Epitoanyag lejuttatasa lejton: terv, kivitelezés és kockázatok
Az utóbbi évtizedben kiemelt nemzetgazdasági pozícióba került a hazai agrárés élelmiszeripar, megnövekedett a vágóhidak, a feldolgozóüzemek, az egyéb élelmiszeripari létesítmények száma. Az üzemek területén, ahol vizes technológiás vagy gyakori, napi akár többszöri nedves takarítású területek vannak, az ipari padlóba központi és hosszanti folyókákat helyeznek el, amihez lejtésképzést alakítanak ki.
Miért fontos a lejtés az ipari padlókban?
1. iztonságosan lefolyni, ha a lejtés min. 1,5- 2,0% folytonosan, függően a felület anyagától, érdességétől - de a gyakorlatban még ez sem garantált minden ilyen lejtésre tervezett helyen, mert az építési technológiákból adódóan a szabványok, az előírások toleranciahatárait betartva is lehetnek lokálisan eltérő lejtések. Lehetne persze a nagyobb lefolyási biztonság kedvéért meredekebb, pl. 3-5%-os lejtéseket is képezni, de a nedvestechnológiás üzemekben a csúszásgátlásra, illetve a csúszásmentességre is törekedni kell. A nagyobb lejtés nyilván nagyobb csúszásveszélyel jár, amit ugyan lehet pl. érdesítéssel (csúszásgátló lapburkolatok elhelyezésével vagy érdesített műgyantafelülettel) csökkenteni, de az érdesebb felületen a vízlefolyás sebessége kisebb (újabb pangásveszély). Mindezekre tekintettel az 1,5%-os minimális lejtés az optimális, ezt tervezik be az építészek a leggyakrabban.
2. A geometriai tervezésnél ügyelni kell arra, hogy technológiailag kivitelezhető megoldást írjunk elő. Nagy területek esetén érdemes már az ágyazatot lejtésben kialakítani, ugyanis a másfél százalék 1 m-es hosszon 1,5 cm-t jelent, tehát 20 m-es szakaszon 30 cm-t. Ezt nyilván nem gazdaságos és technológiailag nem is előnyös a betonlemezzel lekövetni, tehát az ipari padlóknál a lejtésképzés a legtöbb esetben az ágyazat kialakításával készül, így maga a betonlemez azonos vastagságú a lejtett helyeken is. Így a betonerősítő vasalást is könnyebb elhelyezni. A kivitelezési technológiát szem előtt tartva, ha lehet, inkább hosszanti folyókát tervezzenek be, mint pontszerűt, ugyanis a beton bedolgozásakor, tömörítésekor, felületkialakításakor pontosan csak síkokat lehet képezni. A síkok váltási helyén (a gerincen és a vápában) pedig előregyártott hézagprofilok elhelyezésére van szükség ahhoz, hogy egyenes élek és tényleges síkokat lehessen kialakítani. A pontszerű folyókák széttagolják a területet (1. kép), nagyobb a munkaigény, nehezebb és drágább a kivitelezés, több a hibalehetőség és nem utolsósorban minden fugánál a padlófelület folyadékzáró képessége, ha volt is, megszakad és külön probléma lesz a vízzáró tömítések elhelyezése, karbantartása. Tehát minél kevesebb a lejtéses terület, annál egyszerűbb és pontosabb a kivitelezés, de ha már muszáj lejtést képezni, akkor is inkább a hosszanti folyókákat preferáljuk a pontszerűekkel szemben (2. 2).
Azt is tudni kell a lejtésben képzett felületekről, hogy hiába a ferde sík, ami a vízlefolyást hivatott biztosítani, a lejtés megléte nem váltja ki az üzemeltető részéről a rendszeres takarítást, karbantartást. A rendszeres takarítás technológiáját a használathoz, illetve a szennyeződés-keletkezés gyakoriságához kell igazítani és a takarítógépek, eszközök feladata, hogy „besegítsen a folyadékot a lefolyóba”, mert teljesen magától nem megy. Jó minőségű kivitelezés esetén is adódhatnak lokális eltérések a tervezett lejtéstől, ahol akár a víz is megállhat kisebb területeken. Az ipari padló felületképzésének általános toleranciája, amit általában be is tudnak tartani a kivitelezők: 1 m-en 4 mm / 2 m-en 6 mm / 3 m-en 8 mm és 4 m-en 10 mm (DIN 18202:2013-04 3. táblázat 3. sora). Hibás felületi geometria esetén leginkább csiszolással érdemes elvégezni a javítást. Abban az esetben, ha a lejtési vagy a síkpontossági hibák túl nagyok, vagy elhelyezkedésük miatt csiszolással nem lehet javítani, akkor a felület felmarása és nagy szilárdságú javítóhabarccsal való cseréje lehet még megoldás.
3. A lejtésképzésre vonatkozó előírások és megoldások közül a kivitelezésnél figyelembe veszik a környezetet: a vízszigetelés és a padlózat kapcsolata, a fa vagy vasbeton elemek kölcsönhatása, valamint a terület adottságai. A lejtőn történő alapozás és a falak teherbírása különböző típusú alapokkal biztosítható: monolit szalag, oszlopos, halom és csavaros cölöpök. A zsaluzat és a lépésöntés anyagainak felsorolása a következő: M 450 és M 500 osztályú cement; finom homok; közepes méretű zúzott kő; fagerendák (50 x 75 és 75 x 100 mm), lécek (25 x 50 mm) és deszkák (20 - 25 mm); megerősítés a kerethez, az átmérőt a számításnak megfelelően vesszük. A második lehetőséghez készülékre van szükség. A lépcsős szalagalapot tetőfedő anyaggal izolálják a nedvességtől. Gyakrabban betonkeverőt vesznek, ami jelentősen csökkenti a munkaerőköltséget és növeli az öntés sebességét.
4. Szerelési munkák és előkészületek a lejtőn: vízszintes és függőleges víztaszítás, geodéziai felmérés, talaj összetételének meghatározása, hatékony vízelvezető rendszer megtervezése, mechanikus talajerősítés, zsaluzat igazítása, vasalás és rácsozás, vízszigetelés rögzítése és utókezelés utáni rögzítés. A lejtőn történő kerítésépítésnél a lépcsőzetes lábazat és az oszlopközök megválasztása különösen fontos, hogy esztétikus és funkcionális legyen a végeredmény. A kerítésrendszerek közül a vadháló és a fonott háló is alkalmazható, a lépcsőzetes lábazat pedig megkönnyíti az egyenletes megjelenést. A kerítésoszlopok távolságát a lejtés függvényében kell meghatározni: sík területen legfeljebb 5 m, kerítésrendszertől és anyagtól függően 2-3 m is lehet, lejtős terepen pedig rövidebb szakaszokra kell bontani a telepítést.
Az építési törmelék leadása hulladékudvarban történik meghatározott telephelyeken. Ez elsőre ridegnek tűnhet, de az előre jelzett rendszerezés és időbeosztás révén csökkenti a kockázatokat és a logisztikát. A hulladék leadás nem 0-24-es program, ezért érdemes előre tervezni és a lejtős telekre történő építés esetén a talaj és a terep előzetes felmérését elvégezni. Ha tehát valóban eljátszott már a gondolattal, hogy ilyen helyen vásároljon telket, fontolja meg a lejtős telekre való építkezés és a lejtőn való élet előnyeit és hátrányait.
Thermobeton és lejtésképzés: a thermobeton kiválóan alkalmazható lapostetők lejtésképzésére és hőszigetelésre, mivel a speciális adalékanyagokkal hozható létre a kívánt lejtésréteg, amely egyidejűleg nedvesség- és hővédelmet nyújt. A Thermobeton lejtésréteg ráadásul nagyon jól szigetel is, ami a teljes lapostető hőszigetelését javítja. A Thermobeton nem dűbelezhető, de 1,5 cm-es pc simítással ütésálló, bitumenes lemezzel szigetelhető. Fordított rétegrendű leterhelt tetők lejtésképzésének legcélszerűbb anyaga. Ez azt jelenti, hogy az új terasz lejtést adó réteg és a régi terasz beton között fix, kötött kapcsolat van.
Tetőt érintő megoldásokkal kapcsolatban érdemes kiemelni, hogy a két réteg közötti kapcsolat erős, de rugalmas tapadást is igényel, ezért dilatációval kell elválasztani a rétegeket. 3,5 cm vastagság felett a kötött technológia nem tartható, ezért a vastagság határánál elválasztó dilatáció szükséges. 4 m széles teraszbeton külső felére a lejtésnek nullára kell kifutnia; belső felületre pedig 6 cm vastagságú új réteg szükséges, ami a 1,5%-os értékhez igazodik. Ilyen vastagságban a ragasztott, kötött beton technológia és az úsztatott beton technológia között együttes alkalmazásával lehet megoldani a problémát, a dilatációval történő elválasztás pedig biztosítja a tartósságot.
3,5 cm feletti vagy alatti vastagság esetén különböző technológiákat alkalmaznak. Ha túl vastag réteget készítünk, a szabálytalan repedések a burkolólapok épségét veszélyeztetik, ha túl vékony, a réteg repedhet meg, ezért a két réteg dilatációval történő elválasztása szükséges. Az ilyen integrált megoldásokkal az új réteg elhelyezése és a burkolólapok tartósságának biztosítása érdekében kombinált technológiát alkalmaznak.
Lejtőn lakni előnyök és kihívások: lenyűgöző kilátás, csendesebb környezet, kevesebb közlekedés, tisztább környezet és biztonságosabb életfeltételek, de ugyanakkor nehezebb megközelítés és többlet műszaki háttér szükségessége. A kerítésépítés lejtőn különösen figyelmet igényel, hiszen a kerítés magassága és a lábazat kialakítása is a lejtéshez igazodik. A lejtőn történő kerítésépítés megoldásai az egyszerű fonott háló és a táblás kerítésrendszer is békésen alkalmazhatók, azonban a lábazat és az oszloprendszer megtervezése kiemelten fontos a stabilitás és esztétika érdekében.
A kerítés- és alapozástervezésnél a tervezés és a helyszíni felmérés kiemelten fontos: geológiai, talaj és hidrológiai vizsgálatokra van szükség, továbbá a talajfelméréssel és a földméréssel összefüggő számítások határozzák meg az alapozási típust és mélységet. A lejtő megközelítésének nehézségei közé tartozik az utak és járhatóság nehezebb kezelése téli időben vagy árvíz esetén. Ugyanakkor a domboldali élet előnyei - kiváló kilátás, nyugalom és alacsonyabb zaj - sokak számára vonzóak, és a megfelelő tervezéssel ezek az előnyök kiaknázhatók.
tags: #epitoanyag #lejuttatasa #lejton