A Budafok-Leányka utca vasúti vágány építésének engedélyezési folyamata és szabályozási háttere
A vasúti infrastruktúra fejlesztése, legyen szó új vágányok építéséről vagy meglévők átalakításáról, összetett engedélyezési eljárásokat igényel, különösen egy sűrűn lakott, városi környezetben, mint amilyen Budafok-Tétény (Budapest XXII. kerület). A Leányka utca környékén felmerülő vasúti vágány építési munkálatok engedélyezése során számos helyi és országos szintű szabályozásnak, rendeletnek kell megfelelni. Ez a cikk részletesen bemutatja az ehhez kapcsolódó eljárásokat, a főbb szabályozási dokumentumokat és a vonatkozó fogalmakat, különös tekintettel a XXII. kerület specifikus előírásaira.
A Helyi Önkormányzat Szerepe az Építési Engedélyezésben
A Polgármesteri Hivatal egységes szervezetében végzi és szervezi az önkormányzat településrendezéssel kapcsolatos feladatait, valamint az épített környezet elemeinek alakításával és védelmével kapcsolatos helyi döntések előkészítését. Ez magában foglalja az építési engedélyezési eljárásokat is. A Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata Képviselő-testülete 10/2018. (V.03.) önkormányzati rendelete a Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Kerületi Építési Szabályzatáról (a továbbiakban: KÉSZ) alapvető keretet ad a településrendezési és építési kérdéseknek. Ezen rendelet hivatkozik a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletre a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről, továbbá az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet előírásaira, kiegészítve azokat.
A KÉSZ 2. § (1) bekezdése részletezi a rendelet mellékleteit, amelyek a szabályozási tervet, az építési övezetek határértékeit, a forgalmi utakat, a parkolási és kerékpár tárolási követelményeket, valamint a zöldfelületekkel és növényzettel kapcsolatos szabályokat tartalmazzák. Ezen mellékletek (különösen az 1. és 2. melléklet) meghatározzák az adott területen lehetséges építési tevékenységeket, beleértve a vasúti vágányok létesítését is, amennyiben az a szabályozási tervben jelölt övezetbe esik.
Településképi Véleményezési Eljárás
Az építési engedélyezési eljárást megelőzően a polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le az építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz. Ennek célja a helyi településkép védelme és alakítása. A szakmai konzultációra előzetes bejelentkezés szükséges minden hétköznap, kizárólag 8-14 óra között a 229-2639 telefonszámon. A konzultációra írásbeli megkereséshez a tervezett építési tevékenységet bemutató, konzultációra alkalmas vázlatot szükséges mellékelni. Kifejezetten szükséges és javasolt, hogy a szakmai konzultáción a tervet, vázlattervet készítő tervező szakember, vagy bevont kollégája biztosítsa a jelenlétét, hogy érdemben egyeztetni lehessen a felmerülő szakmai, városképi kérdésekről. A szakmai konzultáció személyesen folytható le.
A településképi véleményezési eljárás lefolytatásához szükséges kérelmet a településképi rendelet 6. melléklete tartalmazza. A XXII. kerületben a Településképi Arculati Kézikönyv (232/2017.) és a Településképi rendelet (31/2017 (XII.18.)) is iránymutatást ad a településképi szempontok érvényesítéséhez.
A Főépítész Szerepe
A főépítész fő feladata a kerület urbanisztikai, építészeti folyamatainak szakszerű irányítása, a tervtanács elnöki feladatainak ellátása. A szakmai konzultációk során a főépítész biztosítja a szakszerű véleményezést és segíti a tervezőket a helyi építési szabályzatoknak és a településképi elvárásoknak való megfelelésben.
Vasúti Vágány Építésének Specifikus Szabályai
A vasúti vágányok építése, különösen a 3,5 tonna össztömeget meghaladó gépjárművek tárolására vonatkozó szabályokhoz kapcsolódóan, speciális figyelmet igényelhet. A 3,5 tonna össztömeget meghaladó gépjárművek tárolására vonatkozó jegyzői igazolás kiadása az 1988. I. tv. 14/A. § (6) bekezdése alapján történik. A településképi bejelentési eljárás lefolytatásához szükséges kérelmet a településképi rendelet 7. melléklete tartalmazza. Ez magában foglalja annak a teleknek a címét, helyrajzi számát, melyen a gépjárművet tárolni kívánják (amennyiben a telep nem a kérelmező tulajdonában van, az ingatlan használatának jogcímét igazoló dokumentumot), valamint a tárolni szándékozott jármű adatait (rendszám, típus, alvázszám, motorszám). Bár ez közvetlenül nem a vasúti vágány építésére vonatkozik, a környező területek használatának szabályozása és a kapcsolódó engedélyezési eljárások relevánsak lehetnek.
A Budafok-Tétény KÉSZ Mellékletei és Értelmezése
A KÉSZ számos mellékletet tartalmaz, amelyek részletezik a kerület építési szabályait. Ezek közé tartoznak:
- 1. melléklet: Szabályozási terv (különböző részekre bontva: 1., 2., 3., 4.). Ezek határozzák meg az építési övezeteket, a beépítési vonalakat, a zöldfelületeket és más területhasználati előírásokat.
- 2. melléklet: A területre vonatkozó szabályozási terv 1:2000 méretarányban. Ez a legfontosabb dokumentum a konkrét telek beépítési lehetőségeinek megismeréséhez.
- 3. melléklet: A forgalmi szerepet betöltő gyűjtő utak.
- 4. melléklet:
- 4.1. Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges, elhelyezendő személygépkocsi számának megállapítása.
- 4.2. Az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges, elhelyezendő kerékpárok számának megállapítása.
- 5. melléklet: A honos fafajok jegyzéke.
- 6. melléklet: Az agresszíven gyomosító vagy allergiát okozó növényfajok jegyzéke.
- 7. melléklet: Az építési övezetek területére számított fásítottság mértéke.
- 8. melléklet: Az Lke-1, Lke-2 és Vi-2 jelű, valamint a kétszintes területfelhasználással érintett területek építési övezetei teljes területén, továbbá a Gksz-1, Gksz-2 jelű és Gksz-2/Lke-1 építési övezetek 10. § (2) bekezdésében előírt sávjában a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható tevékenységek közül megengedett rendeltetések listája.
- 9. melléklet: Az alábányászott, alápincézett területen a pinceszellőzők védőtávolságának megállapítása.
- 10. melléklet: A 25%-nál kisebb esésű lejtős telek esetén a völgy felőli homlokzat magasságának növelésére vonatkozó szabályok.
Fogalmak és Értelmezések a KÉSZ-ben
A KÉSZ számos speciális fogalmat definiál, amelyek elengedhetetlenek a szabályozás pontos értelmezéséhez. Néhány példa:
- Átmenő építési telek: Legalább két, egymáshoz közvetlenül nem kapcsolódó közterülettel, vagy közforgalom elől el nem zárt magánúttal határos építési telek.
- Budafok tereprendezési kivétellel érintett területe: Egy konkrétan definiált terület a XXII. kerületben, amelyre speciális szabályok vonatkozhatnak.
- Cserjesávos fasor: Egyvonalban, legfeljebb 8 méter tőtávolságra ültetett faegyedek és azok alá legfeljebb 0,5 méter tőtávolságra ültetett cserjék együttese.
- Eredeti terepszint: Az épület, építmény, épületrész és a közvetlenül hozzá csatlakozó, nem rendezett terep érintkezési vonala.
- Extenzív zöldtető: Könnyített szerkezetű, 8-20 cm termőréteggel kialakított tetőkert.
- Gyalogút: Gyalogos vagy gyalogos-kerékpáros útként kijelölt közlekedési terület.
- Háromszintes növényállományú zöldfelület: Olyan terület, amelyre számítva legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa, legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje és a fennmaradó felületen gyep vagy talajtakaró cserje található.
- Javasolt, feltételhez kötött szabályozási vonal: Olyan szabályozási vonal, amelyet az érintett közterület tulajdonosa és a csatlakozó ingatlan tulajdonosa megegyezése esetén lehet végrehajtani.
- Kerthelyiség: Vendéglátó egységhez tartozó, a vendéglátó egységen keresztül megközelíthető fogyasztótér az ingatlan hátsókert felőli részén.
- Kerti tető: Oldalt nyitott, oszloppal, pillérrel alátámasztott, lábakon álló tető.
- Kioszk: Sajtótermék, hideg- vagy meleg étel és ital, virág, ajándék árusítására, vagy turisztikai funkciók biztosítására szolgáló, nem mozgó, közterületen elhelyezett építmény.
- Koncentrált rakodóhely: Közterületen kijelölt, tehergépjármű tároló hely, jellemzően kereskedelmi-szolgáltató létesítmények áruszállítási igényeihez kapcsolódóan.
- Környezetbarát technológiájú gépkocsimosó: Csatornahálózatot nem terhelő, savas, lúgos és szilikon alapú anyagoktól mentes, környezetbarát tulajdonságú ápolószerekkel működő, szárazgőzös gépkocsimosó.
- Közhasználat céljára átadott terület: Teleknek az az része, amelyet az önkormányzattal kötött szerződés keretei között közhasználatra nyitottak meg.
- Lapostető: Legfeljebb 10%-os lejtésű tető.
- Levegőtisztaság-védelmi szempontból érzékeny objektum: Egészségügyi, oktatási, gyermekjóléti, szociális intézmények, rekreációs területek, sporttelep, üdülőterület, közhasználatú park, kert; ökológiailag sérülékeny területek közül közjóléti erdő, mezőgazdasági és természetvédelem alá vont terület.
- Mezőgazdasági haszonállat: Nem sportcélra, hanem haszonszerzésre vagy fogyasztásra tartott állat.
- Nem zavaró hatású gazdasági tevékenység: Olyan tevékenység, amely nem igényel védőterületet vagy védőtávolságot, nem érint határérték feletti környezeti terheléssel lakóingatlant, érzékeny objektumot, és nincs lakosságot zavaró zaj- és bűzterhelése.
- Parkolási létesítmény: Parkolóház, mélygarázs, parkolólemez.
- Parkolólemez: Több szinten elhelyezkedő nyitott parkoló felületeket tartalmazó építmény.
- Ponyvaszerkezet: Impregnált vagy vászon anyagból készített térlefedő szerkezet.
- Rekreációs rendeltetés: Közterület, illetve telek zöldfelületi részének játszó- vagy sportkertként történő hasznosítása.
- Szintterületi mutató: Az összes építhető bruttó szintterület és a telekterület hányadosa.
- Teleknyúlvány: A földrészlet közterületi kapcsolatát biztosító legalább 3 méter széles nyúlvány.
- Telekszélesség: A földrészlet oldalvonalára merőleges átlagos vetületi mérete.
- Teraszház: A terep lejtéséhez illeszkedő, lépcsőzetesen kialakított padlószintekkel rendelkező épület.
- Vájt pince: Bányászati módszerekkel kialakított, földtakarással rendelkező építmény.
- Vendéglátó terasz: Vendéglátó egységhez tartozó, az ingatlan előkertjében, oldalkertjében, vagy közterületen található fogyasztótér.
- Visszamaradt telek: Telekosztás eredményeként létrejövő új telek, mely az eredeti telek egy nyúlványos telekként kialakított új telek leválasztása után keletkezik.
- Zajérzékeny objektum: Egészségügyi, oktatási, gyermekjóléti, szociális intézmények, rekreációs területek, üdülőterület, közhasználatú park, kert, és az ökológiailag sérülékeny területek közül a közjóléti erdő és természetvédelem alá vont területek.
Építési Övezetek és Szabályozási Értékek
A KÉSZ 1. melléklete tartalmazza az építési övezetek szabályozási határértékeit. Ezek az értékek meghatározzák például az épületmagasságot, a beépítettséget, a zöldfelület-arányt, és más, az építkezés szempontjából lényeges paramétereket. A vasúti vágányok építése szempontjából kiemelten fontos lehet, hogy az adott övezet milyen rendeltetést engedélyez, és milyen beépítési korlátozások vagy előírások vonatkoznak rá.
Például, a 6. § (1a) bekezdés hivatkozik a 8. mellékletre, amely a különböző építési övezetekben (pl. Lke-1, Lke-2, Vi-2, Gksz-1, Gksz-2) megengedett rendeltetéseket sorolja fel. Ha a vasúti vágány építése ipari vagy közlekedési célú fejlesztésnek minősül, akkor a Gksz (gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató) vagy Gip (ipari) jelölésű övezetekben lehet nagyobb eséllyel megvalósítani.
Zöldfelületek és Fásítás
A KÉSZ kiemelt figyelmet fordít a zöldfelületek kialakítására és védelmére. A 7. melléklet az építési övezetek területére számított fásítottság mértékét tartalmazza. Új közcélú zöldfelületek kialakításánál, meglévők felújításánál - az országos ökológiai hálózat területére esők kivételével - a 6. § (1) bekezdés előírásait kell figyelembe venni. A 9. § (1) bekezdése a meglévő, értékes fák védelmét fogalmazza meg, megtiltva a törzsük körüli gyökérzónát érintő munkálatokat. A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. számú melléklete pedig az extenzív zöldtetők definícióját tartalmazza.
Parkolási és Gépjárműtárolási Követelmények
A 4. melléklet részletezi a parkolási és kerékpártárolási követelményeket. A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni parkoló kialakítását minden megkezdett 6 db várakozóhely után 1 db, nagy lombkoronát nevelő, környezettűrő fával kell biztosítani. A 6. § (3) bekezdése a 2. mellékleten jelölt országos ökológiai hálózat területén belül érvényes szabályokat részletezi. A 15. § kimondja, hogy a közterületek építési területe szakaszosan is létrehozható.
Alábányászott Területek és Pincék
A 9. melléklet és a 10. § foglalkozik az alábányászott, alápincézett területekkel és a pinceszellőzők védelmével. A 10. § (1) bekezdése részletesen szabályozza a pinceszellőzők körüli építési korlátozásokat és a védőtávolságokat. Például, a pinceszellőzők körül minimum 3,0 méter sugarú körvonalon belüli telekrészbe épület vagy épületrész nem nyúlhat be.
Amennyiben a pince feletti telken levegőtisztaság-védelmi szempontból érzékeny objektum vagy lakó rendeltetést tartalmazó épület van, vájt pincében újonnan kizárólag borászat és ahhoz kapcsolódó rendeltetés létesíthető.
Környezetvédelem és Zajvédelem
A KÉSZ figyelembe veszi a környezetvédelmi szempontokat is. A 14. és 23. pontban definiált "levegőtisztaság-védelmi szempontból érzékeny objektum" és "zajérzékeny objektum" fogalmait a 9. § (2) bekezdése alkalmazza. E szerint a lakó rendeltetést tartalmazó épület, levegőtisztaság-védelmi szempontból érzékeny objektum, zajérzékeny objektum telekhatárától számított 30,0 méteres sávon belül kizárólag a 8. mellékletben meghatározott, speciálisan engedélyezett rendeltetések valósíthatók meg.
Engedélyezési Dokumentáció és Eljárások
A vasúti vágány építésének engedélyezéséhez szükség van egy részletes műszaki tervdokumentációra, amely tartalmazza a geodéziai felméréseket, a tervezett vágányok műszaki paramétereit, a környező infrastruktúrára gyakorolt hatások elemzését, valamint a biztonsági előírásoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat.
A főépítészi konzultáció keretében a tervezőknek be kell mutatniuk a vázlattervet, amely tartalmazza az építési tevékenység jellegét, célját és a környezetre gyakorolt lehetséges hatásait. A konzultáció során felmerülő kérdésekre és javaslatokra a tervezőknek reagálniuk kell, és szükség esetén módosítaniuk kell a terveket.
A településképi véleményezési eljárás lezárultával, amennyiben a véleménye a beruházás megvalósíthatóságát pozitívan ítéli meg, az építési hatóság (a továbbiakban: Építési és Közlekedési Hivatal, illetve a helyi építésügyi hatóság) folytatja le az építési engedélyezési eljárást. A vasúti pályák építésére vonatkozóan speciális hatósági jogkörök is érvényesülhetnek, amelyek az Országos Vasúti Hatóság (jogutódja: Innovációs és Technológiai Minisztérium, illetve a későbbi releváns minisztériumok) hatáskörébe tartoznak.
Összefoglalás a Budafok-Leányka utca Vasúti Vágány Építésével Kapcsolatban
A Budafok-Leányka utca vasúti vágány építésének engedélyezési folyamata tehát egy több lépcsős eljárás, amely magában foglalja a helyi önkormányzat (főépítész, polgármesteri hivatal) és az illetékes építési hatóságok bevonását. A Budafok-Tétény XXII. kerület Kerületi Építési Szabályzata (KÉSZ) és a kapcsolódó rendeletek, valamint a Településképi Arculati Kézikönyv biztosítják a városfejlesztési és településképi szempontok érvényesülését. A sikeres engedélyezés kulcsa a részletes és a helyi szabályozásnak maradéktalanul megfelelő tervezés, valamint a hatóságokkal és a főépítésszel való szoros együttműködés. A vasúti infrastruktúra fejlesztése mindig kiemelt figyelmet érdemel a biztonság, a környezetvédelem és a városi környezetbe való harmonikus illeszkedés szempontjából is.
tags: #budafokon #a #leanyka #utcai #lakotelepnel #ejszakai