Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok szerepe és működése Magyarországon
A magyar építésügyi szabályozási rendszer komplex és folyamatosan változó, melynek egyik legfontosabb eleme az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok rendszere. Ezen hatóságok felelősek az építési tevékenységek engedélyezéséért, ellenőrzéséért és a jogszabályok betartatásáért, biztosítva ezzel az épített környezet biztonságát, minőségét és fenntarthatóságát. Az elmúlt években jelentős átalakulások mentek végbe ezen a területen, amelyek célja a hatósági eljárások egyszerűsítése, az adminisztratív terhek csökkentése, valamint a hatásköri átfedések és ütközések kiküszöbölése volt.
Az építésügyi hatóságok általános és speciális esetei
Az építési tevékenység megkezdéséhez a jogszabályban meghatározott esetekben az építésügyi hatóság engedélye vagy tudomásulvétele szükséges. Az építmény fajtájától függően az építésügyi hatóság lehet általános vagy sajátos építményfajta szerinti építésügyi hatóság.
Általános építmények közé tartoznak a mindennapi életben leggyakrabban előforduló épületek, mint például a lakóépületek, iskolák, kereskedelmi épületek, ipari vagy mezőgazdasági épületek. Ezekre vonatkozóan az általános építésügyi hatóság folytatja le az engedélyezési eljárásokat.
Speciális építményfajták ennélfogva olyan, speciális szabályozást igénylő építményeket jelentenek, mint például:
- Útépítések, hidak, vasutak
- Villamos vezetékek és tartószerkezeteik
- Hírközlési építmények
- Vízvezetékek, gázvezetékek
- Energiatermelő berendezések tartószerkezetei (napelemparkok, szélerőművek)
Ezen sajátos építményfajták esetében az illetékes hatóságokat külön kormányrendeletek határozzák meg. Például a repülőterek létesítésével, fejlesztésével és megszüntetésével kapcsolatos hatósági ügyeket, valamint a leszállóhelyek létesítését és megszüntetését szabályozó kormányrendeletben meghatározott ügyekben speciális hatóság jár el. Hasonlóképpen, a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló rendelet is speciális hatáskört állapít meg.
Az Országos Atomenergia Hivatal is speciális építményfajtákhoz kapcsolódó hatósági feladatokat lát el, különösen a nukleáris energiával kapcsolatos európai uniós és nemzetközi kötelezettségek teljesítése, valamint hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelölése terén.
Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok szerkezeti átalakulása
Az elmúlt években jelentős strukturális változások mentek végbe az építésügyi hatósági rendszerben. A 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szólóan alapvetően meghatározza az általános építésügyi hatóságként a Fővárosi és Megyei Kormányhivatalokat. Kivételt képeznek ez alól a sajátos építményfajták építésfelügyelete.
Az elsőfokú építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatokat a Fővárosi és a Megyei Kormányhivatalok járási hivatalainak Építésügyi Osztályai látják el. Ezzel szemben a másodfokú építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatokat a Fővárosi és a Megyei Kormányhivatalok Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályai gyakorolják.
Ez az átszervezés jelentős mértékben érintette a korábban önállóan működő szakhatósági szerveket. Az esetek többségében ezen szervek megszűntek, és hatáskörük, illetve feladataik nagy része beintegrálódott a megyei kormányhivatalokba. A hatáskör címzettje ebben az esetben a kormánymegbízott.
Csak kivételes esetekben fordul elő szakhatósági vizsgálat és eljárás kormányhivatalon kívüli szakhatósággal. Ilyen kivételes esetek például a katasztrófavédelem és a tűzvédelem, amelyekre vonatkozóan az 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet tartalmazza az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelölésének részletszabályait.
A jelenlegi főszabály az, hogy bizonyos szakkérdéseket maga az eljáró építésügyi hatóság vizsgál meg, így ezeknél a szakkérdéseknél nincs szükség külön szakhatóság bevonására. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. §-a az építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki az építmények és építési tevékenységek tekintetében. Ez azt jelenti, hogy ugyanazon hatóság jár el az ügyben, mint amelyik a bizonyos szakkérdéseket vizsgálja.
Azt, hogy milyen szakkérdéseket vizsgál az eljáró építésügyi hatóság, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet határozza meg. Tehát az építésügyi hatósághoz kell beadni azt a dokumentációt is, amely ezen szakkérdések vizsgálatához szükséges. Ezt szintén a már említett 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szabályozza.
Azokban az építési és használatbavételi engedélyezési eljárásokban, amelyekben a szakhatóságként kijelölt fővárosi és megyei kormányhivatal jár el első fokon, maga vizsgálja meg a szakkérdést.
Katonai építésügy és speciális hatóságok
A katonai építésügyi és építésfelügyeleti hatóság illetékességi területét a honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló 40/2002. (III. 21.) Korm. rendelet, valamint az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 3/B. §-a határozza meg. Továbbá, az állami repülések céljára szolgáló repülőterekkel és a közös felhasználású repülőterekkel kapcsolatosan a katonai légügyi hatóság kijelöléséről szóló 392/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet is releváns.
A Honvédelmi Minisztérium Honvédelmi Felszerelési és Építésügyi Főosztálya (HM HF ÉHO) végzi a hatáskörébe tartozó ügyekkel összefüggő építésügyi és építésfelügyeleti ellenőrzési feladatokat. Az építési munka végzésének ellenőrzésén túl, az illetékességi területén megelőzi, felkutatja és megakadályozza az építési engedély nélkül vagy attól eltérően, valamint az építési engedélyhez nem kötött építési munka esetében az általános érvényű kötelező építésügyi előírások megsértésével történő építési tevékenységet.
Szakhatóságok és közreműködő szervek
Az építésügyi hatósági eljárások során megkeresésre kerülő szakhatóságok a rendelet 1. számú mellékletében találhatók. Továbbá, a 4/2014. (I.10.) Korm. rendelet megfelelően a megjelölt szervezetek vonatkozásában az elsőfokú közegészségügyi-járványügyi hatósági jogkör gyakorlójaként kijelölt Terrorelhárítási Központ főigazgatója, illetve a 259/2011. (XII.7.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint a polgári nemzetbiztonsági szakszolgálatok tűzvédelmi ügyeiben az első fokú tűzvédelmi hatóságként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve kerül megkeresésre.
Az ellenőrzés célja a kivitelezési tevékenység során felhasznált építési célú termékek, építési módszerek, eljárások használatának, valamint az építésügyi hatósági engedélyben, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben foglaltak betartásának biztosítása.
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (Ákr.) és az építésügyi eljárások
Az építésügyi hatóságok eljárásaikat az építésügyi és örökségvédelmi hatósági eljárások elektronikus lefolytatását támogató dokumentációs rendszerben, az „ÉTDR” alkalmazásban folytatják le.
A hatóság előtt intézendő ügyek alapvető eljárási szabályainak ismerete elengedhetetlen. A kapcsolattartás formáját - személyesen, írásban, vagy elektronikus úton - az ügyfél választhatja meg, kivéve, ha törvény másként rendelkezik, vagy különleges jogrend vagy összehangolt védelmi tevékenység (védelmi helyzet) elrendelése indokolja a hatóság általi kapcsolattartási mód megválasztását.
Az Ákr. fontos szabálya, hogy a kérelmet tartalma szerint kell elbírálni, akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel. Az eljáró hatóság a kérelem megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja annak tartalmát, és dönt arról, milyen eljárási cselekményt szükséges foganatosítania.
Az Ákr. háromféle eljárási típust különböztet meg:
- Sommás eljárás: Akkor alkalmazható, ha a döntés minden jogszabályi feltétele rendelkezésre áll, a tényállás tisztázott, és nincs ellenérdekű fél. Ebben az esetben a döntést nyolc napon belül meg kell hozni. Törvény azonban kizárhatja a sommás eljárás alkalmazását.
- Automatikus döntéshozatali eljárás: Akkor alkalmazható, ha a döntés mérlegelést nem igényel, nincs ellenérdekű fél, minden szükséges adat rendelkezésre áll, vagy automatikus információátvétel útján megszerezhető, és azt törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi. Konkrét eseteit az ágazati jogszabályok határozzák meg.
- Teljes eljárás: A klasszikus közigazgatási eljárási forma, amelyben minden eljárási részcselekmény elvégezhető. Ha egy kérelmet teljes eljárásban kell elbírálni, a hatóságnak 8 napon belül meg kell kezdenie a tényállás tisztázását, és értesítenie kell az ügyfelet az eljárás megindításáról, határidejéről és a teljes eljárásra történő áttérés indokáról.
Eljárási akadályok és intézkedések
Az Ákr. számos olyan helyzetet szabályoz, amikor az eljárás akadályba ütközhet, vagy speciális intézkedésekre van szükség:
- Kérelem visszautasítása: Előfordulhat, ha az eljárás megindításának törvényben meghatározott feltételei nem teljesülnek, vagy ha az ügy már elbírált, "ítélt dolog" körébe tartozik. Az ágazati jogszabályok határozzák meg a visszautasítás alapjául szolgáló előfeltételeket.
- Ideiglenes intézkedés: Ha az eljárás késedelme elháríthatatlan kárral, veszéllyel vagy személyiségi jogok sérelmével járna, a hatóság hivatalból ideiglenes intézkedést tehet.
- Biztosítási intézkedés: Ha a kötelezettség későbbi teljesítése veszélyben van, a hatóság biztosítási intézkedésként pénzkövetelés biztosítását rendelheti el, vagy a meghatározott dolgot zár alá veheti, lefoglalhatja.
- Eljárás felfüggesztése: Lehetséges, ha az érdemi döntés meghozatalát valamilyen, a hatóságtól független ok nem teszi lehetővé, vagy ha az ügyben nemzetközi egyeztetés szükséges. A felfüggesztés során minden határidő megszakad.
- Eljárás szünetelése: Ha az ügyfél kéri az eljárás szüneteltetését, vagy több ügyfél esetén közösen kérik. Hat hónapi szünetelés után az eljárás megszűnik.
- Eljárás megszüntetése: Ha az eljárás lefolytatását valamilyen ok ellehetetleníti vagy értelmetlenné teszi.
Határidők és jogorvoslat
Az Ákr. részletesen szabályozza a határidők számítását, figyelembe véve a munkanapokat, ünnepnapokat és hétvégéket. Az ügyintézési határidő kezdő időpontját az eljárás megindulásához köti.
Fontos változás, hogy 2020. március 1-jétől az építésügyi hatósági döntésekkel szemben - mivel az eljárás egyfokú lesz - kizárt lesz a fellebbezés. A kormányhivatalok döntéseivel szemben közvetlenül a bírósághoz lehet majd fordulni közigazgatási peres eljárás keretében.
A hatóságok késedelme vagy határidő túllépése esetén a kérelmező ügyfélnek kártérítést kell fizetniük, vagy az eljárási költségek alóli mentességet biztosítaniuk.
Az építésügyi nyilvántartások
Az elsőfokú építésügyi hatóságok vezetik az építésügyi nyilvántartásokat, amelyek magukban foglalják:
- A helyi építészeti értékek védelmével kapcsolatos nyilvántartásokat.
- Az építmények nyilvántartását, beleértve a lakásépítéssel kapcsolatos adatokat.
- A felvonók és mozgólépcsők nyilvántartását.
- A hatósági ellenőrzések nyilvántartását.
- Az építésügyi és eljárási bírságok, valamint azok behajtásának nyilvántartását.
Az építésfelügyeleti hatóságok hasonló nyilvántartásokat vezetnek az építésfelügyeleti ellenőrzésekről, a kiszabott építésfelügyeleti bírságokról és azok behajtásáról, valamint az építési tevékenység megkezdésével kapcsolatos adatokról.
A nyilvántartások vezetésére az 255/2007. (X. 4.) Korm. rendelet írja elő a részletes adattartalmat és a nyilvántartási kötelezettségeket, amelyeket az építésügyi hatóságok az ÉTDR rendszerben, illetve az elektronikus építésügyi bírság-nyilvántartó programban rögzítenek.
A fentiekből is látható, hogy az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok rendszere összetett, folyamatosan változó jogszabályi háttérrel rendelkezik, melynek célja a hatékony és átlátható ügyintézés biztosítása az építésügy területén.
tags: #elsofoku #epitesi #hatosagok