló felhasználása után. Ezek a régi, masszív tömeget tartalmazó téglák sokkal tartósabb gyártástechnológiával készültek a mostani, korszerű üregszerkezetű téglákkal szemben. Szemben a korszerű üregszerkezetes téglákkal, amelyek a bontás során törmelékké válnak, illetve fognak válni. Ezeknek a tégláknak ugyanis a könnyűsúlyos üregszerkezete nem teszi lehetővé az újrafelhasználható bontását. A régi kisméretű bontott téglák azonban az épületek kíméletes kézi bontásával és a téglák takarításával értékes rusztikus megjelenésű építőanyagok lehetnek az új építkezéseknél is. Nem is elsősorban homlokzati falak falazóelemeként, hanem inkább antik, rusztikus hatást árasztó belső és külső falburkolatok kialakításakor érdemes velük számolni.
A bontott téglák újra felhasználása azonban nemcsak környezetbarát, hanem gazdaságos is lehet. Természetesen a régi kisméretű és nagyméretű bontott téglák hőszigetelő képessége nem olyan jó, mint korszerű üregszerkezetes modern társaié. Alapesetben statikailag sem jelentenek gyengébb minőséget az épületszerkezetek tartósságában. Mivel azonban a bontásból származó téglák minősége nem egységes, hanem esetleges, ezért a bontott téglák minőségéről nem állnak rendelkezésre gyártói minőségigazolások. Ezeknek az újrafelhasznált tégláknak a megbízható minőségéről az építést vezető építész ad nyilatkozatot az építési naplóban. A kiegészítő szigetelés finanszírozásánál érdemes számba venni a korszerűen hőszigetelt falakkal az elkövetkező évtizedekben megtakarítható fűtési költségeket, valamint a bontott tégla kedvező árát is. Természetesen a darabárakat nem érdemes egy az egyben összehasonlítani, mert a kisméretű bontott téglából jóval több kell ugyanolyan fallégköbméter falazásához. A bontott téglákat azonban nem elsősorban homlokzati falak építéséhez, hanem rusztikus megjelenésű belső válaszfalak és külső burkolatok elkészítéséhez használják.
Az egyik fő hátrány a már korábban említett nem egységes, első ránézésre kiszámíthatatlan, megállapíthatatlan minőség. Éppen ezért a bontott téglák minősítését a beépítés előtt el kell végeznie az építést vezető szakembernek, és a minősítés tényét, eredményét be kell vezetnie az építési naplóban. A másik nagy hátrányt a bontott téglák nehézkes beszerzése jelenti. Mivel nem áll rendelkezésre nagy tömegben és egységes minőségben, ezért a beszerzés folyamata, az utánajárás, a kiválasztás biztosan hosszadalmasabb lesz, mintha új falazóanyagot vásárolna. A beszerzés mellett a megvásárolt tégláknak a kiszállítása is problémásabb. Egyrészt a bontott téglákat fel és le kell pakolni a teherautóra és a teherautóról. Ez többletmunkával jár.
Building STONE ARCH in 3 minutes DIY
Celldömölk és a bontott tégla
Celldömölk városának építészeti öröksége is magában hordozza a bontott tégla történetét. A városban található régi épületek, melyek gyakran a XIX. század végén vagy a XX. század elején épültek, nagyméretű tömör téglákból készültek. Ezek az épületek, ha bontásra vagy felújításra kerülnek, értékes forrását jelenthetik a minőségi bontott téglának. A helyi építkezési hagyományok ismerete és a régi épületek állapota meghatározó lehet a bontott tégla elérhetőségében és minőségében Celldömölk környékén.
A bontott tégla újrahasznosítása nem csupán környezetvédelmi szempontból előnyös, hanem hozzájárul a város történelmi jellegének megőrzéséhez is. A rusztikus megjelenésű bontott téglából készült építmények, mint például kerítések, falburkolatok vagy akár kisebb épületek, egyedi hangulatot kölcsönöznek Celldömölk utcáinak. A városban található téglagyárak múltja és a helyi építkezési szokások befolyásolhatják azt, hogy milyen típusú és milyen minőségű bontott tégla lelhető fel a környéken.
Vas vármegye, amelynek Celldömölk is része, gazdag építészeti múlttal rendelkezik. A megye területén számos régi épület található, amelyek bontásából származó téglák hozzájárulhatnak a bontott tégla kínálatának gazdagításához. A tájképi adottságok, mint a dombvidéki és sík területek, valamint a múltbeli gazdasági tevékenységek, mint a mezőgazdaság és az ipar, mind befolyásolhatták a téglagyártást és az építkezési módszereket a megyében. A bontott tégla felhasználása Celldömölkön és Vas megyében tehát nem csupán építészeti, hanem lokális történelmi és gazdasági szempontból is jelentőséggel bír.
tags: #bontott #tegla #celldomolk