Elotetfal elektromos szárazvakolat bemutatása és értelmezése

A téglafalra vonatkozó légzárási és hanggátlási követelményeket a gyártók KÉTOLDALI vakolatra adják meg.

A külső oldali vakolat jelentős költséget jelent, és kétszeri állványozást, mivel a külső oldali hőszigetelést csak annak száradása után lehetne felrakni.

A homlokzati hőszigetelő gyártók a ragasztáshoz, és hálózáshoz 6-8 kg/m2 ragasztómennyiséget adnak meg, ami a gyakorlati tapasztalatok szerint édeskevés.

Gyártói előírás (és ajánlott) a hőszigetelő táblák pont-peremes ragasztása, azonban ezt betartva a ragasztó VALÓS mennyisége 10-12 kg/m2 lesz.

Ha a kivitelező erre a mennyiségre ad ajánlatot, drágább lesz az ajánlata, mint a konkurenciának.

A ragasztópogácsák a téglafaltól eltartják a hőszigetelést, azaz légrés alakul ki.

Képzeld el úgy a dolgot, mint amikor felveszed a téli kabátot, viszont alulról bejut a hideg levegő, a nyakadnál pedig távozni tud.

A hőszigetelés készülhet pogácsás módszerrel, azonban a fal aljánál, fal tetejénél, sarkoknál, és a nyílászárók körül pont-perem módszer KELL.

Ezzel biztosítva, hogy a hőszigetelés mögötti levegőréteg zárt marad, és nem kap külső levegő átszellőzést.

Amennyiben a belső oldalon rendes vakolás készül, a belső oldali légtömörség biztosított.

A modern vázkerámia téglák úgynevezett nútféderes elemek, azaz a téglák között nincs függőleges habarcsréteg, csak a téglák szárazon illesztve egymáshoz fogazott módon.

Ez a fogazás nem zár légtömören (se hanggátlóan).

A vakolás manapság géppel készül, gipszes vagy cementes vakolattal.

Egy vakolóbrigád egy komplett házat (5-700 m2 vakolandó felület) megcsinál 1-1.5 hét alatt.

Viszont ennek a száradására várni kell, időjárástól függően ez újabb heteket vehet igénybe.

Ezután telibe glettelés, annak száradási idő kell ismét.

Ennek a megoldására született az ötlet: szárazvakolat.

Gyári előírás szerint és szabályosan készítve csak egész belmagasságú elemeket szabad használni, mélyalapozott, NEM HIDEG falfelületre, nem csak pogácsás módszerrel ragasztva.

A normál gipszkarton tábla 120×200 cm méretű, míg a belső magasság minimum 250 cm.

Létezik 300 cm magas gipszkarton tábla is, de ezt rendelésre szállítják ki, és drágább is, mint a normál karton, valamint nehezebb vele dolgozni.

A belső vakolás (külső falaknál) egyik fő szerepe a megfelelő légtömörség biztosítása.

Enélkül előfordulhat, hogy „szelelnek” a konnektorok pl.

Emellett mivel pogácsásan van ragasztva a falra, mögötte van pár mm légrés, amibe beköltöznek a bogarak és meg fogtok őrülni ettől.

Szóval a külső falakra abszolút nem javasolt.

Egyébként ha előirásszerűen készitik, akkor teljes belmagasságú elemeket kellene használniuk (a normál gk tábla 200 cm magas), amit viszont rendelésre hoznak ki, drágább, magyarul a kivitelezők leszarják és megcsinálják toldva, ami hibás.

A SZÁRAZVAKOLAT KÉSZÍTÉSÉNEK FONTOS KRITÉRIUMAI- a szárazvakolat csak falra ragasztható, mennyezetre nem.-

A szárazvakolatok készítéséhez a helyiség belmagasságánál kb. 20 mm-rel rövidebb, minimum 12,5 mm vastagságú gipszkarton lapokat használjunk.

A lapok függőleges toldása nem megengedett!

- az alap felületi egyenetlenségének mértéke nem lehet 30 mm-nél több.-

Vizes helyiségekben (pl.: fürdőszoba, uszoda) alkalmazásuk nem javasolt.

Van egy általam tervezett, kivitelezés alatt lévő ház, ahol szárazvakolat készült, a november-decemberi időszakban, fűtetlen épületben, toldott elemekből.

(FONTOS: a külső oldalon homlokzatra 15 cm hőszigetelés fel van rakva, lábazatra 10 cm került. A kivitelező reakciója: amikor fent lesznek a konnektorok szerelvényei, az majd megszünteti a szelelést. A konnektornál a fal hőmérséklete 11 Celsius, míg tőle 1 méterre 19. Normál belső páratartalom esetén a harmatpont kb 17 foknál van, ami azt jelenti, hogy párakicsapódás és penészedés valószínűsíthető a hidegebb részeken. Ezt a kivitelezők 99%-a nem fogja így csinálni.)

Mi a szárazvakolat? Mi a szárazvakolat?

Szárazvakolás gipszkartonnal a lehető leggyorsabb, legegyszerűbb, legtisztább megoldás a vakolatlan tégla, Ytong stb.

Nem kell hozzá a beton, cement, homok, mész csak egy kis elhatározás, bátorság, kézügyesség és ész.

A gipszkartonnal száraz vakolt felület jelentősen rövidebb idő alatt készíthető el, mint bármelyik cementes alapvakolat felhordása, mert a gipszkarton lap ragasztó száradási ideje jelentősen rövidebb és nem igényel további glettelést csiszolást.

Szárazépítészet témakörébe tartozik minden olyan építészeti megoldás, ami nem használ nedves kötőanyagot, például habarcsot vagy betont.

A szárazvakolat elnevezés is hasonló logikán alapul, azaz nem képlékeny, nem kenhető, hanem szilárd és szerelhető formában képzett burkolatot fed.

A szárazvakolatok jellemzően előregyártott táblák, amik ragasztással kerülnek felhelyezésre a burkolandó felületre vagy egy erre a célra készülő állványzatra szerelik őket a fal vagy mennyezet elé.

Hazánkban a szárazvakolatnak szinte szinonimája a gipszkarton.

A szárazvakolás legáltalánosabb építészeti megoldása a gipszkarton táblák falazatra történő ragasztása.

Ez a fajta szárazvakolat a legegyszerűbb és leggazdaságosabb megoldás, ha időt szeretnénk spórolni, és a lehető legkevesebb nedvességet akarunk az építkezés során a házba juttatni.

A gipszkartonon kívül farost alapú táblák, habkő-gipsz táblák is szárazvakolatnak számítanak, sőt, tulajdonképpen a régóta elterjedt lambéria is az, még ha felhasználási területük nem is teljesen azonos.

Léteznek olyan speciális falburkoló elemek, dekoratív falburkolati rendszerek, amelyek működhetnek akár szárazvakolatként is, de általában azért az ilyen megoldások inkább belsőépítészeti dekorációk, és a dekoratív burkoló táblákkal leggyakrabban már vakolt falakat díszítenek.

A szárazvakolás Észak-Amerikából került át Európába és hazánkba is.

Innen nem nehéz kitalálni, hogy elsősorban könnyűszerkezetes épületekben alkalmazott technológia volt, ami később teret nyert a hagyományos épületekben is.

A nedves vakolatokat profi brigádot kifejezetten gyorsan és szakszerűen felviszik a burkolandó felületekre, tehát az időt nem itt spóroljuk meg, hanem a száradásnál.

A falak gépi vakolása egy egész épület esetében is nagyjából egy hét, de ezt követően minimum még egyszer ennyi a száradás.

Ezután jön a glettelés, majd újabb száradás.

Aztán festés és megint várni a száradásra.

A brigád többször jön-megy, ha valaki már építkezett, akkor tudja, hogy ha egyszer valahonnan levonul egy brigád, mert várni kell, akkor ott a munka nem akkor kezdődik újra, amikor a kivitelezés szempontjából legelőnyösebb, hanem akkor, ha úgy hozza a sors, hogy épp ráérnek.

A fent leírt száradások sosem teljesek.

Egyáltalán nem tesz jót egyetlen épületnek sem, hogy szerkezete rengeteg vizet tárol.

Márpedig tárol, ami csak nagyon lassan szárad ki, további gondokat okozva a beköltözőknek.

Szárazvakolat kivitelezése egyszerű, kis gyakorlattal bárki megpróbálkozhat vele.

A hibák többsége azonnal érzékelhető, korrigálható.

Az egyszerűbb kivitelezés kevesebb speciális eszközt, gépet és szaktudást igényel, egyben kisebb felfordulást a munkaterületen.

A burkolandó fal és a szárazvakolat között jellemzően van akkora terület, ahol a vezetékek elvezethetőek.

Nem kell vésni.

A szárazvakolatoknak jelentős többlet szigetelő hatásuk van, egyes típusokat - nem a hagyományos gipszkartont - külön úgy alakítottak ki, hogy hangszigetelő vagy hőszigetelő hatásuk is legyen.

Ha minden költséget összeszámolunk a szárazvakolás valamivel olcsóbb megoldás, mint a hagyományos nedves megoldások.

Amilyen egyszerűnek tűnik a szárazvakolás, annyira könnyű rossz végeredményt létrehozni, ha nem tartunk be néhány szabályt.

Szárazvakolat ragasztással vagy vázszerkezetre rögzítve szerelhető.

Utóbbi rendszer gyakorlatilag bármilyen fal elé építhető fémből vagy fából, majd a szárazvakolat erre erősíthető rá.

A ragasztásos módszerrel csak száraz, pormentes, egyenletes, merev és kellően stabil (aktív repedésektől mentes) falra helyezhető fel a szárazvakolat mélyalapozást követően.

Az épület oldalsó, hideg falaira csak minden szabályt betartva, rendkívül precízen szerelhető szárazvakolat.

Ezen szabályok betartásának egy része kérdésessé teszi azt, hogy nem éri-e meg jobban a hagyományos vakolást alkalmazni.

A falnak legalább egyik oldalról közvetlenül vakolva kell lennie, hogy a légtömörség biztosítva legyen.

Ha kívül közvetlenül a falazatra került fel a hőszigetelő anyag - ami új építésű épületeknél logikus - akkor kiemelkedően fontos, hogy az előírásszerűen legyen rögzítve.

Ha a rögzítés csak pogácsás és nem pont-perem módszeres és a beltéren is szárazvakolatot alkalmazunk, akkor be fog süvíteni a szél minden apróbb lyukon.

A szárazvakolat elhelyezése nem ajánlott vizes helyiségekben, fürdőszobában.

Amennyiben vizes helységekben is kell alkalmaznunk a szárazvakolatot, akkor feltétlenül impregnált gipszkarton építsünk be, és a tartósan nedvességnek kitett helyeken a vízszigetelésről gondoskodni kell (pl.

A helyiségek belmagasságánál 20 mm-rel kisebb lapokkal szükséges dolgozni, amik, minimum 12,5 mm vastagságúak.

Röviden: hidegben nem csak nedves vakolat, szárazvakolat sem készíthető, mert a ragasztók nem fognak megfelelően működni.

A szárazvakolat vázszerkezetre szerelése kifejezetten könnyű feladat, ugyanakkor a jó vázszerkezet megtervezése, megépítése és precíz kivitelezése jóval nehezebb és némi gyakorlatot igényel.

A ragasztásos rögzítés esetén a burkolandó felület tisztítása és mélyalapozása elengedhetetlen, ellenkező esetben a ragasztó nem fog a vártnak megfelelően működni.

A ragasztót a szárazvakolatra kell felhelyezni, majd azt a burkolandó felületre nyomni, de nem teljes erővel, hogy minimálisan mozgatható maradjon a vízszintezéshez.

A szárazvakolat Rigips® gipszkarton építőlemezekből készített, ragasztott falborítás, melyet főként esztétikai célból építenek.

Kizárólag függőleges felületre és belmagassággal egyező építőlemezekből készülhet.

Szárazvakolat készítéséhez, a gipszkarton lapok felragasztásához speciális ragasztógipszet, a Rigips®Rifix terméket ajánljuk.

Szárazvakolat készítéséhez csak teljes belmagasságú lapokat használhatunk - a lapok függőleges toldása nem megengedett!

A helyiség belmagasságánál kb.

Vizes helyiségekben beépítésük (pl.: fürdőszoba, uszoda) nem javasolt.

A ragasztógipszet közvetlenül a nyers felületre ajánljuk felhordani, kis kupacok (pogácsák) formájában, melyeket a lapok hosszanti élei mentén három sorba rendezünk.

Az egyes pogácsák távolsága egymástól a sorban kb. 30-35 cm.

RIGIPS® lapokra felvitt ragasztógipszA módszer ugyanaz, mint előzőleg írtuk, annyi különbséggel, hogy a ragasztógipszet a gipszkarton lapok belső oldalára visszük fel.

A ragasztógipsz felhordása után a Rigips® gipszkarton lapokat felragasztjuk, majd síkba igazítás után hézagoljuk a felületet.

FONTOS!Ne feledkezzen meg a megfelelő alapozásról!

Az extrém nedvszívó felületeket (pl. pórusbeton, gipszkarton) előzőleg Rikombi Grund alapozóval kezeljük le.

Tükörsima felületeket (pl. Festékek)

A festéshez számos, a kereskedelemben kapható festéket használhat, pl. enyves festék, diszperziós festék, diszperziós lakk, olajfesték, alkidgyanta festék, poliuretán vagy egyéb polimer alapú festék.

Szilikon festéket csak megfelelő előfestés után szabad felvinni.

Az ásványi alapú festékek, mint pl. 2023.05.29.

A gipszkarton szárazvakolat mára egyre elterjedtebb és talán a legpraktikusabb falfelületképzési mód.

Az elmúlt két évben több újépítésű házban is végeztük komplett belső szárazépítési és festési munkák kivitelezését, ahol ezt alkalmaztuk.

Van tapasztalatunk abban, hogy milyen a jó, és milyen a régi néphagyományt követő „tüskével indítjuk a napot ” kőműves után dolgozni.

Ha egy jó szakember után kell a kész vakolatra felvinnünk a glettet, akkor a munkánk jelentősen könnyebb.

Hogyan hat a belső vakolás a légzáró és hővédelmi funkciókra?

Szárazvakolattal akár pár centimétert is könnyedén orvosolhatunk, mivel a hibákat nem nekünk kell javítgatni, hiszen a táblákkal ezt könnyen át tudjuk hidalni.

Arra nehéz választ adni, hogy költségekben melyik a drágább, de kivitelezési időben mindenképp gyorsabb, mintha vakolnánk, majd ezután a teljes falfelület glettelnénk.

Gipszkarton korunk kedvelt szárazépítészeti megoldása.

szárazvakolat táblák elrendezése a falon

5.1 JÓLVANAZÚGY: Szárazvakolat, azaz ragasztott gipszkartonozás vakolat helyett

tags: #elotetfal #elektromos #szarazvakolat

Népszerű bejegyzések: