Az 1953-as Népstadiontól a 2019-es Puskás Arénáig: historikussé váló megújulás nyomában
Az 1953-ban felépült egykori Népstadion a 20. század megannyi fontos sport- és kultúrtörténeti eseményének volt szemtanúja, Puskás, II. János Pál pápa és Michael Jackson is megfordult a lelátói között. Aztán 2015-re már olyan rossz állapotba került az egész építmény, hogy inkább az elbontása, és egy teljesen új aréna felépítése mellett döntöttek. Megnéztük, hogy áll a Skardelli György tervezte új stadion építése, ahol egész ismerős formákkal is találkoztunk.
A régi, egykori Népstadiont a bontás előtti végnapjaiban még mi is végigjártuk, annak tudatában, hogy ide már soha nem térhetünk vissza. A fénykorában akár 100 000 ember befogadására is alkalmas monstrum 1953-ra készült el, igencsak erőltetett tempóban és komoly társadalmi összefogással, de nem volt mese, a tervet teljesíteni kellett. Fotó: ODPictures
Puskás nevét 2002-ben vette fel, és így még tizenhárom évig - bár egyre csökkenő kapacitással és számos lezárt, életveszélyes részekkel - de üzemelt. Az elbontásáról, és helyére egy teljesen új stadion építéséről 2015-ben döntöttek. Az új arénát Skardelli György tervezte, aki felé külön kérés volt, hogy az új építmény kontúrjában és egyes részleteiben emlékezzen a régire, és annak jellegzetes elemeit is használja fel.
Így nem csoda, hogy amint elkezdett a földből kinőni az új épület, felbukkantak az ismerős, áttört kőcsipkés, kifelé dőlő tornyok, az egykori lelátókat tartó tizennyolc pilont idézve, és a volt toronyépület is ismerős lehet, az ötkarikás olimpiai logóval. A tervek szerint ebben nyílik majd meg a stadion látogatóközpontja és múzeuma is.
A 67 ezer fő befogadására alkalmas, 140 milliárdból épülő stadion az ország legnagyobb közintézménye lesz, mondta el Fürjes Balázs Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkár, kormánybiztos. Az építkezéssel ugyancsak sietni kell, hiszen Magyarország elvállalta a 2020 labdarúgó Európa-bajnokság három csoportmérkőzés és egy nyolcaddöntő megtartását is itt, úgyhogy jelenleg 2019 végére ígérik a befejezését. Jelenleg már emelik be a tetőzetet tartó acélszerkezetet és kezd egészen stadion-formája lenni az épületnek, amin összesen tízezer ember dolgozik, mérnöktől a munkásig.
Csak érdekesség, hogy a felhasznált acélszerkezetből két Erzsébet híd is kitelne, a beépített kábelek pedig Londonig érnének kihúzva. Fotó: ODPictures
A régi stadion szellemi örökségét is szeretnék tovább vinni, és a sportesemények mellett újra olyan gigakoncerteket is tartani itt, amik most Bécsnél vagy Prágánál megállnak, hiszen a megfelelő infrastruktúra hiányában nem jönnek el ide, valamint e-sport mérkőzések és konferenciák tartására is alkalmas lesz a legmodernebb technikával felszerelve. Addig pedig, aki szeretne kicsit belekóstolni a leendő stadion hangulatába, az Olimpiai Múzeum felső szintjén nyílt ingyenes ideiglenes látogatóközpontban nézze szét.
Bár valószínűleg a fiatalabb korosztályt jobban lekötik a különböző focis játékok, VR szemüvegek vagy éppen a guitar hero, de felnőttként is érdekes volt az építkezésre irányított távcsövekkel szinte testközelből pásztázni az épületet és 3D-ben megnézni, milyen érzés lesz majd a kakasülőről lenézni a pályára.
A Népstadion/Puskás Stadion valóban a magyar örökség kiemelt helye volt, az egyértelműen dicsőséges napjaival (meg persze nem egyszer az államszocializmus árnyoldalaival is), és reméljük az új stadion is méltó lesz az előbbire, és elkerülik azok a fiaskók, amik itt-ott végigkísérték az elmúlt évek nagyobb sportberuházásait, mert igazán megérdemelné az épület, hogy mindenféle rossz szájíz nélkül lehessen mindenkié. Már 15 éve lélegzünk összhangban a főváROSSal.
Építészeti megközelítés és viták
Kilátás a VIP páholyból. Nem csupán a vendégek számát kellene növelni, hanem növelni kellene a fedett ülőhelyek számát is. Az 1998-ban megépült VIP páholy fontos lépés volt ebben az irányban, de az arányok még mindig nagyon rosszak az új évtized igényeihez képest. Egy új lelátónak ráadásul meredekebbnek is kellene lennie - most a legtávolabbi néző már túl messze van a nézőtértől, amin meredekebb szögű lelátóval lehetne segíteni. Ezek tehetnek egész évben kihasználttá és nyereségesen üzemeltethetővé egy nagy sportlétesítményt.
2006-ban már bíráltak el pályázatokat a stadion és környezetének rendezésére - ez viszont csupán ötletpályázat volt, a megvalósítás szándéka nélkül. Ugyanakkor a pályázat bebizonyította: az UEFA előírásainak meg lehet felelni, bár ehhez mindenképpen hozzá kell nyúlni a legkritikusabb részhez, a stadion lelátórendszeréhez. Az ötletpályázattal az is megerősítést nyert, hogy bizonyos mértékig a magántőke is bevonható a beruházásokba.
A 2006-os pályázat első díját Ferencz Marcel építész (NAPUR Architect Kft.) és csapata hozta el. Ferencz Marcel elmondása szerint a stadion egyáltalán nincs olyan rossz állapotban, ami a bontást indokolná. "Az épület jó állapotban van, és pótolhatatlan nemzeti kincs veszik el, amennyiben átépítik vagy szanálják" - nyilatkozta. A megoldást egy új stadion megépítésében látta, amely többfunkciós ugyan, de nem a hagyományos módon. A mai arénák kihasználatlan tereiben megjelenő kereskedelmi és további bérbe adható funkciók betervezése a fenntartási, üzemeltetési költségek csökkentésének reményében szerinte már elavult elképzelés.
Ehelyett egy olyan stadiontervet dolgozott ki, amely merészen szakít a hagyományokkal. A küzdőtér sarkain négy torony emelkedne a legkedvezőtlenebb ülőhelyek területén. A négy torony tartaná a teljes nézőtéri térfedést. A stadion befogadóképessége akár a 60 ezer főt is elérheti. A tornyok összes alapterülete 300 ezer négyzetmétert tehetne ki. A négy torony helyet adna a hazai és nemzetközi sportigazgatásnak, a sportkutatásnak, sportszállásoknak és a sportdiplomáciának.
Építészeti pályázat helyett a NSK álláspályázatán kiválasztottak alkották volna a közalkalmazottként tervező építészeket. A tervek közül a második díjas mutatott olyan megközelítést, amelynél a Népstadion és az új BSA közé került volna az új stadion. A program azonban finanszírozás híján megkérdőjeleződött, és végül 2013-ben tovább nem haladt a döntés.
A régi Népstadion története és a későbbi váltás
1953. augusztus 20-án adták át Magyarország legnagyobb sportlétesítményét, a Népstadiont, amely 2002-től a Puskás Ferenc Stadion nevet viselte. A stadion az 1950-es években számos sporteseménynek és rendezvénynek adott otthont, például a 1954-es angol-magyar mérkőzés 7-1-es győzelmének, vagy az 1953-as londoni győzelem visszavágójának helyszíne volt. A Népstadionban 12 ezer tornász lépett fel az ünnepségek során, és 104 ezer néző előtt rendezték meg egyes mérkőzések jelentős eseményeit.
A stadion az 1990-es években felújításokon esett át, de állapota 2000-es években rohamosan romlott. 2016-ban megkezdték a bontást, és a helyén épült fel a Puskás Aréna, amely 2019-ben adta át első mérkőzését, a magyar-uruguay barátságos találkozót. A régi toronyépület marad, múzeumként üzemel, míg a környezeti elemek az új arénában is visszaköszönnek.
A Puskás Aréna hivatalos nyitómérkőzése 2019-ben volt, és a stadion kapacitása 67 215 főre bővült. A nyitó mérkőzésen Magyarország Uruguay ellen lépett pályára, amelyet a dél-amerikai csapat nyert 2-1-re. A stadiont a terveik szerint 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság három csoportmérkőzésének és egy nyolcaddöntőjének ad otthont, s tervek szerint koncertek és más nemzetközi események is helyet kapnak benne.
- A Népstadion 1953. augusztus 20-án nyílt meg, 78 000 fős befogadóképességgel.
- A 2000-es években romló állapot, majd bontás 2016-ban.
- A Puskás Aréna 2019-ben nyílt, 67 215 fő befogadásával, a régi-emlékek megőrzésével.
Az új stadion tervének egyik kiemelt eleme, hogy a kezdeti üzenetek szerint a régi Népstadion legendás elemei megőrzésre kerülnek: a körkörös kezdőpont és a környezet adatai mindkét arénában pontosan azonos helyen található. A toronyépület megmarad és múzeumként továbbra is szolgál.
tags: #emlekkendo #nepstadion #epitese